Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! |AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LARJA 1987. május 4. HÉTFŐ XXXVII. évfolyam, 103. szám ÁRA: 1,80 Ft Ön kérdez - mi válaszolunk (4. oldal) Felvonulások, majálisok, kulturális programok május elsején Derűs hangulatban - nyáriasan meleg napsütésben - ünnepeltek a főváros dol­gozói május elsején, a nemzetközi mun­kásszolidaritás nagy ünnepén, amelynek hosszú évek óta központi eseménye a mintegy negyedmillió budapesti részvé­telével a Felvonulási téren tartott tömeg­demonstráció. Számos kerületből zenés ébresztő után indultak a munkahelyi kol­lektívák a Városliget felé, s gyülekeztek a teret környező utcákban. Sokan jöttek az idén is családostól, a felnőttek transzpa­rensekkel, a munkásmozgalom vörös zászlajával, nemzetiszínű zászlókkal, a KISZ-fiatalok a békét szimbolizáló kék lobogókkal, a gyerekek színes léggöm­bökkel, virágokkal. A tér melletti középületeken vörös dra­périákra „írták fel” a májusünnepnek a Magyar Népköztársaságot, a magyar­szovjet barátságot, a nemzetközi mun­kásszolidaritást éltető jelszavait. Fanfá­rok hangja jelezte a felvonulás kezdetét, majd úttörők sokasága virágokkal üdvö­zölte a dísztribünön megjelenő vezető­ket, akik között ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnö­ke, valamint Berecz János, Horváth Ist­ván, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkárai, s a kormány több tagja. Ott voltak a főváros párt- és állami vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, a termelésben élenjáró dolgozói kollektí­vák képviselői. A tribünökön helyet foglal­tak az ünnep alkalmából hazánkba érke­zett szakszervezeti delegációk. Már a látványos nyitóképekből kitűnt, hogy az idei május elseje egyben más ünnepnapokat is idéz: a KISZ zászlóbon­tásának és a munkásőrség megalakulá­sának 30., valamint a nagy októberi szo­cialista forradalom közelgő 70. évfordu­lóját. Jól érzékeltették ezt - a magukkal hozott feliratokkal, transzparensekkel - a fölvonulók élén haladó munkásőrök, a nyomukban érkező KISZ-fiatalok és az őket követő kerületi munkáskollektívák. Nyolc oszlopban - szinte végeláthatatlan sorokban - érkeztek a térre, haladtak el jó hangulatban a fővárosi kerületek mun­káscsoportjai, magukkal hozva „mester­ségük címereit”; vállalatuk jelvényét, ter­mékeik makettjeit. Másfél naposra sikerült az idei május elseje Tolna megyében, mert néhány he­lyen már csütörtökön délután és este megkezdődött, például Dombóváron, a hagyományos munkás-paraszt találko­zóval, máshol tábortüzek gyúltak. Az el­húzódó mezögazdsági munkák és kis- kerti lemaradások miatt arra is lehetett számítani, hogy kevesebben lesznek a felvonulók, mint a korábbi években, ám éppen az ellenkezője történt. A lakosság apraja-nagyja részt vett a gazdag és szí­nes programokban. Seregszemle A megyeszékhelyen villogó napsütés­ben és már-már nyári melegben legelő­ször az ejtőernyősök mutatták be tudá­sukat. Majd a hagyományoknak megfe­lelően megkezdődött a jó hangulatú ün­nepi felvonulás. A hangosbeszélőn megemlékeztek az 1886-os chicagói tüntetésről és munká­sokat gyilkoló sortűzről, amelynek emlé­kére e napot a II. Internacionálé alakuló kongresszusa a nemzetközi munkásszo­lidaritás ünnepévé tette. Majd a megtett történelmi út ismertetése után a ma fel­adatairól volt szó. A szokásoknak megfelelően a megye és a város vezetői indították a menetet: Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Császár József, a megyei ta­nács elnöke, Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kiss Magdolna, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Horváth Géza, az SZMT titkára, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára és Kovács János, Szekszárd város ta­nácselnöke. Az iskolák után a város üze­mei következtek. A szekszárdi ünnep legmaradandóbb emléke mintegy húszezer fős lelkes tö­meg. Kedves színfoltként őrizzük az A fúvósok elmaradhatatlan friss zené­jére ébredt a megye, a ragyogó időben enyhe szellő fodrozta a májusfák színes szalagjait. Az ünneplők tarka ruházata - a kivágott nyári ruhától, a brokát kosztü­mökig, az ingujjtól az egyenruhákig, min­dent viseltek az emberek az ünnepsége­ken - vidám hangulatot hirdetett. Szekszárdon őcsényi repülő bravúrját, az MHSZ mo­delljeinek mókás futkározását, az elen­gedett és elszökött léggömbök színes le­begését. Az idén is szépségesre sikerült a Ga­ray Gimnázium lányainak záróképe, a béke kék selymébe öltözött fiatal lányok, kezükben a forradalom vörös zászlaival, a boldog jövő ígéretét mutatták. Délutánra - úgy tűnt - a város lakossá­ga, a környező települések fiataljaival együtt, a város kirándulóhelyeire „költö­zött”. A sötétvölgyi bejárónál már délelőtt gyűltek az autók, a „csúcsforgalomban” több ezer autó állt a tó mellett. A program széles választékot kínált. Volt fogatbe­mutató és sétalovaglás, két színpadon zajlott a műsor. Volt családi ügyességi já­ték, főzőverseny és esti diszkó. A Csörge-tónál sportversenyek és szintén jó ellátás várta a majálisozókat. Tévésfórum „Jó reggelt, Dombóvár! Jó reggelt, má­jus 1 ” - így köszöntötték a város lakóit a majális hangulatú lovaspályán. Kádár János május 1 -jei nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a budapesti dolgozók május 1-jei felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádiónak.- A Központi Bizottság nevében szívből köszöntőm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, a nyomtatott sajtó olvasóit és a hírközlő szervek dolgozóit május 1-je alkal­mából. Népünk, munkásosztályunk nagy nemzetközi ünnepén köszöntőm a Buda­pesten felvonuló embereket, az élenjáró kollektívákat, egész dolgozó népünket.- Szép ünnep ez a mai, még az időjárás is kedvez. Az ünnepség felemelő hangulatát, jó légkörét mindenki érezheti, ellenőrizheti. Én már tegnap megkezdtem a május else­jét Budapest XIII. kerületében, Angyalföldön, egy gyárban, ahol közös dolgainkról is szóltam. Olyan helyzetben vagyunk, hogy a fejlődésnek most jobb munkával tudunk lendületet adni. Ezt szolgáljuk minden cselekedetünkkel, mert az utóbbi idők tapaszta­latai azt mutatják, hogy egy dinamikusabb fejlődéshez és céljaink eléréséhez hatéko­nyabban kell dolgoznunk. Nem többet, hanem hatékonyabban. Vezetőknek-országos és üzemi vezetőknek -, minden dolgozónak hozzá kell járulni a fejlődést szolgáló tenni­valókhoz. Nemcsak kézzel, hanem ésszel is.- Pártunk Központi Bizottsága, kormányzatunk komolyan dolgozik, hogy a jelenlegi, nem könnyű helyzetből megkeressük ^szocialista kibontakozás útját Hangsúlyozom: a szocialista kibontakozás útját! Úgy kell hatékonyan dolgozni és cselekedni, hogy az összhangban legyen szocialista elveinkkel, törekvéseinkkel és céljainkkal.- Az utóbbi időben nagyon sokszor hallhattak és olvashattak arról, hogy a helyzet nehéz. Ez - természetesen - igaz. De az is tény, hogy sok minden van, amire tá­maszkodhatunk. Jelentős fejlődés van már mögöttünk: termelőberendezéseink lé­nyegesen fejlettebbek, mint korábban voltak, számottevő eredményeket értünk el a népjólét megteremtésében. Mély meggyőződésem szerint az eddigi vívmányokra alapozva, a jelenlegi nehézségeinkből is megtal tjük a szocialista kibontakozás út­ját.- Sok minden segíthet ebben, de legfőbb erőnk és támaszunk az ország népé­nek itt is érezhető tettre kész hangulata, pártunk és népünk szocialista céljaink iránti elkötelezettsége, szinte kézzelfogható egysége. Ha ezt tartjuk szem előtt és ebből indulunk ki: tovább haladunk a fejlődés útján.- így, ebben a hangulatban ünnepli népünk május elsejét. Tegnap is éreztem - a gyárban, a munkások között -, hogy elszántság és bizakodás van, s így érzek ma­gam is; s mondhatom, Központi Bizottságunk és kormányunk is.- Ünnepünk tartalma és hangulata egyben népünk üzenete is a határainkon túl élőknek: a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek, a kapitalista világban a haladásért küzdő embereknek, mindazoknak, akik megértik, hogy az emberiség további létének, előrehaladásának van egy alapvető feltétele: a nyugodtabb, rende­zettebb nemzetközi helyzet, a szilárdabb béke. Ennek a kilátásai is javultak az utób­bi időben. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés, a szocialista országok kezdeménye­zései a kölcsönös biztonság, az ellenőrzött leszerelés és fegyverzetcsökkentés jel­szavával olyan helyzetet teremtettek, hogy elérhető közelségbe jut a tartós megál­lapodások lehetősége. Ez most természetesen a másik félen múlik.- Mi szocializmust akarunk: jobb életet, fejlődést, békét és biztonságot. Tartós, szilárdabb biztonságot, megalapozottabb, jobb életet. Ezt valóra fogjuk váltani!- A Szovjetunió új törekvéseit az egész világ ismeri, s szívből üdvözöljük azokat. Szándékuk megvalósításához teljes sikert kívánunk a szovjet népnek, csakúgy, minta szocializmust építő többi népnek, minden jóakaratú, békét akaró embernek a világon. Ez a mi népünk üdvözlete, és szeretnénk, ha úgy számolnának a mi orszá­. gunkkal, a mi népünkkel, hogy ott van a maga helyén és ott is lesz. Mindazon erők, amelyek a békét és a haladást kívánják előremozdítani, a mi népünkre is számíthat­nak. Ez a mi május elsejénk igazi mondanivalója és üzenete.- Még egyszer köszönöm az alkalmat, hogy szólhattam, s mindazoknak, akik ve­lünk ünnepelnek, egész népünknek, egészséget és boldogulást kívánok május el­seje alkalmából - mondotta befejezésül Kádár János. Dombóváron A mézesbábosok, bazárosok, céllövöl- dések, ringlispil és láncos körhinta karé­jában, az enni- és innivalót kínálók pavi­lonja előtt állt egy árnyékvetővel felsze­relt színpad. Itt a város vezetői foglaltak helyet. Ez volt a politikai fórum színtere, ahol a lakosságot érdeklő, érintő kérdé­sekre válaszoltak az illetékesek, közöttük Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára és Vidóczy László tanácselnök. A város történetében először rögzítették ezt az eseményt az utókornak a video­technika segítségével. A helybeli televí­zió műsorának szerkesztői úgy tervezték, hogy kísérleti adásként május 4'-én köz­readják a felvételt. így azok is megismer­hetik a legfontosabb várospolitikai gon­dokat, akik valamilyen oknál fogva nem vettek, vehettek részt az ünnepségen. Lakás- és közlekedési helyzet, fürdő- fejlesztés, intézmények épülése, ilyen és hasonló kérdések hangzottak el a fóru­mon. Több ezren Pakson, az Ürgemezőn A munka ünnepe a többi településhez hasonlóan Pakson is a helybéliek felvo­nulásával kezdődött. A délelőtt tíz órakor a gimnázium elől induló menet élén a vá­ros vezetői haladtak, akik az egybegyűlt több száz érdeklődő gyűrűjében a Kis­hegyen felállított tribünről üdvözölték s közel háromezer felvonuló dolgozót. A település négy általános iskolája, a gim­názium, a szakközépiskola után az atom­erőmű, majd a város hagyományos üze­mei, a szövetkezetek, a helyi intézmé­nyek képviselői következtek. (Folytatás a 3. oldalon) A megye vezetői, a veteránok és az üzemek, szövetkezetek képviselői a dísz­triKiinÄn Az őcsényi hagyományőrző együttes a sötétvölgyi színpadon A fiatalok feliratai

Next

/
Thumbnails
Contents