Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

1987. május 19. népújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK ________________________________________________________4 Bemutatjuk Schattmann Csabát, a Tolna Megyei KISZ-bizottság titkárát Bár tanul - a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudo­mányi Karának végzős hallgatója - és most a vizsgaidőszak alatt nehezebben érhető el, sikerült találkoznunk, hogy ed­digi életútjáról, mozgalmi munkájáról be­szélgessünk. (Mivel életkorunk közel azonos, tegeződésben állapodtunk meg.)- Azt tudom, hogy Závodon születtél 1964-ben, és a bonyhádi közgazdasági szakközépiskola pénzügyi szakáról - köszönhetően annak, hogy az országos tanulmányi versenyen pénzügyből az el­ső tíz között végeztél -, felvételi nélkül bejutottál az egyetemre. Ott hamarosan a kari KISZ-bizottság titkára, valamint az egyetemi pártvezetőség tagja lettél. Moz­galmi munkádért átvehetted már a Kiváló Ifjúvezető kitüntetést is. Hogy kerültél Pécsről Szekszárdra?- Tavaly télen járt az itteni megyei KISZ-bizottság vezetősége a pécsi fel­sőoktatási intézményekben, hogy a vég­zősök között keressen új titkárt. Rám esett a választás, és én szívesen jöttem.- Nappali tagozatos vagy. Nem nehéz összeegyeztetni a tanulást az új funkció­val járó feladatokkal?- Amíg az egyetemi kar KISZ-titkára voltam, napi hat órát elvettek az ezzel járó teendők a tanulásra fordítható időből. Hozzászoktam, hogy hiányzóm néhány előadásról. Most is ezt teszem -, termé­szetesen dékáni engedéllyel.- Egy iskolai KISZ-bizottság után most egy egész megye fiatalsága tartozik hoz­zád. Érzel-e különbséget a két feladat között, illetve vannak-e elképzeléseid, amelyeket meg szeretnél valósítani?- Valóban más itt a KISZ-élet, mint egyetlen felsőoktatási intézményben, de azt hiszem, nem ez a lényeg. Ugyan­abban az ország­ban, ugyanabban a társadalomban, ugyanúgy fiatalok között dolgozom, tehát nem is gon­dolkozom azon, hogy ez szélesebb terület. Ötleteim természetesen vannak. Feltétle­nül változtatni kel­lene a politikai képzésen, szükség lenne a fiatalok részletes tájékoztatására a me­gyei KISZ-bizottság munkájáról (például a sajtóban), és feltétlenül javítani kell a munkafegyelmet, a határidők betartását. Persze, én nem csupán megkövetelni szeretném ezt, magammal szemben is szigorú vagyok.- Mit csinálsz, amikor éppen „nem vagy KISZ-titkár”, azaz mivel töltöd a sza­badidődet?- Nagyon szeretek a kertben, a ház kö­rül dolgozni, sokat segítek a szüleimnek. Szívesen barkácsolok is, meg gyufaszál­ból építek dolgokat. Összeraktam már többek között néhány Eiffel-tornyot, köz­tük egy 1 méter 70 centiméter magasat is. Valamikor játszottam fúvószenét, úgy­hogy szívesen hallgatok Strauss-kerin- gőket, -polkákat.- A könnyűzene kimaradt a felsorolás­ból...- Sok szám tetszik, de külön kedven­cem nincs.- Azt hallottam, az ősz a szakdolgoza­ton és az államvizsgán kívül még egy na­gyon fontos eseményt tartogat a szá­modra.- Igen, menyasszonyommal, aki Za­laegerszegen főiskolás, akkorra tervez­zük az esküvőt. CSER ILDIKÓ Interjú a tablókról Május a tablók hava is. Erről beszélgetünk a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközép- és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet tanár könyvtárosával, Antal Emíliával.- Fontos egy intézménynek, hogy végzős diákjairól legyen tablója?- Intézményünk esetében igennel válaszolhatok, hiszen olyan hagyományról van szó, ami akkor született, amikor még Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola volt. Az 1929-30-as tanévben végzett tanulók készítettek már tablót. Ezt őrizzük iskolánk­ban, de mellette vigyázunk a többire is, ami megmaradt a viharos évekből.- A tablók tervezéséről milyen tapasztalataik vannak?- Biztosan nem a grafikai, dekoratőri megoldásokra gondol, mert ezeket a szakem­berekre bízzuk. A készülődés a tablózáshoz, ezt érdemes volna alaposabban körüljár­ni. A diákok döntenek, hogy ki kerüljön fel, kiket akarnak megörökíteni. Vannak, akik csak a szakoktatókat kérik, vannak, akik az érettségiztetőket, olyanok is akadnak, akik valamennyi volt tanárukat is felsorakoztatják. Valamiféle tiszteletadásnak tekinthető a tabló.- Az esztendő divatját, a kis közösség ízlését is tükrözik.- Igen. így évről évre változnak a fényképeken látható kosztümök, öltönyök. Néha el­maradnak. Azt is lehetne elemezni, hogy most a húsfeldolgozó osztályunk farmering­ben készíttetett színes fotókat. Két tanáruk is így jelent meg. Az igazgató zakóban, fehér ingben van. A másik tablónkon csokornyakkendősek a fiatalok. Hogy természetükhöz melyik áll közelebb? Ezt önmaguk döntik el. Fontos, hogy ragaszkodjanak ily módon is az iskolához, legyen kötődésük, ha tetszik, gyökerük. Nem filléres emlék ez, mert ma egy-egy tabló 2500-3000 forintba kerül, plusz a fényképek ára, de emlék, amit szép dolog megőrizni... decsi­Tolnai sikerek az ODN-on Székesfehérváron, az országos diák­napok rendezvényein a megyénket kép­viselő fiatalok nagy sikerrel szerepeltek. Ezt az is fémjelzi, hogy a legtöbb dijat Tol- na megye nyerte. Sőt, a fesztiváldíjra is kaptak szavazatokat, de ezt végül is a Győr-Sopron megyei fiatalok érdemelték ki. És hogy milyen dijak kerültek Tolná­ba? A szekszárdi Bartina néptáncegyüttes a néptánc, Csigi Judit (Dunaföldvár) a népdal, népzene, az Együtt színpad ta­nácsstúdiója (Szekszárd) a modern tánc, a Takács Marianna-Fetzer Rita duó (Bonyhád) a szólóhangszer, a dombóvári fúvósok pedig a fúvószenekarok kategó­riájában nem talált legyőzőre. A paksi diákszínpad elnyerte a „megye szer­kesztett műsorának leghangulatosabb produkciója” díjat. Rajtuk kívül megyénket még Orbán Tünde (paks) és Porkoláb Krisztina (Szekszárd) versmondással, Illés László (Bonyhád) zongorázással, Kovács Gá­bor (Szekszárd) trombitálással, Sebes­tyén Marianna (Dombóvár) népdalének­léssel, az Alagsor együttes (Bonyhád) zenéjével, valamint a Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium fakultációs csoportjá­nak kamarakórusa képviselte. A Tolna megyeiek tehát - akiknek a Szekszárdi 505. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola ruhakészítői által társadalmi munkában készített citromsárga nyak­kendő volt a különleges ismertetőjelük -, eredményesen mutatkoztak be az orszá­gos diáknapokon, ráadásul a dombóvári fúvósok még a gálaműsorban is szerepet kaptak. Honismereti vetélkedő Szekszárdon (Tudósítónktól) Négy éve indult útjára egy nemes kez­deményezés, egy honismereti vetélke- dösorozat, amely címében is már kötő­désre utal: „Magyarország az én hazám”. A középiskolás korú fiatalok számára hirdetett vetélkedőn a négy év folyamán több ezer csapat vett részt a különböző szakmunkásképző intézetekben, szakis­kolákban, szakközépiskolákban. Hazán­kat három területi egységre bontva, há­rom év alatt dolgozták fel a résztvevők, ki­merítve az egyes területek múltját és jele­néttaglaló ismereteket. Az első három év eredményein felbuzdulva a kiíró szervek az idei tanévben ismét meghirdették ezt a komplex országismereti vetélkedőt. A verseny a jól bevált gyakorlatot kö­vetve felmenő rendszerű volt. Az iskolai döntők legjobbjai jutottak el a területi ver­senyekre, amelyet az idén Pécsett, Zir- cen, Nyíregyházán, Székesfehérváron, Gödöllőn, Egerben és Szegeden rendez­tek. Ezekről a helyszínekről a huszonöt legjobb csapat - húsz iskolát képviselve - jutott el hozzánk, hogy országos dön­tőn bizonyítsa felkészültségét, példát mutasson honismeretből. Iskolánk azzal büszkélkedhet, hogy harmadszor házi­gazdája a „Magyarország az én hazám” vetélkedő egy-egy versenyének. 1984- ben az első országos döntőt intézetünk falai között játszották, míg 1985 márciu­sában területi döntőnek adtunk helyet. Nagy örömünkre szolgált, hogy az idei tanévben ismét az országos döntő részt­vevőit fogadhattuk. Május 8-án közel kétszáz fiatal érke­zett intézetünkbe, hogy a másfél napos versenyen bizonyítsa felkészültségét. A vendégek „kollégiumi honfoglalása” után ismeretterjesztő filmeket néztek, amelyek szűkebb hazánk, a Dunántúl egyes tájegységeit mutatták be. Az esti technikai értekezleten került sor a számí­tógépes sorsolásra, amely helyszínekre osztotta szét a csapatokat. Ezt követően „Jó reggelt Magyarország” címmel Csiz­madia Sándor dalénekes műsorát hall­gatták a fiatalok, amelyben a közös ének­lés örömét is átélhették. Szombaton délelőtt a Művészetek Há­zában volt a vetélkedő hivatalos megnyi­tása. A Himnusz elhangzása után és az irodalmi program után ünnepi beszé­det mondott a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Póla Károly. Az ün­nepség végeztével a versenyzők három helyszínen forgószinpadszerűen helyet cserélve tevékenykedtek. A „Casinó” nevű játék a vetélkedőso­rozat első fordulója volt. Ebben a részben a tudáson kívül a szerencsének volt je­lentős szerepe. Ezt a rendezvényt az SZMT-székház nagytermében bonyolí­tottuk le. Az éppen nem versenyző résztvevők egy része ez alatt dr. Töttős Gábor hely- történész vezetésével ismerkedtek Szek­szárd szépségével, illetve egy másik cso­port a vendéglátó megye nevezetessé­geiből kapott ízelítőt a Panoráma film­színház kamaratermében. A fárasztó nap után pihentető program várta a fiatalokat. Disco, videofilm-vetíté­sek és számitógépes játékterem adott le­hetőséget a kikapcsolódásra. Vasárnap a döntő második fordulójában három helyszínen 5-5 feladat megoldása várt a versenyzőkre. A csapataik jó szereplé­séért izguló felkészítők külön helyiség­ben monitorokon követhették a versenyt. A vetélkedő végén minden helyszínen külön-külön hirdettek eredményt. A leg­jobbak közül is az első külföldi jutalom­üdülést nyertek. Ennek a vetélkedőnek csak győztesei és helyezettel vannak, vesztesei nincse­nek. Hiszen minden résztvevő tudatában a honismeret sok-sok eleme épült és ez a potenciális ismeret elöbb-utóbb egy igaz hazaképpé integrálódik. A hazaszeretet alapja a haza ismerete, hisz szeretni csak azt lehet amit igazán ismerünk. Széchenyi szavaival búcsúzunk a „Magyarország az én hazám” honisme­reti vetélkedő országos döntőjének résztvevőitől. „Nem az cselekszik bölcsen, ki haza- szeretét abban helyezheti, hogy minden idejét annak dicséretére pazarolja, ha­nem inkább az, ki hátra maradását fejte­geti, s boldogításban elősegéllni fára­dozik.” KUBANEK MIKLÓS Az akció tovább folytatódik A „Jövőnk a tét” akció megyei tapasz­talatainak összegzésére került sor nem­régiben Szekszárdon a „Tolnai Fókusz” nagytermében. Az értékelésen részt vett Komár Gábor, a KISZ KB tagja is. Boros László, a Tolna Megyei KISZ-bi- zottság titkára elmondta, hogy a január­ban kiadott felhívásra megyénk fiataljai cselekvőén reagáltak. Az első időszakot az írásos anyagokkal való ismerkedés, a felkészülés és a tájékozódás jellemezte. Néhány hét eltelte után pedig a jól műkö­dő KISZ-szervezetek már konkrét javas­latokkal jelentkeztek. Sok helyen tartot­tak ötletnapokat, igen hasznosak voltak, konkrét és jól megvalósítható felvetések és újítások születtek. A fiatalok többsége a teljesítmény és a bérezés, a vállalati tanácsok működése, a lakáshelyzet, a szociálpolitika, a vezetői magatartás, a tulajdonosi szemlélet, az anyagi ellátás - anyagtakarékosság és a műszaki megújulás problémakörével foglalkozott. Az akcióval újfajta gondol­kodás indult el a KISZ-szervezetekben. Az iparban dolgozó KISZ-es fiatalok voltak a legaktívabbak és legfogéko­nyabbak a felhívásra. Javaslataiknak és ötleteiknek számos, gazdaságilag is igen jól hasznosítható eredményei voltak. Az államapparátusban és a szolgáltatásban dolgozó fiatalok szintén tevékenyek vol­tak. A mezőgazdaságban dolgozó KISZ- esektől nagyobb cselekvő készséget vártunk volna el, hangsúlyozta Boros László. Viszont kiemelte a dalmandi, a ta­mási, a szekszárdi állami gazdaságok KISZ-szervezeteit, meglepően pozitív tel­jesítményük miatt. A gazdasági vezetők az akciók során kiváló partnernek bizo­nyultak. Támogatták a fiatalok kezdemé­nyezéseit és vevők voltak a javaslatokra. Elismerően szólt a MTESZ által integrált egyesületekről is. Boros László mint el­mondta, ezek igazán jól kapcsolódtak a felhíváshoz. A „Jövőnk a tét” akció a jól működő KISZ-szervezeteknek nagy lendületet adott, de a többieket is tettekre sarkallta. Az akciót ezzel az értékeléssel nem zárjuk le, hanem tovább folytatódik - fe­jezte be végezetül az értékelést a Tolna Megyei KISZ-bizottság titkára. Komár Gábor, a KISZ KB tagja ezek után az országos eredményekről adott tájékoztatást és a Tolna megyei értéke­léshez hasonló tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, a kongresszuson azt fo­galmazták meg, hogy „politikus KISZ akarunk lenni”. Most az akcióval lehetőség nyílt arra, hogy bizonyítsunk. A gazdasági tettekkel és feladatok megoldásával politizáló KISZ-élet indult el. Végezetül hangsúlyozta, hogy a felhí­vás továbbra is érvényben marad és vár­ják a további javaslatokat, felvetéseket, és ötleteket. SZEKÉR Tavasz Váralján Gottvald Károly felvétele Szélrózsa Négy város - négy hír- A franciaországi Bezonsból szomba­ton érkezett ötvenhét fiatal tesz tanulmá­nyi kirándulást Magyarországon. Prog­ramjukban Szekszárdon városnézés sze­repel, de megismerkednek Decs, Pécs, Siklós nevezetességeivel is. Elutaznak a Balaton mellé, mezőgazdasági szövetke­zeteket is felkeresnek, hogy tapasztalato­kat szerezzenek a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeiről. Május 23-án utaz­nak vissza Franciaországba. #r Pakson május 22-24 között rendezik meg a megyei Ifjú Gárda-szemlét. A hely­szín Cseresnyés-puszta lesz, ahova hét szakasz érkezését várják. A tizedik évét ünneplő Bonyhád város rendezvénysorozatának utolsó program­jaként, május 22-n a városi művelődési központban a település iskolái tartanak bemutatókat. Az intézmények kiáll tások keretében adnak számot életük hétköz­napjairól, de lesz néptánc, színjátszó, ze­nei műsor is este hat órai kezdettel. Dombóváron, a megyei politikai képzé­si munkabizottság május 75-/, soros ülé­sén a város Béke klubjának, valamint a Dombóvár városi politikai képzési munka- bizottságának beszámolója szerepelt. Ifjúgárdisták városi szemléje Szekszárdon Kétévenként rendezik meg a városi, a megyei és az országos Ifjú Gárda-szem­lét. A legutóbbit 1985-ben tartották. S az idén ismét sorra kerülnek ezek. Szomba­ton és vasárnap a Szekszárd város és városkörnyéki ifjúgárdisták vetélkedővel egybekötött szemléjére került sor. A csa­patok az első nap reggelén Szekszárdról az 505-ös szakmunkásképző intézet elől indultak útnak, hogy harci túra keretében eljussanak a végcélhoz, a sötétvölgyi út­törőtáborhoz. Útközben nyolc állomást kellett felkeresni. Itt gyakorlati és elméleti feladatokat oldottak meg, számot adva arról, hogy a képzési év során milyen fo­kon sajátították el az Ifjú Gárda-ismerete­ket. A délután alaki, és menetdal ver­sennyel folytatódott. Vasárnap pedig fegyver, bűnügyi-téchnikai és kutyabe­mutatón vettek részt. A fiatalok lelkiismeretesen készültek fel. A pontozások során minimális kü­lönbségek döntöttek a rangsorban. Első­ként az egészségügyi szakközép- és szakiskola csapatának szakközépisko­lásai végeztek. Második a Bezerédj Ke­reskedelmi Szakközépiskola csapata lett, míg harmadik az Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola csapatának szakiskolásai lettek. Az első három he­lyezett e hét végén képviseli a várost Pak­son a megyei Ifjú Gárda-szemlén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents