Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

1987. május 18. TOLHA' KÉPÚJSÁG 3 A bolgár kulturális napok előtt Mindenből a legjobbat Május 19-21. között bolgár kulturális napok lesznek Tolna megyében. A megyei népfrontbizottság szervezésében rendezett napokra Szekszárdra érkezik Nino Niko- lov, költö és műfordító, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgató­ja is. Budapesten beszélgetünk vele tolnai útjáról.- Úgy tudom, nem először készül a megyébe.- Valóban nem. Ha emlékezetem nem csal, a hetvenes évek elején is jártam ott. Mir- csó Manolov filmrendező nyert díjat a folklórfilmek szekszárdi fesztiválján. Személye­sen nem jöhetett el, ezért én vettem át a díjat, és 1986 januárjában is jártam a megyé­ben.- Milyen emlékei vannak?- Nagyon szépek, őszinteség, emberi melegség, vendégszeretet - ez jut eszembe, ha Tolnára gondolok. Megkapott a népfront vezetőinek tenni akarása, rögtön bará­taimnak éreztem őket. Nem felejtem el látogatásomat Babits Mihály házában. Megható volt a találkozás a költő szellemét őrző tárgyakkal, otthonában, hiszen, már „ismertem” őt. Megtiszteltetés, szép műfordítói feladat volt számomra, amikor néhány versét én ültettem át bolgárra. A versek a szófiai Magyar Kulturális Intézet kötetében jelentek meg. Feledhetetlen a szekszárdi városkép is, amely Kiss István szobrászművész jó ba­rátom hatalmas szölőfürtje alól tárulkozott elém. A városközpont hangulatot árasztó épületei, a korszerű nyomda, a megkapó kialakítású Művészetek Háza nem fakuló élményt jelentettek számomra. A találkozás a bogyiszlói népi együttes tagjaival, a tar­talmas beszélgetések az energikus szekszárdi vezetőkkel, a nyílt szívű emberekkel, még ennél is maradandóbb emlékek. S az Illyés Gyula-emlékoszlop avatása! Száz szónak is egy a vége - nagyon jól éreztem magam Tolnában.- Mi a célja az ilyen kulturális napoknak?- Egymás jobb megismerése. Testvérnépek vagyunk. Jobban kell ismernünk egymás kulturális és művészeti értékeit. A legjobbat, legértékesebbet kell bemutat­nunk, s nemcsak a fővárosokban. Bulgáriában a szellemi élet nem annyira Szófia­centrikus, vannak igen pezsgő szellemi központok vidéken is. Tudom, Magyarorszá­gon is vannak ilyenek, de ahol nincsenek, ott teremteni kell. Ezért örülök, hogy Tolna vendége lesz a Bolgár Rádió és Televízió együttese, a Szófia vonósnégyes. A gabrovói Humor és Szatíra Házának kiállításán pedig bolgár és magyar karikaturisták alkotásai bizonyítják majd, hogy még a nevetésünk is egy tőről fakad. A Szófia vonósnégyes csak Tolnában lép fel?- Nem. Koncertet ad Budapesten is, Tolnából először Zalavárra utazik, ahol megko­szorúzzuk majd Cirill és Metód emlékoszlopát, azután Keszthelyen, a kastély tükörter­mében adnak hangversenyt.- Mikor jönnek ismét a megyébe?- Még az idén ősszel. A szocialista országok budapesti kultúrközpontja a Hazafias Népfront Országos Tanácsával közösen a megyében is megemlékeznek a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulójáról. Remélem, mind a mostani bolgár kultu­rális napok, mind az őszi közös rendezvények elnyerik majd a tolnai emberek tetszé­sét, tovább gazdagítják kapcsolatainkat, erősítik barátságunkat, mert ez a legfonto­Fejőház épül Felsőnánán A Kossuth Mgtsz 1986. január el­sején kezdte egy 350 tehén fejésére alakalmas fejőház és az ehhez kap­csolódó szociális épület létesítését Felsőnánán. A tervek szerint az építkezés befe­jezése és a korszerű technikai be­rendezések beszerelése után szep­tember elsején helyezik üzembe a létesítményt. A szociális épület a te­lepen dolgozó körülbelül negyven ember kulturált, higiénikus öltözkö­dését, tisztálkodását szolgálja majd. Az összesen 25 millió forintos be­ruházás kivitelezője a tsz építőbri­gádja, a technikai berendezések be­szerelését pedig alvállalkozók vég­zik. fotó: - czs ­Az építési munkákkal előrelátha­tóan június végére készülnek el Jágónaki idősek és kétlakiak Ropoli Gyuláné: „Azelőtt minden háznál többféle jószág volt, ma inkább csak disznót tartanak.” A legtöbben az Aranypartról, azaz a jól termő szőlőhegyi te­rületről ismerik Jágónakot. Az 1975-ig Baranyához tartozó te­lepülésen ma jórészt kétlakiak élnek, ők a fiatalok és a középkor- osztály, akik az alig hat ki­lométerre lé­vő Sásdon, vagy a szék­helyközségben, a kaposszek- csői termelőszövetkezetben dolgoznak, igaz, sokan hely­ben, a sertéstelepen. A 356 itt élő ember nagy része azonban idős, nyugdíjas, ritkán hagyják el a falut, olykor még a portáju­kat is. Az igazi életerőt a keskeny bekötőút jelenti, összeköttetés a társközségekkel, a közigaz­gatásban meghatározó telepü­lésekkel. Mindennél többet mond, hogy az asszonyok dicsérik a vegyesboltot. Hogy mit szeretnének az itt élők? Hosszan gondolkodnak, majd legtöbben egyformán vá­laszolnak, az orvosi rendelőt kellene felújítani és nagyon hiányzik egy kultúrház, egy kö­zösségi épület a faluban.- takács - kapfinger ­Tizenöten járnak az idősek klubjába, ami immár kilenc éve működik Még ebben az évben felújítják 600 ezer forint értékben az óvoda épületét A tanulás, a szakmai gyakorlat min­den esetben a munkára való felkészü­lést segíti elő. Az elmúlt években egyre nőtt a szakközépiskolákba, szakmun­kásképző intézetekbe jelentkező fiata­lok száma, viszont ezzel ellentétben egyre csökkent az iskola elvégzése utá­ni elhelyezkedési lehetőségük. Hogy ez miért van így? Erre a kérdés­re, s ennek hátterére kerestük a választ egy tanintézet és két ipari vállalat falai között. Szakma és kereslet- Milyen szakmákat lehet kitanulni önöknél? - fordulunk kérdésünkkel Babai Zoltánhoz, a szekszárdi 505. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatójához.- Valamennyit felsorolni sok lenne, hi­szen 30-35 szakmára neveljük tanítvá­nyainkat. Hogy mégis mik ezek? Hagyo­mányos gépipari, építőipari, valamint szol­gáltató szakmák. Iskolánkban divatszak­mának számít, vagyis ezekre jelentkeznek a legtöbben: autószerelő, karosszérialaka­tos, központifűtés-szerelő, szobafestő, a lányos szakmák közül pedig a fodrász, a nőiruha-készítő. A hagyományos gépipari szakmák iránt (géplakatos, szerszámké­szítő) gyérebb az érdeklődés, pedig ezeket több vállalat is igényelné. A lányok köré­ben a szövő-szakma a legelhanyagoltabb.- Hány szakmunkástanulót képeznek évente?- Jelenleg 1800 diákunk van, az 1987-88-as tanévre 800-at veszünk fel. Ez a létszám az utóbbi években rekordnak számít. Érettségizett fiatalokat is szívesen látnánk iskolánkban, de ők sajnos egyre kevesebben jelentkeznek, idén is csak egyetlenegy ilyen van.- Mely vállalatokkal vannak jó kapcso­latban?- Leginkább az építőipari vállalatokkal: a TOTÉV-vel és a TÁEV-vel, mégpedig azért, mert ők később is vállalják azokat, akiket szakmunkástanulóként foglalkoztattak. A szövetkezetek sajnos egyre inkább kivo­nulnak a képzésből.- Tanulóik közül hányán maradnak meg választott szakmájuknál?- Ez az adat változó, de az iskolánkba je­lentkező tanulóknak kétharmada már az oktatás során lemorzsolódik. Sajnos az el­helyezkedési gondok is egyre inkább elve­szik a fiatalok kedvét a tanulástól, mert so­kan úgy érzik: minek tanuljanak ki egy szakmát, amiben később nem tudnak el­helyezkedni. És hogy igazuk van-e?... A Palota bőrdíszművesei A szekszárdi Palota Bőrdíszműgyár jó munkakapcsolatot tart az 505. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkáskéző Intézet és Szakközépiskolával, az utóbbi három év­ben a kiképzett bőrdíszműves tanulók többsége itt állt munkába.- Hány tanulóból válik az idén bőrdísz­műves?- Végzős diákunk jelenleg 24 van, ők most már szalag mellett dolgoznak. Má­sodévesünk 27, elsőévesünk pedig 29 - feleli Horváth Lászlóné, a tanműhely veze­tője. - Egyébként minden évben annyi diá­kot iskolázunk be, ahányra a vállalatnak szüksége lenne, viszont ezeknek csak 50-60 százaléka helyezkedik el nálunk.- Láttunk néhány fiút is a tanműhelyben.- Igen, jelenleg minden évfolyamban 3-4 fiú van. Ők általában átirányítással kerülnek ide, aztán megszeretik ezt a szakmát- Mitől függ, hogy tanulóik itt helyezked- nek-e el vagy sem?- Többnyire attól, hogy sok köztük a vi­déki és nekik nagy időveszteséget jelente­ne a mindennapos bejárás. Ezért is törek­szünk arra, hogy több legyen a városkör­nyéki tanulónk, mert ők biztosabban itt ma­radnak nálunk. Tehát saját érdekünk, hogy jól képzett bőrdíszműveseket neveljünk a fiatalokból, hiszen ez nekünk válik a legin­kább hasznunkra. A megyei képzés „bázisműhelye” A BHG Híradástechnikai Vállalat szek­szárdi gyárában két éve adták át az új kor­szerű tanműhelyt, ahol az 505. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, valamint a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola tanulói sajátít­hatják el kiválasztott szakmájukat.- Hány szakmunkástanuló képzését végzik?- Tanműhelyünk mintegy száz tanuló kép­zésére alkalmas. A nálunk tanulható négy szakma: műszergyártó és karbantartó, szer­számkészítő, forgácsoló, valamint gépszere­lő és karbantartó. A szakközépiskolások ez utóbbiban vehetnek részt Szakmunkásta­nulóink az első két évfolyamban tanműhely­ben dolgoznak harmadévben pedig a ter­melésben. Fő célunk hogy másod-, harmad­évben tanulóink részére produktiv tevékeny­séget biztosítsunk - mondja Mártonfalvi Ist­ván tanműhelyvezető.- Szakmunkástanulóikból később há­nyat tudnak itt a gyárban foglalkoztatni?- Közel 10-15 százalékát. Ez egy elég alacsony szám, de véleményem szerint a nagyvállalatok feladata a szakmunkáskép­zés kell legyen, s mi ezt vállaljuk. Azt pedig mindenki belátja, hogy a mi munkásfelvé­telünk is korlátozott. Vállalatunk a képzés­ben a megyei igényt kívánja kielégíteni, a gépszerelő és karbantartó, valamint a szer­számkészítő szakmák terén ebben már „bázisműhellyé” váltunk. MÁTÉ RÉKA Fotó: DEÁK ILDIKÓ Az elsőéves bőrdíszműves szakmunkástanulók oktatójuk segítségével már a vizsgatermék elkészítését gyakorolják Munkásutánpótlás - szakmunkástanulók A BHG tanműhelyében folyik a munka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents