Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
10 NÉPÚJSÁG 1987. május 16. Szépen magyarul - szépen emberül Ingázó anyanyelvűnk Újságaink többször foglalkoztak már az ingázók (ingások), azaz a lakóhelyükről a munkahelyükre naponta utazók gondjaival. Az utazásnak több formája van; ezek alapján szokták megkülönböztetni az ingásokat. Kis távolságra kerékpárral is lehet menni, ezt teszik a cajos-ok, a bicajosok. Őket a motorosok követik, majd a fakaruszosok (teherautóból személyszállításra átalakított autók; maga a kifejezés a faszállító autó és az Ikarus összerántásából keletkezett) következnek aztán a buszosok. Mi most - személyes tapasztalatok alapján - a vonatosokkal foglalkozunk, az ő jellegzetes szavaikat mutatjuk be. Az „igazi” ingavonat (röviden: inga) az, amely a célállomásra érve, csekély várakozás után indul vissza. Persze, nemcsak ez az egy vonatfajta van. Fekete vonatnak a hét végén közlekedő, rendszerint távolsági vonatot nevezzük (még akkor is, ha a vagonok színe más). A sötét vonat pedig az, amely a végállomásra érve, utas nélkül indul vissza (persze, leoltott lámpákkal). A mozdony neve: pofi, gőzbika, még akkor is, ha éppen dízel-, vagy villanymozdonyokról van szó. Ha a mozdony a vonat végén van: tolatós vonatról szoktunk beszélni. A dohányzó szakasz neve: bagós, büdös. Amikor a vonat valamilyen oknál fogva (például tilos jelzést kap, nem engedik tovább az állomásról) várakozásra kényszerül, akkor ezt mondjuk: megfogták. Vagy: „Rákos fogós állomás” (Rákoson sokszor várakozik a vonat). A forgalmista palacsintasütővel szokta meneszteni a vonatokat. A vonat a váltókon táncol (inkább az ingás táncol a vonat mozgása következtében). A csonka vágányok végén van az ütközőbak; az ingások bikának keresztelték át. Egyes vonatoknak - természetesen nem hivatalos nevük is van: Zsuzsi-vonat (Debrecen), Hobby-vonat (Nagy- cenk) Jaszi (a Vámosgyörk és Szolnok között közlekedő vonat, amely a Jászságon megy át), Maxi, Kávédaráló (kis teljesítményű gőzmozdony vontatja). A kis sebességű, lassan haladó vonatok pedig megkapták az éppen rájuk nem jellemző expressz elnevezést. Ezek általában minden eperfánál (azaz állomáson és megállóhelyen) megállnak. Ha Budapest Keleti pályaudvarra utazunk, az úgynevezett bejárónál van egy felüljáró, a neve: százlábú híd (száz lába azért nincs). Érdekes a kalauz-szöveg kifejezés kialakulása. Az ingásoknak ugyanis bérletük van, tehát tőlük hiába kéri a kalauz a jegyeket. így a kalauzszöveg jelentése: felesleges beszéd. Amikor bevágjuk magunkat a sarokba; az ablak mellett foglaltunk helyet. Sok elméncség is elhangzik az utazás során. Ha szabad hely iránt érdeklődünk, gyakran kaphatjuk a következő válaszokat: Van hely, csak el van foglalva; nincs szabad hely, csak röhely; érdekes, hogy a csomagtartóban nem ül senki. stb. Az utolsó pillanatban érkezőt megnyugtatják: lihegjen csak., hátha hamarabb indulunk. Aki naponta utazik, únos-untalan hallja (és használja) a bemutatott szavakat, kifejezéseket. A gyakori használattól kissé elkoptak, elcsépeltté váltak. Úgy látszik, hogy „ingázó anyanyelvűnk” nem képes az újításra vagy legalább a változatosságra. Vagy mi vagyunk némiképp borúlátók? MIZSER LAJOS Csorba Győző: Idő-infláció Ijesztő, ahogy tízesekben számolom az időt, s mind gyakrabban rájár a nyelvem: „Húsz, harminc, sőt, ég ura, negyven, már negyven évvel ezelőtt...” Idő-infláció: nagyobbak lettek a címletek, az éveknek, nemcsak a napoknak értéke megkisebbedett, s a forgalomból lassan kikopnak. Majd még tovább és még tovább, majd végül egész életem aprópénz lesz, lyukas peták, s csörgeti, kölykös vagyonát, bő markában, a végtelen.- Igazgató elvtárs, a gépkocsivezető Hans újra cementet lopott az építkezésről - jelentette a revizorok vezetője.- Micsoda? Ismét Hans? - az igazgató izgatottan ugrott fel. - Meg kell büntetni! Nagyon keményen, hogy tanuljon belőle. A revizorok főnöke csak hallgatott. Sötét pillantásokat vetett az igazgatójára, aki megkérdezte:- Mi a probléma?- Tudja, igazgató elvtárs - válaszolta a másik zavartan, ez nem olyan egyszerű. Hans közölte ugyanis, ha megbüntetjük, haladéktalanul feljelenti az építésvezetőt és a többi felelős személyt a különböző manipulációkért.- Micsoda disznóság ez - s az igazgató tajtékzott a dühtől. - Miért, tud valami komoly dolgot ez a Hans? - tette hozzá.- Sajnos igen - mormogta a revizor. Az igazgató újból felugrott, és szigorúan mondta:- Ebben az esetben mindenkit meg kell büntetni, beosztásától függetlenül. Készítsen kérem egy megfelelő jelentést. Mindenkinek felelnie kell a piszkos dolgaiért. Az igazgató úgy érezte, hogy ezzel az ügyet elintézte, de nem így a revizor. Ö állva maradt, s tovább folytatta félénken:- Az a helyzet igazgató elvtárs, hogy Hans még azt is hozzátette, ha így mennek itt tovább a dolgok, s neki nem hagynak békét, akkor egy s mást elmesélhet az igazgató elvtárs szolgálati útjairól, illetve szolgálati gépkocsijáról. Az igazgató közbe akart vetni valamit, de láthatóan a torkára akadtak a szavak. Jó ideig hallgatott, majd megkérdezte:- Tulajdonképpen, mennyi cementet vitt el ez a Hans?- Ó csak két zsákot - válaszolta buzgón a revizor.- S ezzel a bagatell dologgal fáraszt itt engem? - kiáltotta újra az igazgató, s újra formában érezte magát. - Tudja mit? Könyveljék el a veszteségek között, nem érdemes több szót vesztegetni rá. Fordította: SZABÓ BÉLA Hegedűs Géza: Példatár Kossuth földönfutó lett, Széchenyi pisztolygolyóval megölte magát... Ki múltunkat kívánja érteni, ha nézni tud, tragédiákra lát. Hát nincs kiút? Mindenféle bukás? Lábunk, ha lép, csak mocsárba tapos? Vagy mégis jobb egy bölcs megalkuvás? Elhull a hős, de él, aki okos. Ki nem rebellis és nem is kegyenc, a jó középút józan vándora - ez volt a bölcs, ez volt Deák Ferenc, s vele a szürkék népes tábora. Ki-ki eszményét választhatja már: költő számára bű a példatár. A rríűvész jelenlétében Vasarely múzeum nyílt Budapesten Május 8-án nyílt meg Budapesten, az óbudai Zichy-kastély e célra átalakított egyik szárnyában a Vasarely Múzuem és Alapítvány. Vasarely, mint Vásárhelyi Győző pécsi születésű.grafikusművész 1930-ban, 22 évesen hagyta el Magyarországot. Párizsba ment, ahol reklámgrafikusként tevékenykedett, miközben tanulmányokat készített egy soha meg nem valósult szabadiskola tanmenete számára. Rajzai a geometrikus absztrakció jegyében születnek. Feltűnnek közismert témái, a zebrák, a vonalábrázolások. És megjelenik Vasarely művészetének tudományos és egyszerrre játékos elemei. Festeni a 40- es években kezdett. De sikereit csak jóval később aratta. Ám amikor a világhír szárnyra kapta, Vasarely nem maradt meg elit művésznek, művészetét a mindennapi élet céljainak szolgálatába állította. Amikor a szülőhazából érkezik kérés, soha sem tagadja meg; Pécsnek, szülővárosának múzeumnyi alkotást adományzott, saját és felesége, Claire Vasarely, valamint képzőművész barátainak munkáiból. A győri színház külső díszítését, a Déli pályaudvar plasztikáját, a Herendi Porcelángyár párizsi kiállításának védnökségét és plakátját - mind ajándékul adta. Jelentősen támogatta a budapesti Nemzeti Színház felépítését. Felajánlotta közreműködését a battonyai gyerekváros díszítésében. (Más kérdés, hogy erre az illetékesek nem tartottak igényt.) Különben is támogat minden humánus kezdeményezést. Mint írja: „műveimnek körülbelül egynegyede az eredetiekből és a kiadványokból adomány formájában a kevés anyagi lehetőséggel rendelkező múzeumok és közösségek tulajdonába kerül. Háborúellenes, fajgyűlöletellenes, éhségellenes, gyermekvédő és bizonyos politikai egyesületeké lesz... a mindenféle ajándékokról, és adakozásról nem is beszélve...” Néhány éve a Szépművészeti Múzeumban láthatta a hazai közönség azokat a Vasarely-műveket, amelyeket budapesti alapítványának adományozott. Vasarely mindig is bőkezűen szórta szét a világba életművét, bocsátotta köztulajdonba gondolatait, koncepcióit, eszméit, elveit és munkáit. Múzeumalapító gesztussal, alapítványok létesítésével járul hozzá a vizuális kultúra terjesztéséhez. Elsőül egy délfrancia középkori kastélyt hozatott rendbe, és rendezett be didaktikus múzeummá. Az épületben 350 alkotása látható, de mivel annyi képet bemutatni kicsi a falfelület, bemutató-gépek, presentiorok segítenek. A huszonkét gépben 15-15 nagyméretű kép van elhelyezve, amelyek gombnyomásra továbbítják és mutatják be a festményeket. Félezer méteres kiállítási falfelületet tettek így feleslegessé. 1976-ban - pécsi múzeumával egyi- dőben - nyílt meg Aix-en-Provencei-i alapítványa, műhelyekkel, előadótermekkel, kiállítási részekkel, Vasarely tervei és elképzelései szerint. „Célja - fogalmazta meg a művész - a vizuális ártalmak elleni harc, a mesterséges környezet megszépítése, ...arra is törekszünk, hogy a fiatalság számára - az óvodáktól az egyetemig - telje audiovizuális tájékoztatást nyújtsunk... a nyomdai részleg igen olcsón, esetenként ingyen bocsát majd ki jó minőségű metszeteket és sokszorosított példányokat... Idealizmus, jótékonykodás? Egyáltalán nem. Kötelességteljesítés és politika az én módszerem szerint”. 1977: a Vasarely Center megnyitása New York-ban. 1981: a Vasarely Kulturális Központ megnyitása Oslóban. Közben önmagukban is szép építkezési „alapelemek” előregyártásának megkezdése, a modern város színességének gondolata a kézművességtől a multinacionális vállakózásokig, minden szintre való kiterjesztése, az 1979-es Színes város kiáltvány - az utóbbi tíz év fontosabb eseményei címszavakban. Budapesti Alapítványának saját életművét tartalmazó részét, 400 művet 1982-ben ajándékozta Magyarországnak. Ebben fiatalkori akadémiai rajzai, grafikai tanulmányai, reklám-grafikái, különböző korszakainak (Belle—Isle, Denfert, Kristály, Kinetikus stb.) produktumai, a plasztikai ABC, a színes város teória dokumentumai szerepelnek. „Az a törekvés vezetett - nyilatkozta amikor három éve a francia Nemzeti Érdemrend parancsnoki fokozataival tüntették ki életművéért -, hogy egy abc-t teremtsek a festészet számára... ez az abc lehetővé teszi, hogy integrációs kapcsolatot teremtsünk a festészet és az építőművészet között... Ez szerintem parancsoló szükségesség is, hiszen a városokban mindenütt elburjánoztak a sivár, egyhangú lakótelepek. Aix-en-Proven- ce-ban működő alapítványom célja éppen az, hogy példákat mutassak és tanácsot adjak arra, hogyan lehet a különböző környezeteknek megfelelően kihasználni a színek és formák nyújtotta lehetőségeket, változatosabbakká, esztétiku- sabbakká tenni a lakótelepeket, hogy kellemesebb környezetet biztosítsanak az ott lakó embereknek. Nemcsak geometriai formákat lehet felhasználni erre. A variációk szinte kimeríthetetlen lehetőségét nyújtják a különböző népek folklórjainak elemei”. Budapesti Alapítványa is hasonló célokért alakul. Számítógépes rendszerrel összeköttetésben áll majd a franciaországi kutató központtal. „Az ott elért eredményeket felhasználják, és továbbfejlesztik, hazai viszonyokra alkalmazzák. Itt is dolgozik majd egy kutató gárda, amelynek feladata a módszer további kollektív kiteljesítése lesz”. Idézet egy Vasarelyvel készített interjúból: „Budapesti Alapítványom első akciója annak bizonyítása lesz, hogy a világ számos új lakótelepe lehetett volna emberibb, sokkal szebb, látványosabb, ha az esztétikát Ízléssel és szeretettel alkalCirkusz 1946 mázták volna. Példánkkal befolyásolni óhajtjuk mindazokat, akik az elkövetkezendő építkezésekben valamilyen szerepet játszanak. S lényege: már a kezdeteknél kell beavatkozni, és nem utána, amikor a baj már megtörtént. Az Alapítvány célja lesz az is, hogy a század eleje óta megindult újításokat megismertesse, és alkalmazza, egyesítve a múlt állandó értékeit a jelen felfedezéseivel”. Vasarely, aki sikert sikerre halmozott, aki elérte a világhírt, s azt, hogy nevével új fejezetet jelölnek a művészetek történetében, már lemond minden meghívást, kiállítást, távoltartja magát minden hivatalos szerepléstől, de Budapestre eljött múzeumának, alapítványának megnyitására. KÁDÁR MÁRTA Zebra 1938 Hans Seifert: A tolvaj
