Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. május 16. Képújság 7 Kezdő mérnökök Indulatos nyilatkozatok látnak napvilágot mind gyakrabban a műszaki értelmiség megbecsüléséről, a mérnöki foglalkoztatás kilátásairól, a pálya leértékelődéséről. Furcsa kettősség tapasztalható megítélésükben: miközben a gazdaságpolitikában mind nagyobb szerepet szánnak nekik, sokszor hallani arról, hogy csupán végrehajtják, nem pedig meghatározzák a feladatokat. Nos, hát alkotó emberek, vagy tétlen résztvevők? Min dolgoznak, s milyen perspektívát látnak maguk előtt azok a kezdő mérnökök, akik a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál hosszabb-rövidebb ideje dolgoznak. A művezető Kersák István épületgépész üzemmérnök, Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Fűiskolán végzett az elmúlt év júliusában. Jelenleg művezető az előregyártó üzemrészben, mielőtt azonban itt, a vállalatnál a mellzsebébe tette az anyagigénylés- jegytömböt, rövid, de kacskaringós utat járt végig.- A főiskolán a végzettek létszámához képest kevés volt az állásajánlat, az is zömmel Pesten. A szüleim Pincehelyen élnek, így hát a közelben néztem állás után. A tamási Vegyépszernél gyártmányfelelősként helyezkedtem el. Azt ígérték, hogy a szakmában dolgozhatom, én azonban úgy ítéltem meg, hogy erre a közeljövőben nemigen van lehetőség. Decemberben ezért fölmondtám, s január 19-ig jó néhány helyen megfordultam. Jártam Pécsett, a pb-gáznál, Tamási valamennyi üzemében, Tolnanémediben a Temaforgnál, nem tudtak fövenni, hisz létszámstop volt minden vállalatnál. A biztonsági szelepem a téesz volt, ha nincs más, fűtésszerelőként dolgoztam volna ott. Javasolták végül, hogy próbálkozzam a TÁÉV-nél. Nagyon meglepődtem, mert tárt karokkal fogadtak.- A teljesen kezdő fiatalembernek hogyan sikerült kontaktust kialakítani a régóta itt dolgozó szerelőkkel, burkolókkal, segéd- és betanított munkásokkal?- Az első napokban bizony nem volt könnyű, s minthogy igencsak a pálya elején tartok, az is előfordult, hogy az egyszerűbb elemet akarták beépíteni a bonyolultabb helyett. Ezt nem én ismertem fel: az egyik dolgozó elbizonytalanodott, s miután szólt, megbeszéltük a dolgot, nem engedtem, hogy eltérjenek a technológiától.- Milyen perspektívát lát maga előtt? Augusztusban másfél évre elvisznek katonának, addig nem tervezek semmit. Itt a vállalatnál nagyon jól érzem magam, a 21 dolgozó között sok a fiatal, velük tege- ződöm is. Alakítottunk egy futball csapatot, s bgyütt játszunk a kispályás házibajnokságon.- Mi jelenti az Ön számára a legnagyobb biztonságot?- Egyelőre a szüleim. Munkásszálláson lakom, s minden második hétvégén hazamegyek. Szükség van rám otthon, hisz eléggé nagy szőlőt művelünk, s abban én is szívesen segítek. Az előkészítő Illés Tibor szintén tavaly végzett, ugyancsak Pécsett. Eredetileg a Külkereskedelmi Főiskolára jelentkezett, de nem vették fel. A budapesti műegyetem négy szemesztere után jött át Pécsre. A TÁÉV- vel tanulmányi szerződést kötött, jelenleg a szak- szerelőipari főüzemben előkészítő. A komplett tervdokumentáció műszaki felülvizsgálata, véleményezése a feladatom, ellenőrzőm az anyagmennyiséget, s megrendelem az anyagot.- Ez így első hallásra igen nagy feladatnak tűnik egy kezdő mérnök számára.- Igen, valóban az. Ráadásul a munkám 30 százaléka szakmai, s 70 százaléka nem szakmai jellegű, ennek ellenére az a véleményem, hogy így sokkal mélyebben megismerem a munkát.- Véleménye szerint mi a célja önnel a vállalat vezetésének?- Őszintén szólva én nagyon szeretnék kinn, a termelésben dolgozni. A vállalat vezetői azonban azt javasolták, járjam végig ezt az előzetes utat, hisz a művezetők az előkészítők munkájára támaszkodva dolgoznak. Ez azonban javaslat volt csupán, bármikor válthatnék, de nem teszem, megfogadom a jó tanácsot.- Milyenek az asztalára kerülő tervek?- Ritka, amelyikben nem találni hibát, gyakori, hogy nem egyezteti a tervrajzát az építész és a gépész. A tervek zömmel Pécsről, Pestről érkeznek, az észrevételeinket továbbítjuk a tervezőnek, aki ennek megfelelően módosít.- Mi a legnagyobb munkája?- A szekszárdi sportcsarnok, bár én már az ötödik ember vagyok, aki ezzel a munkával foglalkozik, hisz az építés igen elhúzódik. A lakásoknál egyszerűbb minden, hisz kipróbált, tipizált berendezéseket építenek be. A sportcsarnok komplett légtechnikája, fűtési rendszere, vízellátása és csatornázása egyedi megoldás, s számomra igen érdekes.- A mérnök ha kezdő, szeretne mindenkin túltenni, szeretné megváltani a világot.- Én csak azt éreztem: nekem igen sokat kell tanulnom ahhoz, hogy jó szakember váljék belőlem. A fejlesztő Békéi József, okleveles építőmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1984-ben. A TÁÉV fejlesztési osztályán dolgozik, fejlesztőmérnök.- Milyen elképzelésekkel indult, amikor kézhez vette a diplomáját?- Az egyetem elméleti képzést ad, s mivel vonzódtam a tervezéshez, olyan helyet kértem, ahol a tervezés a feladatom. Rögtön a legeslegelején önálló témaként megkaptam az új típusú fürdőszoba-térelemek kifejlesztését. A dolog pillanatnyilag úgy áll, hogy 1-2 hónap múlva megkapjuk a szabadalmat, s megkezdődhet a fürdőszobák beépítése.- Mi volt ebben az alkotó szellemi munka?- A korábbi fürdőszobapanel-térele- mek kötött méretűek voltak, kicsik, és nem eléggé variábilisak. Az újítás lényege az, hogy egyszerű módon változatos, különböző méretű elemeket gyártsunk, s kidolgozzuk a gyártás rendszerét. Ebből lett a TÁÉV-kabin. Mindenképpen újítani kellett, s ehhez rengeteget gondolkodni, variálni, s nemcsak korábban, hanem most is, hisz a valósághoz és az igényekhez kell igazodnunk.- Szereti ezt a munkát? S mi ebben a legérdekesebb?- Számomra az, hogy a tervezéstől a termék menedzseléséig minden az én dolgom volt. Menedzseltem például a BNV-n azt a portékát, amit én találtam ki. Igen jó érzés volt. Most az elemeket a referencia-épületekbe beépítjük, és prospektusokat készítünk. Kialakítjuk a sablonparkot, s ha jó, és tetszetős, a tervezők be is tervezik a lakásokba. Szekszárdon a Kecskés Ferenc utcai lakótelep lakásaiba építik be legelőször.- Milyen hasonlóan szép munkán dolgozik?- Újabban magas tetővel épülnek a panelházak. Az előregyártható magas tetőnek vagyok a gazdája. Át kellett terveznünk a már meglévő tervet előregyártott elemekre, statikai számításokat végeztem, segédszerkezeteket terveztem, s ott voltam a gyártás beindításánál. Ez a téma lefutóban van, most azon dolgozom, hogyan lehetne változatosabbá tenni az egyhangú panelhomlokzatokat. Érdekes megoldás mutatkozik, újfajta burkolóelemeket kell kitalálnunk azért, hogy az épület esztétiku- sabb megjele- Békéi József nésű legyen. Az ember egy idő után már tudja, kitől tanult a szakmában a legtöbbet, ki volt a mestere.- Optimális az egybeesés: akit mesteremnek nevezek, nemrégiben lett a főnököm. Andor Lászlónak hívják, volt mit, és érdemes volt tőle tanulnom. Kezdettől fogva partnernek tekint, amit én rendkívül fontosnak tartok. Meglehet, hogy ez a szép, értelmes feladat az oka, hogy jól érzem itt magam, igyekszem lelkiismeretesen dolgozni, és sok örömöt találok a munkámban. W A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál 2300-an dolgoznak, közülük 68-an végeztek egyetemet, főiskolát. A műszaki végzettséggel rendelkezők száma: 52. Jelenleg a vállalatnak hat egyetemi hallgató az ösztöndíjasa. D. VARGA MÁRTA Tűzoltóval a tűzoltókról Egy évvel ezelőtt - 1986. május 7-én - tűz ütött ki Szekszárdon, a Nagyvilág moziban. A tűzoltók munkáját ezrek figyelték. Napokig, hetekig beszédtéma volt. A kormos, tátongó falak ma még mementó- ként meredeznek. Filmkockák is őrzik a nap pillanatait. Velencei István tűzoltó százados, akkor ügyeletesként délután kettő órától este hétig volt jelen. Vele beszélgetünk az életveszélyes hivatásról.- A szekszárdi mozitűz hosszú ideig emlékezetes marad nekünk is - kezdi a beszélgetést Velencei István százados. - Több tényező nehezítette a munkánkat. Olyanok például, hogy a városközpontban állt az égő épület, nehezen megközelíthető, beépített helyen. A nézők tömege is akadályozta az oltást. Katonákat kellett hívni, hogy távol tartsák őket. Omlásveszélyre, födémbeszakadásra lehetett számítani. A tűz terjedését is muszáj volt lezárni...- Itt nem csupán a szekszárdi tűzoltók vettek részt.- Bajáról, Mohácsról, Paksról is jöttek egységek, sőt, a tolnai önkéntesek is kivonultak gépjármű-fecskendővel.- Egy ilyen alkalmat tekinthetünk harchelyzetnek, amikor a parancsnoknak dönteni kell. Ez roppant felelősséggel járó feladat, hiszen emberélet kockáztatásával jár.- Sokan lebecsülik a tűzoltók munkáját, mondván, hogy a laktanyában elvannak egész nap, és ha riasztják őket, akkor kivonulnak. Nem akarom eltúlozni, de van egy perc, ami nagyon megviseli valamennyiünket. Ez az, amikor a csengő megszólal és el kell hagynunk a körletet. A tűzoltásvezetőnek ebben a pillanatban végig kell gondolnia, hogy a tűz helyszínén milyen be- és felhatolási lehetőség van, a szükséges életmentést hogyan lehet elvégezni, hol vannak a tűzoltóvízforrások, esetleg a létrafelállítási helyét is meg kell határozni. Mindehhez helyismeretre van szükség, amit megszerezhetünk azokon a kiképzési foglalkozásokon, amelyeket a környezetünkben épülő új üzemekben végzünk.- Gyakorta hallani, hogy egy-egy új létesítmény műszaki átadásakor a tűzoltóság olyan kifogásokat talál, ami miatt módosítani kell a használatba vétel határidejét. A tervezőkkel nincs kapcsolatuk?- Amikor mi kifogásokat keresünk, akkor csupán a tűzvédelmi szabályoknak maximálisan szerzünk érvényt. Nem árulok el titkot, hogy a szekszárdi tanítóképző főiskola kollégiumával komoly gondjaink voltak. Középmagas épületről van szó, hét szintet, hat emeletet jelent ez esetben. Nem volt például a tűzoltóságnak felállítási helye. A menekülési útvonalba, a lépcsőházba éghető anyagot építettek be, ami esztétikai szempontból nagyon mutatós volt, az igaz. A füst elvezetése sem volt megoldott. Nem voltak tűzcsapok... nem folytatom. Minden kész volt már az épületben, de mi nem járultunk. hozzá az átvételi engedélyhez. Mindezeket már a tervek készítésekor elmondhattuk volna, és egy sor plusz költségtől mentesülnek az építtetők. Sajnos, gyakran nem élnek a tervezők a konzultációs lehetőségekkel.- Az ilyen döntések nem hiszem, hogy szimpátiát ébresztenek a tűzoltóság iránt, mégis mi az, ami erre a pályára vonzza az embereket? Ön például hogyan lett tűzoltó?- Ha leegyszerűsítem a dolgot, akkor csak annyit mondok, hogy hívtak és eljöttem. Ennél azért többről van szó. Pakson születtem. Az ötvenes években nagyapám önkéntes tűzoltó volt ott, szertáros. Rendszeresen kellett ebédet és vacsorát hordani neki, különesen ünnepnapokon. Unokatestvéremmel mentünk általában. Ilyenkor az öregúr nekiugrasztott bennünket a kocsifecskendők szidolozásá- nak. Az is előfordult, hogy nyáron elkísértük őt a tűzőri szolgálatába, fel az evangélikus templom tornyába. Ez volt akkor Paks legkiemelkedőbb pontja. Elláttunk nyugaton Gyapáig, délen addig, ahol most az atomerőmű van. Északon Bölcskéig és keleten át a Dunán. Arra is emlékszem, amikor a Marosi állatorvos háza égett és ott nagyapámra ráesett egy gerenda. Eszméletét vesztette. Haza kellett vinni. Otthon nagyanyám bekötötte a fejét. Egyszer csak hirtelen felkelt nagyapám és visszament a tűzhöz.- Ezt tekinthetjük pályára orientáló példának. Parancsnokai között volt-e olyan, aki különösen nagy hatással volt Önre?- Elmondhatom, hogy végigjártam azokat a lépcsőfokokat a ranglétrán, amelyek a vonulós tűzoltótól a városparancsnoki beosztásig vezetnek. Ez így van rendjén. Pesten a tiszti iskolán volt egy legendás alak, Totzl Károly alezredes. Vele gyakran voltunk riasztáskor. Bámulatos volt. Mindig ő ment elöl. Jó helyzetfelismerő képessége volt és mindig tisztán látta, hogy mire képes a beosztott állomány.- Melyek a tűzoltóvezetőnek azok a tulajdonságai, amelyek kiemelik a többiek közül?- Ma a tűzoltónak nem csupán kárelhárítással kell foglalkozni, hiszen ott vagyunk az ár- és belvizeknél, a közlekedési baleseteknél, legyenek azok közútiak vagy légiek és tulajdonképpen minden olyan helyen, ahol felszereléseink , speciális eszközeink a probléma megoldását segítik. A vezetőnek ezenkívül ismernie kell az államigazgatási eljárosok- ra vonatkozó rendelkezéseket, gazdálkodási szabályokat, személyzeti munkával kapcsolatos kérdéseket. A beosztottak megérzik, ha tudása hiányos.- Tudósítások, hírek között gyakorta szerepelnek olyanok, amelyek az úttörőtűzoltók egy-egy foglalkozásáról számolnak be.- Nagyon fontos, hogy a gyerekeket beavassuk a tűzrendészeti munkánkba. Faddon, Öcsényben, Aparhanton, Né- metkéren, Szekszárdon a IV-es iskolában nagyon jól működő tűzoltórajok vannak. A gyerekek a veszélyhelyzetekre már egymást figyelmeztetik, ami lényeges mondjuk a nyári erdei kirándulásokon. A magatartási szabályok beivódnak tudatukba, ez a megelőzés szempontjából döntő jelentőségű. DECSI KISS JÁNOS Gottvald Károly felvételei a szekszárdi mozitűznél készültek
