Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, i |aZ^SZMP^J"OLNA^MEGYEU3IZ^^SÁGÁNAK^^^Ia| 1987. május 1. PÉNTEK XXXVII. évfolyam, 102. szám ÁRA: 2,20 Ft ANYÁK NAPJÁRA (3. oldal) Május, béke, megújulás írta: Császár József, a megyei tanács elnöke T avaszi történelmi ünnepeink sorába tartozik május elseje, a munka ünnepe. Szabad hazánk, népünk teremtő munkáját, sikereit, megpró­báltatásait, élni akarását és munkájának örömeit egyaránt ünnepel­jük. Ünnepeljük a szocialista társadalmi rend legfőbb értékét és értel­mét, a dolgozó embert. A szocialista épitőmunka révén hazánkban korszakos eredmények születtek, melynek főbb állomásai: a népi ha­talom kiépítése és megszilárdítása, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, az ipar nagyarányú fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a teljes foglalkoztatottság. Értékeink között tartjuk számon a szocialista demokrácia ki­bontakoztatását, a nemzeti egység megteremtését, az állampolgárok általános, politikai és szakmai műveltségének növekedését. Az elmúlt évtizedekben megyénk is gyorsan és harmonikusan fejlődött. Az egy-; kori elmaradott mezőgazdasági jellegű megye korszerű iparral rendelkező me­gyévé vált. Az ipari termelés az országos átlagnál erőteljesebben növekedett. Ebben döntően az atomerőmű, a húsüzem, a tejüzem megépítése, illetve termelé­sének növekedése és a nagy jelentőségű ipartelepítés játszott közre. Az iparfej­lesztés eredményeként a megyében a teljes foglalkoztatottság biztosított. Gyors ütemben fejlődött a megye mezőgazdasága is. Különösen jelentős előrehaladás, következett be a búza- és kukoricatermelésben. Jellemző, hogy az országosan felvásárolt mezőgazdasági termékekből a me­gye részaránya nagyobb, mint az ország termőterületéből való részesedése. Kedvezőbbé váltak a közlekedési kapcsolatok, javult az úthálózat kiépítettsége, előrelépésről számolhatunk be a hírközlés tekintetében is. Jelenleg a megye 62 települése van bekapcsolva az országos távhívó hálózatba, és a VII. ötéves terv végére várhatóan valamennyi jelentősebb településen lesz korszerű kapcsolási lehetőség. A közösségi fejlesztési eszközök mintegy 80%-a az életkörülmények, az alap­ellátás javítását szolgálják. Javult megyénk lakosságának egészségügyi és szociális ellátása. A10 ezer la­kosra jutó orvosok száma meghaladja az'országos átlagot. A lakásellátás mennyi­ségi növelése és minőségi színvonalának fejlesztése fontos szerepet tölt be az életkörülmények alakulásában. A felszabadulás után a megyében mintegy 45 000 lakás épült, mely az összes lakásállomány fele, a lakás-alapterület kéthar­mada. Az óvodás korú gyermekek intézményi ellátottsága gyakorlatilag teljes. Az általános iskolai feladatokat a nagyarányú iskolaépítés és -korszerűsítés jelle­mezte. Középfokú intézményhálózatunk kiépült, valamennyi városunk korszerű művelődési központtal rendelkezik, több művelődési ház és klubkönyvtár is épült. Tanítóképző főiskolánk egyre jelentősebb szerepet tölt be megyénk oktatási és kulturális életében. A létesítmények megvalósításában jelentős szerepe van a társadalmi és tö­megszervezetek nevelő, szervező és mozgósító tevékenységének, a lakosság, az üzemi kollektívák növekvő mértékű társadalmi munkájának. Tolna megyében 1986-ban a társadalmi munka értéke megközelítette a 700 millió Ft-ot, az egy la­kosra jutó értéke 2600 Ft, amellyel a megyék között a 3. helyet értük el. Az elmúlt több mint négy évtizedes társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődés jó alapot adott a tudatos és tervszerű településfejlesztési politika meg­valósításához. Ennek eredményessége mutatkozik meg a településeink mai arcu­latában és gazdagodásában. Ezen a világünnepen nemcsak a tegnapokra emlé­kezünk, hanem a mára és a holnapra is tekintünk. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, s nap mint nap a hatékonyabb és fegyel­mezettebb munkára késztetnek bennünket. Történelmi tanulságunk, hogy csak akkor juthatunk előre, ha a munkában, gondolkodásban meghaladjuk a koráb­biakat, ha készen vagyunk a megújulásra, hogy többet termeljünk, ha kísérlete­zünk, hogy korszerűbb módszereket és eszközöket alkalmazzunk, ha áldozatokat vállalunk, hogy megoldjuk a tegnap még megoldhatatlannak látszó feladatokat. Tudnunk kell, hogy nem vár ránk és nem igazodik hozzánk a világ, nekünk kell lépést tartani az általános haladással. Minden területen vannak lehetőségeink és tartalékaink! Ezért elsőbbséget kell biztosítani az újat hozó törekvéseknek, ösztönözni és támogatni kell a társadalomért tenni akaró lelkesedést és tenni akarást. Életszínvonalunk emeléséhez csakis egy, a jelenleginél dinamikusabban fejlődő gazdaság adhat reális alapot. A legfontosabb, hogy a dolgozók a mindennapokban érezzék azt, hogy amin munkálkodunk, az értük, érdekükben és velük együtt történik. Nincs csodaszer egyéni vágyaink és társadalmi haladásunk elősegítésére, csak az, amit ma ün­nepiünk, a munka! Ebben a közös tevékenységben egyetlen lelkiismeretesen dolgozó ember sem pótolható. Terveink csak úgy valósíthatók meg, ha a maga helyén mindenki mara­déktalanul eleget tesz vállalt kötelezettségének. Ha ez így van, abból az is következik, hogy a jó, a hatékony és tisztességes munkát övezze elismerés. A be­csületesen dolgozók, és ők vannak többségben, ezt teljes joggal el is várják, aho­gyan azt is, hogy az ő lelkiismeretes tevékenységük és odaadásuk legyen a pél­damutató. Mindezeknek a mindennapos összhangja biztosítja, hogy népünk min­den rétege magáénak érezze politikánkat. Az emberiségnek sok közös ügye van, de a leglényegesebb a béke. Alkotni, gyarapodni, fejlődni csak békében lehet. incs olyan ország a világon, ahol mind erőteljesebben ne hallatnák szavukat a békemozgalom aktivistái. Hangjuk egyre messzebb hang­zó, mert nem fenyegette még az emberiséget tragikusabb veszély, mint a nukleáris háború. Békénk megőrzésének biztos záloga a Szov­jetunió és a Varsói Szeződés tagországainak közössége és a világ bé­keszerető tömegeinek egyre szélesedő mozgalma. Ma mindennél , jobban kell látnunk, hogy a béke azonos az élettel, a mindennapi kenyérrel. Ezen a békés májusi napon kívánom, hogy az ünnep adjon újabb erőt és lendületet kö­zös munkánk további folytatásához. Kádár János Angyalföldön Kádár János csütörtökön - miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1 -je előtt - Angyal­földre látogatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a nagy múltú munkáskerület elmúlt egy eszten­dejének eredményeiről, az ottani vállala­tok, munkáskollektívák sikereiről, gond­jairól, terveiről. Kérte a városrész veze­tőit, hogy az ünnep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felke­reste a főtitkár a FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzem- látogatást követően röpgyűlésen találko­zott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdő­dött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a Fő­városi Tanács elnöke, Bornemissza Sán­dor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sándor tájékoztatta a főtit­kárt a kerület életéről, politikai helyzeté­ről, a városrész gyarapodásáról, a gaz­dálkodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Elmondta: az elmúlt évben tovább formálódott Angyalföld gazdasá­gi arculata, a nagy- és középüzemek mellett - amelyek meghatározóak a ke­rületben - egész sor új kis- és leányválla­lat, a hagyományos szövetkezetek mel­lett pedig számos kisszövetkezet is mű­ködik már. Bár a kerület gazdálkodóegy­ségei 1986-ban nem értek el kiugró eredményeket, de tevékenységük ki­egyensúlyozott. A Központi Bizottság no­vemberi határozata nyomán vezetők és dolgozók egyaránt megértették, hogy a döntések végrehajtása érdekében a gaz­dálkodásban is a korábbinál kritikusabb önvizsgálatra, konkrétabb elhatározá­sokra, fegyelmezettebb, jobb munkára van szükség. Az eddigieknél is jobban felértékelődik az emberi tényező szere­pe, s ilyenkor nagyobb a politikai munka felelőssége is: olyan helyzetben kell tájé­koztatni, meggyőzni, tettekre mozgósítani, amikor a mindennapi gondok erőteljesebben befolyásolják az embe­rek hangulatát. Szó esett arról is, hogy Angyalföldön, mint szerte az ország­ban a meglévő gondok ellenére az emberek tudják, érzik: létbizton­ságban élhetnek, min­denkinek van munka­helye, s mindenütt szükség van az értel­mes, tartalmas munká­ra, hiszen csakis ez le­het boldogulásunk alapja. Kádár János vá­laszolt az elhangzottak­ra, emlékeztetve arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt bu­dapesti vállalatánál folytatódott a prog­ram. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kí­séretében lévő budapesti és kerületi ve­zetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártve­zetőségének titkára fogadta. Beszámol­tak a Forgácsolószerszámipari Vállalat­ból 1986. július 1 -jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vállalat munkájáról, a párt- szervezet tevékenységéről. Mint elhang­zott: az ország egyik legnagyobb szer­számgyártó üzeme 1800 dolgozót foglal­koztat, közülük négyszázan a fővárosban gyártják a forgácsoló szerszámokat, a különböző alkatrészeket, rögzitőgyürü- ket, kompresszorszelepeket. Termékei­ket az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a javító-szolgáltatás területén egyaránt használják. Nagy ré­szük a csúcstechnológiát képviselő megmunkálógépek alkatrésze, tartozé­ka. A vállalat széles körű nemzetközi és hazai kapcsolatokat alakított ki. Az NSZK-beli Krupp-Vídia céggel kooperá­ciós szerződés keretében, licenc alapján állítják elő a marósmühelyben a modern szerszámok, NC vezérlésű gépek maró­fejeit. Sók éves múltja van a moszkvai Frézergyárral folytatott eredményes szerszámgyártási együttműködésnek. Itthon elsősorban a Csepel Szerszám- gépgyár és a Szerszámipari Művek gyártmányainak tartozékai viselik a FORCON emblémát. A gyár vezetői a tröszt eredményeiről szólva elmondták, hogy az elmúlt eszten­dőben egymilliárd forint termelési értéket könyvelhettek el, és sikeresen teljesítet­ték az idei első negyedév terveit is. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: Kádár János - Lévárdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzo­lásával - megtekintette a menetköszörüs és marós műhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) XIV. Sió menti fiatalok találkozója Politikai, kulturális, szórakoztató programok Idén 14. alkalommal rendezik meg Simontornyán a Sió menti fiatalok talál­kozóját. A nagyközség hagyományos találko­zója minden évben színes programokkal bővült, ezúttal a három nap alatt - április 30. és május 2. között - politikai, mozgal­mi, kulturális, szórakoztató és sportren­dezvények várják a fiatalokat, és persze az ifjú lelkű idősebb generációt is a kön­nyező községekből. A Csehszlovákiából, Prágából érkezett vegyipari egyetemi hallgatók is részt vesznek ez alkalommal. Márkus György, a kőmű vés verseny egyik győztese átveszi az oklevelet, jutalmat Tegnap délután két órakor a tamási 518-as szakmunkásképző intézet si- montornyai kihelyzett tagozatának kollé­giumában tartották meg az ünnepélyes megnyitót. A rövid műsort követően Herczeg Lajos, a nagyközségi pártbizottság mun­katársa köszöntötte a megjelenteket, majd a találkozóhoz immár négy eszten­deje kapcsolódó szakmunkások verse­nyének értékelése következett. Kőmű­ves-, autószerelő-, bőrruhakészítő-, szűcs- és tímárszakmában mérték össze tudásukat a fiatal szakmunkások és az iskola tanulói. A szakmai vetélkedés védnökségét, bírálatát és jutalmazását a helyi vállala­tok, a költségvetési üzem, a Simovill Ipari Szövetkezet, a Bőr- és Szőrmefeldolgo- zó Vállalat és a bőrgyár vállalta, az ered­ményeket képviselőik ismertették a meg­nyitón. Délután négy órakor a várban Tallián Zsóka ötvösművész alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet Varjas János, a HNF Tol­na Megyei Bizottságának titkára nyitott meg. A pártházban politikai fórum várta az érdeklődőket.- tzs - ka ­Az MSZMP főtitkárát virággal köszöntik a főváros XIII. kerületi pártbizottságán (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents