Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
1987. április 11. NÉPÚJSÁG 5 Jó szomszédok Panaszkodik az ismerősöm, mondja, évtizedeket élt le két és fél szobás panellakásban, és most végre egy közeli faluban tudott házat venni. Nyugodt, csendes utcában, ahol idős emberek élnek, több generációt kiszolgált házakban, ahol ismerik egymást. Mire elkezdeném hangosan is irigyelni ezt a családias, meleg légkört, hozzáteszi:... és ismerik egymás gyengéit, családi problémáikat, kitárgyalják belső ügyeiket, már aki beszél a másikkal. Mert vannak, akik tizenöt éve nem szólnak egymáshoz, most már talán el is felejtették miért, de mindegyik azt várja, hogy a másik szegje meg az íratlan szabályt. Őszintén szólva meglepődtem a hallottakon, eddig mindig csak a tízemeletes betonépítmények, a lakótelepek kősivatagának elidegenítő, antihumánus hatásáról hallottam. Lehet persze, hogy ezeken a nem túl barátságos lakóhelyeken idáig el sem jutnak a szomszédok, hanem jó esetben mondjuk a köszönést kockáztatják meg, vagy éppen a kis szoba falán keresztül kapnak ízelítőt a mellettük lakók családi életéből, mégis úgy gondolom, nem írhatóak emberi megnyilvánulásaink, reakcióink egyértelműen az élettér számlájára. A hatása természetesen vitathatatlan, de hogy nem kizárólagos, azt az első példa támasztja alá. De épp eléggé szembetűnő lehet a bérházak körül gondozott kert, virágokkal, a rendben tartott, vagy éppen az ott lakók által elkészített játszótér. Mindez a közös értékteremtés mellett összekapcsolja az egy házban élőket, a lakótelepieket. Segíthet ebben az, hogyha évek óta együtt élő lakóközösségről van szó, de számtalan eset bizonyítja, hogy újonnan beköltözött, vadidegen emberek milyen összefogásra, közös fellépésre képesek. Tágítva a kört, hasonló gondokkal találkozhatunk egy-egy településnél, különösen szomszédos társközségeknél is. Néhány kilométerre egymástól, a szomszéd falu lakóit egy- től-egyig ismerik, de megfejthetetlen ellenségeskedésben élnek. Ha az ember kérdezi, miért, nem válaszolnak, idegenre nem tartozik. De néhány szó, néhány mondat után a rossz szomszédnál kötünk ki. Hogy a tojás volt előbb, vagy a tyúk, megfejthetetlen, az ellentét nem eredménye valaminek, egyszerűen van, létezik. Szerencsére ma már inkább csak az idősebb korosztályt jellemzi ez a kis falvaknál, a fiatalok - talán mert kevesen vannak - együtt szórakoznak, összejárnak. És amíg korábban egy kocsmába sem mehettek volna, ma már a házasságok is gyakoriak. Legtöbben nem tartják magukat ehhez a szüleik vállalta esztelen közösségi hagyományhoz, ami korántsem közömbös a település jövőjére nézve. Az ő kezükbe kerül ugyanis szülőhelyük sorsa, és nem mindegy, hogy milyen szellemben döntenek felőle, hogyan gondoskodnak majd az ott élőkről. A megváltozott tanácsi gazdálkodási rendszerrel éppen a kistelepülések, velük együtt a társközségek kerültek kedvezőtlen pozícióba. A fejkvótából kapott központi pénzösz- szeg és a helyi bevételek sok helyen még a fenntartásra sem elegendőek, nemhogy fejlesztésre. Előrelépésre, infrastruktúra kialakítására, a falu megtartó erejének javítására tehát csak úgy lehet mód, hogyha összefognak ezek a falvak, összeadják pénzüket és a legfontosabb teendőket rangsorolva igyekeznek életben maradni, a lakosság számára kulturált életkörülményeket teremteni. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jó szomszéd módjára kell gondolkodni, gazdálkodni a pénzzel, eszközökkel, lehetőségekkel, aminek éppen szűkében vannak. Ez lehet az egyetlen ésszerű, felnőtt emberekhez méltó fellépés.- takács árciszok Tamásiból Az ORION rádió-, tévé- és egyéb elektrotechnikai berendezések gyára most virágneveket választ televízióinak. A Nárcisz a legújabb, Tamásiban készítik a legtöbb alkatrészét. Egyébként az óriási vállalat az idén négymilliárd forint értékű terméket ad vevőinek. A tamási gyáregységben három fontos munka elvégzése vár az 570 dolgozóra. A feladatok: 1. A Nárcisznak a második negyedév vége felé az üzletekbe kell kerülni. Ez sokkal több szolgáltatást ad használójának, mint az eddigi színes tévék, például állandóan bekapcsolt állapotban van, a távirányító egy gombnyomására a kép megjelenik; digitális kijelzésű és minden csatlakoztatható hozzá, ami ilyen készüléktől manapság elvárható, világszínvonalon. 2. A megbízható termelés, a folyamatos alkatrészellátás érdekében saját forgácsolóüzemet szereltek fel, mert az összes ORION-hangszórót itt gyártják. A zárt gyártási ciklus előny, a szériatermelésnél különösen fontos. 3. Az Ikarus-autóbuszokat - a luxuskivite- lűeket - a jövőben sztereórádióval szerelik fel. Az ehhez szükséges erősítőt teljes egészében Tamásiban gyártják. Az autóbuszülések fejtámláiba szerelik be a hangszórókat, s az utas akkor kapcsolja be, amikor akarja, másokat nem zavar. Képriportunkban a tamási gyáregység munkájáról adunk pillanatokat. _ pj _ Közös műhelyben szerelik a dolgozók a „Nárcisz” elemeit. Kodenka Ferenc ellenőrzi egy hangszóró mágnesgyűrűjét. Saját szitázóban készülnek a készülékek és az alkatrészek feliratai. Digitális áramkörök és ahol ellenőrzik működésűket. Amikor ott jártunk, akkor helyezték üzembe a mérőszobát.
