Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
1987. április 10. Hépüjság 3 Kitüntetettek Gyönk pusztái (3.) A megújulás legjobb receptjéről Kerekes Miklós, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat nyugalmazott igazgatóhelyettese a jászapáti szülői házból a család, a munka szeretetét, és a fegyelmezettséget hozta magával. 1945. július tizenkettedikén a hadifogságból hazatért egykori bádogossegéd már a tenniaka- rást és azt a szüntelen kényszert érezte, a közzöséghez tartozni kell. Az új életkezdés első időszakában szakmájában dolgozott, majd DISZ- titkár lett, 1951- ben pedig mint annyi sok tettre kész társát, öt is a pártapparátusba irányították. A pártmunka akkori stílusának megfelelően szüntelenül az emberek között volt, érvelt, agitált és politizált a közös tennivalókért. Az akkori pártmunka értékét és szépségét ma sem tagadja meg, mert azt vallja, hogy a közismert hibák ellenére is mindent az emberek és a haladás érdekében tettek. Kerekes Miklós Szolnokról került Szekszárdra, itt 1970-ig a megyei pártapparátusban dolgozott, felelős beosztásokban. A Tolna Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat igazgatói posztja előtt, 64- től 70-ig az MSZMP Tolna Megyei Bízott- Sága párl- és tömegsz.t;r vezetek ooztá lyának volt a vezetője, 76-ban pedig a Szekszárd-Paksi Vízitársulatnak lett az igazgatóhelyettese. Önéletrajzának számszerű tényei ezek, ám a szüntelen munka mögött érték, példaadás, elkötelezettség és a fiatalokért való örökös tenniakarás rejlik. Kerekes Miklós azon kevesek egyike, aki kitüntetései között őrzi a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. Elkötelezett ember. Az ellen- forradalom idejében is így cselekedett, nem hagyta el az akkori parányi pártapparátust. A védelemben és a meggyőző munkában is ott volt. Vizitársulati munkájának tizenegy évében is sok öröm és eredmény érte. Most, amikor átvette az Április Negyediké Érdemérmet, a megismételhetetlen öröm mellé azonnal odagondolta munkatársait. Mert azt állítja, hogy kitüntetése egyúttal annak a társulatnak újabb elismerését is jelenti, amelyik az elmúlt 11 év alatt hatszor képes volt elnyerni a Kiváló Vállalat címet, és az 1976-os 50 millió forintos termelési értéket tíz év alatt megnégyszerezte. Mindig is a kollektíva eredményeire volt a legbüszkébb. Érzi és tudja, hogy egy ember még a legsikeresebb munka ellenére sem élhet teljes életet, ha nem tudja magát egy közösségben. Csak ilyen feltételek mellett lehet az egyéni munkát mérlegre tenni.- Mindig szerettem a fiatalok között lenni. A megújulás legjobb receptje, hogy bízni kell bennük, mert őszinték, nyíltak és felkészültek. Nem kell nemzedéki ellentétről beszélni, mert az nem létezik. A feladatoknak kell megfelelniük, a gondokat kell leküzdeniük, olyan környezetben és feltételek között, amikor maguk is nehéz helyzetben vannak. (szűcs) Biotechnológiai kutatóközpont épül Hamarosan megkezdődik Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató- központ építése. Az Állami Tervbizottság döntése alapján megvalósuló tudományos bázis feladatairól Pongrácz Sándor, a jogilag már létező intézmény tudományos igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a gödöllői központ létrehozásának célja, hogy a biotechnológiai kutatásokban lépést tartsunk a nemzetközi mezőnnyel, s meggyorsítsuk a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Magyarországon az alapkutatás néhány területén - főként a növénybiológiában és mikrobiológiában - nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredmények születtek, amelyek elsősorban a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban hasznosíthatók. Gondot okoz azonban, hogy alkalmazásukhoz kevés a szakember, s a termelő vállalatok még nem készültek fel az új technika fogadására. Emellett a kutatás anyagi forrásai is szűkösek. Az új intézmény néhány témára fogja koncentrálni a kutatómunkát, s foglalkozik szakemberek kiképzésével is. Elsősorban arra összpontosít, hogy a termelési rendszerekkel együttműködve a gyakorlatba gyorsan átültethető eredményeket produkáljon. A mezőgazdaság több ágazatában már elérték az extenzív fejlődés felső határát, s továbblépni elsősorban a biotechnológia alkalmazásával lehet. Ez nyújthat lehetőséget arra, hogy olcsóbban és a környezet megkímélésé- vel többet termeljünk. A biotechnológiai eljárások alkalmazása lehetővé teszi a biológiai tartalékok kiaknázását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, az élelmiszeriparban pedig ennek révén keresett, versenyképes új termékek sora állítható elő. A tervek szerint a gödöllői kutatóközpont 1989-ben kezdheti meg tevékenységét. Országszerte befejezéséhez közeledik a tavaszi munkák egyik legfontosabbika, a gyümölcsfák és a szőlők metszése. A nagyüzemekben csaknem mindenütt elkészültek ezzel, a kiskertekben viszont van még hátra munka, amely várhatóan a hét végén a legtöbb helyen befejeződik. A kerti munkáknál mintegy négyhetes késés mutatkozik. Késői lesz tehát a virágzás is a gyümölcs- és szőlőszüret ideje várhatóan ugyancsak kitolódik. A MÉM szakemberei szerint a téli és kora tavaszi fagykárok értékét egyelőre még mindig nem lehet megállapítani. R udolfm ajor Másodszor vágunk neki a majorba vezető útnak. Most nem kell félúton visszafordulnunk, mint két héttel ezelőtt a sártenger miatt. Igaz, a tengelytörő buckák között a járhatóbb utat, a szántóföldet választjuk. Aztán elfogy a gép ereje, gyalogszerrel kapaszkodunk fel a dombra, a birkacsapáson. Időtlenséget sugárzó, elhagyott épületek, málló vakolat, rozsdásodó gépek. Lehangoló az első benyomás. Egy szebb napokat megért pádon idős emberek beszélgetnek, látszik, szívesen időznek a korai napsütésben. Glöckner Henrik telepvezető és Hartenstein Ádám növény- termesztési ágazatvezető nem lepődik meg az idegenek érkezésén, sok mindent megértek már, nem csodálkoznak, hogy erre tévedt valaki.- Az első madarak voltunk a kollégámmal, én negyvenkét éve járok ki - mondja Hartenstein Ádám. - Átéltük a nagy fellendülést és itt vagyunk a pusztulásnál is. Lett volna mit megőrizni. Az egykori paraszti birtokokból, 50-60 holdas területekből álló majorban 1953-ban álltak át a birkatartásra, akkor elsősorban a gyapjáért tenyésztették az igénytelen jószágot. Úgy mondják, 3000 darabot is számoltak abban az időben. A nagy építkezések 1965-70 között következtek, a Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási kerületében önállóan gazdálkodott a major, munkáslakásokat, szociális létesítményeket emeltek. A végleges törést 1971 hozta, azóta a 14 kilométerrel odébb fekvő Juhépuszta központjával működik a telep, az állatlétszámot folyamatosan csökkentik. Az épületekről az idő gondoskodik... W- Kilenc évig éltem a majorban, 1948- ban telepítettek ki bennünket. Nem panaszkodom, volt részes kukoricám, állatot neveltünk, szekérszám vitték akkoriban innen a tojást. Volt egy kis boltunk, a kovácsmester itt kint lakott, a bognár rendszeresen kijárt. Aztán felnőttek a gyerekek, vettem a faluban egy házat, beköltöztünk. Elgondolkodva számolja a telepvezető, hogy hányán hagyták el az utóbbi években a majort. Tavaly és azelőtt négy család költözött el, a Varsád-Felsönána-Kalaznó háromszögben telepedtek le. Azok, akik megmaradtak: négy család, hat ember. Számukra is inkább kényszerpálya, mint választás a puszta.- Itt, az iroda mellett egy idősebb pár lakik, az asszony kórházban fekszik, a férfi ma látogatja. Odébb, ahol a kismotor áll, fiatal pár él. Tudja, ha nem itt lennének ezek a lakások, sok pénzt érnének - halljuk a sokszor végiggondolt szavakat. Nyikordul az ajtó, nehezen felismerhető asszony jelenik meg a szűk nyílásban, a szokatlan hangok csalták ki. Mire odaérünk csapódik a kapu, egy fenyegetően csaholó, vicsorító kutyával állunk szemben. Nincs esély a találkozásra.- Legalább az udvart felássák, a házat valamennyire rendbentartják - nyugtázza a történteket vendéglátónk. - Legalábbis egy darabig. Aztán ugyanarra a sorsra jutnak, minta régi gépműhely, a fenyőkkel, nemes növényekkel körbeültetett irodaépület, a munkásszállás. És biztosan gyönyörű környezetben állott a mára romjaiban lévő étterem, elhanyagolt udvarában nem vesz tudomást a megváltozott időkről, minden kikeletkor hősiesen újrahajt a tavaszi hérics.- A legnagyobb baj, hogy nincs út. Egyszer felvetődött, hogy a 65-ös útról Murga felől megépítik, már fel is mérték, de nem volt rá pénz - halljuk a tényszerű megállapítást, miközben a húszvagonos magtár, a hízó-, a lóistálló mellett haladunk. XX A hivatalos véleményt Karika Ferenc kerületigazgató így összegzi: - A major éppen a terület középpontjában fekszik. A birkalétszámot folyamatosan csökkentjük, a telepet idővel felszámoljuk. Jelenleg Juhéból irányítják, gazdaságtalan az üzemeltetése, különösen télen. Hatan három felöl járnak dolgozni az időjárástól függően motorral, fogattal, szánnal, vagy a nagy havazás idején erőgéppel kellett szállítani a dolgozókat. Az ésszerűség és gazdaságosság diktálta érvelés mellett az sem lényegtelen, hogy mi lesz az alig húsz éve emelt épületekkel, komfortos lakásokkal. Amit már biztosan tudnak: két lakást az éjjeliőrnek, és a takarmányosnak tartanak fenn. És a többi...?- Tavaly májusban úgy volt, hogy jön egy fiatalember, mert nekem lejár idén az időm - mondja búcsúzáskor Hartenstein Ádám. - Aztán körül sem nézett, visszalépett. Aki nem szereti ezt a vidéket, az nem tud megszokni idekint, pedig szép munka ez, és jó földjeink vannak... tudja a juhtrágya miatt. Igaz, télen nagyon megszenvedtünk, de az sem tart örökké, itt a jó idő. A nyílt tekintetű gazdászember utoljára küzdött meg a pusztában az elemi erőkkel, néhány hónap múlva nyugdíjba megy, kollégájának sincs sok ideje visz- sza. Az utolsók voltak, akiknek többet jelentett pusztán munkahelynél Rudolfmajor. TAKACS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Már nincs mit mérlegelni... A diófák őrzik már csak a hely szépségét Glöckner Henrik: „Az a legnagyobb baj, hogy nincs út...” Feladategyeztető tárgyalás a megyei tanácson A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, valamint megyénk párt-, állami és társadalmi vezetőinek évi feladategyeztető tárgyalásának színhelye volt tegnap a megyei tanács elnöki tanácsterme. A rendszeressé vált értekezlet résztvevőit - köztük dr. Dobóczky István miniszterhelyettest - Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A résztvevők Kelemen István mező- gazdasági és élelmezési osztályvezető tájékoztatása alapján értékelték megyénk agrárágazatának elmúlt évi tevékenységét és szóltak az idei év főbb feladatairól. Megállapították, a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére a megye élelmiszergazdasága, - beleértve az élelmi- szeripari üzemeket is - növelte termelési értékét, valamint eredményét. Megkezdődtek, illetve felgyorsultak az állattenyésztési telepek rekonstrukciós munkái, melynek során korszerűsödnek a tartási és takarmányozási technológiák. A tanácskozás résztvevői ezt követően a megye agrárágazatának idei feladatait egyeztették. Megyénk vezetése fokozott figyelemt fordít az MSZMP KB 1986. november 20-i határozatából adódó feladatok eredményes teljesítésére. Ennek alapján: kiemelt feladat a gabonatermelés növelése, a hozamok fokozása, a minőségi termékek előállítása, a termelés jövedelmezőségének növelése. Továbbá fontos az állattenyésztési telepek rekonstrukciójának folytatása és gyorsítása, valamint a térségi területfejlesztési beruházások megvalósítása, amelynek keretében folytatódnak a Sárköz-térség megkezdett meliorációs munkái. A feladategyeztető tárgyalás munkájában részt vett és felszólalt Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára is. Kerekes Miklós Vége felé tart a metszés
