Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
TOO** \ _ 4 "níÉPÜJSAG n 1987. április 8. KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP Szervátiusz Tibor kiállítása Szekszárdon A Kolozsvárról áttelepült Szervátiusz Tibor európai jelenség, a mai magyar szobrászat egyik meghatározó egyénisége. Az apai nyomdokon indult el, sorsa szinte predesztinálta arra, hogy maga is szobrász legyen, mégis csak fenntartásokkal mondható, hogy munkássága Szervátiusz Jenő művészetének folytatása. Autochton világot tudott teremteni, s bár állandó ihletöje a népművészet, amit csinál, más is, több is ennél: a népi elemek, mint a csángó madonnák sora mutatja, művészetének alaprétegét jelentik, de az ősi élményre a mai valóság válaszol művészetében, amiben nem a külső a meghatározó, hanem az átélt, s a forma csak burka a gondolatnak. Legszívesebben fával dolgozik, szereti a kemény, nehezen megmunkálható anyagot, mint a tiszafa, vagy a gyertyán, s ezekből bontja ki sejtelmes szép bálványait, menyasszonyait, székely anyáit, Petőfi égbe nyúló alakját, máskor a vasat hajlítja keze alá, mint a Kolozsvári Krisztus vagy a Börtön című kompozíció drámai együttesében. Az absztrakció sem idegen tőle; az Este a székelyeknél két változata kivételesen szép alkotás. Szervátiusz Tibor alkotásait mindig a gondolat jellemzi, ami Hegel szavával átsugár- zik az anyagon, tehát szobrai nem szimbólumok, hanem a gondolat megtestesülései, s hatásuk titka is ebben van. Az ősi jelképek, a visszatérő bálványfák, piéták új értelmet kapnak, monumentális portréi (Ady, Bartók) a lényegest emelik ki, valamennyi teljes világ, amit a kompozíció biztonsága, a megmunkálás érzéki szépsége is mutat. A szekszárdi kiállítás az elmúlt negyedszázad alkotásaiból ad bő válogatást: 62 szobor és a Kalevala 17 darabból álló sorozata látható, megannyi bizonysága annak, hogy Szervátiusz Tibor nemcsak a mai magyar, hanem az európai művészetnek is jelentős mestere. cs. Kempingezők A „Babits" új fotókiállításáról Egészségre ártalmas Szász János fotóművész azt mondta Argyelán György szekszárdi fotókiállításának megnyitóján, hogy a város közönsége előtt egy igazi, a szó legszorosabb értelmében vett amatőr fotográfus mutatkozik be. Argyelánt nem a pénz hajtja fotókat készíteni, hanem a fotózás sze- retete és a fényképezőgéppel való alkotás vágya. Mi tagadás, a „Babitsban” látható félszáz kép - mind színes - jó szakmai felkészültségről, nagy műgondról tanúskodik. Végignézve a fényképeket, - magam is sok-sok fotós évvel a hátam mögött, igaz soha nem volt még önálló kiállításom - sarkallt valami újra sétálgatni a paravánok előtt. Hiányérzet. Tény: a valóság színes. Ám az is tény, hogy a kamerával ábrázolt valóság képeinek többsége ma még fekete-fehérben jelenik meg. * Az is tény, hogy a „szürke" képek között sok-sok soha el nem felejthető akad. Miért? Itt kell egy eddig még nem használt szó: a tartalom. Igen, Kedves kollégám sokszor erről feledkezett meg. Eléggé el nem ítélhető módon néhány színes képéről készítettem feketefehér reprodukciót és... és nem maradt semmi az eredetiből. Hivatkozva fényképész voltomra, jótanácsnak szánom: ne higgye el senki, hogy a pávakakas, mert oly csodálatosan pompázatos a tollruhája, szépen tud énekelni. Szovjet lapokból Grafikák, festmények Fetzer Ernő és Balázs A. Gábor alkotásai között Balázs A. Gábor: Merengő Az elmúlt napokban különösen megpezsdült Szekszárd képzőművészeti élete. Több intézményben is nyílt kiállítás. Rendszeresen beszámolunk a Munkás- otthonban látható bemutatókról is. A szakszervezeti közművelődési célokat végrehajtó népművelők, a fasori épület felső két szintjén két amatőr művésznek adtak helyet. A mozgalomban nem ismeretlenek ők, aktív résztvevői a megyében rendezett nyári alkotótelepeknek. Közös jellemzőjük, hogy egyikük sem megyénk szülötte, mégis itt találták meg maguk kifejezésének eszközeit. Hasonlóak abban is, hogy az ember és környezete felé fordulnak érdeklődve és élményeiket nyomban meg is osztják másokkal. A látványról beszélnek közérthetően. A vonalak, a színek pontos rajzai, képei annak a pillanatnak, amit megszólítanak.' Egyeznek abban is, hogy egyikük sem számit a fiatal nemzedékhez. Hangjuk ezért az érettebbek közül való. Sorolva a megegyező jegyeket, eljutunk oda, hogy Fetzer Ernő és Balázs A. Gábor is a munka mellett jött rá, talán éppen időben, a megnyilatkozás gyönyörére. Tanulmányszándékú portrék, tájképek, aktok és csendéletek sorakoznak, akvarell, olaj, vagy éppen a ceruzarajz technikájának megfelelően. Az április végéig megtekinthető kiállítás, színfoltja annak a palettának, amelyen megyénk képzőművészeti világa ölt egyre gazdagabb formát.-decsiFetzer Ernő: Önarckép SZOVJETUNIÓ A szovjet katonai doktrína ismerhető meg a folyóirat legújabb számából. A szerző bebizonyítja, hogy e doktrína alapvetően védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy minden egyes állam biztonsága közvetlenül összefügg valamennyi állam biztonságával. Ebben az összefüggésben tárgyalja a szerző a Szovjetunió és az Egyesült Államok biztonságának ügyét is - mely csakis kölcsönös lehet. A cikk tudományos hátteret ad a Szovjetunió külpolitikájának megértéséhez. A rendkívül időszerű és okfejtésben gazdag írás mellett sok egyéb érdekes cikk, riport található a folyóiratban. LÁNYOK,ASSZONYOK Huszonöt évvel ezelőtt mutatták be azt a magyar-szovjet kooprodukcióban készült filmet, amely a legendás hírű szovjet felderitőnő Ligyija Martiscsenkó magyarországi hőstetteinek állít emléket. A lap munkatársai most ismét felkeresték az Alba Regia főszereplőnőjét, valamint azokat, akik Budapesten befogadták és segítették őt a németek elleni harci feladatainak megoldásában. Sok egyéb érdekes cikk mellett négyoldalas színes mesemelléklettel kedveskedik olvasóinak a lap áprilisi száma. József Attila születésének napja április 11., immár 24. alkalommal ünnepe a magyar költészetnek. Ebből az alkalomból országszerte író-olvasó találkozókat tartanak, s a hagyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentetnek meg. A Magvető Könyvkiadó a magyar lira ünnepe alkalmából közreadja népszerű antológiáját, a Szép versek 1986 kötetét. A könyv április 11-én, majd az ünnepi könyvhét idején féláron lesz kapható. Az antológiában több mint kilencven költő versét közük, Ilia Mihály irodalomtörténész összeállításában. Megjelent már a Költői jelenlét című könyv is, amely tavaly a kiadónál közreadott versekből nyújt válogatást. Az ünnepi alkalomra adták ki Palasovszky Ödön Csillagsebek, Varga Dániel Kötet, Cukor György Egy kartoték hátlapjára és a Franciaországban élő Szélpál Árpád Csipkebokor című könyvét. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó négy elsőkötetes szerzőt avatott. Holló Andrásnak Préselt lepke, Marnó Jánosnak Együttjárás, Kelényi Bélának Helyén, Tönköl Józsefnek pedig Bódog anya címmel jelent meg verseskötete. A Szépirodalmi Könyvkiadó Marsall László Egy világ mintája és Rába György A valóság vendége című könyvét jelentette meg az ünnepre. A költészet napja alkalmából várhatóan a közeli napokban a könyvesboltokba kerül Illyés Gyuláné József Attila utolsó hónapjairól irt tanulx SZOVJET IRODALOM Hogyan feszítik fel Krisztusként a kábítószer önmagukból kivetkőzött rabjai Csingiz Ajtmatov Vesztőhely című regényének hősét? Erről szól az áprilisi számban közölt második rész. A folyóirat közölni kezdi Szergej Obrazcovnak a világhírű bábművésznek az önéletrajzi regényét. Bemutatja a lett nyelven megjelent Radnóti-kötet fordítóját. Versek, tanulmányok, forrás értékű visszaemlékezések gazdagítják a Szovjet Irodalom áprilisi számát. szputnyik 1992-ben lesz ötszáz éve, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Elvileg lehetséges, hogy ennek kerek évfordulóján eljusson az ember a Mars bolygóra. E témával foglalkozik a Szputnyik áprilisi számának egyik érdekes cikke. Miért kellett hét évig várni Gleb Panfilov: A téma című filmjének bemutatására - teszi fel a kérdést „A művész tragédiája” című írás annak kapcsán, hogy a film a nyugat-berlini fesztiválon díjat nyert. Még néhány téma a sok érdekes írás közül: Párbeszéd az óceánon keresztül - Az USA és a Szovjetunió tévéinek együttműködése; Új utakon a szovjet külkereskedelem; Ásványi nyersanyagforrások a XXI. században. mánya, Sárándi József Felelet a kérdezőnek, Szentmihályi Szabó Péter Minden eladó és Juhász Gyula Anna örök című kötete. A magyar líra ünnepére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Átkelés címmel zenés irodalmi műsort állított össze. Ebben a határon túli magyar költök és prózairók műveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A műsort április 8-án Dorogon, 13-án pedig Szentendrén adják elő, április 10-én pedig Párádon rendeznek költészet napi megemlékezést. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat közreműködésével április 7-én Veszprémben a Marica kávéházban rendeznek író-olvasó találkozót. Április 10-én Iszká- zon Nagy lászló szülőházánál lesz koszorúzás, s a községben rendezik a megyei szavalóverseny döntőjét, amelynek eredményét az ajkai művelődési házban hirdetik ki. A költészet napján Pécsett a Doktor Sándor-Zsolnay művelődési házban Jordán Tamás mond verseket, Lillafüreden megkoszorúzzák József Attila emléktábláját, a Palota szállóban pedig a Napjaink című irodalmi folyóirattal közösen tartanak ünnepi megemlékezést. Április 13-án Győrött a Kisfaludy Károly megyei könyvtárban a tavaly megjelent, legszebbnek ítélt magyar könyvekből nyílik kiállítás. A Nagyatádi Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztálya ÉPÍTŐIPARI KAPACITÁST KERES 1988. évi kezdéssel a VII. ötéves terv során DURISOL technológiával megvalósítandó 62-F32+32 darabszámú 4 szint + tetőtér-beépítéses lakások építésére. A csatlakozó külső közművek építésére 1987. évi kezdéssel külön is lehet vállalkozni. Kivitelezők vállalkozási szándékukat írásban 1987. április 20-ig a nagyatádi Városgazdálkodási GAMESZ (7500 Nagyatád, Április 4. u. 5. Telefon: 119.) címére jelenthetik be. (297) író-olvasó találkozók, új kötetek Költészet napja - huszonnegyedszer czakó
