Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
1987. április 1. Képújság 5 Kongresszusok után A magyar gazdaságban meghatározó szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom. Az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy a fogyasztási, a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, továbbá a lakossági szolgáltatások területén dolgozó kisiparosok tevékenysége jelentős arányban járul hozzá a nemzeti jövedelem képzéséhez. Az elmúlt év végén egymást követően tartotta országos kongresszusát, illetve küldöttgyűlését a fogyasztási szövetkezetek, a mezőgazdasági szövetkezetek, az ipari szövetkezetek, valamint kisiparosok. A delegált küldöttek a mozgalom értékelését követően számos, a munka jobbítását, az eredményesség javítását célzó javaslatokkal éltek. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy mi történt a kongresszusok óta, s e rövid néhány hónap alatt mi valósult meg a tervekből, a megfogalmazott határozatokból. Dr. Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke Ár és használati érték „Komoly gondunk a növénytermesztés technikai hátterének a romlása. Tudomásul kell venni, hogy a magas szintű termeléshez jó, megbízható technika szükségeltetik. E nélkül nincs eredményes növénytermesztés. Arról is szót kell ejteni, hogy a gépárak is jelentősen emelkedtek, és ez az áremelkedés mesz- sze nincs arányban a használati értékükkel. Hasonló gondokkal küszködik a növénytermesztés technikai háttere az alkatrészellátás területén is.” Többek között erről a problémakörről beszélt dr. Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, a Tolna Megyei TESZÖV elnöke tavaly decemberben a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán. Most arra kértük: fejtse ki bővebben véleményét.- Változatlanul emelkednek az alkatrészárak, s ami rendkívül nagy gond: a magas árak ellenére alacsony az alkatrészek használati értéke, azaz nem bírják a strapát. A gépárakra egy példa: a Rába gyár IH-Cyclo 10-400-as vetőgépe 1978-ban 615 ezer forintba került, most ennek a két és félszeresét fizeti ki, aki hasonló rendeltetésű gépet akar vásárolni. Korszerűbb ugyan az új gép, de azért nem annyira, hogy ilyen sokba kerüljön. Ráadásul a gépárváltozások arányát nem követte a felvásárlási ár: míg egy mázsa kukoricáért 1978-ban 275 forintot kaptunk, most 356 forintért veszik meg Lékay Ernőné, a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet főkönyvelője az ipari szövetkezetek IX. kongresszusán felszólalásában a hagyományos gazdálkodó építőipari szövetkezetek sorsáról, az építőiparban kialakult versenyhelyzetről beszélt. Kitért az új technológiák alkalmazására, s beszámolt a nofines lakásépítés több éves tapasztalatairól. Elemezte a jövedelem-, a bér-, a kereset- és az árszabályozás szövetkezetre gyakorolt hatását. Most néhány hónap eltelte után arról kérdeztük meg, hogy milyen változásról tud beszámolni.- Napjainkban igazán mozgalmas az ipari szövetkezetek élete, hiszen az új lehetőségekkel élve új utakat keresve sorra átalakulnak, s felgyorsultak a szervezeti változások is. Eredménynek tekinthető, hogy élénkült a versenyhelyzet az építőiparban. Ma versenyezni kell a szövetkezeteknek a munkáért, a minőségért és az emberekért, s mindenféleképpen: a piaci igényekhez kell alkalmazkodni. Hogy ezeknek a feltételeknek eleget tudjunk tenni, s a lakáspiacon kialakult versenyhelyzetnek meg tudjunk felelni, szervezettebben kell dolgozni. Több olyan változtatásra van szükség, ami korábban nem volt. Különösen nagy a jelentősége a lakások minőségét meghatározó rendeletnek, eszerint a megrendr. Izsák Gyula tőlünk. - Különösen az NDK, csehszlovák, és a szovjetunióbeli gépek alkatrészellátásával vannak gondok. Főleg delö hiánypótlással nem veheti át a lakást. A legutóbb átadott lakásoknál érvényesítettük már ezt az elvet. Az volt a kérésünk a kongresszuson, hogy ne az átadott lakások száma után járjon a húszezer forintos adókedvezmény, hanem a lakások négyzetmétere után, s ezt a kedvezményt emeljék fel. Vidéken ugyanis a több generációt befogadó sorházak építését igénylik inkább az emberek, amelyeknek az alapterülete meghaladja a nyolcvan - száz négyzet- métert, míg a tömbházak lakásai ezeknek csak a felét jelentik. A budapesti lakásoknál ezt az összeget felemelték ötvenezer forintra, vidéken változatlan maradt a helyzet. Az árszabályozás területén is történt némi változás. A lakásárakat kivéve a maximált árakat feloldották. Ez az intézkedés kedvezően hat, hiszen a szövetkezet teljes technológiai berendezését a lakásépítésre alapozta. Ebből élt meg, eddig közel kettöezer-ötszáz lakást épített fel, s ezután is ebből kíván megélni. Sőt fővállalkozásban is szeretnénk folytatni a lakásépítést, amit a városi tanács telkekkel is támogat. A korábbi évekhez viszonyítva sokkal szigorúbb és hatékonyabb ösztönzőrendszert dolgoztunk ki a bérezés és az érdekeltség területén, ezt április elsejével kívánjuk bevezetni. akkor, ha típust váltunk - előfordul, hogy az alkatrészbehozatal egy évet, vagy annál is több időt késik. De a Rába gépekhez sem tökéletes az alkatrészutánpótlás, meg kellett vennünk a komplett kuplungszerkezetet csak azért, hogy a kinyomócsapágyat kiszereljük belőle. A KSZE visszavette ugyan a szétbontott gépegységet, - így tudott adni más taggazdaságának alkatrészt. Igen sok gondunk volt az erőgép- és gépjárműgumikkal - ősszel a legnagyobb munkák idején emiatt állt például a K-701 -es. Ebben az évben kötőelemekből, csavaráruból nincs elég, nincs például 8-as csavar, pedig állandóan kellene. Aztán. A Claas dominátorhoz van ugyan hazai gyártású ferde felhordólánc, de olyan gyenge, hogy hetente cserélni kell. Ugyanez a helyzet az IFA hidraulikus szivattyújával. A szárzúzót tavaly őszre úgy ahogy föl tudtuk készíteni, de a megrendelt alkatrészek az elmúlt hét keddjén érkeztek meg a szövetkezetünkbe.- Az idei tavaszi indulásra sikerült fölkészülni, volt rá idő, hisz hosszan tartott a tél. Ha viszont most torlódnak a munkák előfordulhat, hogy egy-egy munkagép napok alatt elromlik. Ilyenkor nagyon gyorsan kell az alkatrész, s lesz is, mert előbb-utóbb minden szükséges alkatrész előkerül. Ez azonban rengeteg időbe kerül, utánjárást igényel, ami természetesen többletköltséggel jár. Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Áfész elnöke . A kistelepülések ellátása A fogyasztási szövetkezetek legutóbbi kongresszusán felszólalt Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Áfész elnöke is. Mondandóját annak idején közöltük lapunkban. S hogy azóta mi valósult meg kezdeményezéseiből, arról öt magát kérdeztük meg.- Felszólalásomnak két fő témája volt. Az első az, hogy a szabályozórendszer eltérő feltételeket teremt az egyes szövetkezetek számára. A mi körzetünkbe például 24 település tartozik, ebből 20 kistelepülés. Mindegyikben a boltokat mi magunk látjuk el, hiszen ezek ráfizetésesek, nem vállalja el őket más. Sok áfész ellátási területének csak nagyon kis hányada kistelepülés, nekünk több mint 80 százalékát ezek teszik ki. így nem reális a versenypálya. Ebben a felvetésemben eddig sajnos nem történt változás.- Másik fő témája a nagykereskedelmi tevékenység volt.- Igen, azt nehezményeztem, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok nem létesítenek külön boltokat, hanem raktárakból leválasztott helyiségekben árulják a keresett cikkeket. Hangsúlyozpm, a keresetteket. Lassan nem keresleti, hanem kínálati piac alakult ki hazánkban. Ebben a témában azóta történt változás; a Mészöv kapcsolatot kezdeményezett a nagykereskedelmi vállalatokkal, ajánlatot tett a keresett cikkek egész éves, folyamatos forgalmazására. Ez az előrelépés még optimistábbá tesz, fokozatosan megoldhatók problémáink, csak fel kell azokra hívni az illetékesek figyelmét. Az oldalt készítették: D. Varga Márta, Máté Réka, Salamon Gyula és Szekér József. Fotó: Jantner János és Gottvald Károly. Újvári Zoltánná, Zomba, Egyesült Erővel Tsz Dolgozzanak a fiatalok A TESZÖV nőbizottságának elnöke, az elnökség tagja, a zombai tsz személyzeti vezetője elsősorban az élet- és munka- körülményekkel, az idős korúak helyzetével, a fiatalok letelepedésével, a falu népességmegtartó erejével, a gyerekek munkára nevelésével foglalkozott kongresszusi felszólalásában. ' - Napjainkban igen jelentős kérdés, az üzemekben mindennapos feladat a nö- dolgozók folyamatos foglalkoztatása. A TESZÖV elnökségi ülésén is szó volt róla, de általános tendencia, hogy a zömében nőket foglalkoztató kertészeti, zöldségtermesztési ágazatot a már ismert értékesítési gondok miatt sok helyütt csökkentik, de hasonló a helyzet a szőlőágazatban is, ahol az elmúlt években a jégverés, a fagykár megtizedelte az ültetvényeket. A melléküzemágak helyzete is labilis, s a szövetkezetek vezetőinek állandó kiemelt feladata az itt dolgozók foglalkoztatási biztonságának a keresése.- Ahol a teljes foglalkoztatottságot nem tudják megoldani, ott bizony gond az évi 2180 óra kötelező munkaidő teljesítése. Ha a nődolgozók a 2180 órát nem érik el, csak részszabadságot kaphatnak- s csökken az egyéb úgynevezett jogosultságuk is -, kevesebb lesz a táppénz, ami a gyed összegét is befolyásolja, csakúgy, mint a nyugdíjalap kiszámítását.- Nagyon lényeges kérdés az általános iskolások munkára nevelése. Sajnos, igen sok a megkötöttség: csak a 14 éven felüli gyerekek vállalhatnak munkát, s azok is csak meghatározott időszakban. Pedig az utánpótlás szempontjából fontos lenne, hogy a gyerekek minél kisebb korukban földközelbe kerüljenek, úgy, hogy munkát vállaljanak, s ezért pénzt is kapjanak. Erre nincs lehetőség, és ezt semmiképpen nem pótolja a sokak által ajánlott üzemlátogatás. Igazán elképzelhető lenne pedig, hogy erős, értelmes hetedik nyolcadikos gyerekek például vizet hordjanak az aratóknak, kacsozzák a szőlőt vagy az állatok mellett könnyebb, szakértelmet nem kívánó munkát végezzenek. Úgy hiszem, hogy ez a mezőgazdasági szövetkezetnek és a szülőknek egyaránt érdeke, mert a gyermek- illetőleg fiatalkorban szerzett élmény a pályaválasztás szempontjából rendkívül meghatározó. Lékay Ernőné, Bonyhád, Építőipari Szövetkezet Versenyhelyzetben az építőipar Megyénket képviselték Tolna megye küldöttei a fogyasztási szövetkezetek kongresszusán Hradek Károly Megújul a KIOSZ A kisiparosok év végén tartott IX. országos küldöttértekezletén Hradek Károly hetedmagával képviselte Tolna megye kisiparosait. Az elismert mester, aki négy évtizede van a szakmában, Szász Sándor órásnál tanulta a mesterség fortélyait. Több mint 15 éven át a Vasipari Vállalat órásrészlegének volt a vezetője, majd 1971 márciusában váltotta ki az ipart Szekszárdon. Ennyi idő bőségesen elég ahhoz, hogy a kisiparosságot foglalkoztató gondokat megismerhette, s a maga módján tegyen a különböző szakmák elismertetése, az igen fontos személyi szolgáltatások bővítése érdekében. Az országos küldöttértekezleten több olyan kérdést vetett föl, amely a kisiparos társadalomban dolgozókat foglalkoztatja. így többek között felvetette, hogy sajnálatos módon az iparosok egymás után hagyják el a kistelepüléseket, a községeket, a városokba települnek a több megbízás reményében, vagy pedig visszaadják az ipart. A folyamat nem újkeletű, s az is közismert, hogy a KIOSZ illetve annak helyi csoportjai illetve megyei szervezetei önmaguk erejéből képtelenek megoldani a fenti gondokat. A kistelepülések ellátásának javítását célozza többek között az a megyei párt végrehajtó bizottsági határozat is, amit az év elején fogadott el a testület. Hradek Károly szekszárdi mester bízik abban, hogy e tekintetben elmozdulhatnak a holtpontról, melynek érdekében az elmúlt hónapokban több intézkedés is született. Tolna megyében mintegy 3500 főre tehető az iparosok száma és a személyi szolgáltatások közel 70 százalékát ők biztosítják a lakosság részére. A becslések szerint viszont legalább annyian végeznek iparengedély nélkül munkát, mint ahányan hivatásosan gyakorolják azt. A KIOSZ és a Társadalombiztosítási Igazgatóság megkezdett akciója révén a jogtalan iparűzőket rá kívánják venni arra, hogy váltsák ki az iparengedélyt. Az iparosok táborát oly módon is növelni óhajtják, hogy az adóhatósággal közösen azok részére, akik köztudottan engedély nélkül dolgoznak, bevonják az adózók közé, ami feltétlen azt eredményezi, hogy később ipart váltanak. Az országos küldöttértekezleten is megfogalmazódott: a szervezetnek meg kell újulnia és bővíteni kell szolgáltatásait. Ennek érdekében Tolnában is több intézkedés született, előtérbe került a KIOSZ menedzselési tevékenysége. Előre lépést jelent az is, hogy a KIOSZ megkapta a gazdasági munkaközösségek érdekképviseleti jogát. E közösségek korábban e tekintetben sehová sem tartoztak. A gazdasági munkaközösségek döntö hányada elsősorban árutermelő feladatokat lát el, s igen csekély azoknak a száma, akik a személyi szolgáltatás területén dolgoznak. Elhatározott céljuk, hogy ezen a téren is előrébb lépjenek. A szekszárdi mester munka közben
