Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

1987. április 4. Képújság 9 Bulgária Újra „felfedezték” a bivalyt Az utóbbi évtizedekben világszerte növekedik á bivalytenyésztés. Jelenleg 64 országban 130 millió a bivalyok szá­ma. Miért ez a fokozódó érdeklődés? Közismert, hogy a bivalytej zsírtartal­ma két, két és félszerese a tehéntejnek. Fehérebb és sűrűbb annál, kevesebb a víz- és több a szárazanyag-tartalma, több benne a protein, laktoz (tej, cukor) és a vitamin. A bivalyhús gazdagabb foszforban és vasban, minta marhahús. Jobban konzerválható, tovább megőrzi tápértékét. Mindemellett a bivaly vi­szonylag igénytelen állat, jól alkalmaz­kodik a természeti viszonyokhoz és el- lenállóbb a betegségekkel szemben. Minthogy igavonásra ma már nem használják, Bulgáriában tej- és húster­melés céljából tenyésztik. Hogy teljesí­tőképességét növeljék, elhatározták, hogy a hazai fajtákat a közismerten jól tejelő indiai Murra-fajtával keresztezik. 1962-ben 32 tenyészállatot importáltak Indiából. Két évtized alatt sikerült egy új fajtát, a bolgár Murra-bivalyt előállítani. A bolgár Murra átlagosan évi kétezer li­ter 7,5 százalékos zsírtartalmú tejet ad. Ez a 3,6 százalékos tehéntejhez viszo­nyítva, 4000 liternek felel meg. Az „or­szágos csúcsot” a Gabrovo megyei Ja- vorec tenyészete tartja: a 305 napos te- jelési időszakban tehenenként 5348 li­ter tej a hozama. Az új fajta megdöntötte azt a feltevést, hogy a bivalyt nem lehet iparszerűen tenyészteni. Ma valamennyi bolgár bivalytelep korszerű technikával rendelkezik, mint például a gépi fejés, a borjúk korábbi elvá­lasztása az anyaállattól, szabadban tartás, stb. Kiváló tulajdonságai miatt külföldön is nagy az érdeklődés a bolgár tenyészállatok iránt. A Szovjetunióban a bol­gár Murrát kaukázusi bivalyokkal keresztez­ték. Az eredmény: 30 százalékkal nőtt a tehe­nenként tejtermelés. Érdeklődnek az Egye­sült Államokból és Ve­nezuelából is. A sikerek a sumeni kísérleti telep munkájá­nak köszönhetők. Itt dolgozták ki a bivalytar­tás genetikai, tenyész­tési, takarmányozási és tartási technológiáját. A telep igazgatója, Aleko Aleksziev így beszél erről a munkáról: „A genetikai eredményeket figyelembe vé­ve mesterséges megtermékenyítést al­kalmazunk. A tenyésztési időszak meg­rövidítésére eredményes kísérleteket folytatunk embrió-átültetéssel is. Ez per­sze még nem általános. Eddig csak egy borjú jött ezzel a módszerrel világra. Most a bolgár mezőgazdasági akadé­mia szakemberei az Egyesült Államok­beli, floridai egyetemmel együttmükö-, désben közös kísérletekbe kezd Su- menben. Negyven embriót 28 bivalyte­hénbe ültettünk át, közülük tizenkettőt két-két embrióval termékenyítettek meg. Hogy ez a kísérlet sikerül-e, az persze csak jövőre derül ki. Célunk, egy terme­lékenyebb bivalyfajta előállítása is, amelynek átlagos tejhozama eléri az évi 2500-3000 litert. Ki tudja, egyszer talán a bivalytej ko­molyversenytársa lehet a hagyományos tejszállitóknak. És ehhez a mi tudósaink munkája is hozzájárulna”. PLAMEN STOINOV Különleges múzeum az Adria partján Légpárnás autóbusz Leletek a tengerfenékről Aranypénzek garmadája, remekmívű, bár többé-kevésbé a rozsda martaléká­vá vált fegyverek, ékszerek és szerszá­mok - időről időre világszerte szenzá­ciót kelt a sok évszázada (vagy egyes vi­king vitorlásoknál akár egy évezrede) el­süllyedt hajók megtalálása és felszínre hozatala.‘S korántsem csupán olyan ki­vételes esetekben, mint például a Tita­nic felkutatása és mini-robottengeralatt- járóval való vizsgálata, hanem számta­lan más alkalommal, a karibi vizektől a Földközi-tengerig vagy a skandináv partokig. Kevéssé ismert tény, hogy a magyar turisták jóval közelebb, déli szomszé­dunknál is megtekinthetik egy ilyen, a tenger mélyéről kimentett középkori ha­jórakomány legbecsesebb darabjait: Biograd közelében, Gnalic szigeténél 26-30 méteres mélységben fedezték fel a körülbelül az 1580-as években, vagyis kerek 400 éve elsüllyedt vízi járművet. A vízjárás, a homok és az iszap rombolá­sa természetesen megtette a magáét - a rakomány jó része szétszóródott, be­süppedt, napjainkig mégis vagy négy­ezer tárgyat sikerült felszínre hozni a hidro-archeológia szakembereinek. Köztük található - ma már persze a biogradi múzeum helyiségeiben - két nagy horgony, és kilenc bronzágyú. A gazdag díszítésű, 3 és fél méter hosszú fegyverek annak idején a leghíresebb velencei ágyúöntök, az Albergetti család öntödéjében készültek. Ám legalább ilyen érdekesek a mindennapi haszná­lati tárgyak, szövetek (köztük bontatlan vég selymek), gyertyatartók, üveghol­mik, kerámiák, szemüvegek, ollók, csengők és így tovább. A lelet egy része azonosítható. A Ma­gyar Szó beszámolója szerint a gyertya­tartók például valószínűig Lübeckben, a cinóber-kék Velencében készült. Ala­posan megrakott, élénk kereskedelmi forgalmat lebonyolító hajóról van tehát szó, amely az Adria északi partjaitól a Közel-Kelet felé tartott. Katasztrófájá­nak oka máig sem ismert, lehet, hogy fegyveres támadás, lehet, hogy egy hir­telen vihar miatt nyelték el a habok. A Mari Műszaki Főiskolán (Volga menti terület) olyan terepjáró kétéltű gépjárművet hoztak létre, amely alkal­mas arra, hogy embereket szállítson az egyébként járhatatlan területeken. Az új közlekedési eszköz nem gurul vagy úszik, mint ahogy azt általában elképzel­jük a kétéltű jármüvekről. A gépjármű alváza alá nagy teljesít­ményű ventilátorok levegőt fújnak, ame­lyet egy elasztikus köpenyt tart meg. Ily módon légpárna keletkezik, amely lehe­tővé teszi, hogy a gépjármű mind a vi­zen, mind a szárazföldön szabadon mo­zoghasson. Szovjetunió A szén, a Idegen anyagok beültetése az emberi szervezetbe - ősi tudomány. Kínában, Indiában, Egyiptomban már 5-6 ezer éve nagy biztonsággal pótoltak fogakat, csontokat arannyal, ezüsttel, ónnal vagy azok higanyos keverékeivel. A közép­korban nem egy bajvívó lovagnak aranyból, ezüstből, aranyfüsttel befutta­tott acélból készült protézist ültettek be az arccsontjába, állkapcsába, sebesült csontrendszerébe. A múlt században megjelent a nikkel bevonatú acélproté­zis, s századunk első felének sebészetét forradalmasította a molibdén, a króm, a kobalt, majd a titán és a tantál. Véredény, szívbillentyű, koponyacsont Azonban egyik fém és ötvözet sem hozott akkora változást, mint a szén. Ahogy az a tudományban gyakorta lenni szokott, a legkézenfekvőbb megoldásra hosszú ideig senki sem jött rá. A szén­nel, mint csontok, szövetek pótlására szolgáló alkalmas anyaggal csak a hat­vanas években kezdtek foglalkozni vi­lágszerte a tudósok. Az első szovjet si­kerek is ehhez az időszakhoz fűződnek. Ekkoriban állítottak elő a Szovjetunió­ban első ízben grafitborítású polimert. Az első kísérletek egyértelműen azt mu­tatták, hogy az így készült polimerből ki­formált mesterséges véredények ered­ményesen gátolják a trombózisok kiala­kulását. Fizikai-mechanikai tulajdonsá­gaik révén a szénalapú anyagok képe­sek helyettesíteni a szervezet minden szilárd szövetét. Tartósságban fölülmúl­nak minden más csont- és szövetpót­lásra alkalmas anyagot, a természetes ★ HORIZOnT^ Vietnam Gombakarrier Vietnamban kedvezőek a feltételek a gom­batermesztéshez - trópusi éghajlat, örökzöld növényzet, bőséges mezőgazdasági hulla­dék, ennek ellenére csak a hatvanas évektől kezdtek komolyabban foglalkozni meghono­sításával és a termelés fejlesztésével. A kor­szerű berendezések és a képzett szakembe­rek hiánya miatt azonban eleinte gyengék voltak az eredmények. A hetvenes években a gombatermesztés az állami biológiai kutatási programban is he­lyet kapott, s a Hanoi Egyetemen létrehozták a gombászati szekciót. A fővárosi egyetem irányításával azóta Ho Si Minh városban és számos tartományban létrejöttek á szövet­kezeti gombatenyésztö telepek. Ennek ered­ményeként 1985-ben már mintegy 500 tonna frissgombát takarítottak be a telepeken. így a gomba rövidesen alapvető népélelmezési cikké válhat. Időközben a fővárosban meg­alapították a Hanoi Gombakutató és Gomba­termelő Központot, amely az ország legna­gyobb ilyen jellegű intézménye. Évente 10-15 tonna árut vihet a piacra. A központban fog­lalkoznak hibridek kitenyésztésével, szapora termesztési eljárások bevezetésével, a gom­ba exportra történő feldolgozásával és szak­emberek képzésével. Az intézet jelenleg 10 gazdaságnak és 300 magántermelőnek nyújt támogatást. Az állami biológiai kutatási program és a FAO segítségével a hanoi intézmény olyan berendezéseket helyezett üzembe, amelyek révén évente 150 tonna étkezési gombát ad­hatnak az élelmiszergazdaságnak, s 500 ezer palack spórával láthatják el a fővárosi terme­lőket és a környező tartományok gomba- tenyésztőit. Növénynemesítők Krasznodarba’r Ljudmila Beszpalova, a búzaneme­sítő osztály tudományos főmunka­társa szemügyre veszi a hajtáso­kat. A Krasznodari Mezőgazdasá­gi Kutatóintézet tevékenysége a gabonatermelés produktivitásá­nak növelését célozza. A Lenin-dí- jas Pavel Lukjanyenko akadémi­kus kísérletezte ki az olyan magas­hozamú őszi búzafajtákat, mint például a Bezosztaja 1., az Avrora, a Kavkaz. Most az őszibúza, az árpa, a kukorica, a zab, a ken­der, a fűfélék új hibridjeinek neme­sítésén munkálkodnak. Az intézet nemesített magjait országszerte sok millió hektáron vetik. A tudó­sok csupán a legutóbbi három esz­tendőben 50 gabona- és iparinö- vény-fajtát és hibridet adtak át faj­takísérleti célokra. Az intézetben a növénynemesítési feladatok megoldásával egyidejűleg folyik az intenzív növénytermesztési technológiák, a növényi kártevők és betegségek elleni küzdelem, a talajvédelem módszereinek ki­munkálása. gyógyító csodaszer anyagokat is, alig kopnak, s ezért külö­nösen jól hasznosíthatók az ízületek pótlásánál. Mindezt a gyakorlatban iga­zolták a Központi Traumatológiai és Or­topédiai Intézetben végzett sorozatos operációk. A könnyű, szilárd és tartós szénalapú ízületek jól összeférnek az élő szervezet szöveteivel, utóbbiak be­növik a műizületeket, s így lehetővé válik a mozgásszervek teljes helyreállítása. Ugyanilyen hasznosnak bizonyultak a szénből készült szívbillentyűk, amelyek­nek az élettartama átlag 25 év, szemben az 5-7 évi használatra alkalmas polimer billentyűkkel. A szivritmusszabályozók szénüvegből előállított elektródái bele­nőve a szívizomba, 10-12 évig nem vál­toztatják tulajdonságaikat. Az ilyen mű­tétekkel emberek százainak mentették meg az életét az utóbbi években a Ba- kuljev Szív- és Érsebészeti Intézetben. A statisztikák szerint a közlekedési bal­esetek 39 százalékában koponyasérü­lés is történik. A koponyacsont hiányát régebben olyan anyagokkal pótolták, amelyek vastagon hegedtek. A vastag hegedősek nyomták az agyat, s ez gyak­ran rokkanttá tette az embereket. A szén itt is csodát művelt! A szénalapú „folto­zás” ugyanis egyszerűen kizárja az agy­nyomás eshetőségét, mivelhogy igen vékonyan heged. Ha porózus széntestet használnak, ez valósággal összenő az élő szövetekkel. Ilyen koponyamütéte- ket évek óta végeznek az I. Számú Moszkvai Orvostudományi Intézet agy­sebészei. Nincs szükség fűzőre Jól hasznosítható a szén a fogászat­ban és a szájsebészetben is. A Szemas­ko Sztomatológiai Intézet állkapocs- és szájsebészeti tanszékén szén-foggyö- kérprotéziseket ültetnek be a betegek állkapocscsontjába. Ezek végül is örö­kös fogak, amelyek mindenféle terhelést kibírnak. A recés, kúp alakú, porózus szén beil­leszkedik a csontba és a nyálkahártyán keresztül kiér a szájüregbe. A fog külső része készülhet porcelánból, műanyag­ból, fémből vagy esetleg akár ezek kom­binációjából is. A sérült csigolyákat is szénhab rege­nerálja, pontosabban habosított szén­alapú polimer. Idővel csontpáncél borít­ja be a mesterséges széncsigolyákat, amelyek magukra veszik a test egész súlyát. Korábban a csigolyák pótlásakor egy évig, esetleg még tovább is fűzőben feküdt a beteg, amíg rendbe jöttek a csi­golyák, főként a nyakcsigolyák. A szén­hab használatával nincs szükség többé a fűzőkre és rendszerint két héttel a mű­tét után a beteg elkezdhet lassan, óvato­san mozogni. Ezt a műtétet éppúgy, mint a kopo­nyaoperációkat az I. Számú Moszkvai Orvostudományi Intézetben hajtják vég­re, ma már sorozatban. A Visnyevszkij Általános Sebészeti In­tézet égési sérüléseket gyógyító köz­pontjában a gyógyszerekkel átitatott szénszövetkötözés segítségével 65-70 százalékos égéssérültek életét is sike­rült már megmenteniük az orvosoknak úgy, hogy egyetlen négyzetcentiméter- nyi bőrt sem ültettek át. Összehasonlításként: eddig szinte le­hetetlen volt megmenteni azokat, akik­nél a börfelület több mint 30 százaléka szenvedett súlyos károsodást. r Bolgár és amerikai szakemberek embrió-átültetés­sel kísérleteznek Jugoszláv tengerpart

Next

/
Thumbnails
Contents