Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA OLVASÓ­1987. április 3. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, 79. szám (5-6. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Bizalom és kezdeményezés annak, akik mostanában géemkákra, butikokra, visszaélésekre, spe­kulációkra, erkölcsi, fegyelmi lazulásokra, csőd szélére került vállala­tokra mutogatva a szocialista elvek és eszmék feloldásáról beszélnek. Álljon meg a szerelvény és tolasson vissza? De meddig: 1968-ig, 1956-ig, 1951-52-ig, vagy egészen 1948-ig? Az elvont elmélettel, eszmével addig nincs gond, amíg az ideák, a hit világába tartozik, a konkrét társadalmi gyakorlat és tapasztalat már zavart okoz. Az élet, a földi való­ság, a reáliák világa prózaian emberi, gyakran kijózanító, olykor pedig kiábrándí­tó. Képzeljük csak el, hogy jelenleg is az egykori szocializmuskép meghaladott sablonjai szerint élünk. Kizárólag szocialista nagyüzemekben dolgozunk, s a kon­zervatívnak, túlhaladottnak minősített kistermelés ismeretlen. A tulajdonformák közt pedig következetesen szocialista és vezető az össznépi, az állami tulajdon, amelynek alárendelten sorvadozik a szövetkezeti. (A kisárutermelés nem létezik, mivel napról napra szüli a kapitalizmust.) A gazdasági életet, az üzemeket részle­tekre kiterjedő központi tervutasítással szabályozzák. És a szocializmustól idegen fogalmaknak tekintjük a vállalkozást, a gazdasági versenyt, a csődeljárást. Nem volt könnyű az elvont ideákkal - gyakran a szocialista világban elsőnek - szakítani. De ha nem tesszük meg, s nem merünk továbblépni, új utakat keresni, akkor a mezőgazdaság és az ország ma nélkülözné a háztáji termelést, s vele együtt a korszerű nagyüzemeket, az iparszerű termelési rendszereket is. j Pedig nehezen tudjuk elképzelni életünket nélkülük, kisiparosok, a kisszövetke­zetek, a géemkák, szerződéses üzletek, az áruellátás és -választék mai, viszony­lag magas színvonala nélkül is. A kisebb-nagyobb megtorpanások ellenére politikai élénkség, társadalmi-gaz­dasági útkeresés jellemzi a szocializmus építését hazánkban. A megújulási folya­I mat nem kampány, az MSZMP vezetésével több mint 30 éve kezdődött, és jelenleg is tart. Az új kérdésekre adott válaszok nem azáltal, szocialisták, hogy valamiféle prekoncepcióhoz igazodnak, hanem azáltal, hogy lehetővé teszik az ésszerű, ha­tékony megoldások, a humánus, demokratikus módszerek alkalmazását, a széles körű népi támogatást. „A mi változásaink nem az eszmények változását, hanem az őket gúzsba kötő dogmák lerombolását jelentik." A megállapítás, amit Jevgenyij Jevtusenko a Szovjetunióban kibontakozó átalakulásról mondott, ránk is vonat­kozik. A túlhaladott szocializmuskép tudati lenyomata máig hat, s szubjektív mó­don „politikailag” szelektálja, megideologizálja az egyénnek kedvező és nem ked­vező jelenségeket, akadályozva a társadalmi haladást. Nyilvánvalóan olyan korszerű szocializmusképre van szükség, amely nem aka­dályozza az ésszerű cselekvést, az új kérdések megválaszolását, a rugalmas al- I kalmazkodást a gyorsan változó külső és belső feltételekhez. Ehhez egyebek : közt évszázados időtávot felölelő reformfolyamatban szükséges gondolkodni. A fejlett szocializmus önszabályozó gazdasági, önigazgató társadalmi és fejlett poli- j tikai intézményrendszere nem alakulhat ki két-három ötéves tervidőszak alatt. Ne feledjük, hogy a kapitalizmus jelenlegi tartalma és formái több évszázados fejlő- 1 dés eredményei. Már csak ezért sem reális a szocializmus és a kapitalizmus kö­zötti szüntelen párhuzam és összehasonlítás. A történelmi előzményekről, a tár- j sadalmi, gazdasági hagyományokról, örökségekről nem is szólva. A szocializmus építése, fejlesztése, valamint a mai gondok, olykor égető gazda- .; sági és nem ritkán fájó társadalmi problémák megoldása nem egymást kereszte­ző feladatok, hanem szorosan összetartoznak, egymást feltételezik. A szocialista '] fejlődés elmúlt 30 esztendejének fontos tanulsága, amint az a szegedi elméleti ta- j nácskozáson is megfogalmazódott, hogy tegyük egyértelművé, hol, mitéshogyan szükséges megújítani. S merni kell felvállalni nemcsak a változásokkal járó koc- ! kázatot, hanem gyakran a szükséges áldozatot is. Nincs más választás, miután a j gazdaságnak nincsenek tartalékai, és gyorsan mozgósítható forrásai. A kezdeményezések, az áldozatvállalások társadalmi támogatást igényelnek, i Az a baj viszont, hogy az egyetértés igen gyakran túl általános, csupán addig tart, amíg mások fizetik a változások árát. Amikor pedig nekünk nyújtják be a számlát, I fennhangon tiltakozunk. Ahhoz, hogy a korlátozott gazdasági lehetőségek ellené­re a társadalmi, a politikai cselekvés beszűkült mozgástere kitáguljon, széles körű szemléletváltozás, nagyfokú aktivitás, fokozott felelősségérzet, de mindenekelőtt kölcsönös bizalom szükséges. Jelenleg az irányítók és a gazdálkodók, a központi intézmények és az állampol- : gárok között nem teljes a bizalom. Márpedig aki bizalmatlan, az óvatos, és nem fe­di fel szándékait, eszközeit. „A gazdálkodók ma azért bizalmatlanok, azért építe­nek ki „sündisznó”-állásokat, azért hoznak létre rejtett tartalékokat, mert az utóbbi g években azt tapasztalták, hogy a gazdaságirányítás az indokolhatónál nagyobb : arányban vonja el vagy zárolja a tartalékait, megbolygatja a jól működő szerveze- te két is, beavatkozik a jól működő piaci kapcsolatokba és fejlesztési folyamatok­ba. Mégpedig úgy, hogy eme lépései előtt nem kéri ki - vagy nem veszi figyelembe - az érintett gazdálkodók véleményét” - olvashattuk a Társadalmi Szemle idei j februári számában. Bizalom szükséges a lakosság, valamint a központi intézmények között is ah- j hoz, hogy meg lehessen győzni az érintetteket áradott változások elkerülhetet- i lenségéről, s a társadalmi és a személyes áldozatok értelméről. Annak megérteté­se, hogy a mai lemondás a holnap megelőlegezése, a fejlesztés pedig a jövő szűk- j séglet-kielégítése, feltételezi az erősen tagolt rétegérdekek társadalmi méretű és | időbeni harmonizálását. A határozottabb előrehaladás nem nélkülözheti a valóság bonyolult jelenségei- j nek elemézését, az összefüggések feltárását. Az elméleti általánosítások, a tudó- | mányos igényű megállapítások hozzájárulhatnak a politikai döntések előkészíté­séhez, megalapozásához, de nem helyettesíthetik a politikai kezdeményezéseket. Az új megoldások keresése, a társadalmi kísérletezés nem igazodhat elvont elmé- \ leti konstrukciókhoz. A politikai gyakorlat döntően valós társadalmi szükségletek­re, racionális megfontolásokra épül, s az útkereső jellegű tapasztalatokat össze- | gezik a társadalomtudományok. És azokat a jelenségeket, amelyekre az adott : időben nem tudunk elméleti, vagy meggyőző erkölcsi választ adni, politikailag ke- i | zeljük. gyesek a különböző életrevaló kezdeményezések vadhajtásaira, spe- \ kulációkra, visszaélésekre mutogatva bírálják, antiszociálisnak minő­sítik a politikai, a társadalmi gyakorlatot. Sokat ártanak ezek a „rend- i szerféltök”, akik ahelyett, hogy a konkrét negatív gyakorlattal szem- j ben határozottan fellépnének, hibás általánosítássahellenkezést és í kiábrándulást szítanak. K. J. A KISZ KB Vörös Vándorzászlajának átadása Szekszárdon és Dombóváron Tegnap kora délután a szekszárdi Pa­noráma filmszínházban tartották iskolai ünnepélyüket a Bezerédj István Keres­kedelmi Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet diákjai. A Hirtinusz, az irodalmi színpad ha­zánk felszabadulása 42. évfordulója al­kalmából előadott műsora, valamint Gel- lérné Balassai Éva, az iskolai pártszerve­zet titkárának megemlékező szavai és a 120 újonnan avatott KISZ-tag fogada­lomtétele után különös figyelmet érdem­lő eseményre került sor. Medve.Andrea, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja kért szót, és az iskola KISZ-szervezetének az elmúlt évi kiemelkedő mozgalmi munká­jáért átnyújotta a kösségeknek adható egyik legmagasabb kitüntetést, a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Ezt követően Söptei Csaba, a városi KISZ-bizottság első titkára adott át kitüntetéseket. Ünnepi megemlékezés volt tegnap es­te Dombóváron, az Apáczai Csere János Szakközépiskola nagytermében is. Az intézet tanulóifjúsága, a szép számban megjelent szülők és nevelők előtt Rápolt Enikő, az iskolai pártalapszervezet veze­tőségi tagja emlékezett meg a KISZ zász­lóbontásának harmincadik évfordulójá­ról. Az ünnepségen részt vett Medve Andrea, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, aki meleg szavakkal méltatta a szakközépiskola kommunista ifjúsági szervezetének elmúlt évi mozgalmi mun­káját, majd elismerésül a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját nyújtotta át. A kitüntetett alapszervezetet Deli Szil­via, a dombóvári városi KISZ-bizottság munkatársa is köszöntötte, majd az új KISZ-tagok fogadalomtétele következett. Az ünnepséget az iskola irodalmi színpa­dának műsora zárta. Gáspár Sándor látogatása Zala megyében Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 42. évfor­dulója alkalmából csütörtökön az or­szág több helységében megkoszorúzták azoknak a hősöknek, katonáknak sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Koszorúzási ünnepsé­get tartottak Harkányban, Beremenden, Hajdúböszörményben, Solymáron és a fővárosban, a Budaörsi úton. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Zala megyében. Szerdán a megyei pártbizottság székházában Kar- valits Ferenc első titkár, Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke és Király Ferenc, a Szakszervezetek Zala Megyei Taná­csának vezető titkára tájékoztatta a me­gye gazdasági, társadalmi helyzetéről, majd a szakszervezeti munkáról és idő­szerű politikai kérdésekről folytattak esz­mecserét. Csütörtökön a megyei vezetők társaságában felkereste a Zalaegerszegi Állami Gazdaságot és a Zala Megyei Álla­mi Építőipari Vállalatot. Segítség az önálló életkezdéshez Otthonház avatása Szekszárdon Biztos otthont, meghitt környezetet je­lent az állami gondozásból kikerült fiata­loknak az a* Szekszárdon felépült otthon­ház, amelyet tegnap adtak át az újváros­ban. A KISZ Tolna Megyei Bizottsága még 1985 elején kezdeményezte, hogy legyen olyan megoldás, amely biztosítja az állami gondozásból kikerülő fiatalok első lakását, és a gondolat megszületé­sétől számítva 1 -2 hónapon belül elkez­dődött a gyakorlati megvalósítás. Szek- szárd Város Tanácsa a lakáshelyzet ré­szeként kezelte a kérdést, s a beruházás pénzügyi alapjait nagy részében biztosí­totta. A GYIVI melletti területet az Arany­fürt Tsz kedvezményesen bocsátotta a tanács rendelkezésére. A terveket a Tol­naterv készítette, a Tolna Megyei Építő­anyag-ipari Vállalat pedig "profit nélküli” munkaként végezte el a kivitelezést. Az építkezést 1986 februárjában kezdték, s decemberben már megtörtént az épu- ' let műszaki átadása. A beruházás bo­nyolítója a Tolnaber volt: a tervek meg­születésétől a kulcsátadásig különös fi­gyelemmel, gondoskodással kisérte vé­gig az építkezést. Az épületben húsz lakrészt alakítottak ki. A fűtést és a közművesítést a GYIVI biztosítja. A beköltözött fiatalok a kibo­csátó intézmény kedvezményes étkezé­sét is igénybe vehetik. A Tolna Megyei Tanács művelődési osztálya pedagógus tanácsadó státust alakított ki az otthon­hoz számára. A BUBIV jászberényi gyárának dolgo­zói a bútorokat társadalmi munkában ál­lították össze. A garzonlakások az első lakás szere­pét töltik be egy-egy gondozott életében. Öt évig vehetik igénybe a fiatalok ezeket, s ezalatt szinte csak névleges lakbért kell fizetniük. A csütörtök délután a meghitt otthon- avatáson Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese mondott beszédet. Jelen volt Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke és Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára is. A nemzeti szalag átvágása után a húsz fiatal örömmel vette birtokába az új ott­hont. Szekszárdon Medve Andreától (középen) Kaiser Andrea és Czirják Zsanett vették át a magas kitüntetést Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese ünnepi be­szédet mond Takács Attila a lakók nevében átveszi az épületet

Next

/
Thumbnails
Contents