Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-12 / 60. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, MA CSALÁD ­1987. március 12. CSÜTÖRTÖK OTTHON XXXVII. évfolyam, 60. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ' Népi ellenőrök Ha a népi ellenőrökről esik szó, többnyire két véglet között oszlanak meg a vélemények. Sokan nem szere­tik a vizsgálódókat - talán mert okuk van rá félnek az ellenőrzéstől, ezért a NEB munkatársait ellenérzéssel fo­gadják. Mások viszont minden visz- szásság, herdálás és visszaélés lelep­lezését a népi ellenőröktől várják, még akkor is, ha az ügy a vállalat kebelén belül egyszerűbben elintézhető lenne. S noha törvény biztosítja a népi ellen­őrzés apparátusának és alkalmi köz­reműködőinek jogait, e két szélsősé­ges megítélés mégsem könnyíti meg a dolgukat. Atársadalomban végbemenő válto­zások, az állampolgári fegyelem lazu­lása, a gazdálkodás szabályainak gyakori megsértése mind-mind szinte követelik az ellenőrzés gyakoritását. Nem véletlen, hogy minden fórumon egyre több szó esik arról: az ellenőr­zés, az irányítás, a vezetői tevékeny­ség részévé kell váljon! A munkafolya­matokba épített rendszeres számon­kéréssel, a gazdálkodási és a számvi­teli rend betartásával számos vissza­élés, bűnös hanyagság, a társadalom számára káros tevékenység megelőz­hető volna. Ezeket a gondolatokat hangsúlyoz­ta az a jelentés is, amely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1986. évi munkájáról, és az ellenőrzések ta­pasztalatairól számolt be a közelmúlt­ban a Minisztertanácsnak. Az összeg­zésből kitűnik, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai - összhangban a kormány ellenőrzési tervével és céljaival - az országos és a helyi feladatokhoz kap­csolódtak. A kiemelt országos téma- vizsgálatok mindenek előtt a termelés élénkítésével, az export bővítésével, a munkaidőalap és a munkahelyi fegye­lem erősítésével, a lakosság életkörül­ményeinek javításával foglalkoztak. A népi ellenőrzés jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt évben 12 KNEB jelen­tést tárgyalt meg a Minisztertanács. A területi és a helyi népi ellenőrzés szervei az elmúlt évben 250, lakossá­got közvetlenül érintő kérdést vizsgál­tak. Az akadozó áruellátás, a mester­séges áruhiány, az alacsony színvo­nalú fogyasztói szolgáltatások, a szo­ciális ellátás, és egyre gyakrabban: környezetvédelmi kérdések szerepel­tek a bizottságok napirendjén. Az ellenőrző szervek csaknem másfél ezer esetben kezdeményeztek valamilyen intézkedést. Ezek közül több mint 200 végződött fegyelmi eljá­rással, csaknem 80 alkalommal írtak elő kártérítési kötelezettséget, sza­bálysértési eljárás alapján 251 bírsá­got róttak ki. Ezzel persze korántsem vettük lajstromba az intézkedések, a felelősségre vonások, az eredeti álla­pot visszaállítására tett lépések mind­egyikét A vizsgálatok olyankor is szolgáltat­nak tanulságot, amikor nem tárnak fel visszaélést, törvénysértést. Az elmúlt évi tapasztalatokból leszűrhető, hogy a vállalatok jó része egyik napról a má­sik napra termel, azaz nem dolgoztak ki hosszú távú stratégiát, többségük ma is központi utasításokat igényel és vár. A monopol helyzetű megyei válla­latok érdektelensége pedig lehetet­lenné teszi az egészséges gazdasági és piaci verseny kialakulását. Nem ritka az sem, hogy az ellenőr­zők a jogszabályok „félremagyarázá­sával”, tudatos megsértésével talál­koznak. Például az építésrendészeti vétségek elkövetői így járnak el, ami­kor átlagon felüli anyagi lehetőségeik­ből az engedélyezettől eltérő épülete­ket emelnek, előre belekalkulálva a bírság összegét is. A közérdekű bejelentések alapján végzett vizsgálatok többsége tovább­ra is a lakossági ellátást és fogyasztói érdekvédelmet célozza. De ma már egyre többen még mindig inkább név­telenül ragadnak tollat, hogy felhívják a figyelmet a kisvállalatok körül ta­pasztalható negativ jelenségekre. A népi ellenőrzés szervezetei az el­múlt évben is erősödtek, gyarapodtak. A kormány elé került elemző jelentés­ből azonban egyértelműen kiderül, hogy a korábbiaknál is nagyobb fele­lősség hárul a vezetőkre, a vállalatok­ra és a főhatóságokra az ellenőrzési munka fejlesztésében. Hiszen nem várható el, hogy csak a népi ellenőr­zés szervezetei végezzenek rendsze­res, apró-cseprő és társadalmi folya­matokat is elemző vizsgálatokat. LINTNER SÁNDOR Fejlődő csehszlovák-kínai kapcsolatok A csehszlovák államfő pekingi meghí­vása volt a legfontosabb eseménye Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter prá­gai látogatásának - hangsúlyozzák a kétoldalú tárgyalásokat értékelő cikkeik­ben a csehszlovák lapok. Megállapítják, hogy a látogatás eredményeként tovább fejlődött a politikai párbeszéd Csehszlo­vákia és Kína között. Ennek jegyében be­szélték meg a Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök közelgő pekingi útjával kapcsolatos kérdéseket, s készí­tették elő a két parlament legmagasabb rangú képviselőinek kölcsönös látogatá­Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ter meghívására március 9-től 11 -ig láto­gatást tett Budapesten Gerhard Briksa, az NDK kereskedelmi és ellátásügyi mi­nisztere. A tárgyalásokon megvitatták a két or­szág áruellátásának aktuális kérdéseit, és véleménycserét folytattak a négymil­Tegnap délelőtt ülést tartott - Császár József elnökletével - a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első napirend keretében a terület- és a településfejlesztés hosszú távú fel­adatairól szóló országgyűlési határozat­ban foglalt tanácsi feladatok végrehajtá­sának beindításáról tárgyaltak. A témát majd a megyei képviselőcsoport is meg­tárgyalja. A másik napirend, a vérellátás, illetve a véradómozgalom helyzetéről szóló anyag fölött is igen élénk vita bontakozott ki, ebben részt vett és az országos ta­pasztalatokról szólt Eöry Imre, az Egész­ségügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese. E témával önállóan a megyei tanács végrehajtó bizottsága még nem foglalko­zott, most teljes áttekintést ad az anyag részben az ország, alaposabban a me­sét is. Csehszlovákiában megoldottnak tekintik a főkonzulátusok létrehozásának kérdését, hiszen éppen Vu Hszüe-csien mostani prágai tartózkodása idején írták alá az erről szóló megállapodást. Szó volt a kapcsolatok fejlesztésének további le­hetőségeiről is - a légiközlekedéstől a csehszlovák és kínai városok közötti ba­ráti kapcsolatokig, illetve a termelési együttműködéstől a kínai vidék iparosí­tásában való csehszlovák részvételig. Nemzetközi kérdésekben is megmutat­kozott a nézetek azonossága, vagy köze- lisége. A távol-keleti ország szorgalmaz­liárd forint értékű belkereskedelmi vá­lasztékcsere fejlesztésének lehetőségei­ről. A választékcsere keretében az NDK villamos háztartási kisgépeket, kozmeti­kai cikkeket, konfekcióárut és egyéb termékeket szállít magyar műanyag ház­tartási cikkek, lakásvilágltási cikkek, kemping- és szabadidőáruk ellenében. gye véradómozgalmának helyzetéről. A vitában részt vett Savanya Gézáné, a Vö­röskereszt megyei vezetőségének titkára és dr. Kolumbusz László, a megyei vér­adóállomás vezető főorvosa, az anyag előterjesztője dr. Erdősi Mária megyei főorvos volt. Megyénkben csak térítésmentes vér­adás van, az országos átlaghoz képest még mindig jól állunk a begyűjtött vér mennyiségét illetően, az éves terveket rendszerint túl is teljesítik a véradók. Mégis az a helyzet, hogy az utóbbi idő­ben megtorpanás tapasztalható a moz­galomban. Ennek ellenére Tolna megye ma is ellátja önmagát, éppúgy, mint a többi megye, „behozatalra” tulajdonkép­pen csak a három nagy egyetemi klinika szorul, ahol az egész ország számára végzik az igen sok vért igénylő műtéteket. A vitában sok vélemény elhangzott ar­za az atomháború veszélyének elhárítá­sát, s a szocializmus pozíciójának erősí­tését a világban. Vu Hszüe-csien nagyra értékelte a közép-hatótávolságú raké­tákkal kapcsolatos szovjet javaslatokat. Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter hi­vatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett, ahol vendéglátójával, Marian Orzechowski külügyminiszterrel áttekin­tették a legfontosabb nemzetközi kérdé­seket és a két ország viszonyának alaku­lását. Vu Hszüe-csient fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Ál­lamtanács elnöke. Sevardnadze Vietnamban Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán délkelet-ázsiai kőrútjának újabb állomására, Vietnamba érkezett. A vendéget Do Muoi és Nguyen Co Thach, a VKP KB PB tagjai, miniszterel­nök-helyettesek fogadták. ról, hogy mi lehet az oka a mozgalom visszaesésének. Szó esett arról, hogy az erkölcsi elismerést egyértelműbbé kell tenni, hiszen azok az emberek, akik vért adnak, azt a többiekért, mindannyiunkért teszik. Ezért foglalt úgy állást a vb hogy ez esetben nem a munkaidőalap védel­me a fontosabb, hanem a véradás, füg­getlenül attól, hogy jobb szervezéssel e kettő az eddigieknél attól jobban össze­egyeztethető. Az ország lakosságának mintegy négy százaléka a véradó, az ő munkaidő-kiesésüket a kilencvenhat százaléknak pótolnia kell. Feltehető, hogy az AIDS megjelenése hazánkban is elbizonytalanította a vér­adókat. A félre értett információk is sze­repelhetnek a visszaesés okaiként. Az Egészségügyi Minisztérium képviselője és a megyei véradóállomás főorvosa bi­zonyította, hogy véradással nem lehet Pál Lénárd Vas megyében Kétnapos látogatást tett Vas megyé­ben Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. Kedden délután Szombathelyen a me­gyei pártszékházban Horváth Miklós első titkár és Bors Zoltán, a megyei tanács el­nöke fogadta, s tájékoztatta a megye po­litikai, gazdasági, társadalmi életéről. Szerdán Szombathelyen, a Nyugat­magyarországi Fagazdasági Kombinát­ban tájékozódott az idén 3,1 milliárd forint termelési értéket előállító nagy­üzem munkájáról. Ezután felkereste a vépi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző és Munkásto­vábbképző Intézetet, ahol évi ötezer me­zőgazdasági szakember képzéséről, il­letve továbbképzéséről gondoskodnak. Látogatása befejezéséül Pál Lénárd részt vett a megyei pártbizottság székhá­zában rendezett aktívaülésen, ahol a KB 1986. december 28-i ülés határozatából adódó feladatokról tartott tájékoztatót. ezt a vírust megkapni. Nemcsak a higié­niás körülmények, de a csak egyszer használt injekciós tű is kizárja a fertőzés lehetőségét. Ugyanígy nem lehet vértől sem meg­kapni ezt a betegséget. Már 1985 köze­pén az országban lévő valamennyi vért és vérkészítményt megvizsgálták, a fertő­zött készítményeket - importból voltak ilyenek - megsemmisítették. A megyei véradóállomás rendelkezik azzal a fel­szereléssel, amellyel ellenőriznek min­den levett vért. A helyi tanácsok figyelmét felhívta a végrehajtó bizottság, hogy területükön tegyenek meg mindent - együttműködve az üzemekkel - a véradómozgalom segí­téséért. Hangsúlyozott a felelősségük a körzeti orvosoknak, akiknek nem mind­egyike törődött eddig jelentőségének megfelelően a témával. Magyar-NDK árucsere Nyolcvanmillió forint árbevétel Zúzalékszállító dobok az NDK-ba A Közúti Gépellátó Vállalat tamási telepé­nek évek óta jó kap­csolata van a Német Demokratikus Köztár­saság aszfaltgyártó berendezéseket készí­tő üzemeivel. Az 1987. évben 120 darab zúzalékszállító dobot gyártanak az NDK-beli partner meg­rendelésére. Ez 80 mil­lió forint árbevételt je­lent. Eddig 30 darab ké­szült el. A 7 méter hosz- szú és 2 méter átmérő­jű dobokat vasúton szállítják a rendelteté­si helyre, a Berlin mel­letti Teltowba. A Köz­gép szállítócsoportja útnak indítja a szállít­mányt a tamási vasút­állomáson. Helmut Kohl újra kancellár A nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) szerda déli ülésén tit­kos szavazással újra Helmut Kohlt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét választotta meg kormányfő­nek. A Kohl által vezetett koalíció pártjai, a Kereszténydemokrata-Ke- resztényszociális Unió (CDU/CSU) és a Szabaddemokrata Párt (FDP) az 1987. január 25-én megtartott orszá­gos választásokon megszerezték a szavazatok 53,3 százalékát, s így megfelelő többséggel rendelkeznek a törvényhozásban. Kohlra, akivel szemben nem volt ellenjelölt, 253 képviselő szavazott, 225-en ellene foglaltak állást, hatan tartózkodtak, s három szavazat ér­vénytelen volt. A parlamenti szavazás előtt Kohl elnökletével ülést tartott a kormány, s ezen megvitatták a megalakítandó új kabinet összetételét. Véradáskor nem lehet AIDS-t kapni Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents