Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-11 / 59. szám

4 ÜEPÜJSÄG 1987. március 11. Népi iparművészeti kiállítás FEKETE KERÁMIÁK, KENDERSZÍN TEXTILEK Csúcs Endre és Oláh Lajosné alkotásai Edények csendélete A fazekasság az országnak szinte min­den táján virágzó népi iparág volt. A hon­foglaló magyarok letelepedéskor és a földművelésre való áttérés idején tanul­hatták meg a már itt élő szláv gölöncsé­rektől a fazekasság mesterségét. Csúcs Endre kerámiakészitö mester fekete edényeinek diszítőmotívumai a népván­dorlás kora pecsétes kerámiáinak han­gulatát idézik. Ezeket láthatjuk Szekszár- don, a Munkásotthonban rendezett kiállí­táson. A szentesi születésű fiatalember a szekszárd-csatári kerámiaüzem techno­lógusaként dolgozott, majd 1973-tól ke­ramikus kisiparosként tevékenykedik. A fekete kerámia iránt Szentesen dr. Pardy István, Mohácson Horváth Márkó mester keltette föl az érdeklődését. Az országos, a megyei és külföldi kiál­lításokon méltán kíséri megkülönbözte­tett figyelem az alkotásait, hiszen az edé­nyek egyszerű formáit és a díszítését olyan harmonikus egységbe foglalja, amely a mestermunkák jellemzője. En­nek igazolásaként tett 1987-ben mester- vizsgát. A műszaki végzettségű Oláh Lajosné Gyapjúszőttes Helytörténet ­Június elsejéig küldhetők be a fővá­rosban és a megyékben kijelölt gyűjtő­helyekre az oktatástörténeti pályázat do­kumentációi, tárgyi emlékei. A pályázatot a múlt évben több más szervezettel és in­tézménnyel közösen az Országos Peda­gógiai Könyvtár és Múzeum hirdette meg, a muzeális értékű helyi dokumentá­ciók, tárgyi emlékek megőrzése, védel­me, nyilvántartásba vétele céljából. Mindenekelőtt a tárgyi emlékek, így a különböző iskolai felszerelések, beren­dezések, taneszközök, iskolai egyenru­hák, formaruhák, a pedagógusok életé­vel kapcsolatos használati és lakberen­dezési tárgyak átadását, jelzését várják. Párnahéj, futók, szalvéták Tapolcán él és dolgozik. Munkája a len, kender, gyapjú fonalakból készült vász­nak közé vezeti a kiállítás látogatóit. Füg­gönyök, térítők, asztali futók népi öltés­mintákkal díszített darabjain az azsuro- zás, a szálhúzás az uralkodó. Ez érzé­keny kompoziciós készségről is tanús­kodik. Legnagyobb munkája a pécsi Hu­nyor Hotelben található több mint 1000 négyzetméter függöny és asztalterítő. A természetes anyaghoz való ragaszko­dása a színhüségben is jelentkezik. A kiküldött meghívóban külön feltün­tetve nem szerepel, így a kiállításon meg­lepetésként hat Oláh Lajosné férjének a bemutatkozása. A gyapjúszőttesek alko­tója. Gondolkodása, ízlésmódja, színvilá­ga közel áll - mondhatnánk rokon - a fe­leség munkáihoz. Szőttesein a csíkok ritmikus ismétlő­dése teremt alkotói rendet, szépséget. A kiállított tárgyak minden egyes darabja bizonyságtétele annak, hogy a készítők nem a népművészet iránt megnyilvánuló divathullám képviselői, hanem a mester­séget alázattal, hittel művelők közé soro­landók. A március 27-ig megtekinthető kiállítá­son Molnár Ernőné a Szakszervezetek Megyei Tanácsának főmunkatársa mon­dott megnyitó köszöntőt. -decsi­oktatástörténet Ezek segítségével kívánják rekonstruálni a régi tantermeket, tanítói, tanári lakáso­kat. Számítanak természetesen az írásos dokumentációkra, fényképekre is. így le­velekre, visszaemlékezésekre, óravázla­tokra, önképzőköri dokumentumokra, az iskolai életről szóló egyéb híradásokra. A dokumentációk, tárgyak a múzeumnak ajándékozhatók, illetve eladhatók, köl- csönadhatók, letétbe helyezhetők. A pályázatról részletesebb információ­kat a budapesti, illetve a megyei nép­front-szervezetektől, valamint az Orszá­gos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumtól kaphatnak az érdeklődők. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Mi lesz a felesleges munkaerővel? Ezt a kérdést taglalja a Szovjetunió című fo­lyóirat márciusi számának egyik cikke. Az állami munkaügyi és szociális bizott­ság elnöke, Kosztyin professzor válaszol a lap munkatársának kérdésére: A telje­sen gépesített, automatizált üzemekben felszabaduló munkaerő a természetes munkaerőáramlás következtében meg­üresedő állásokat tölti be. S változatlanul tapasztalható több szférában a munka­erőhiány. Érdekes az is, hogy e mozgás során növekedett az érintettek személyi jövedelme is. Több más, érdekes cikk mellett különösen figyelmet érdemel az is, amely - Közvetlen kapcsolat címmel - a szocialista országok által közösen ala­pított és működtetett vállalatok tapaszta­latairól beszél. LÁNYOK,ASSZONYOK A folyóirat márciusi számában újdon­ságként három oldallal növekedett a kö­zölt szabásrajzok, kézimunkák, ételre­ceptek terjedelme. Érdekes riport számol be Fejér megye és a vorosilovgrádi terü­let testvérkapcsolatairól. Megemlékezé­sek olvashatók Puskin halálának 150. évfordulója alkalmából. A Fáklya március 1 -jén megjelent szá­ma cikkeinek nagy részét a nőnapnak szenteli. Egyebek között ilyen kérdést taglal: család, vagy karrier? Két írás is foglalkozik azzal, hogyan terjed és mű­ködik a Szovjetunióban a magánszektor. Érdekes témák: Milyen emberek a kasz­kadőrök? És a filmplakátkészítők? A sportrovatban bemutatkoznak a gör­deszkások, s elemző cikk található a lab­darúgásban bevezethető önelszámolási rendszerről. szputnyik Vajon mindez sikerül? A kétkedők kér­dik a Szovjetunióban most végbemenő megújulási folyamat kitűzött céljairól. A folyamat visszafordíthatatlan - így a vá­lasz. Erről a témáról szól a folyóirat már­ciusi számának vezető anyaga. Ezenkí­vül még néhány érdekesnek ígérkező té­ma: Van-e ma ipari kémkedés?; A va­rázsvessző a régészetben és az érkuta­tásban; Alkímia a huszadik században; AIDS - az évszázad új betegsége a Szovjetunióban. És a megszokott, köz­kedvelt rovatok: sakk, humor, konyha- művészet. SZOVJET IRODALOM Igen nagy irodalmi és társadalmi vitát váltott ki a Szovjetunióban Csingiz Ajtma- tov Vesztőhely című új regénye. Cselek­ménye bonyolult, több síkon játszódik; megelevenednek a kazah sztyeppek, bibliai tájak, Pilátus palotája, Krisztus kín- szenvedésének színhelyei. Hősei a kábí­tó hatású kenderre vadászó emberek; Avgyije, a kiugrott papnövendék; embe­rek, akik a társadalom legalján lézenge­nek. A megszokott rovatok mellett olyan gyöngyszemek is találhatók, mint Voz- nyeszenszkij: Töprengés Csernobilről című verse, Raul Mir-Hajdarov: A vőle­gény című humoros, szatirikus novellája. A Kossuth Könyvkiadó idei újdonságai A pártoktatási kiadványok mellett mint­egy 180 kötetet ad közre az idén a Kos­suth Könyvkiadó. A könyvműhely elkép­zeléseiről, a tervezett művekről Nyírö Jó­zsef igazgatóhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. A kiadó számos olyan kötetet jelentet meg, amely viták középpontjában álló társadalmi kérdésekkel foglalkozik, s az időszerű témák tisztázásához igyekszik hozzájárulni. A XIII. pártkongresszus, il­letve a kormány munkaprogramja a mos­tani tervidőszakban a gazdaságpolitikai feladatokat állította előtérbe, ennek meg­felelően e témakörben több kiadvánnyal kívánják segíteni a szakemberek munká­ját, s az olvasók tájékozottságát. Rend­szeresen közük az országos elméleti ta­nácskozások anyagait. Hamarosan megjelenik a Műszaki fejlesztés - társa­dalmi haladás című kötet, amely a tavaly Székesfehérvárott, valamint az ez év ele­jén Szegeden megrendezett A szocializ­mus fejlődésének időszerű kérdései ha­zánkban című tanácskozás dokumentu­mait adja közre. A mai magyar intéz­ményrendszerről, a párt szerepéről, illet­ve a társadalmi és az állami szervek kap­csolatáról Politikai és jogszociológia címmel Kulcsár Kálmán írt könyvet. A marxizmus hazai helyzetéről a Vélemé- nyek/Viták című sorozatban olvashatók tanulmányok, vitacikkek. A közelmúltban elhunyt Lukács József akadémikus a val­lás és a vallásgyakorlás helyzetét vizs­gálta a Vallás és vallásosság a mai Ma­gyarországon című könyvében. A tervezett gazdaságpolitikai témájú kiadványok sorában'szerepel a Kérdője­lek a gazdasági fejlődés válaszútjain cí­mű kötet, Kozma Ferenc munkája. Nyilas József a tudományos-technikai forrada­lom legidőszerűbb kérdéseit elemzi. A munkaerő-gazdálkodás fontos eleméről, a hatékony és teljes foglalkoztatásról Fe­kete György írt könyvet. A lakossági és a vállalati jövedelemadózás időszerű kérdéseit Kupa Mihály és Rónaszegi Bel­la foglalja össze. A hazai kisgazdaságok tevékenységét, a kisüzemi termelés és a kisegítő gazdálkodás tapasztalatait Mar­kó István összegzi. Az aktuális társadalmi kérdésekkel foglalkozó kiadványok kö­zött lát napvilágot A helyi társadalom ön- kormányzati esélyei című tanulmánykö­tet, amely a településfejlesztés korszerű­sítésében elért fontosabb eredménye­ket, s a megoldásra váró feladatokat is­merteti. A családjogi törvény legutóbbi módosításával foglalkozik Törvénybe zárt szerelem című könyvében dr. Petrik Ferenc. Tanulmánykötet jelenik meg szociálpolitikai kérdésekről, illetve a nyugdíjkorhatárt elért idősek helyzetéről, valamint az alkoholizmusról. Az otthoni tanulás segítése A kisiskolások és a nagyobb diákok egyaránt nemrégen kapták meg féléves mun­kájuk értékelését, a „bizonyítványt". Ki több, ki kevesebb sikerrel zárta az első félévet. A még eredményesebb tanulás érdekében szóljunk néhány szót a szülői ház tanulást segítő feladatairól. Bizony a tanórákon folyó feldolgozó munka mellett a ma iskolája nagyon jelentős szerepet szán az otthoni tanulásnak mind az ismeretek elsajátítása, mind a gyakorlása terén. Ennek megszervezése és segítése nehéz feladótok elé állítja a szülőket. Először is be kell látni, hogy nemcsak a felnőttek munkája a fontos, hanem a gyermekek fő tevékenysége, a tanulás is. Eredményességéhez jórészt azok a feltéte­lek szükségesek, mint a mi munkánkhoz. Bizony nemegyszer bosszankodunk azon, hogy nem hagynak bennünket nyugodtan dolgozni. Vajon mi, szülők biztosítjuk-e gyermekeinknek a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket, az otthon derűs légkö­rét? A segítés első alapelve: a rendezett, kiegyensúlyozott családi élet megléte. A másik alapelv: hogy jól kell ismernünk gyermekünk fejlettségét, értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságait. Mert enélkül könnyen teljesíthetetlen követelményeket tá­maszthatunk vele szemben. Akár lebecsüljük, akár felértékeljük saját gyermekünket káros hatású lehet. És nemcsak a tanulásban, hanem a viselkedésben, a jellemfejlő­désben is. A helytelen szülői követelés és értékelés következtében egyesek rendkívüli, zseniális gyermeknek tartják magukat, és túl sokat megengednek maguknak. Mások­ban meg kialakulhat a kisebbrendűségi érzés. Gátlásosak lesznek a tanulásban, mivel eleve úgy ülnek a könyv mellé, hogy ezt ők úgysem tudják megtanulni. Szükséges hogy a gyengébb képességű, nehezebb felfogású tanulót bátorítsuk, biztassuk, emlé­keztetve őt az eddigi kisebb sikerekre, az elért jobb eredményeikre. Mindig elérheti célt tűzzünk ki tanuló gyermekünk elé. így a közepes, átlagos képességű tanulótól ne várjunk el, ne követeljünk jeles vagy jó eredményeket, és értékeljük dicsérettel az elért átlagos teljesítményt náluk. Olykor előfordul, hogy az iskolai munkát közepe­sen végző tanulót a jó szándékú szülők megterhelik a zene, a nyelv, a balett stb. tanulás kötelezettségével. Abból a nemes törekvésből kiindulva, hadd fejlődjék mindenolda- lúan a gyerek. De hogy mit jelent mindez, együttesen, nem gondolják végig így aztán nem egy tanuló többet dolgozik, tanul mint egy felnőtt. S a káros hatás egy­részt a testi-lelki fejlődésben mutatkozik meg, mivel nincs elég ideje pihenni, játszani, e saját érdeklődésének megfelelően foglalkozni, tevékenykedni. Másrészt: az iskolát, e tanulást egyszerűen szükséges rossznak tartja, vagy egyenesen megutálja. (Széni fogadalmat téve, ha egyszer végzek, nem tanulok soha többé.) Az eredményes tanulás több fontos feltételét a szülőknek kell megszervezni így legyen külön szoba vagy egy nyugodt sarok a gyermeknek a tanuláshoz ahol persze nem tévénézés vagy magnózás közben tanul. De a felnőttek beszélgetése se zavarja a gyermeket, mert így nehezebb a figyelem megtartása, lassabban megy a tanulás, s gyorsabban elfárad s gyermek tanulás közben. A megosztott figyelem több energiát emészt fel. Szükséges a tanulás közbeni pihenés is, a 10-15 perc mozgás, séta. Az sem helyes, ha ebéd után közvetlenül nekikezd a leckének a tanuló, kell egy kis kikapcsolódás, jó órányi. Ugyanis régi bölcsesség, hogy „a teli has nehezen tanul”. A tanulási módszerek közül válasszon szabadon a gyermek, mert az mindegy, hogy globálisan tanul-e, egyszerre olvassa végig a tanulnivalót, vagy részekre bontva dol­gozza fel (a frakcionáló módszerrel). Csak az a fontos, hogy értse meg az anyagot Minden tárgyból fogja fel, értse azt amit elolvasott, addig ne menjen tovább. Fogja fel a szavak, fogalmak jelentését, a szabályokat, a törvényeket, az ismeretek közötti össze­függéseket. Nézze meg a tankönyvben, a lexikonban, szótárban, vagy forduljon a tár­sához, a szülőhöz, az iskolában a tanárhoz magyarázatért. A tapasztalatok szerint eléc sok gyermek, de még felnőtt diák is mechanikusan tanul, csak ismételten elolvassa az anyagot, és próbálja felmondani anélkül, hogy értené. Hogy tudná így megmondan a fogalmak lényeges tulajdonságait, a szavak jelentését, a törvények lényegét? Persze szükséges a többszöri elolvasás is, mert nemegyszer előfordul, hogy a gyors felfogóképességű tanuló egyszer elolvassa az anyagot, azonnal érti, s félreteszi, „már tudom” jelszóval. S a következő órán, vagy pláne hetek múlva már semmit sem tud be­lőle felidézni, nem tudja felmondani, mert elfelejtette, mert hiányzott a megerősítés. Vizsgálatok szerint a két-három elolvasás utáni felmondás már eredményessé teheti a tanulást, s ez nemcsak az emlékezetet fejleszti a gyermeknél, ifjúnál, hanem a beszéd- készséget is. Ha még kisebb a tanuló, vagy nincsen elég szókincse az adott tantárgy­ból, akkor nem képes azt elmondani saját szavaival. Akkor használhatja a tankönyv szavait, kifejezéseit, még szó szerint is mondhat bizonyos részeket, csak értse azt, amit felel. Fontos részeket, így a törvényeket, szabályokat még a nagy diák is megtanulhatja szó szerint, pontosan, ha előbb megértette azokat. Általában azonban neveljük arra gyermekeinket, hogy minél előbb saját szavaikkal, kifejezéseikkel próbálják elmonda­ni a tanultakat; szépen, érthetően. Egyre több családban már segíthet ebben a modern technika, ha felveszi a tanuló magnóra a saját feleletét, visszahallgatja utána, így fejlő­dik önellenőrző képessége és beszédkultúrája egyaránt. Tanuló gyermekeink otthoni munkájában a legnagyobb segítséget az állandó érdeklődés, a szülő törődése jelenti; az, hogy szülő is, és a gyermek is a legfontosabb tevékenységnek fogja fel a tanulást, és az elérhető eredmény biztosítására törekszik. DR gZELÉNDI GÁBOR főiskolai docens

Next

/
Thumbnails
Contents