Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-09 / 57. szám
4 Képújság 1987. március 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért kell szemétszállítást fizetni? Bonyhád-majosi olvasóink kérdezik, hogy miért kell szemétszállítást fizetni a költségvetési üzemnek, ha szerződést nem kötöttek, de a szolgáltatásukat sem veszik igénybe? „Hiába megyünk az üzemhez minden évben reklamálni, hiába írunk a tanács műszaki osztályára kérvényt, a hátralékot már több mint négy éve hozzák, és minden év decemberében küldik a csekket a hátralékról”. Sebestyén Lajos, a Bonyhád Városi Tanács V. B. műszaki osztályé- • nak vezetője válaszolt a kérdésre:- A város kijelölt utcáiban, területrészein a háztartási hulladék, szemét elszállítása intézményesen történik. Az intézményes hulladék- szállításba bekapcsolt utcákban a szállítás igénybevétele kötelező, melyből következik, hogy a díjfizetés is az. Díjfizetési kötelezettség alól csak a szociális körülmények mérlegelése alapján, méltányosságból adható felmentés. A majosi városrészre öt évvel ezelőtt terjesztettük ki az intézményes szemétszállítást az ott lakók többségének kezdeményezésére. A költségvetési üzem szolgáltatási kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a szállítási napokon a szállító járművel megjelenik mindegyik ingatlan előtt, és ahol kihelyezték a gyűjtőedényeket, onnan elszállítja a hulladékot. E tekintetben az üzemet mulasztás nem terheli, és joggal követeli az őt megillető díjat. A többség pontosan határidőre fizet. Azok részéről, akik a díjfizetési kötelezettség alól ki akarnak bújni, gyakori hivatkozás, hogy nem veszik igénybe a szolgáltatást, az ő háztartásukban nem keletkezik hulladék, ugyanakkor az éj leple alatt szaporodnak és növekednek a szeméthegyek a városszéli területeken, az utak mentén. Mikor lesz jó vétel? A szekszárdi Tartsay Itp. 53-54. szám alatti ház lakói kérdezik, hogy mikor lesz jó vétel. Pár éve felszerelték a központi antennát és rövid ideig jó is volt, de egy idő óta élvezhetetlen a kép, főleg a színes készülékeken. „Számtalanszor szóltunk az illetékeseknek, de az eredmény nem változott. Az nem szégyen, ha nem tudják megcsinálni és értesítenek bennünket, de az már igen, hogy nem csinálják meg, és a havi díjat lelkiismeretfur- dalás nélkül beszedik.” A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Orbán György válaszolt:- A Tartsay lakótelepi központi antennarendszert kivitelező és karbantartó részleget a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet jogutód nélkül megszüntette. Az antennarendszert a városgazdálkodási vállalat vette át. A műszaki fenntartás folyamatos, de a szövetkezeti antennarendszer a korszerűtlen felépítése miatt nem képes az időjárás- és térerősségváltozásból eredő jelszintingadozásokat kiegyenlíteni, ami a fenti ház lakóinak vételi panaszát eredményezi. A megoldási lehetőség a jelenleg folyamatosan terjeszkedő városi kábeltévé-hálózatra történő rákötés, amely megfelelő minőségű vételi lehetőséget bizotsít. A rákötési munkák elvégzéséig - mely ez év végére vagy jövő év elejére várható -, kérjük a ház lakóinak szíves türelmét és megértését. Megváltozik-e a nyitva tartási rend? Pék Ferencné bonyhádi olvasónk a gázcseretelep nyitva tartási rendjével kapcsolatban már többször tett észrevételt illetékes helyen, valameddig módosult a nyitva tartás, de most újra változott. Hé tközben reggel 8.30-tól délután 4-ig tart nyitva, hétfőn pedig szün- napos a telep. Ha cserélni szeretné a palackot, munkaidőben teheti azt meg. Sebestyén Lajos, műszaki osztályvezetőtől kaptunk választ:- A gázpalack-cseretelep keddtől péntekig 8.30 és 15.30 óra között tart nyitva, szombaton 8-13 óráig. Hétfőn nincs kiszolgálás. A jelenlegi állapot több mint egy éve alakult ki, amikor az egyik kiszolgáló nyugdíjba ment és helyette új dolgozót nerrrtudott a gázszolgáltató foglalkoztatni. A szombati nyitva tartás lehetőség arra, hogy ne munkaidőben kelljen gázt cserélni, ha egyébként valakinek a munkaideje hét közben egybeesik az említett idővel. A korábbi nyitya tartási rend visszaállítását többször kezdeményeztük, eredménytelenül. Ismereteink szerint a gázszolgáltató nem tervezi a megváltoztatását. Várható viszont, hogy 1987. második felétől a 6-os út melletti benzinkútnál megkezdi működését az ÁFOR és a városi tanács közös beruházásaként telepítendő cseretelep, melynek nyitva tartási ideje azonos lesz a benzinkútéval. Ez alapja lesz a zavartalan, időben és mennyiségben kifogástalan ellátásnak. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK JogsiatöfyQkrót ~ röviden Az elévülésre, pontosabban a követelések elévülésére vonatkozó jogi szabályozásról adunk ez alakalommal rövid tájékoztatást figyelemmel arra is, hogy olvasói levelek, különböző viták gyakran utalnak tájékozatlanságra, az állampolgárok régen elévült igényeket kívánnak érvényteleníteni. Nos, az időmúlásnak a polgári jogban kétféle hatása van: valamely igényünk érvényesítésének elmulasztása bizonyos idő elteltével vagy magát a jogunkat szünteti meg, a jogunk enyészik el, vagy pedig a jogunk ugyan megmarad, de azt állami kényszerrel többé nem érvényesíthetjük. Az előbbi esetben jogvesztő (záros) határidőről van szó, az utóbbi esetben pedig elévülésről. A kettő közötti különbség lényege az, hogy mig a jogvesztő határidő utáni fizetés tartozatlan fizetés, akár vissza is követelhető, hiszen aki kapta, jogalap nékül gazdagodott, elévülés esetén ilyenről nincs szó, csupán arról, hogy a követelés bírósági úton ugyan nem érvényesíthető, de az nem szűnt meg, ha a másik fél mégis teljesít, ez nem tartozatlan fizetés, tehát nem is követelhető vissza. Jogvesztőnek csak az a határidő minősül, amelynek elmulasztásához a jogszabály kifejezetten a jog elenyészésének a következményét fűzi. Polgári Törvénykönyvünk szerint: A követelések öt év alatt elévülnek, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje - ha a jogszabály kivételt nem tesz - egy év, kötbérkövetelés esetében hat hónap.’’ A felek természetesen rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak, az ilyen megállapodásnak azonban Írásban kell megtörténnie. Gyakran képezi vita tárgyát, hogy az elévülés tulajdonképpen mikor kezdődik. Nos, az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, szerződésen alapuló követelés esetén pl. akkor, amikor a szerződésben írt teljesítési határidő lejár. Jó tudni, hogy az elévülés nyugvását idézi elő minden olyan esemény, amely miatt a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését, az elévülés nyugvása pedig azt jelenti, hogy az elévülési idő meghosszabbodik, azaz a határidő kitolódik. Meg kell különböztetnünk az elévülés nyugvásától az elévülés megszakadását, az elévülés megszakadása után ugyanis a határidő nam kitolódik, hanem újrakezdődik. Polgári Törvénykönyvünk szerint az elévülést négy tény szakítja meg: a) a teljesítésre irányuló felszólítás; b) a követelésnek bírósági úton való érvényesítése; c) a követelésnek megegyezéssel történő módosítása, ideértve az egyezséget is, és d) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. A teljesítésre irányuló felszólítással kapcsolatban megjegyezzük, ennek a felszólításnak olyannak kell lennie, hogy a kötelezett a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. Nyomatékkai kihangsúlyozzuk, hogy a fentiek a polgári jogi követelések elévülésére vonatkoznak, más jogterületre vonatkozó szabályok természetesen másként rendelkezhetnek, s csupán példálózva említjük meg, hogy a Munka Törvénykönyve szerint: ”A munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül.” Nyilvánvalóan egészen másfajta elévülési szabályok érvényesülnek a szabálysértési eljárások során, nem szólva a büntetőjognak a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályairól. DR. DEÁK KONRÁD Napenergiával töltött akkumulátor , \ Ha valaki - kivált télen - több napon át nem jár a kocsijával, az akkumulátor feszültsége csökken, nehéz újra elindítani az autót, olykor nem is sikerül. Ezen segít a japán Nissan autógyár új találmánya: a „csörgedező” akkutöltés napenergiával. Kérdés, hogy hol helyezzék el az autón a napenergiát villamos energiává alakító napcellákat, hiszen a Nap szünet nélkül változtatja a helyét. A Nissan mérnökeinek elgondolása szerint a kocsi felszínének több pontján kell napcellákat elhelyezni: a tetőn, az elülső szélvédőn, az oldalakon, még a kocsi hátsó részén is. Valamennyi napcellát feszültségszabályozóval kell összekötni az akkumulátorral. A parkoló kocsi valamely részét mindig éri napfény, így valamelyik nap- cellacsoporttól mindig kap áramot az akkumulátor, s ezért nem merülhet ki. Kávét kavargat. Nagy, kidolgozott kezei vannak. A mokkáskanál gyufaszálnak tűnik az ujjai között. Gondosan letépi a tejporos zacskó sarkát, komótosan kiüríti, aztán újfent keverget. Belekortyint. Visszateszi a poharat. Aprót csörren a kistányér.- Vár valakit? - kérdezem.- Nem - mondja a jó ötvenes férfi. Mondom, hogy szívesen leülnék az asztalához. Igaz, hozzám jön ide majd valaki, de az aligha fog zavarni, hiszen közömbös dolgokról beszélünk majd. Egy utazásról.- Én is most jöttem egy nagyobb útról - jegyzi meg halkan. Kossuthra gyújt. A gázlánghoz érteti a „koporsószeget” és mélyet szippant. Lassan engedi ki a füstöt. Élvezi-érzi a cigarettát. Ilyen embernek való, aki nemcsak belepöfékeli a világba a nikotint. Látom, szeretne beszélni. Beszélni, kibeszélni magából valamit.- Tudja, uram - szánja rá magát a szóra - én szakember vagyok. Fegyverszakértő. No, ezt a mesterséget autodidakta módon tanultam meg, de nagyon értek a fegyverekhez.- A puskákhoz?- Azokhoz kiváltképpen. A Manlicher, az az igazi szép gépezet. A Mauser, tömegmunka. Volt olyan puskám, amelyikkel a Téli Palotát lőtték. Mestermunka volt, de nem műszerészileg kivitelezve.- És a géppisztoly?- Kiscserkésznek való. Csattogó-lö- työgö szerkezet, rövid lőtávolság, pontatlan tüzelés, sok meghibásodás. Voltak azok a magyar gyorstüzelő géppisztolykarabélyok. Azoknak a súlya nagy volt, de különben igencsak megbízható szerszám annak kezében, aki érti a szakmát. A dobtáras tömegmunka. Kaszálni jó, másra nem. Hetvenkét lőszert fogad magába, aztán fél perc sem kell, kiürül a dobtárja. Csinálták azt íves tárral is, annak töltése is bonyolult, nehézkesebb, mint a dobtáré. Aztán voltak azok a német SS-es géppisztolyok, mutatós, szép, de nem hatékony. Az amerikai Tompson, az szétverte az ember vállát, ha tüzelt, ezért is inkább csípőből lőttek vele. Mit mondjak még. Az olasz Beretta, az nehéz volt, mint egy választási malac. Lőszere, mint egy sárgarépa. A golyószórókat, meg a géppuskákat nem szerettem. Soha nem. Körülményes az elhelyezése, szétszedése, alkatrészt az ember hetekig csinált hozzá. Még talán az orosz golyószóró, az a nagy dobtáras, negyvenhét lőszer fért el benne, de minden második rövid sorozatnál elakadt. Maradtam én, uram, a puskáknál.- A pisztolyokkal, revolverekkel miként barátkozott?- Kérem, a pisztoly, a revolver, meg a colt, az más. Azok közül némelyik valóságos remekmű. A legalsó polcra persze a forgódobos colt-rendszerűek kerülnek. Tíz méterről a golyót kézzel, marokkal el lehet kapni. Gyereknek való. Volt néhány mesterpisztolyom, amilyeneket a céllövök használnak. Strapabírók, ám lőszert nehéz hozzájuk szerezni. A Steier, az volt az igazi pisztoly. Szépen munkált, csöndben mozgó alkatrészek, érzékeny elsütőszerkezetek, soha nem kell attól tartani, hogy az ember kezét megsérti a hüvelykivetö szán, amikor hátraugrik. Voltak az oroszoknak azok a nagy favázas pisztolyaik. A géppisztolyok ősének tekintem ezeket, hiszen már az első világháborút is megjárják. No, ezekhez meg nem volt lőszer. így abba is hagytam ezzel a fajtával való törődést.- Hogyan jutott a fegyverekhez?- Nézze uram, ezt nem mondom meg. Annyit azonban igen, hogy tudom, hol rejtegetik. Nekem soha nem volt saját fegyverem. Mindegyik úgy jött. Úgy jött. Tudja, megyek a határban, nézek egy öreg tanyát. Látom az ereszalját. Nocsak, mondom magamban, nyúljunk csak oda. Odanyúlok, viaszkos vászonba csomagolt szép Mauser, mellette száz töltény. Pancser módon volt a fegyver konzerválva. Két hetem is ráment, mire működőképessé tettem. Ragyogott, mint a Salamoné. Nem próbáltam ki. Eltettem.- Kutak nem jöhetnek számításba, mint beszerző források?- Természetesen számításba jönnek. No de tudnom kell ugyebár, hogy merre ment a front, hol voltak az ötvenhatosok táborai, meg ilyesmi. És ott vannak az öreg fák. Ott a fa tövében a rejtekhely. Szép fát választanak, mert tudni való, hogy a szép fákat az erdészek nem vágják ki. Volt például egy Beretta. Kétszeres vászonba csomagolták, tavotta zsírral kente be a pancser. Az nem való az acélnak. No, ezt mosni kellett éjjel-nappal, mire a zsír kijött minden csavar alól.- Mi a mestersége?- Asztalos vagyok. Tizenhét éves koromban tettem szakmunkásvizsgát. Kérem, Szegeden én voltam a legjobb szakember. Rámbízták a legkényesebb munkát. Csiszolás, fényezés, lakkozás, abrikterezés, minta utáni fűrészelés. Minden jöhetett. Szépen kaptam pénzt.- Régtől jár Szegedre?- Igen, kérem. Tizenhét éves koromtól. Összesen húsz évről van szó, öt részletben. És három év pedig összejött, itt a szülőföldön, a Sárközben.- Öt részletben.- Bizony. Tudja, ha a mostanit nézzük, ez három év és hét hónap volt. Előtte kezeltem egy golyós vadászpuskát. Szépen megdolgoztam. Úgy szerkesztettem meg, hogy két részre szedhető, egy csavarintás és a hónaljba is elfért. Elvittem kipróbálni. Másnap jöttek értem.- Rabsickodott?- Soha. Uram, én szeretem a vadakat. Egyszer lőttem, csak úgy kíváncsiságból, leventepuskával. A Longrif lőszert megfűrészeltem. Bement a nyulacska oldalán, nem is látszott semmi, de a másik oldalát kiszakította. Nyomban elvérzett.- No, maradjunk még a húsz évnél.- Maradhatunk. Mondottam, hogy öt részről van szó. Ott, Szegeden azonnal munkát adnak, tudják, mit tudok.- És a fegyverekkel megszűnt a barátság?- Soha. Az ember hozzájut könyvekhez, ismeretséget köt más szakemberekkel...- Ez a mostani pauza, meddig tart?- Azt hiszem végleg fölhagyok a szakmával, és elmegyek egy faipari üzembe. A munkakönyvemet már beadtam. Adnak szállást is. Jó órabért. Majd csak rendbe jönnek a dolgaim.- Fegyver nélkül?- Bizom benne. Jön a vendégem. Átköltözünk vele a szomszéd boxba. Témánk az utazás. PÁLKOVÁCS JENŐ A „szakember”
