Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-07 / 56. szám
1987. március 7 . TOLNA \ _ 8 NÉPÚJSÁG ★ HORIZOm^ A szovjet gazdaság reformja A Szovjetunióban a nemzeti jövedeI lem 1986-ban 4,1 százalékkal, az ipari termelés 4,9 százalékkal gyarapodott. Ez utóbbin belül a termelőeszközök gyártása 5,2 százalékkal növekedett. Bár elbizakodottságra nincs ok, az eredmények azt mutatják, hogy kezdi éreztetni hatását a gazdaság radikális reformja. Központi tervezés - vállalati önállóság A szovjet gazdasági reform elsősorban a központi tervezés és a vállalati önállóság kérdését érinti. A központi tervezés ma már nem határozza meg a konkrét vállalati terveket, amelyek ily módon a partnerek közvetlen kapcsolatai és megrendelései alapján alakulnak ki. A nehéziparban a központi döntések száma természetesen kisebb mértékben csökken, míg a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok az eddiginél jóval nagyobb mértékben igazodhatnak a közvetlen kereslethez. Az idén már az egész könnyűipar ilyen feltételekkel működik, kötelező tervszámokat csak a gyermekek és a nyugdíjasok részére gyártott áruválaszték biztosítására írnak elő. A szovjet ipar minden ágazata arra törekszik, hogy önfinanszírozó lehessen. A vállalati önállóság bővítése persze együtt jár a felelősség növekedésével is. Ebben úttörő szerepet játszott a Lada Autógyár és a szúrni kőolajvegyészeti berendezéseket előállító egyesülés. Szumiban például sem a termeléshez, sem a rekonstrukcióra, sem a korszerűsítésre és bővítésre nem igényeltek pénzt az állami költségvetésből, hanem saját erejükből fedezték kiadásaikat. Mivel a vállalat néhány évre előre tudja, hogy nyereségének hány százalékát fizeti be a költségvetésbe - a szúrni egyesülést 30 százalékra kötelezik a fennmaradó részt felhasználhatja a kollektíva termelési és szociális céljaira. Ezeket az eszközöket nem vonják el, de nem is támogatják a vállalatot, amely csak saját jövedelméből, illetve - ha szükséges - bankhitelből gazdálkodhat. A Szumiban és Togliattiban két éven át folytatott kísérletek után hasonló elvek léptek életbe öt nagy ágazatban. A továbbiakban az önfinanszírozás kiterjed az ipar egészére. Természetesen ezt nem tudják azonnal megvalósítani, mivel a vállalatoknak mintegy 15 százaléka nem rentábilis. A rosszul felszerelt kisüzemek egy része csatlakozik az egyesülésekhez, más részüknél korszerűsítenek. A harmadik csoporttal pedig közölték, hogy belátható ideig - például öt évig - megmarad fejlesztési támogatásuk, de progresszívan csökken annak megszűnéséig. A termelés és a keresetek alakulása Fontos probléma a dolgozók keresete és munkája eredménye közötti egyenes összefüggés megteremtése. Eddig a kereset 90 százaléka garantált volt, s csak 10 százalékát határozta meg a termelés hatékonysága. A bér növelésére fordítható összegek szinte kizárólag a költségvetésből származtak. E rendszer megváltoztatásának első komoly lépéseként átlagosan 25-30 százalékkal felemelik a bérkategóriákat. Az intézkedés 75 millió embert érint. Az emelés nem központi eszközökből, hanem vállalati pénzekből történik majd. A reform, a külgazdaság és a szolgáltatások A reform a többi között a külgazdaságot is érinti. A vállalatoknál devizaalapot létesítettek, amelyet a cégek a saját belátásuk szerint használhatnak fel külkereskedelmi szerződések megkötéséhez. Módjukban áll majd a vállalatoknak, hogy devizahitelekhez is hozzájuthassanak. Néhány nagyüzem pedig jogot kap arra is, hogy önállóan jelenjen meg a világpiacon. Eszrevehetőek a változások a szolgáltatási szférában is. Törvény született az egyéni munkatevékenységről, a magánvállalkozásról. Ezt a tevékenységet megfelelő keretek között tartják, például nem engedélyezik bérmunkások foglalkoztatását. A törvény az egyéni munkatevékenység bővítését a helyi hatóságokra bízza a helyi szükségletek figyelembevételével. Új profilú szövetkezeteket is alapítottak, például olyant, amelyik a másodlagos nyersanyagok begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik. A magyar tapasztalatokról Az átalakítás során nem hagyják figyelmen kívül más szocialista országok, köztük Magyarország tapasztalatait sem. A szovjet sajtó sokat cikkezik a magyar szövetkezetekről, a szerződéses vendéglátóipari létesítményekről, avagy a taxis vállalkozásokról: a City- és a Budataxiról. A mezőgazdasági szakemberek pedig hasznosnak tartják olyan iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek átvételét, mint amilyen a bábolnai. KNDK Phenjan készül a VIT-re A közelmúltban vált teljesen bizonyossá, hogy a soron következő, XIII. világifjúsági és diáktalálkozónak Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa ad otthont 1989-ben. Bár a fiatalok nagy seregszemléjéig még több mint két esztendő van hátra, a leendő házigazdák - nem bízva semmit a véletlenre - máris elmondhatják: igen komoly munkát végeztek a felkészülés érdekében. (Ez érthető is -, csaknem egy éve ismeretes volt mát a koreai ifjúsági szövetség ajánlata a VIT megrendezésére.) Nagy léptekben halad például annak a teljesen új negyednek az építése a főváros délnyugati peremén, amely majd a széles körű rendezvények központja lesz, s a résztvevők szálláshelyéül is szolgál. Később természetesen Phenjan lakossága veszi majd birtokába az új létesítményeket, lakóházakat. Az új városrész a Kvanbok nevet viseli, és mintegy 500 hektárnyi területet foglal el. Imponáló adatokkal szolgálnak az építkezésről a különböző tájékoztató anyagok. A Korea című folyóiratból például megtudhatjuk, hogy a negyed főútvonalának hossza 5,4 kilométer, széles sége pedig száz méter lesz. A hatalma sugárút mentén törnek majd az ég felé változatos tervek szerint készülő laké házak és intézmények épületei. Nem tű zás felhőkarcolókról beszélni, hisze többségük húszemeletesnél magasab lesz, de némelyik még a 40. emeletet i meghaladja. A tervezők igyekeztek a modern té megépítkezésekre sajnálatosan jellem ző monotóniát kiküszöbölni, ezért a ha zakat spirál, kör, három- vagy sokszö formában helyezik el. A méretekre je lemző adat az is, hogy a jövőben min' egy húszezer család számára jeler majd állandó lakcímet a Kvanbok utc és negyed. A VIT-faluhoz természetesen számo kiegészítő létesítmény is csatlakozil több nemzetközi szálloda, ifjúsági há: iskolások palotája, újságírók háza, bt vásárlóközpontok, nemzetközi posta-é telefonhivatalok. Végül, de korántsem utolsósorbal nem feledkezhetünk meg a számtala sportpalotáról, stadionról, uszodán sem, amelyek már a jövő évi szöuli olinr pia idejére elkészülnek... Kínai nők titkosírása MONGÓLIA A nyugalom és öröm kolostora Az Amarbajaszgalant buddhista kolostor a mongol építőművészet gyöngyszeme. Építői, a 18. század első felében felhasználták a korabeli építészeti technika, valamint a díszítőművészetek minden eredményét. Az épületegyüttes gondos tervezése, az egyik teraszról a másikra emelkedő festői templomcsoportok, az épületek sajátos stílusa, a tömegére, jellegzetességeire és szerkezetére nézve egyaránt egyedülálló főtemplom, a színek és dekoratív elemek sokasága - mindez együtt felejthetetlen látvány. A kolostor az Ivenfolyó festői völgyében, a Buren-hegyek lejtőinél fekszik. Zanabazar, a mongol lámaista egyház vezetőjének nyughelyéül szánták. A törSzakemberek is megerősítették: az idomár tízperces együttléte a ketrecben a vadállatokkal akkora igénybevételt jelent, mint 16 órányi fizikai munka. A Türk- mén Köztársaság érdemes művésze, Neszibzsan Kocsakov már 40 éve van a cirkusznál, mégis így nyilatkozik: „Életem legboldogabb percei azok, amiket a ma- nézsban töltök”. Egyedülálló cirkuszi ténet úgy szól, hogy midőn Zanabazar meglátogatta udvarában a mandzsu császárt, meghalt. A császár, hogy elejét vegye a szóbeszédnek, miszerint esetleg eltették láb alól vendégét, parancsot adott a nyughely és a templom felépítésére, pénzt, munkaerőt biztosított e célra. A kolostort Mongólia északi részén, gyönyörű vidéken emelték. Az épületegyüttest szigorúan a kánoni előírások szerint létesítették. A díszítőelemek méreteit, a formákat és a stílust alárendelték az egységes építészeti elgondolásnak. Minden teraszról új templomra nyílik kilátás. Templomról templomra, teraszról teraszra ereszkedve, udvarról udvarra járhat a látogató. Intim sarkok és a produkciójában tevék, tigrisek, jaguárok és thaiföldi tigriskígyók szerepelnek. Eddig általános volt a nézet, hogy a jaguárokat nem lehet idomítani. Kocsakov- nak hatalmas munka, türelem és jóság árán mégis sikerült megszelídítenie őket. Kocsakov az új számmal nagy sikert arat minden városban. Neszibzsan 13 évesen került a cirkuszhoz. A közép-ázsiai Türknagyság érzetét sugalló formák váltják egymást harmonikus egységben. A főtemplom, a Csongcsin dugana nemcsak méreteivel ámít el, hanem technikai megoldásaival is. Egészen egyedülálló az esővizelvezető rendszere: a viz üreges oszlopokon folyik át az egész házon. A százoszlopos templom Mongólia méltán becses építészeti emléke. Napjainkra a kolostorból csupán 28 építmény maradt fenn. Sajnos, ezek is nagyon leromlott állapotban voltak. Helyreállításukat 1979-ben kezdték meg, s 1982-ig részt vettek a felújításban az UNESCO szakértői is. A munkák jó ütemben folynak, rövidesen az egész kolostoregyüttes megnyílik a látogatók előtt. mén Köztársaságban a porond művészetének úttörője lett. Műlovarcsöporto- kat hozott létre, ő rendezte a Girej kán című cirkuszi pantomimot. Amikor idomár lett, elutazott egy természetvédelmi területre, hogy ott alaposabban tanulmányozhassa azoknak az állatoknak a szokásait és nyelvét, amelyekkel föl akart lépni az arénában. Aki olvasta a „Szép asszonyok egy gazdag házban” című klasszikus kínai regényt, tudja, hogy a gyönyörűszép „szilvavirágok” nem mentek a szomszédba egy kis furfangért. De még a tudósokat is meglepté egy közelmúltbeli felfedezés: a kínai asszonyok külön írott nyelvet találtak ki, amit férfiember nem értett. A legenda szerint élt egyszer Csiang Kjongban egy csodálatos fiatal leány, aki nagyon megtetszett a kínai császárnak és kegyeltjei közé választotta. A lányt a császári palotába vitték, akkorra azonban az uralkodó elfeledkezett róla. Szerette volna tudatni szerencsétlenségét szüleivel, de félt, hogy a császári főeunuch felfedezi az üzenetet. A lány ijedtében kitalált egy különleges betűformát, és üzenetét azzal az utasítással küldte el, hogy a papírt ferdén tartva olvassák és a jeleknek dialektusbeli értelmét vegyék. így született meg az az írás, amelyet csak a kínai lányok és asszonyok ismertek és értettek évezredeken keresztül. A valóságban a „nusu" nyelvet körülbelül 2000 évvel ezelőtt találták ki Hunan tartományban, Csiang Kjong hegyvidékein, ahol főleg Han és Miao nemzetiségűek élnek. A betűk között vannak torzított kínai írásjelek - ezt „kaisu”-nak nevezik - olyan jelek, amelyeknek fői mája a szó jelentését utánozza, mások Sang-korszak csontokra és teknősbe kapáncélra írott jeleire emlékeztetnek A „nusu" szövegeket tintával festetté papírra, ruhaanyagra, de leggyakrat ban legyezőkre. A nyelvet úgy adták : egymásnak a nők, ahogyan hajdan a v£ rázslók legféltettebb titkaikat. A titkos nyelv szövegemlékei közé vannak énekek, imák, legendák, a né mindennapi életéről szóló története feljegyzések, csak két nagyon idős as; szony. ismeri ezt a nyelvet Csiang Kjon körzetében, bár a helybeliek szinte min tudnak létezéséről. Amikor a kutatók felkeresték egyiki két, akkor az öregasszony e nyelve üzent egy legyezőn a tőle távol élő társi nak, hogy őt is fel fogják keresni. A kút. tók így élőben tapasztalhatták a nye működését. Azóta már elkészítették a „nusu” szc tárát is, és a nyelvészek, néprajztudc sok, történészek tovább kutatják ezt különös nyelvi jelenséget, amely mir den valószínűség szerint nemcsak Kín hanem az egész világ kultúrájába egyedülálló. Talán a világ asszonyai ezen felbu: dúlva megalkotják titkos nemzetkö nyelvüket. Egy türkmén idomár Érti az állatok nyelvét Többfelé már magasodnak a falak Így néz majd ki a nemzetközi szálloda (fent) és az iskolások palotáj;
