Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-06 / 55. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA n OLVASO­1987. március 6. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, 55. szám (5.-6. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Csomagbontás után szituáció arra emlékeztet, mint amikor a tévé képernyőjén a kimereví­tett kép megelevenedik, s a szereplők hirtelen beszélni, gesztikulálni kezdenek. Egy hét sem telt el még azóta, hogy Mihail Gorbacsov beje­lentette a szovjet vezetés döntését a „reykjavíki leszerelési csomag felbontásáról”, a közepes hatótávolságú rakéták témakörének kieme­léséről, de máris szemmel látható: a nemzetközi politika ismét mozgásba jött. A kép, amely mozdulatlannak, ráadásul vitatottnak tűnt, a reykjavíki tabló volt. Csoportkép két politikussal - és nagyon sok magyarázattal. Amióta tavaly novem­berben Reykjavikban felállt a tárgyalóasztaltól az Egyesült Államok elnöke és az SZKP főtitkára, mintha megállt volna az idő. Azóta arról folyt a vita, mi is történt Reykjavíkban. A tét pedig az volt, hogy meg- marad-e reális perspektívának a Reykjavíkban egy pillanatra felcsillant megegye­zési lehetőség, vagy csak az elveszett illúziók száma fog gyarapodni. Azzal, hogy Washington elfogadhatatlannak tekintette az összefüggő témák logikus együttes megoldását, az északi szigeten már kibontakozott megoldásokat is visszautalta a nemlétező dolgok világába: az Egyesült Államok és a Szovjetunió, a NATO és a Varsói Szerződés, a Kelet és a Nyugat konfrontációja ismét a régi felállásban folytatódott. A szovjet vezetés azonban bebizonyította: ez csak a látszat. Reykjavik szellemét, dinamikus kezdeményezőkészségről tanúságot téve, úgy őrizte meg, hogy felbontotta a reykjavíki csomagot. Ismét a Nyugat térfelére került a labda - de ezúttal „kényszerítő passzal". A közepes hatótávolságú rakétákról Moszkva ál­tal sürgetett megoldás lényegében a „nulla-változat” amerikai elgondolására utal vissza, s Washington eddig a „csomag” létére utasította el a megoldást. Az eurorakéták témájában tehát a másik fél logikája szerint sincs többé „árukapcso­lás” és a felkínált „áru" ellen sem emelhet lényegi kifogást Washington, ha nem akarja elveszteni hitelét. Mi történt azóta? Az első számú érdekelt, Washington a legfelső szinten, Reagan elnök nyilatkozatával üdvözölte a szovjet lépést, s miután a genfi szovjet­amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség hétfőn ismertette a moszk­vai állásfoglalást, az amerikai tárgyalóküldöttség is beterjesztette szerdán a maga indítványát a közepes hatótávolságú rakétákról. Természetesen senki sem gondolja még, hogy „az egyezmény a zsákban van”. Reagan elnök a végrehajtás ellenőrzésének kérdését emelte ki a még meg­oldandó feladatok közül, de a szovjet fél is jól ellenőrizhető megoldást kíván. Nem­csak az amerikai fél tekinti ezt biztonsága fontos elemének, hanem a szovjet is. Tüskés probléma a még fennmaradó kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kér­dése, annál is inkább, mivel Washington és nyugat-európai szövetségesei úgy állítják be, hogy ezen a téren a Szovjetunió nagy fölényben van, akárcsak a ha­gyományos fegyverzet területén. Szovjet részről már jelezték tárgyalási készsé­güket a szóban forgó rakéták ügyében, s leszögezték, hogy a hagyományos erők terén lényegében egyensúly áll fönn földrészünkön. A különböző érdekeltek nyi­latkozataiból mindenesetre úgy tűnik, talán még az idén megszülethet az egyez­mény, ha kölcsönösen akarják ezt. Ez a jó néhány hónapos idősáv azért is fontos, mert ezt követően az Egyesült Ál­lamokban megindul az elnökválasztási kampány, és a választási csatazajban ál­talában kevés esélye van annak, hogy nagy fontosságú nemzetközi egyezmények szülessenek. Ugyanakkor a nehéz belpolitikai válságot átélő Fehér Ház számára egy külpolitikai siker rendkívül fontos lenne: ezért méltatja (vagy - ha ellenzi a megállapodást - támadja) a nyugati elemzők jó része a szovjet kezdeményezés időzítését. A moszkvai kezdeményezés átgondoltságát igazolja, hogy Washington szövet­ségesei lényegében pozitívan fogadták, még akkor is, ha utaltak egyes régi fenn­tartásaikra. Jellemző, hogy még az először meglehetősen hűvösen reagáló, csak a feltételeket emlegető párizsi kormány álláspontját is korrigálta néhány nap eltel­tével Mitterrand államfő, aki szerdán leszögezte, hogy a szovjet javaslatok „meg­felelnek Franciaország és a béke érdekeinek”. A tárgyalási folyamat nagy fontosságú új szakasza máris megkezdődött- és ez a szovjet lépésnek csak az első következménye. Az Európa földjén kiala­kult „atom-patt" feloldásának perspektívája ennél jóval többet ígér. Egyrészt kiindulópontja lehet a többi leszerelési témáról szóló megoldásoknak: egy esetle­ges megállapodás a közepes hatótávolságú rakétákról új helyzetet teremt a fenn­maradó, egymással továbbra is összefüggő témákban. em kétséges persze, hogy nemcsak a megállapodás hívei, hanem el­lenfelei is mozgósítanak az elkövetkező hónapokban - nemcsak Washingtonban, de a nyugat-európai országokban is tekintélyes kép­viselőik vannak, jelentős súlyt képviselnek. Amint megtörtént a moszkvai kezdeményezés, máris csatasorba léptek Cassandra-jósla- taikkal, az úgymond kialakuló „szovjet fölény” miatti aggodalmasko­dásaikkal. Ez azonban szükségszerű velejárója minden tényleges tárgyalási hely­zetnek. Ha úgy tetszik, éppen ez bizonyítja, hogy ezúttal igazi mozgásról van szó: lehetséges egy konkrét egyezség, ha a Nyugat is tisztában van azzal, hogy meg­kötésére - és ezzel feltehetőleg egy új szovjet-amerikai csúcstalálkozóra- csak korlátozott idő áll rendelkezésre. Az esélyt nem szabad elszalasztani. BARACS DÉNES A szovjet külügyminiszter Indonéziába érkezett Csütörtökön elutazott Ausztráliából Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter, aki a Canberrái kormány meghí­vására háromnapos hivatalos látogatást tett az országban. Sevardnadze sikeresnek minősítette látogatását, amely megmutatta, hogy van lehetőség a két ország együttműködésé­nek fejlesztésére, a kereskedelem bőví­tésére. Közölte, hogy szovjetunióbeli lá­togatásra szóló meghívást adott át Bob Hawke miniszterelnöknek és Bill Hayden külügyminiszternek. Eduard Sevardnadze csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra Indoné­ziába érkezett. A kapcsolatok javítására törekszünk Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Szűrös Mátyás elnökletével csütörtö­kön ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága az Országházban. A képvise­lőket Horn Gyula, külügyminisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatta a fegyverkorlátozá­si és leszerelési tárgyalások állásáról, eddigi és várható eredményeiről. Bevezetőül kifejtette: a fegyverkezés gyakorlatilag az első atombomba előállí­tás óta fokozódik. Bár az eddigi egyez­mények felső határt szabtak bizonyos fegyverfajták mennyiségi növekedésé­nek, a minőségi fejlesztést, új fegyverfaj­ták megjelenését nem tudták megakadá­lyozni. Számadatokkal is bizonyítható - mondotta -, hogy a világon a fegyverze­tek tekintetében globális erőegyensúly van. Ez azonban az egyes fegyverrend­szerek esetében csak hozzávetőlegesen érvényesül. Horn J3yula hangsúlyozta, hogy a fegyverkezésben az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei ját­szottak kezdeményező szerepet; a Szov­jetunió, illetve a Varsói Szerződés tagál­lamai - biztonságuk érdekében - e lépé­sek követésére kényszerültek. Az előadó részletesen elemezte az egyes tárgyalások helyzetét, kiemelve az ENSZ leszerelési fórumainak eddigi eredményeit és a Szovjetunió, illetve a szocialista országok javaslatainak építő, kompromisszumra törekvő jellegét. Az államtitkár szólt a szocialista országok egyeztetett külpolitikájának jelentőségé­ről, a kis országok - köztük hazánk - szerepéről, a nemzetközi tárgyalások eredményességének elősegítésében, a bizalom erősítésében. A beszámoló vitá­jában felszólalt Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke, valamint Fekete János (Békés), Tóth Istvánné (Bács-Kiskun), Réger Antal, Szentágothai János, Barcs Sándor, Kállai Gyula, Duschek Lajosné országos listán megválasztott képviselő. A hozzászólók a nemzetközi kérdéseket elemezve elismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjet­unió az SZKP KB vezetésével tesz a tár­sadalom mélyreható átalakításáért. Boldizsár Iván (országos lista) képvi­selő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának közelmúltban megtartott ülésén elhangzott vádakról, il­letve a magyar álláspontról kérdezett. Szűrös Mátyás válaszában emlékezte­tett rá: kedden a magyar újságokban is megjelent tényközlés arról, hogy a múlt hét végén Bukarestben ülést tartott a Ro­mániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen részt vett és beszé­det mondott Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, köztár­sasági elnök is. - Sajnálattal értesültünk arról - mutatott rá Szűrös Mátyás, hogy ott a Magyar Népköztársaságnak címzett vádak és rágalmak is elhangzottak. Illeté­kes szerveink elemzik, mi váltotta ki ezt a váratlan és alaptalan támadást. Úgy gon­dolom, erre megtelő időben és formában reagálunk; nem hagyhatjuk szó nélkül. Ugyanakkor nincs szükség sietségre, kapkodásra; hazánkat mindig a kapcso­latok javításának szándéka vezette, s eb­ben a helyzetben is ilyen a hozzáállá­sunk. (MTI) Haderőcsökkentési tárgyalások Magyar-vietnami tárgyalások Szerdán Hanoiban jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött a magyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság tizennegyedik ülésszaka. A dokumentumot Czinege La­jos és Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök­helyettes - a bizottság társelnökei - lát­ták el kézjegyükkel. A bizottság üléssza­kán áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, jóváhagyták a gazdasági együttműködés 2000-ig szóló fejlesztési programját. Czinege La­jost fogadta Pham Van Dong, a VSZK Mi­nisztertanácsának elnöke. A közepes hatótávolságú fegyverek kérdésében egy szovjet-amerikai meg­állapodás jótékonyan hatna az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről folyó tárgyalásokra is. Erről beszélt a bécsi haderőcsőkken- tési fórum csütörtöki ülésén Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. A nagykövet felszólalásában a Genf- ben előterjesztett új szovjet javaslattal foglalkozott, hangoztatva: Megállapodás esetén a Szovjetunió ki fogja vonni az NDK és Csehszlovákia területéről az ott - a NATO fegyverkezésére válaszul - elhe­lyezett hadműveleti-harcászati rakétá­kat, és kész haladéktalanul tárgyaláso­kat kezdeni a további ilyen rakéták szá­mának csökkentéséről, illetve teljes fel­számolásáról. A Szovjetuniót ismételten biztosították, hogy ha kész külön tárgyal­ni a közepes hatósugarú fegyverekről, nem lesz nehéz a megegyezés, mondotta a nagykövet, hozzátéve: most „az Atlanti­óceán mindkét oldalán” bizonyítani kell, őszinte volt-e ez az ajánlat. A szovjet küldöttség szóvivője az ülés után kijelentette: a szovjet és az amerikai haderőknek a Szovjetunió által korábban javasolt, szerény méretű csökkentésével lehetne befejezni a 14 év alatt - sajnos - eredménytelennek bizonyult bécsi had- erőcsőkkentési tárgyalásokat. Ilyen megállapodás jó alapot teremtene a szé­lesebb körű, összeurópai tárgyalások­hoz a leszerelésről. Napraforgó, kétszikűek Korszerű növényvédelem Nem volt gondtalan az elmúlt eszten­dő, a szeszélyes tavaszi és nyári időjárás nem kedevezett a növénykultúrák fejlő­désének, ugyanakkor a növényi károsí- tók egy része jelentősen elszaporodott. Különös gondöt jelentett a vetésfehérítő bogár, amely 61 250 hektáron károsított, minden eddiginél nagyobb területen. Az üzemekben fokozott fi­gyelmet kíván a véde­kezés, amit még ponto­sabban kell időzíteni, azért, hogy hatéko­nyabban fejtsék ki hatá­sukat a vegyszerek. A nehezen irtható gyom­növények 50 ezer hek­táron szaporodtak el a megyében, az irtásuk komoly feladatot jelent. A szakemberek keresik a lehető leghatéko­nyabb védekezési módszereket, s ehhez kínálja termékeit a Francia Rhone-Poulenc cég. Ezekkel a gondola­tokkal nyitotta meg dr. Nagy Elemér a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója azt a tanács­kozást, amelyet tegnap tartottak Szek- szárdon, a Babits Mihály Megyei és Váro­si Művelődési Központban. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó növényvédő szakemberek a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, a növényvédel­mi és agrokémiai állomás, a KSZE és a TSZKER közös rendezvényén előadást hallgattak meg a kétszikű gyomok elleni védekezés lehetőségeiről, ezt az elő­adást Horváth Ákos, a KSZE növényvé­delmi ágazatvezetője tartotta. A napra­forgó aktuális kórtani problémáiról dr. Békési Pál a NÖMI kórtani osztályának vezetője beszélt. Végül Lantos Péter, a cég magyarországi képviselője ismertet­te a Rhone-Poulenc cég termékeit. dvm -Fotó: Cz. S. A tanácskozás résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents