Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-30 / 75. szám

1987. március 30. Mit kell tudni az új földtörvényről? Képújság 3 Eddig csak heten jöttek indokolatlanul /Az állami tulajdon Az országgyűlés 1987. március 19-20-i ülésén megtárgyalta és elfogad­ta a földről szóló törvényt. A hírközlő szervek részletesen beszámoltak az új földtörvény vitájáról. E cikksorozattal arra szeretnénk vállal­kozni, hogy lehetőleg közérthető formá­ban adjunk számot az új földtörvény által meghatározott változásokról. A törvény 1987. szeptember 1 -vei lép életbe, elő­írásait tehát csak ezután kell alkalmazni. Felmerül a kérdés, szükség volt-e arra, hogy az 1961 -ben elfogadott földről szó­ló törvény helyett új szabályozás lásson napvilágot? Az elmúlt több mint 20 évben olyan jelentős változások történtek a gazdaságirányítás, az élet területén, amelyek szükségessé tették a földdel kapcsolatos szabályok újrafogalmazá­sát. A föld „nemzeti kincs” hiszen nem na- gyobbítható, és a mezőgazdaságnak mással nem pótolható, legfontosabb ter­melőeszköze. Fontos tehát, hogy a tele­pülésfejlesztés, az iparfejlesztés, az út-, vasútépítés, a bányászat az élelmiszer- termelés, az erdőgazdálkodás, stb. tevé­kenységét úgy hangoljuk össze, hogy abban tükröződjék a nemzeti kincsünk védelme. Milyen változásokat hoz a földtörvény? Új a jogi szabályozásban, hogy hangsúlyt kap az állami és szövetkezeti tulajdon szocialista jellegének azonossága. En­nek elfogadása - mint ahogy a későb­biekben látni fogjuk - megold egy sor, ma még a földdel való gazdálkodást nehezítő problémát. A földtörvény szerint továbbra is az in­gatlan állami, szövetkezeti, más jogi és magánszemélyek tulajdonában lehet. Nézzük a törvény állami tulajdonra vo­natkozó szabályait. Az állami föld elidegenítési tilalma fő szabályként megmaradt. Változást jelent, hogy a kezelői joggal rendelkező állami vállalat, tanácsszervezet, stb. termelő- szövetkezetnek eladhatja az állami tu­lajdonú ingatlant. Ez összefüggésben van az önálló vállalati gazdálkodás elvé­vel, és a már fentebb említett szemlélet- változással, vagyis a két tulajdonforma azonos szocialista jellegének elismeré­sével. Szabaddá vált az üzemek közötti földcsere, földátadás és a jövőben ehhez nem kell hatósági jóváhagyás. A gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztésével összhangban az állami föl­dek kezelőit eddigieknél több jogosít­vánnyal ruházza fel a törvény. A kezelő­nek a tulajdonos jogállásához való köze­lítése bővíti a vállalatok jogait, de egyben felelősségüket is. A termelési biztonság érdekében a kezelői jog megvonása ese­tén a kezelőt méltányos kártalanítás illeti meg. A kezelő (állami vállalat, állami gazda­ság, stb.) kezelésében lévő ingatlan tulaj­donjogát magánszemélyre nem ruház­hatja. A tilalom nem vonatkozik, ha a magánszemély és az állam tulajdonjoga osztatlan közös és ez az ingatlan nem osztható meg. Ilyen esetben az állami részarányt a magánszemély megvásá­rolhatja. Olyan esetben is szerezhet álla­mi ingatlanra magánszemély tulajdonjo­got, ha ezt a bíróság rendelte el. Megvá­sárolhatja magánszemély az állami tulaj­donban levő tanyát is legfeljebb 6000 négyzetméter területű földterülettel. Nem vonatkozik a tilalom a földcserére sem. Az állam tulajdonában álló, magánerőből beépíthető építési telek és nagyüzemi művelésre alkalmatlan, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföld is elad­ható egyénieknek. Tulajdonképpen megszűnik a tartós bérlet és helyette is­mételten a tanácsok eladják a házhelye­ket, üdülőtelkeket, mezőgazdasági in­gatlanokat. Új vonása a földtörvénynek, hogy az állami gazdaságok is eladhatják a nagyüzemi művelésre alkalmatlan mező- gazdasági ingatlanaikat. Mindezeket mi­nisztertanácsi rendelet fogja szabályoz­ni. FARKAS ISTVÁN, a Tolna Megyei Földhivatal vezetője A munkaügyi ellenőrzések új rendje A Minisztertanács rendelete alapján kibővült az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség hatásköre, amely ezentúl nemcsak a munkavédelemmel, hanem a munkaviszonnyal kapcsolatos előírások betartásának hatósági ellenőrzésére is jogosult. Ezzel együtt Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre változott a szervezet neve. A tervek sze­rint a munkaügyi ellenőrzéseket az Or­szágos Munkavédelmi és Munkaügyi Fő­felügyelőség fővárosi és megyei szerve­zeteinél 25 szakember fogja irányítani, az új feladatok ellátására azonban felkészí­tik a főfelügyelőség valamennyi munka­társát. Hosszított ügyfélfogadásról Bátaszéken A Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke rendelkezést adott ki a taná­csi szervek munkarendjének és ügyfél- fogadási rendjének szabályozására. Az új ügyfélfogadási rend 1987. feb­ruár elsejétől lépett életbe. Ennek a két hónapnak a tapasztalatairól érdeklőd­tünk Bátaszéken. * A nagyközségi tanács épületében Nagy Ferenc, a közös tanács vb-titkára és Kaszás Béláné szervezési csoportve­zető számolt be az új rend bevezetése óta folyó munkáról.- A rendelkezés értelmében heti két al­kalommal t^l hétig kell ügyfélfogadást tartanunk, szombaton pedig délig ügye­letet. Az intézkedés célja az, hogy az ál­lampolgárok munkaidőn kívül is intéz­hessék ügyeiket. Egész nap az ügyfelek rendelkezésére állunk, „hossznapos” ügyfélfogadást hétfőn és szerdán tartunk és természetesen a szombati ügyeletet - mondja Nagy Ferenc. A tanács új ügyfélfogadási rendjéről vb-határozatot hoztak, jól láthatóan ki­függesztették a félfogadási időpontokat az épület bejáratánál. Mint a vb-titkár el­mondta, levélben kérték a megyei tanács elnökétől - erre a jogszabály módot ad -, hogy a munkakezdés időpontja fél nyolc lehessen, s arányosan fél órával rövidül­jön a munkaidő. A korábbi munkakezdés és befejezés megvalósult, a két hosszított napon azonban változatlanul fél hétig áll­nak az ügyfelek rendelkezésére. A lakosság értesítésén kívül a tanács levelet küldött a nagyközség termelő- és gazdálkodó egységeihez, az intézmé­nyekhez, társadalmi és tömegszerveze­tekhez, amelyben az ügyfélfogadási rendről tájékoztatta őket.- Az új rend bevezetésétől kezdve önellenőrzést végzünk - közli Kaszás Béláné. Minden csoport kapott egy füzetet, eb­ben jegyzik a hosszított ügyfélfogadási időben megjelenők számát. Az igazgatá­si csoportnál például február 2. és már­cius 11. között összesen heten jelentek meg négy óra után. Az adócsoportnál március másodikától huszonötödikéig szintén heten jelentek meg. A hosszú na­pokon az a gond, hogy teljes létszámban nem maradhatnak itt az ügyintézők, hi­szen a munkaidejük nem lehet több, mint heti 40 óra. A hiányzó szakemberek he­lyett a többiek nem minden esetben tud­nak érdemi munkát végezni, s az ügyfél elégedetlenkedik - nem minden alap Ügyfél annál a bizonyos kisablaknál nélkül. Egy ilyen kis létszámú apparátus­nál azonban mint a bátaszéki - tisztség- viselőkkel együtt huszonhárom fő - más megoldást nem lehet találni. Különösen a szombati ügyeleti nap nehéz, amikor mindössze egy ember van itt, mert igazán nem lehet elvárni, hogy az adóügytől a szabálysértésig mindenhez értsen. A nagyközségi tanács magánszorga­lomból felmérést készített a február else­je óta náluk megfordult ügyfelekről. A táblázat tartalmazza, hogy mikor, és há­nyán jöttek a hivatalba. Ennek eredmé­nyeként kiderült, hogy az eltelt két hónap alatt 724 ügyfél fordult meg a tanácson. Munkaidejükben 82-en jöttek, de ebből 75-nek a megjelenése indokolt volt, mivel idézésre vagy halaszthatatlan ügyben jöttek. Heten voltak tehát mindössze a két hónap alatt, akik máskor is jöhettek vol­na. Külön kimutatta a felmérés, hogy me­lyik cégtől, hányán érkeztek munkaidő­ben a tanácsra. Az egy hónap alatti időre cégenként átlagosan három fő jött ki, s egyik vállalatnál, intézménynél sem volt kirívóan magas az arány, hogy a tanács - élve szignalizációs jogával - jelzett volna az adott vállalatnak, intézménynek. * A bátaszéki nagyközségi tanácson egyszerűsített ügyfélszolgálati iroda mű­ködik. Ez pontosabban azt jelenti, hogy lényegében a hattagú adócsoport he­lyezkedik el itt. Azért éppen ez, mert - a tapasztalat szerint - itt fordul meg a leg­több ügyfél. Rutterschmidt Jánosné adóügyi elő­adó húsz éve tanácsi dolgozó. Legtöbb­ször ő ül a kisablak mögött. Mint elmond­ja, a legtöbb szakigazgatási területen már dolgozott, így a betérő ügyfeleknek tanácsot, felvilágosítást tud nyújtani, kiadja a nyomtatványokat, a különböző íveket. A „csúcsidény” március 15. előtt van, akkor kell az adót befizetni. Sok ügy­fél akad ilyenkoromért a nagyközségben 245 kisiparost tartanak számon, ebből 120 a főállású, a többi a mellékfoglalko­zású vagy a nyugdíjas iparos. Két gmk is van. Sánta Istvánná adóügyi csoportvezető szerint is igen kevesen jönnek a hivatal­ba a hosszított ügyfélfogadási napokon. Azok is többnyire négy és fél öt között, mert régebben fél ötig tartott a tanácsiak munkaideje. Aki később jön, többnyire valóban csak „betéved”. * A hosszított ügyfélfogadási rend tehát nem okozott látványos változást Báta­széken az ügyfélforgalom alakulásában. Az ismertetett adatok szerint ez nem is lett volna indokolt. A bátaszéki tanácson egész nap tart az ügyfélfogadás, aki délelőtt dolgozik az mehet délután az ügyeit intézni, és fordít­va. A hivatali munkaidőben dolgozóknak is bőven van lehetőségük munkaidő- alapjuk védelmére. Úgy tűnik, a négy óra utáni ügyfélfoga­dási időpontokat nem nagyon használják ki az állampolgárok. A felmérés alapján azonban nem a tanácson elintézendő ügyek miatt „lógnak” az emberek a mun­kahelyükről. Célszerű lenne, ha a tanácsok mellett más intézmények és hivatalok félfogadá­si rendjét és ügyintézését is nagyító alá vennék. WENTER MARIANN Horgász környezetvédelmi nap Nyílt titok, a horgászokat különösen érzékenyen érinti minden olyan kedve­zőtlen hatás, ami a szabadidő eltöltésé­nek színhelyét károsítja, csúfítja. A kultu­rált vízi, és vizparti környezetet szerető és óvó horgászok először belső indíttatás­ból, önként végzett, majd a „Tiszta víz, rendezett vízpart” mozgalom keretében szervezetten ellátott munkája 1985-től új színfolttal gazdagodott. A MOHOSZ el­nöksége 1985 elején felhívással fordult a horgásztársadalomhoz, hogy március utolsó szombatjára szervezzenek hor­gász környezetvédelmi napot. Ez zajlott le megyénkben is szombaton, mintegy 40 egyesület részvételével. A cél egyér­telmű: megszüntetni minden olyan ked­vezőtlen hatást, ami a környezetet káro­sítja, csúfítja. így került sora rendet bizto­sító létesítmények - hulladékgyűjtők, autóparkolók, közösségi horgászállá­sok, higiéniai célú és az időjárás viszon­Negyven-ötven fűzfa-léggyökérből készült süllőfészket raktak a tófe­nékre tagságaitól védő építmé­nyek - felújítására, létre­hozására, valamint fa­csemeték ültetésére, a vízpart csinosítására. A horgász környezet- védelmi napon _ végzett munkában először Szál­kát lestük meg Szegedi Lászlóval, a MOHOSZ Tolna Megyei Bizottsága titkárával. A Bátaszékről, Bonyhádról, Decsről és Öcsényből érkezett több mint száz, szerszámokkal „felfegyverkezett” hor­gász hulladékgyűjtéssel, partvédelemmel, faülte­téssel foglalatoskodott, s leraktak 40-50 süllőfészket is. Itt kaptak meghívást, illetve annak megerősítését a decsi horgászegyesület által vasárnap­ra, 29-ére szervezett horgászfórumra, ahova a bátai, a bátaszéki, a bonyhádi, az őcsényi, a szekszárdi és a sióagárdi hor­gászokat is meginvitálták. Arról is érte­sültünk, hogy a fórumot dr. Tahi Béla, a MOHOSZ titkára vezeti, Kolozsvári Gá­bor, a KDT Vízügyi Igazgatóság osztály- vezetője pedig A Sárköz vízrendészeti jö­vője horgászszemmel címmel tart elő­adást. Horgászcikk-bemutató, videomú- sor és vetélkedő is színesíti a programot - újságolták a decsiek. A váraljai parkerdőben vonzott a víz­part, a szép környezet, a mozgó kárászok pedig felpezsdítették a pecások vérét. Az ifikkel együtt hetvenen gallyaztak, takarí­tottak, távolították el a vízből az uszadé- kot. A festői szépségű Váraljáról a dombó­vári vadvízországba érkeztünk, ahol Dö­me Imre egyesületi elnökhelyettes arról informált, hogy 97-en dolgoznak és elül­tetnek 100, a HNF útján szerzett facse­metét, összeszedik az elhullott halakat, amelyekből a gondos munka eredmé­nyeként kevés van, összegyűjtik az elhalt növényzetet, az elpusztult fákat, salakkal töltik fel a parkolót. Amikor a Dombóvár Városi HE elnök- helyettese megköszönte a munkát, érde­kes javaslat hangzott el. Mivel sok olyan horgász volt, aki munkahelyén töltötte a szombatot, pótolta a téli időjárás okozta termeléskiesést, javasolták, hogy nekik is biztosítsanak lehetőséget egy másik alkalommal horgász környezetvédelmi napra. Elfogadták a javaslatot. Szombaton megyénk negyven hor­gászegyesülete tisztította meg a vizeket és a vízpartokat, tett rendet a kedvelt pi­henőhelyeken. A rend megőrzése azon­ban ezután már nemcsak a horgászok, fianem mindnyájunk feladata kell hogy legyen. Ébredezik a természet! (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ébred -ha a szokottnál később is - az egész természet, kipattantak a fák első rü­gyei, a Mecsekben virágoznak a védett lágyszárúak első hírnökei, a leánykökörcsin az illetos hunyor. Még néhány hét és közel egy hónapon át mozgalmas életet, gaz­dag madárvilágot figyelhetünk meg az erdők szélén, a tavak partján, a folyók völ­gyében, a lakott területeken. Költőhelyére vonul az 5 grammos királyka és a több ki­lós réti sas is. A nappal vonulók a kora hajnali órákban, az éjszakaiak éjfél előtt te­szik meg a legnagyobb távolságokat. A vonalás átlagos magassága 600-1000 mé­ter, de találtak már sziki pacsirtát 4300 méter magasságban pihenni, vagy elpusz­tult pusztai sast 7900 méteren. Schmidt Egon írja a „Hova mennek, honnan jönnek vándormadaraink” című könyvében: ,,....a vonulás nem kéjutazás”. Ezt ma már a számok is bizonyítják, né­hány vizsgált faj 50-60 százaléka is elpusztult vonulás közben. Bármennyire is szo­morú, de eltűntek etetőnkről, a kertekből téli madárvendégeink a pintyek, sármá­nyok, zöldikék, meggyvágók, csízek és zsezsék. Visszatérnek költőhelyeikre, ha­zánktól északra lévő tájakra. A mezőkön a gatyás ölyveket felváltják az egerészöly­vek és a később érkező vércsék. Már szétszéledtek a Jelelőfákról'’ az októbertől- februárig nagy csoportokban együtt telelő erdei fülesbaglyok. A tavasz közeledtét jelzik a már megérkezett bíbicek, szürkebegyek és március 22-én - Dombóváron - leszálló első fehér gólya. A mezőkön néhány napja már csoportosan vonulnak a pacsirták és a pintyek. Az apró énekesek vonulását követik a ragadozók. Könnyen megfigyelhetünk ilyenkor ritkább fajokat is, például sólymo­kat, héjákat, sasokat. A vizek partján, vagy erdőben sétálva hallható a vörösbegy éneke, az ökörszem jellegzetes riasztó - területféltő - hangja. Nagy lehetőség a tavaszi madárvonulás a kezdő madarásznak és érdeklődőnek egyaránt. Sok hasznos szakmai isme­retet lehet szerezni és nem ritkán egy- egy madárfaj élete ritka pillanatának is szemtanúi lehetünk. Legyünk közösen érdeklődő megfigyelői a madarak tava­szi érkezésének tudatos segítői élőhe­lyük és fészkük védelmezésének, meg­értő támogatói a fiókanevelésnek akkor is, ha az némi kellemetlenséggel jár. Ne feledjük, a madárvédelem része kör­nyezetünk védelmének a környezetünk A ritkább költömadaraink egyike védelme pedig valamennyiünk érdeke - karvaly poszáta és feladata. NAGY SÁNDOR Partvédelem Szálkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents