Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

12 Képújság 1987. március 28. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 1 MAGAZIN magazin MAGAZIN R MAGAZIN, MAGAZIN MAGAZIN *111 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Udvariasságvizsga Különös vizsgát kell tenniük Hollandiá­ban a taxisoknak. A szállítóvállalatok szövetségének fenyegetései és figyel­meztetései ellenére ugyanis nem változ­tattak az utasokkal szembeni goromba magatartásukon, ami miatt számtalan panasz érkezett ellenük. A szövetség ve­zetőségének türelme végül elfogyott. Úgy döntöttek, hogy a taxisoknak vizsgát kell tenniük udvariasságból és az utasokkal szembeni korrekt magatartásból. A vizs­ga célja a gépkocsivezetők „személyi jel­lemvonásainak” megállapítása lesz. Hozzá kell tenni, hogy azokat, akik nem mennek át a vizsgán, felkérik: keresse­nek maguknak más munkahelyet. Galambriasztás A milánói dómot kerülik a galambok, pedig a templom előtti óriási tér csak úgy hemzseg tőlük. Az egyházi vezetők rég­óta keresik a módját annak, hogyan tud­nák a galambokat távol tartani az épület­től. Minden egyes galamb évenként mintegy 2,5 kg ürüléket választ ki, s az nemcsak bepiszkítja hanem ki is marja a templomok és a paloták párkányzatát, szobrait, homokköveit. Nos, a milánói dó­mon a legtöbb párkányzatot, a szentek szobrait, az angyalokat, meg a tüzet oká­dó sárkányokat felül dróttüskékkel látták el, a tető szélein és kiugrásain pedig szi­getelőanyagok fölé kis erősségű áram­mal átjárt, a galambokat elriasztó vékony drótokat feszítettek ki. így a látogatók a pompás dómot anélkül csodálhatják meg, hogy a védőberendezések zavar­nák a látványt. Diéta- A feleségem kínai diétát tart Csak csirkelevest eszik!- Metélt tésztával?- Nem. Evöpálcikával. Hegyóriások versenye A K-2 nevét 1856-ban kapta, amikor T. G. Montgomerie-nek, egy brit mérnök tiszt­nek sikerült a Karakorum hegylánc 35 csúcsát meghatároznia. Néhányat közülük a hegylánc ne­vének első betűje után jelölt meg: K—1, K-2, K-3 és így tovább. A K-2-nek „rendes” nevet is pró­báltak adni, Montgomerie-röl vagy a brit Henry Haversham Godwin-Austenről akarták elnevezni. (Ez utóbbi volt az első európai, aki a hegyet teljességében látta.) A londoni Királyi Földrajzi Társa­ság azonban nem kívánta eldönteni, hogy kettőjük közül melyik legyen a győztes, így a csúcs a mai napig a geometrikusán hangzó nevet viseli. A közelében élő egyik népcsoport Chogorinak - Nagy hegynek - nevezi. Nagy hegy a K-2 - ez nem vitás. Kiszámították, hogy sziklatömege 41 Matterhornt tesz ki. A hegymászók a „hegyek hegyének” és a világ legnehezebben megmászható csúcsának tartják. Csak egy évvel a Mount Everest megmászása után, 1954. július 31 -én hódították meg. A csúcsra egy nagy létszámú olasz expedíció két tagja jutott fel: Lino Lacedelli és Achille Compag- noni. Mind ez ideig sokkal kevesebb hegymászónak sikerült a K-2 megmászása, mint a Mount Eve­resté. Igaz, hogy sokkal kevesebben is vágtak neki ennek az útnak. Az első sikeres vállalkozást követő huszonöt év alatt a Mount Everestre 32 hegymászó jutott fel, ezzel szemben a K-2-re mindössze négy expedíció. A déltiroli (olasz) Reinhold Messner például - aki a 14 „nyolcezres” mindegyikére eljutott már, és a Mount Everestet két Ízben is (1978., 1980.) meghódította - 1979- ben állt a legnehezebben legyőzhető (és talán a legmagasabb) csúcson. A „hegyek hegye” ta­valy, alig két hónap alatt, tíz áldozatot követelt, közöttük egy angol és egy lengyel hegymá­szónő életét is. A „hegycsúcsok versenye” idén nyáron bizonyára eldől: Owen és Wallerstein azt tervezik, hogy egy újabb expedíció keretében a legkorszerűbb módszerekkel mérik meg a két rivális hegyóriást. Lehetséges, hogy a mérési eredmények alapján át kell majd írni a földrajzkönyveket, s ezután valószínűleg sok hegymászó vág majd neki, hogy a „hegyek hegyét” is meghódítsa. Parfüm vagy gyógyszer? Illatos olajakat már az egyiptomi piramisok építésének korában is használtak. Napjainkban már köztudott, hogy a jó illat nemcsak a hangulatot javítja, de a stressz leküzdésében is segít azzal, hogy befolyásolja a szervezet félelem, harag vagy fe­szültség által kiváltott fiziológiai reakciót. A Párizsban nemrég megtartott illatsze- részkongresszuson úgy döntöttek, hogy „aromatoterápiás” programot dolgoznak ki. Feladata, hogy különleges illatkeverékeket hozzon létre, melyek megszüntetik a fejfájást, az álmatlanságot és a ievertségi állapotot. A hét karikatúrája Jóindulatú súgás a bécsi európai biztonsági utótalálkozón. Fordított világ: a déli félteke Az időjárásra és az éghajlatra vonatko­zó fogalmaink teljesen felborulnak, ha az északi félgömbről a déli féltekére uta­zunk. Amihez itt, északon hozzászok­tunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen az ellenkezője igaz. Az első fur­csaság a déli féltekén az, hogy a Nap egészen másképp teszi meg látszólagos útját az égbolton, mint azt nálunk meg­szoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pályáját nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi oldalon. A Nap tehát északon „de­lel” és nem délen. Ebből következik, hogy a déli félgömbön az árnyékok a déli oldal felé mutatnak. A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves szelek idézik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellenben egyenlítői vagy legalábbis szubtrópusi levegő érkezik, ezért az északi szél több­nyire meleg, és sokszor kínzóan fülledt. Mindez teljesen fordítottja annak, amihez mi már kisgyermekkorunk óta hozzá­szoktunk. Sokan keresik fel a déli földgömbön is november első két napján a temetőket, hogy az elhunytakra emlékezzenek. De ott nem az enyészet hangulata veszi kö­rül őket: a déli földgömbön ilyenkor kez­dődik a tavasz. A karácsony és az újév már a nagy hőségek időszakára esik. A karácsonyfának megfelelő pálmát sok­szor fürdőruhában ülik körül. A húsvét- nak szomorú a hangulata, mert a termé­szet őszi hanyatlásával esik egybe. Az­után következik az év legcsúnyább időjá­rású hónapja, a május, amely már a tél­nek a kezdete. A déli félgömbön fekszik Antarktisz, Földünk hatodik szárazföldje, amelyet majdnem teljes egészében vastag jég­páncél borit. A Nap a Déli-Sarkon kere­ken fél éven át nem jelenik meg az égbol­ton. Hat hónapig tart a sarkvidéki éjsza­ka, éppen az évnek abban a részében, amikor nálunk hosszúak a nappalok. A téli hideg augusztusban éri el a tetőfokát. A jégtakaró magasan fekvő részein eb­ben a hónapban mínusz 80-88 C-fok kő­Óriás az óriások között Az Új Mexikó állambeli Albuquerque köze­lében David Gillette 9 olyan csontot talált, amely valószínűleg minden idők legnagyobb dinoszauruszának maradványa. A csontok hosszának elemzéséből a kutató arra a követ­keztetésre jutott, hogy a hüllő hossza elérhette a 30-60 métert, magassága 5 m volt, súlya pedig 80 tonna körüli. A paleontológus az újonnan felfedezett állatot „szizmoszaurusz- nak” nevezte el. Amíg a mérgek tehetetlenek A biológusok szerint a közönséges házilégy rendelkezik a legnagyobb ellenállóképességgel a vegyi készít­ményekkel szemben. Erre a sajátosságra összpontosít­ják erőfeszítéseiket a texasi mező- gazdasági egyetem kutatói: felépítik a légy genetikai apparátusa azon al­kotóelemeinek számítógépes mo­delljét, amelyek a mérgekkel szem­beni immunitást határozzák meg. A tudósok remélik, hogy a védőme­chanizmusok tanulmányozása ré­vén sikerül fényt deríteniük ennek az elterjedt és ártalmas rovarnak a gyenge pontjára. Napfénytartammérés a déli féltekén zötti hőmérséklet is előfordul. A „nyár” januárban és februárban köszönt be. Eb­ben az időszakban a hőmérséklet olykor nulla fokra is felemelkedik. Érdekes meteorológiai különbség Föl­dünk két félgömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal kisebb kiterjedé- sűek a hóval borított területek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. A déli féltekén ugyanis sokkal kevesebb a szárazföld. Másrészt az aránylag nagyobb szárazföldi területek (Afrika déli része, Ausztrália és Dél-Ame- rika) viszonylag alacsony szélességeken fekszenek, ahol a hó csak a magasabb hegyekben marad meg. A havazás Ausztráliában csak ritkán fellépő jelen­ség és ott tartós hótakaró nem is alakul ki. DERŰ VÍZSZINTES: 1. Laurence Sterne angol fró érdekes mondása; folytatása a függőleges 1. és a függőleges 40. számú sor. (Zárt betűk: M, S, Y, Y.) 13. Az éremnek kettő van belőle. 14. Feles üzlet. 15. Laoszi gépkocsik jelzése. 16. Zéta egynemű betűi. 17. Szobra a fővárosi bu­dai rakparton áll. 19. Női név. 20. Ütőhangszer. 21. Takarmány. 23. Érczúzó vízimalom. 25. Római 1105. 26. Hiteget. 28. Város az NSZK- ban. 31. Elsőrendű (jelzés). 32. ATevere római neve. 34. Határozatlan. 36. A folyóvíz, vagy szél felszlntaroló munkája. 37. Sziwizsgáló műszer. 38. Tág. 39. Súlyarány rövidítése. 40. Görög betű. 42. A cink vegyjele. 43. Korjelzö rövidítés. 45. Angol sör. 46. „Lélek az ajtón ... ki” (Arany: Tetemrehlvás.) 49. Tátrai hágó névadó községének magyar neve. 52. Mínusz előjelű. 53. Annyi mint, röviden. 54. Szovjet vá­ros az Amur partján. 56. Virág része. 57. Len­gyel sci-fi író (Stanislaw). 59. Koros. 61. Egészséges a szeme. 62. Istállószalma. 63. Részben ráhat! 64. Számos. 66. Fényit. 68. Ka- nalazgat. 69. Magyar származású angol Ázsia-kutató, régész, nyelvész, (Aurél, 1862-1943). 71. ...al Rasid, a legismertebb bagdadi kalifa. 73. „...kétszer fárad” (mondás). FÜGGŐLEGES: 1. A mondás első folytatá­sa; (Zárt betűk: Z, I, R, I). 2. Kőkorszakbeli fal­festményeiről híres barlang a Pireneusokban. 3. Juttat. 4. Mint a 21. számú sor. 5. Férfinév. 6. Helyrag. 7. ...hangon beszél. 8. Szónoklattan. 9. Legfőbb tudományos szervünk névjele. 10. Boka egynemű betűi. 11. A leglágyabb nehéz­fém. 12. Régebbi olasz gépkocsimarka. 18. „...és a varázsló" (Thomas Mann-novella). 22. író, újságíró „A föld” szerzője (Lajos). 24. A fel­sőfok képzője. 27. A német ábécé utolsó betű­jének neve (ford.). 29. Fehérnemű. 30. Fogoly. 33. Verskellék. 35. Virág része. 37. Czuczor Gergely írói álneve. 40. A mondás befejezése. 41. És helyett is használatos. 42. Ószeres. 43. Jegyez. 44. Hónap nevének rövidítése. 45. Vo­natkozó névmás. 46. Az egyik Körös. 47. Hüvelyes vetemény. 48. ...alkohol. 50. Épület­szint. 51. Üres rúd. 55.... Delon, neves filmszí­nész. 58. Szeged író-régésze. 60. Semmikor 63. A vörösingesek vezére Molnár Ferenc „4 Pál utcai fiúk” című regényében (Feri). 65. Kó­rus. 67. Zúdít. 69. Csat közepe! 70. Égtáj rövi­dítése. 72. Szolmizációs hang. E. B Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. a függőleges 1. és a 40. számú sorok a Tolni Megyei Népújság Szerkesztőségének címé­re: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71 Beküldési határidő: április 3. A borítékra, leve­lezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 11. heti Komoly zene című rejtvényünk megfejtése a következő: Monteverdi, Poppea megkoronázása, A könyörtelenek bálja. A helyes megfejtést beküldők közül köny vet nyertek: Sziklai Lajos 7349 Mázaszászvár Kun Béla u. 72., Zsiga József 7051 Kajdacs Dózsa Gy. u. 566., dr. Deák Konrád 710( Szekszárd, Mészáros L. u. 5., Csullag Zsol 7623 Pécs, Petőfi u. 59. 111/11., Sági La jós 7140 Bátaszék, Patak u. 36.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents