Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

2 Képújság 1987. március 28. Ezt hozta a hét a külpolitikában Heti eseménykrónika Vasárnap: Milliós tüntetés Párizsban a társadalombiztosítási vívmányok védel­mében - Amerikai flottafelvonulás és fenyegető nyilatkozatok a Hormuzi-szoros- nál észlelt állítólagos iráni rakétákkal kapcsolatban - Vita az ár- és bérintézkedé­sek körül Jugoszláviában. Hétfő: Thatcher brit kormányfő, hét végi moszkvai látogatása előtt, Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyugatnémet kancellárral találkozik - Willy Brandt le­mond pártelnöki tisztségéről az SPD-ben - Kínai-portugál megállapodás: Makao 1999-ben visszatér az anyaországhoz. Kedd: KGST-közös piaci fórum Hamburgban - A Fülöp-szigeteki gerillák tűzszüneti javaslata a májusi választásokig - Újabb terrorcselekmények: Meggyil­kolják Licio Giorgieri olasz tábornokot, bombamerénylet a rajnai brit hadsereg fő­hadiszállása ellen. Szerda: A Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka, Csao Ce-jang beszéde - Az ENSZ főtitkára, majd Bush, az USA alelnöke is fogadja Szűrös Mátyást - Almeyda szocialista vezető visszatér Chilébe de belső száműzetésbe vetik. Csütörtök: Közzéteszik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága moszk­vai ülésének dokumentumait, Gorbacsov fogadja a résztvevőket - Genfben befe­jeződik a középhatósugarú rakétákról szóló tárgyalássorozat újabb fordulója, amerikai részről további feltételeket támasztanak - Részleges választások Indiá­ban: Nyugat-Bengáliában megőrzi, Keralában megszerzi a többséget a baloldali egységfront. Péntek: Magyar-bolgár kormányfői megbeszélések Budapesten - Riadó a nicaraguai hadseregben a hondurasi-amerikai hadgyakorlatok nyomán - Az Osztrák Kommunista Párt kongresszusa - A világpiacon ismét emelkednek az olajárak, csökken az OPEC-országok tartaléka. A hét kérdése Miről tanácskozott a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága? Az első világháború híres amerikai hadvezére, a tábornok, akit a korabeli sajtó csak "Póker Pershing"-nek nevezett, aligha sejthette volna, milyen gyakran emle­geti majd nevét az utókor. A most záruló héten egy különös manőverrel kapcsolódott össze: amerikai részről célzásokat tettek rá, hogy a 108, Nyugat- Európába telepített, középhatósugarú Pershing-2-es rakétát nem távolitják el, hanem „átalakítják” Pershing-1 típusúvá, amelynek hatósugara rövidebb, tehát kiesne a korlátozás alól. A mozzanatból nem hiányzik a Pershing, de a póker sem, hiszen az „átalakított” rakéták bármikor könnyen visszaalakíthatok lennének... Genfben a héten befejeződött a középhatósugarú rakétákról folytatott szovjet -amerikai tárgyalások újabb fordulója és április második feléig gondolkodási szünet következik. A megbeszéléseket hasznosnak ítélték, s Viktor Karpovnak, a szovjet külügyminisztérium egyik illetékesének nyilatkozata szerint reális re­mény van rá, hogy négy-hat hónapon belül, a reykjavíki elveknek megfelelően, létrejöhessen a megegyezés, megnyíljék az út egy új csúcstalálkozóhoz. Ám ott van a gyakran emlegetett „ha”. Lehetséges, ha amerikai részről komoly megálla­podási szándékot nyilvánítanak. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nincsenek hí­ján a zavaró tényezőknek. A csomagbontás után Washington új csomagot akar összeállítani, s a középhatósugarú rakétákat szeretné összekötni a rövidha- tósugarúak problémájával. Szovjet részről készek erről is tárgyalni, csakhogy ne­hezen lehet ésszerűnek mondani, amikor egy kibontakozó megegyezést hirtelen újabb feltételekkel bástyáznak körül. Nem szolgálta a bizalmat egy washingtoni évforduló sam: négy éve volt annak, hogy az elnök elmondta híres és hírhedt csillagháborús beszédét. Ebből az alka­lomból a Pentagonban elhangzott kijelentések ismét az SDI megvalósítását, s az űrbéli eszközök mielőbbi próbáját sürgették. Ilyen körülmények közöt tanácskozott Moszkvában a Varsói Szerződés Kül­ügyminiszteri Bizottsága. Három jelentős dokumentumot fogadott el a békekez­deményezések folyamatosságának, s a közvetlen napi feladatoknak jegyében. Ennek keretében a Varsói Szerződés tagállamai - köztük hazánk - messzeme­nően támogatták az atomleszerelésre vonatkozó szovjet indítványokat s hangoz­tatták a középhatósugarú rakéták felszámolásának, az ilyen értelemben atom­mentes Európa létrehozásának szükségességét. Ugyanakkor visszautaltak a bu­dapesti felhívásra is, amely fontos lépéseket irányzott elő a hagyományos fegy­verzetek szintjének kölcsönös csökkentésére. Ha ehhez hozzávesszük azt a kü­lön okmányt, amelyben most a szocialista országok külügyminiszterei a vegyi fegyverek felszámolása mellett álltak ki - megmutatkozhat egy ígéretes vonulat: kapcsolódnak egymáshoz a leszerelés különböző vonatkozásai. A bizottság fel­hívást tett közzé a bécsi Európa-találkozó sikere érdekében is. A külügyminiszteri tanácskozás résztvevőit fogadta Mihail Gorbacsov, aki a tes­tület még hatékonyabb munkája, a politikai egyeztetés továbbfejlesztése mellett szállt síkra. Szóba került a peresztrojka - átalakítás - is. A testvérországok támo­gatóig nyilvánították ki véleményüket - az SZKP főtitkára ugyanakkor hangsú­lyozta: minden egyes ország belső ügye, hogyan kezelik a szovjet tapasztalatokat, mit vesznek át azokból. Az átalakítást, a bel- és külpolitikában jelentkező új gondolkodásmódot a következő napokban a helyszínen, az „első kézből” nyert tájékoztatás alapján tanulmányozhatja Margaret Thatcher. A brit kormányfő, moszkvai útját megelő­zően, tárgyalt Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyugatnémet kancellárral s tele­fonbeszélgetést folytatott Reagan elnökkel. (Rómával nem konzultált külön, de Itá­lia kormány nélkül áll, Andreotti a sikertelen kísérletek után, visszaadta megbíza­tását.) Jóllehet London eléggé ellentmondásos álláspontot foglal el, s az utazást megelőzően mind pozitiv, mind kedvezőtlenebb nyilatkozatok is elhangzottak, a mai helyzetben igen lényegesnek ígérkezhet a szovjet-brit csúcstalálkozó. Amit rövidesen Shultz külügyminiszter moszkvai útja követ, de jelenleg még nehéz len­ne megállapítani, mi lesz és mi lehet a washingtoni vendég poggyászában. RÉTI ERVIN Margaret Thatcher brit miniszterelnök moszkvai utazása előtt felkereste Mitterrand francia köztársasági elnököt (képünk). Thatcher ezt követően Kohl nyugatnémet kancellárral is találkozott Magyar-bolgár közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) Lázár Györgynek, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására március 26-27-én Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke hivatalos, ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztár­saságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Georgi Ata- naszovot - folytatódik a nyilatkozat, majd többek között ezeket mondja: A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar-bolgár együttműködés a marxizmus-leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően eredményesen fejlődik. Ál­lást foglaltak a kapcsolatok további sok­oldalú fejlesztése mellett. Kiemelték, hogy a két nép barátsága elmélyítésében, országaink együttműkö­dése előmozdításában Kádár János és Todor Zsivkov találkozóinak és megbe­széléseinek meghatározó jelentősége van. Lázár György és Georgi Atanaszov hangsúlyozták, hogy a gazdasági együtt­működést hatékonyan szolgálja a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság közötti gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés és szocialista gazdasági integráció távlati fejlesztésének fő irányairól 1983-ban aláírt dokumentumban foglaltak végre­hajtása. A kormányfők fontos feladatnak tartják az 1987. évi árucsere-forgalmi megálla­podás maradéktalan teljesítését. Rámu­tattak arra, hogy hozzá kell kezdeni a gazdasági kapcsolatok hosszabb távú - 1990 utáni - fejlesztésének megalapozá­sához, különösen az együttműködés súlyponti területein, az elektronikai és számítástechnikai termékek, nagy telje­sítményű fémmegmunkáló gépek, közúti járművek, emelő-szállító berendezések és egyes vegyi anyagok gyártásában. Egyetértettek azzal, hogy tökéletesíte­ni kell a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés mechanizmusát. Szükségesnek tartották, hogy a népgazdaság különbö­ző ágazataiban a gazdasági együttmű­ködés új formáit szélesebb körben alkal­mazzák. Támogatták a gazdasági szer­vezetek, vállalatok, tudományos intéze­tek tartós, közvetlen kapcsolatainak in­tenzív kiépítését, valamint közös vállala­tok létrehozását. A kormányfők hangsúlyozták a KGST- tagországok közötti szocialista gazdasá­gi integráció további dinamikus fejleszté­sének jelentőségét a 2000-ig szóló mű­szaki-tudományos fejlesztés komplex programja alapján, valamint a testvérpár­tok vezetőinek 1986. évi moszkvai érte­kezletén létrejött megállapodásoknak megfelelően. Lázár György és Georgi Atanaszov nagyra értékelte az együttműködés eredményeit a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a Varsói Szerződés egysé­gének erősítésére, az egyeztetett külpoli­tikai irányvonal érvényesítésére. Lázár György és Georgi Atanaszov is­mételten megerősítették országaik szoli­daritását az imperializmus ellen, a nem­zeti, társadalmi felszabadulásukért és gazdasági függetlenségük kivívásáért küzdő népekkel. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa és a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének szívélyes légkör­ben, a teljes egyetértés és nézetazonos­ság szellemében lefolytatott tárgyalásai hozzájárulnak a baráti kapcsolatok, a két ország együttműködésének fejlesztésé­hez. A Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Georgi Atanaszov meghívta a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, Lázár Györ­gyöt, tegyen látogatást Bulgáriában. A magyar miniszterelnök a meghívást kö­szönettel elfogadta. Küldöttközgyűlés a Mészövnél Antus Istvánná faddi takarékszövetkezeti elnök felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Fidel Castro kitüntetése Az Elnöki Tanács által Fidel Castrónak 60. születésnapja alkalmából adomá­nyozott kitüntetést, a Magyar Népköztár­saság gyémántokkal ékesített Zászló­rendjét csütörtökön nyújtotta át Havan­nában Berecz Frigyes miniszterelnök­helyettes a Kubai KP KB első titkárának, az állam- és minisztertanács elnökének. A kitüntetés átadásakor Berecz Fri­gyes az MSZMP KB, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormá­nya, és személyesen Kádár János, az MSZMP KB főtitkára nevében köszöntöt­te Fidel Castrót.- Az MSZMP és a magyar nép tisztelet­tel tekint Fidel Castro életútjára. Az Elnöki Tanács határozata értelmében a kitünte­tés elismerése annak a tevékenységnek, amelyet a KKP KB első titkára a szocialis­ta országok közösségében, a békéért és a társadalmi haladásért, valamint hazánk és a Kubai Köztársaság barátságának, sokoldalú együttműködésének elmélyí­téséért és fejlesztéséért kifejtett - hang­súlyozta a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Válaszbeszédében Fidel Castro kö­szönetét fejezte ki a kitüntetésért. Meg­erősítette, hogy a jövőben is a béke és a szocializmus ügyének erősítésén, a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésén fog mun­kálkodni. PANORÁMA BUDAPEST - Jegyzőkönyv aláírásá­val pénteken befejeződött a KGST-or- szágok állami munkaügyi szervei veze­tőinek budapesti értekezlete. A KGST- tagországok állami munkaügyi szervei­nek vezetőit fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének országos bizottsága pénteken az MSZMP KB Politikai Főisko­láján ülésezett. A MEASZ vezető testületé megvitatta a szövetség tavalyi munkáját értékelő elnökségi beszámolót, s a szer­vezet idei feladatait rögzítő határozatot fogadott el. BECS - Bécsben pénteken megnyílt az Osztrák Kommunista Párt XXVI. kong­resszusa. Walter Silbermayr, a KB titkára nyitotta meg a tanácskozást, üdvözölve a testvérpártok képviselőit, köztük az MSZMP delegációját, amelyet Berecz Já­nos, a KB titkára vezet. A tanácskozás ve­zető szerveinek megválasztása után Franz Muhri, a párt elnöke terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját. PEKING - Március 19-27. között megtartották Pekingben azoknak a kí­nai-mongol kormányközi tárgyalások­nak az első fordulóját, amelyeknek célja a határral összefüggő rendeleteket és előírásokat, valamint a határkérdések kezelésének módját tartalmazó szerző­dés kidolgozása. az iskolaszövetkezetek száma, létrejöt­tek az első iskolai takarékszövetkezeti csoportok is. Javultak a dolgozók élet- és munkakö­rülményei, csökkent a balesetek száma. Ami az áfészek gazdálkodását illeti, ár­bevételük megközelítette a 7 milliárd fo­rintot, nyereségük 210 millió forint volt. Ez utóbbi 14, az előbbi 6,2%-kal haladta meg az előző évit. A 3,1%-os nyereség­szint és a forgalomnövekedés jobb az or­szágos átlagnál. Fejlődött, korszerűsö­dött az üzlethálózat, a 3 év alatt 70 tele­pülésen 201 üzletet korszerűsítettek a szövetkezetek. Az idei és a következő évek feladata, hogy e program tovább folytatódjék. A szövetkezeti bruttó árbevétel növe­kedése meghaladta a bolti és vendéglá­tó-kereskedelem árbevételét. Ez pedig azt jelenti, hogy a Központi Bizottság no­vemberi határozatának megfelelően az átlagosnál jövedelmezőbb ágazatok: a nagykereskedelem, a mezőgazdasági termékforgalmazás és az ipari termelő tevékenység felerősödött és ez a haté­konyság javulásának irányában hatott. Számos új igény jelentkezett, keresni kell azokat az üzlettípusokat és korszerű technológiákat az értékesítésben, ame­lyek igazodnak az új igényekhez. Az áru­házakban és szaküzletekben egyaránt szükség van a profilok felfrissítésére, összevonására, új profilok kialakítására, az új áruk szakszerű bemutatásának és értékesítésének megszervezésére, a fo­lyamatos változtatásokra, korszerűsíté­sekre. A továbbiakban a beszerzési források bővítéséről szólt Kálmán Gyula, értékelte a saját nagykereskedelmi tevékenysé­get, amely fellendült az elmúlt évben. Javult a vendéglátás tevékenysége is, , ám több helyen még jelen van az igényte­lenség, gyenge az ételkínálat, azt korsze­rűsíteni kell. A szakmai megújulás másik fontos feladata a hálózat korszerűsítése. Az eredményesebb vendéglátás megva­lósulásának kiváló lehetősége a bel- és külföldi idegenforgalom szervezése. Erő­teljesen fejlődtek a takarékszövetkeze­tek, nyereségük 10 millió forinttal nőtt, bővült szolgáltatásaik köre, többek közt ezt kell tovább fokozni. A lakásszövetkezeti ágazat tavaly sem volt képes kilábalni az 1983 óta tartó mozgástér-beszűkülésből. Tovább csökkent az építési tevékenység. A lakó­házfenntartás, üzemeltetés terén azon­ban folytatódott az elmúlt években kez­dődött pozitív folyamat. Továbbra is indo­kolt, hogy a megye szövetkezeteinél pár­huzamosan érvényesüljön az építési és fenntartási funkció. Befejezésül néhány fontosabb tenni­valóra hívta fel a Mészöv elnöke a figyel­met, mint a belső irányítási és érdekelt­ségi rendszer továbbfejlesztése, a szö­vetkezeti bankrendszer megteremtésé­ben való közreműködés, a szövetkezetek ipari vállalkozásainak ösztönzése, a tag­sági kapcsolatok és érdekeltségi rend­szer korszerűsítése, a szövetkezeti bizto­sítás megvalósítása és a számítástechni­ka széles körű alkalmazása. u A felügyelő bizottság jelentését Korsós István, a testület elnöke mondta el, az 1986. évi költségvetés felhasználásáról szóló jelentést és az ez évi költségvetési javaslatot Szoboszlai Jenő titkárságve­zető terjesztette elő. Ugyancsak előterjesztették beszámo­lójukat a mozgalmi, az ifjúsági és a nőbi­zottság elnökei. A vita után - melyben felszólalt dr. László Jenő, a Szövosz felügyelő bizott­ságának elnöke is - Kálmán Gyula tartott összefoglalót, majd a küldöttek egyhan­gúlag elfogadták a beszámolókat, előter­jesztéseket és a határozati javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents