Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-02 / 51. szám
1987. március 2. /tolna\ _ ÍvÉPÜJSAG 3 Alkotói díjasaink (17) Aki folytatta a családi hagyományt... Nagy Sándor, gyógyszertárvezetö Tavaly szeptemberben múlt 49 éve, hogy gyógyszerész Nagy Sándor. Tiltakozott, amikor első alkalommal nyugdíjasként érdeklődtünk felőle, hiszen 68. évében is aktív, nemcsak külsőben fiatalos, de lelkében is az. A 11/15-ös gyógyszertárat vezeti Dunaföldváron, állítja, neki sem tetszik ez az elnevezés, régen minden patikának megvolt az igazi neve, nemcsak sorszámmal tartották számon. Barátságos rezidenciájában ültet le bennünket, ahol a tárgyak életéről vallanak: horgász-, vadászemlékeket, sikereket tanúsító serlegek és persze a szakmai elismerések. A fél életét ma is itt tölti.- Ez a patika 1790-ből való, 1950-ben, a gyógyszertárak államosításakor lettem a vezetője, előtte a szemköztiben dolgoztam. Tudja, a régi időben még az orvosnál is stabilabb ember volt a gyógyszerész, mert volt tőkéje és persze a szakértelmét is megfizették. Ma a gyári készítmények megjelenésével egyre kevesebb saját készítésű, magisztrális gyógyszert állítunk össze szinte filléres áron. Ez persze fontos társadalmi vívmány, de emellett a fizetéseket nem emelték, ezért csak a nők maradtak a pályán. Itt, nálunk én vagyok az egyetlen gyógyszerész, öt munkatársam közül hárman asszisztensek, de egyre fogy a létszám, - sorolja a gondokat - Igaz a lányok már nyolc éve nem ügyeltek, átvállalom tőlük. A szemközti gyógyszertárral felváltva tartunk szolgálatot hétvégeken, idejárnak a környező községekből, szombatonként kétszázan is megfordulnak a patikában. Nagy Sándor ré-gi gyógyszerész-dinasztiából származik, apja marosvásárhelyi patikus volt, anyja faddi kisbirtokos család sarja. Faddon nevelődött, Bonyhádon járt iskolába, Szegeden végezte el az egyetemet. Nagy tekintélyt adott akkoriban, hogy a nagy hírű békéscsabai Réti-patikában gya- kornokoskodott, munkájával fedezte tanulmányai költségét. Kolozsvárról a katonaság után hozta a feleségét, aki ma nyugdíjasként társához hasonlóan dolgozik.- Egy év kihagyással 1946 óta párttag vagyok - folytatja. - A kihagyás oka? Mit keres egy gyógyszerész a pártban, ezzel az „indokkal” zártak ki, aztán 1957-ben visz- szavettek. De őszintén mondom,én ennek a társadalmi rendszernek a híve vagyok, saját költségemre végeztem el a marxista esti egyetemet annak idején. Társadalmi megbízatásait nehéz lenne felsorolni. Szenvedélyes horgászként a Közép-dunántúli Intézőbizottság elnöke volt sokáig, a tanács egészségügyi állandó bizottsága elnökeként tevékenykedett, tanácstagnak választották. Mosolyogva mondja, de azzal a határozottsággal, mint aki minden feladatát komolyan veszi: egyszerre öt bizottságnak is elnöke volt. Toxikológusként több, mint negyed- százada a téeszeket járja, de nemcsak a méregraktárakat nézi meg, a határba is kimegy minden alkalommal.- Három gyermekem van, egyik sem folytatta a családi hagyományt, de hogyha a fiataloknak valami útravalót kell adnom ezen a pályán, csak azt mondhatom, szeretni kell, mert meg nem fizetik - mondja búcsúzásul. T. ZS. - K. A. „Hetvenéves koromig szeretnék dolgozni, azután csak a kedvteléseimnek élek” Alegységparancsnokok felkészítése A Munkásőrség Tolna Megyei Parancsnoksága az alegységparancsnokok számára tartott négynapos felkészítő összevonást Tengelicen, a megyei tanács oktatási központjában. A négynapos, vasárnap zárult programnak az volt a célja, hogy a beosztott századparancsnokokat, • helyetteseket felkészítse az 1987-es politikai, szakmai feladatok végrehajtására, hogy azokat a gyakorlatban az egész megyében egységesen értelmezzék. A foglalkozásokat az egységparancsnokok, illetve a megyei törzs munkatársai tartották vezetéselméletből, műszaki, tö- megpusztitófegyver-, hiradóismeretekből, valamint a karhatalmi harcászat 1987-re tervezett feladataiból. A felkészítésen részt vevőknek Váradi László, a megyei pártbizottság titkára tartott politikai tájékoztatót és válaszolt a harmincnál több feltett kérdésre. A kérdések nagy száma jellemezte az alegységparancsnokok politikai, közéleti érdeklődését. Hasonló volt a tapasztalat a szakmai foglalkozások alatt is, a harcfeladatok végrehajtásának mikéntjét nagyon alaposan gyakorolták, vitáztak a lehető legjobb végrehajtásról. A szabadidőt filmvetítések, videofilmek bemutatója egészítette ki. Hóolvadás után Szakadnak a pincék Szekszárdon Az idén tizenötmillió forint az is, hogy eddig ismeretlen üreg veszélyezteti a lakóházakat, sajnos, arra is van példa, hogy szakszerűtlen tömedékelés, vagy közműfektetés okoz ismételten gondot. Mint azt már az említett kiadvány is megfogalmazza, a szekszárdi pinceprogramban a legfontosabb feladat az előre meg nem határozható üregbeszakadások miatt bekövetkező közvetlen veszély elhárítása. Folyamatosan nő az utak és az alattuk húzódó pincék és üregek forgalmi terhelése is. A feltárási, helyreállítási munkák harmadik szempontja pedig a gázprogram szolgálata. Sajnos, a tervezett munkák késedelmet szenvednek az újabb és újabb leszakadások miatti közvetlen feladatok elvégzése miatt. Az idén összesen tizenöt- millió forint költhető a pincékre. A VII. ötéves terv szerint az állami támogatás jövőre húsz, majd pedig 25-25 millió forint lesz. Nem feltétlenül cél az eltömedékelés - mint ahogy ezt Flotz Jánosné, a Városfenntartási Gamesz vezetője, és a pinceprogram irányítója elmondta - lassan gondolkodni kellene a helyreállítható pincék hasznosításáról is. Fotó: GOTTVALD KÁROLY A hóolvadást követően - mint ahogyan az várható volt - több pincebeomlás, út- és járdasérülés bizonyítja a megye- székhely alatt húzódó pincék veszélyességét. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak már egy tavaly decemberben megjelent kiadványában szerepel a megállapítás, hogy Szekszárdon „a löszbe vájt pincék felgyorsult tönkremenetelével nem tud lépést tartani - anyagi korlátok miatt - a beavatkozások üteme”. A megállapítást az események az idén már eddig is igazolták. Több, korábban is ismert pince és pincerendszer miatt beszakadt utak, járdák akadályozzák a városban a közlekedést, előfordult A Bartina utca 47. számú háznál dolgozik a múlt hétfő óta a Bányászati Aknamélyítő Vállalat brigádja az akkor beszakadt pince feltárásán. A gépet Nagy József kezeli Azt már tudjuk, hogy pincerendszer van a Herman Ottó lakótelep alatt... Eddig ismeretlen üreg szakadt le a Kadarka lakótelepen Az üregben Wolczer László, aki 1972 óta dolgozik a vállalatnál, mellette jobbra Molnár István csapatvezető vájár A Bocskai utcában soron kívül kiépítik a hiányzó közműveket - ha a lakosság mintegy negyvenezer forint hozzájárulást vállal Felavatták a posta székesfehérvári feldolgozd üzemét Magyar festősorok szovjet gyárakba A Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban újabb, ezúttal 46 millió rubel értékű exportszerződést írt alá a szovjet Avtopromimport Egyesüléssel, komplett festősorok szállítására. A berendezéseket a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára készíti. A festősorokat a következő három évben adják át a szovjet partnernek, ahol a különböző kombájnok, traktorok felületvédelméhez alkalmazzák majd azokat. A külkereskedelmi vállalat és ipari partnere már korábban is szállított hasonló festősorokat a leningrádi Kirov Gyárba, a rovnói kombájngyárba és a mi- tyiscsi vagongyárba. Szombaton Székesfehérvárott felavatták a Magyar Posta küldeményfeldolgozó hálózatának egyik legnagyobb, legkorszerűbb üzemét. Az ünnepségen - amelyen ott volt Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke - Kertész Pál elnökhelyettes méltatta az új létesítmény jelentőségét. Elmondta, hogy a 16 ezer négyzetméteralapterületű üzem Fejér, Veszprém és Somogy megye 360 postahivatalának közvetítésével, 635 ezer embert szolgál ki: továbbítja a leveleiket, a csomagjaikat, az általuk küldött, nekik címzett újságokat, folyóiratokat, pénzt, s az egyéb postai küldeményeket. Az anyagmozgatás 80 százalékát, az egyéb munkáknak pedig a 60 százalékát gépesítették. A szovjet gyártmányú feldolgozó, osztályozó, továbbító berendezések naponta 234 ezer levelet, 4 ezer csomagot, 100-120 ezer színes lapot dolgoznak fel, osztályoznak, s továbbítanak 70 irányba, 36 úgynevezett jegyzé- kelő járattal, 14 helyi járattal és 13 mozgó postával. Emellett csaknem 300 millió forintos napi pénzforgalmat is lebonyolítanak. A munkát a gépeken kívül mikroszámítógépre alapozott, videokamerákkal, hangosbeszélőkkel támogatott termelésirányítási rendszer is segíti. Jelentésadás terepfoglalkozás előtt
