Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-26 / 72. szám
' • .. v N MA MTESZ1987. március 26. CSÜTÖRTÖK w ELET XXXVII. évfolyam, 72. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Egészségnevelés Tulajdonképpen a véletlennek köszönhetem, hogy valamikor január végén összetalálkoztam dr. Maros Évával, a pincehelyi kórház belgyógyász főorvosával. Munkájáról, munkájukról beszélgetve egyszer- csak leszögezte, hogy a gyerekeket a szülők nevelik, viszont a gyerekek is nevelhetik szüleiket. Legalábbis egészségnevelésileg a gyerekeken keresztül könnyebben lehet megközelíteni a felnőtteket: szülőket, nagyszülőket, rokonokat, egyaránt. Amit mondott, elsőre is teljesen logikus ás világos volt, csakhogy fogalmam sem volt arról, hogy mit is érthetünk e szavakon, azaz a gyakorlatban, a mindennapok nyüzsgő forgatagában miként és kik tudnak ezen a látszólag fordított „útirányon” közlekedni, s vajon milyen sikerrel? Az egyszerű és világos magyarázatot olyan kudarcok sorolása előzte meg, melyek valamiféle saját magunkkal, egészségünkkel szembeni közönyösség, felelőtlenség megtestesítői. Gyakran még azokat a tanácsokat sem hallgatjuk meg, melyek megfogadása kézenfekvő és semmiféle terhet nem ró senkire. S ilyen tanácsokat az egészségügyi felvilágosító előadásokon számtalant lehelne) hallani, ha azokra elmennénk, ha szánnánk rájuk egy órácskát. De leggyakrabban hiába a hívó szó... A pincehelyi kórház belgyógyászati osztálya és a helybéli művelődési központ most is tartó előadás- sorozata is ilyen jellegű. S jegyezzük meg, hogy az egyben a hallgatóság számára az első lépés az egészséges életmód felé. A szervezők nem plakátokat tettek a hirdetőoszlopokra, nem a családoknak címzett meghívóval csalogattak, hanem újszerű és igen hatásos módszert leltek az emberek megnyerésére. A szerény stencilezett programot - ami egyben elvárást is jelez az előadásokra - az általános iskolába vitték, s kiosztották a tanulók között, megkérve őket, hogy adják át azokat szüleiknek, nagyszüleiknek, s kérjék meg őket, tegyék meg azt a bizonyos első lépést eljövetelükkel. A gyerekek igazán kitűnő partnereik lettek az orvosoknak, a népművelőknek, s már az első alkalomkor zsúfolásig megtelt a könyvtár. Az újonnan alakult közösség tagjai meghallgatták az előadást, megnézték a hozzá kapcsolódó filmet, majd kérdeztek, vitatkoztak, ötletekkel rukkoltak elő. S most a kezemben tartom azt a már említett szolid meghívólevelet, melyben az előadások címén, időpontján és előadóján kívül figyelemfelkeltő kérdések is láthatók. Például: betegebb a magyar ember, mint a többi? Miért hal meg olyan sok középkorú férfi és rfő, avagy hogyan él a magyar ember? Az utolsó kérdésre is lehetetlen a választ összefoglalni e hasábon, s a témával kimerítően foglalkozni most nem is szándékozunk. De azért egyetlen mondattal próbáljunk meg válaszolni rá. Talán úgy él a magyar ember, ahogyan saját magának diktálja, s ahogyan kérik tőle gyermekei, a hozzá közelállók. Úgy hiszén, hogy a pincehelyiek sikere nem elsősorban a zsúfolásig megtelt könyvtárral „mérhető”, hanem annál jóval többel.- hm KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1987. március 24-25-én Moszkvában megtartotta soron következő ülését. O A külügyminiszterek véleménycserét folytattak az európai és a világ- helyzetről. A fő figyelmet korunk alapvető kérdéseire - a nukleáris veszély elhárítására, az emberiségnek a nukleáris és egyéb fegyverektől való megszabadítására, az európai és általános biztonság megerősítésére, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére - fordították. Az ülés résztvevői szükségesnek tartják, hogy valamennyi állam fokozza és egyesítse erőfeszítéseit a leszerelésért, határozottan törekedjék az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtésére. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió Reykjavíkban tett nagy horderejű javaslatai a leszerelés problémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, tovább fejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-i nyilatkozatában az atomfegyvermentes világ létrehozásáról kifejtett programot. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek az izlandi fővárosban elért eredmények valóra váltásáért. Mindent meg kell tenni azért, hogy a kirajzolódott megállapodások konkrét egyezményekké váljanak. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell írni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külön megállapodást, amelynek értelmében az amerikai és szovjet középhatótávolságú rakétákat teljesen felszámolnák Európában. Támogatják a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát és üdvözölik készségét, hogy e szerződés aláírását követően azonnal kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából - egyeztetve ezeknek az országoknak kormányával - megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakétáit. A többi harcászati-hadműveleti rakétát illetően a Szovjetunió kész azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentéséről és teljes felszámolásáról. Az ülés résztvevői síkraszállnak az SDI-program megvalósításának, valamint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hasonló tervek kidolgozásának haladéktalan beszüntetéséért. A VSZ tagállamai megerősítik, hogy teljes határozottsággal törekednek az atomkísérletek teljes és általános betiltására, és fellépnek az erre vonatkozó szerződés mielőbbi megkötését célzó tárgyalások megkezdéséért. Az ülésen részletesen áttekintették a VSZ tagállamai budapesti felhívásában szereplő javaslatok továbbvitelével kapcsolatos kérdéseket. Megerősítették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es évek elején 25 százalékos csökkentést érjenek el a jelenlegi szinthez képest, s ennek megfelelően csökkenjenek az államok katonai kiadásai, továbbá, hogy e folyamat később is folytatódjék. O A szocialista országok síkraszállnak az európai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkentéséért. Úgy vélik: azokon a területeken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökkentésekkel egyenlítsék ki. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a katonai szembenállás szintjének csökkentését olyan intézkedések kísérjék, mindenekelőtt a fegyverzetcsökkentés területén, amelyek csökkentenék a meglepetésszerű támadás lehetőségét. O A miniszterek hangsúlyozták, hogy államaik kedvező eredmények elérésére törekednek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. © Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szembenállás csökkentését és az összeurópai biztonság erősítését szolgálná atom- és vegyi- fegyver-mentes övezetek létrehozása a földrész több területén. Kinyilvánították országaik eltökéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos javaslatok megvalósítására. © A Varsói Szerződés tagállamai fellépnek azért, hogy a leszerelés kérdéseiről kidolgozandó megállapodások szigorú és hatékony, a leszerelési intézkedések tartalmának megfelelő ellenőrzési rendszert irányozzák elő, beleértve még a helyszíni ellenőrzést is. O Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a szilárd európai béke megőrzésének szükséges feltétele a határok sérthetetlenségének, a létrejött területipolitikai realitásoknak tiszteletben tartása. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt az NSZK-ban, és a revansiz- mus ösztönzése - bárhol történik is az - veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. O A "Varsói Szerződés tagállamainak eltökélt szándéka, hogy a többi országgal együttműködve törekednek a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének kialakítására, és e rendszer megteremtése érdekében a továbbiakban is elő fogják mozdítani a nemzetközi együttműködés kibővítését és elmélyítését - katonai, politikai, gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) Tavasz Diósberényben Diósberény határában egy nehéztraktor dolgozott. Leintettük, s egy percre kértük, álljon velünk szóba, Debreczeni Bálint, aki 1961 óta tagja a termelőszövetkezetnek, s 1964-től traktoros és az idei tavasz első barázdáit húzta traktora után.- Az ősszel, meg a télen hordtuk erre a 12 hektáros táblára az istállótrágyát, s most lehet beszántani. Ezt a feladatot kaptam. A széleket is beszántom, s aztán megyek vissza a műhelybe, van még egy kis tennivaló a munkagépeken.-Ittjártazelőbba brigádvezetőm .nézte a munkát. Lehet szántani itt a tetőn. Aztán megnéztük a szomszédos táblát is, oda repcét vetettünk az ősszel, de kifagyott. Újból kell tárcsázni, majd a főnökség eldönti, hogy mit vessünk ide. Szusszanásnyi időben álltunk a ragyogó napsütésben. Pirkad a föld. A dű- lőúton MTZ szalad földgyalut húzva maga után, az utat is rendbe kell tenni. Debreczeni Bálint pedig föllép traktorára és öt ekefejjel széles szántást hagy maga mögött. A fecskék még nem érkeztek meg, de a diósberényi határba a tavasz első hírnöke már „kiröpült”. Legyen jó ideje, hiszen késében vagyunk, s oly sok a tavaszi tennivaló, csak győzzék ott és másutt is a munkát a földek munkásai.-Pj- Fotó: Cz. S. „Ebbe a táblába silókukoricát vetünk majd” - mondja a traktoros a tábla szélén Káposzta, uborka, paradicsom Szakmai tanácsadás zöldségtermesztőknek A külföldi cég színes prospektusokkal is illusztrálta bemutatóját Tolna megyei áfészek, felvásárlást vezető és szervező munkatársak, valamint kistermelők részére diavetítéssel egybekötött szakmai előadást tartott tegnap délelőtt a holland Sluis en Groot cég képviselője, Andre Dekker, Szekszárdon, a Mészöv székházában. Cincze Józef, a Mészöv felvásárlási tanácsosa megnyitó szavai után a holland szakember elmondta, hogy vállalata, amelynek az USA-tól Marokkóig a világ számos országában vannak kutatóállomásai, s ez év januárjától Magyarországon is önálló képviseletet nyitott, évek óta termeltet zöldségmagvakat hazánkban, s nemesített vetőmagjaikkal megyénkben is régóta találkozhatnak a termelők. Ezután a cég által forgalmazott fajtákról, a termesztésükhöz szükséges technológiai fogásokról beszélt. Ezt követően dr. Terbe István a Budapesti Kertészeti Egyetem adjunktusa a ká- poszta-és uborkatermesztés talaj-előkészítéséhez, a trágyázáshoz adott tanácsokat. A program, amelyen közel százan vettek részt, szakmai konzultációval fejeződött be. Andre Dekker
