Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
4 Képújság 1987. március 25. Commedia del arte és abszurd dráma-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- N M M Szövetkezeti színjátszók találkozója Dunaföldváron Üzemi lapokból V ___________I_________________________________________________________________________________________________> Tíz együttes részvételével rendezték meg a múlt hét végén, szombat-vasárnap a szövetkezeti színjátszók találkozóját Dunaföldváron. Az, hogy az országos minősítőnek ez alkalommal a hagyományoktól eltérően nem Debrecen, hanem a Duna-parti település adott otthont, jelzi a földváriak színjátszásban, amatőr mozgalomban betöltött szerepét. Két napon keresztül tizenegy előadást nézhettek végig az érdeklődők és a háromtagú szakmai zsűri, legkülönfélébb műfajokban, a hagyományőrző előadásoktól kezdve a „commedia del arte” produkciókon át az abszurd darabokig. A legszínvonalasabb előadásnak a sárbogárdi Petőfi Színpad, Csingiz Ajtmatov: Évszázadnál hosszabb ez a nap című regényének adaptációját értékelte a bíráló bizottság, arany minősítést kaptak. Ezüst minősítést szerzett a budapesti Gorgo Együttes Burattino kalandjai, illetve a Dunaföldvári Játékszín Szép Ernő: Isten madárkái című művével. Ezenkívül három bronz minősítést és három nívódíjat osztottak ki. A Paksi Diákszínpad irodalmi összeállításával tárgyjutalmat kapott. Fotó: K. A. Az ezüst minősítésű dunaföldváriak Egy néző az Übü király előadásának kellékén „Korok - kortársak” kiállítási sorozat VII. rendezvény Gobelinek Kölesden Francia fonalfestő és kárpitszövő család fia volt Jean Gobelin, aki a XV. században élt. Az 1440-ben létesített párizsi manufaktúrája helyén a későbbi századokban híres műhelyek dolgoztak. Több nyelven - így a magyarban is - gobelinnek neveznek minden kézi szövéssel készült, gyapjú alapanyagból előállított, képszerű ábrázolást nyújtó falkárpitot. Egyetlen mondatba sűrítve e Keletről származó technika lényegét úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a mintákat a vízszintesen alkalmazott színes gyapjúfonalak alakítják ki. Művészettörténeti szempontból érdemes megemlíteni, hogy Raffaello kartonjai után szőtt gobelinek hosszú időre a festői irányt honosították meg a gobelinkészitésben. Ekkor Brüsszel volt a gobelinszövés legjelentősebb központja, majd a XVII—XVIII. században ismét Franciaországé lett a vezető szerep. Akik figyelemmel kísérik a gobelin fejlődését, tudják, hogy századunkban a 60-as, 70-es évek nagy kérdése volt, miként lehetne az építészeti, közösségi tereket úgy formálni, hogy abban a textil megfelelő szerephez jusson. A megújulási folyamatnak lehettek tanúi a Szombathelyen megrendezett fal- éstér- textil-biennálék látogatói. Az 1980-as szombathelyi VI. kiállítás a gobelin műfajának lehetőségeivel, aktuális, eleven voltával foglalkozott. A textilművészet megtestesítője, szimbóluma napjainkban méltó helyet foglal el a művészetben. A megújult funkciót és formát jelzi a kö- lesdi kiállítás is, amelynek katalógusában Baráth Hajnal, Gyimesi Ildikó, Hauser Beáta, Katona Szabó Erzsébet, Kneisz Eszter, Kubinyi Anna, Kovács Péter Balázs, Lencsés Ida, Oláh Tamás, Nyerges Éva, Örsi Zsuzsa, Penkala Éva, Remsey Flóra, Zelenák Katalin nevével találkozunk. Amit munkájuk láttán összegezhetünk, az a gobelin műfajának tiszteleteként is felfogható, mert e roppant munkabefektetést, manuális energiát igénylő reprezentatív tech n ika, a felsorolt művészek keze nyomán jelest édemel. Arra a kérdésre is választ kapunk, hogy a hetekig szövőszék mellett görnyedő művész tart-e kapcsolatot társaival. A szellemi rokonság érződik a kölesdi bemutató anyagán. Lakásban, középületben, kiállítóteremben valamennyi alkotás önállóan is megállja helyét, de így csoportosan a mai magyar textilművészet szándékát, irányát is jelzik. Egy-egy darab a grafikai, ábrázolásbeli módjával, másik a színharmóniájával szerez örömöt. Közös bennük a magasszintű szakmai tudás, technikai biztonság, ötletgazdagság. Ez meghatározója a gobelin további sorsának, jelölője az évszázados fejlődési folyamatnak. Ami a kölesdi kiállításrendezők dicséretére szól, az az a tény, hogy az évek óta tartó, a művelődési ház felújítási munkái sem zavarhatják - a már eddig is szép példával elöl járó - látás- - és ízlésnevelés pedagógiai, népművelői szándékát. DECSI KISS JÁNOS Penkala Éva: Laurus Kubinyi Anna: Virág I. Sárközi Szőttes | A SZEKSZÁRD-SÁRKOZ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ LAPJA | Szövetkezetünknek önálló rendészeti szervezete van. Egyik fő feladatuk a társadalmi tulajdon őrzése, az ellene irányuló cselekmények megelőzése. A kereskedelemben a szakma sajátos jellegéből adódóan egyre több lehetőség kínálkozik lopások elkövetésére. Külön ki kell emelni a vásárlói lopásokat, melyek számának rohamos növekedésében nagy szerepet játszik többek között az önkiszolgáló értékesítési mód terjedése, az egyre személytelenbbé váló kereskedelmi atmoszféra. A vásárlói lopásokból eredő károk csökkentésére a legöntuda- tosabb dolgozóinkból aktívahálózatot alakítottunk ki. Feladatuk: segíteni a ren- dészeket feladataik ellátásában. Ezenkívül dolgozóinkat össztönzésképpen jutalmazzuk azon áru(k) értékének 30 százalékával, amit a jogtalan eltulajdonítást elkövető személy leleplezésével visszatartottak. A bolti lopásoknak leginkább kitett egységeink: a Skála Áruház, Barti- na ABC, újvárosi ABC, valamint a 160 lakásos épületben üzemelő csemegeüzletünk. Szomorú tényként kell megállapítani, hogy 1986. évben kiugróan megnőtt a tanulók által elkövetett lopások száma, ez az összes lopás 40 százalékát tette ki. Míg az előző években a tanulók részéről az édesség eltulajdonítása volt a jellemző, addig 1986-ban egyre gyakoribbá vált a cigaretta és a szeszes ital lopása. A tetten ért vásárlók ellen - az eltulajdonított áru(k) értékének függvényében - a feljelentést az illetékes hatóságnak minden esetben megtettük. A lefolytatott eljárások eredményéből egyet kiragadva - a 43-as számú csemegeüzletből egy vásárló 803 forint értékben akart eltulajdonítani különböző árucikket. Büntetése 8000 forint pénzbírság volt. Megérte? ss* MSI WÁLLA« enzonsAs v >1 —IBIffiWgfeiiwMiaiM A SZOT 1985. október 25-i határozata, valamint a MEDOSZ XXVI. kongresszusa állást foglalt a szakszervezeti ifjúsági munka korszerűsítéséről. A határozat kimondja, hogy javítani kell a szakszervezeti mozgalom fiatalok körében és érdekében végzendő tevékenységen. Hatékonyabban kell mozgósítani a fiatalokat a társadalom és a gazdaságunk előtt álló feladatok megvalósítására. Biztosítson a mainál nagyobb önállóságot a szakszervezet rendelkezésre álló eszközök fel- használására. Érje el, hogy az ifjúsági munka ne szakadjon el a szakszervezeti munka egészétől. Az ifjúsági tagozat, a szakszervezeti alapszervezet 30 éven aluli tagjait tömörítő rétegszervezet, amely egyúttal része az alapszervezetnek. A vállalati szak- szervezeti bizalmi testület, valamint az szb operatív irányításával működik. Az ifjúsági tagozatnak minden 30 éven aluli fiatal, szakszervezeti tag, automatikusan tagja, a tagozat munkájában a 30 év alatti, nem szakszervezeti tag is részt vehet. Gazdaságunkban 5 ifjúsági megbízottat és 5 helyettest választottak a fiatalok. Ök együttesen alkotják a vezetőséget. Az önelszámoló egységben dolgozó tagozat vezetője a főbizalmi operatív irányításával dolgozik. A tagozat vezetője állandó meghívottként vesz részt a bizalmi testület mnkájában. Ifjúsági megbízottat a központban közösen választanak az idetartozó önelszámoló egységekkel (építészet, szállítás, autójavító, szőlészet, agrokémia). A szakszervezeti bizottság az előkészítésnél arra törekedett, hogy olyan fiatalokat válasszanak meg, akik szakmailag és politikailag jól felkészültek, és a szak- szervezeti mozgalom iránt elkötelezettek. Akik népszerűek társaik körében, és képesek a fiatalok érdekeit helyesen képviselni, valamint a szocialista épitőmunká- ra mozgósítani. A falvak - mindenekelőtt a kistelepülések - jövőjét, népességmegtartó képességét elsők között az alapellátás léte vagy hiánya határozza meg. Legfontosabb e területen is a kereskedelmi ellátás szerepe. Nem véletlenül hirdette meg a Szövosz elnöksége 1984-ben hároméves kistelepülései rekonstrukciós programját, ami a múlt év végére megvalósult. E program keretében az áfészek tovább bővítették a mozgóboltok hálózatát is. A dombóvári az egyetlen a Tolna megyei áfészek között, amelyik mozgóboltot üzemeltet. Az áfész „felségterülete” ugyanis számos, 1500 lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepülésre is kiterjed, ezek közül tizennégy tanyai, pusztai település, ahol mindössze 30-80 család, azaz 100-200 fő él. Ezeken a településeken a kis létszám, az alacsony forgalom, vagy a boltosi munkát vállalók hiánya gyakran nem teszi lehetővé állandó bolt működtetését, egyetlen lehetőség a mozgó ABC. A dombóvári „guruló bolt" tizenkét kistelepülésre megy pontosan rögzített menetrend szerint. Bár a menetrendhez kell igazítania mindenkinek a vásárlást, de amit a kényelmetlenségért cserébe kap - a városi színvonalú ellátás -, kétségtelenül megéri. Elmondhatjuk vajon ugyanezt - hogy megéri - a másik fél, az áfész szempontjából is? A busz naponta kétszer töltve föl készletét, 2-2 településre jut el. Minden nap úton van. Évente mintegy 10 millió forintot forgalmaz. Nem lehet elhallgatni, hogy eközben csak veszteséget - több százezer forintban kifejezhető veszteséget - hoz a konyhára. Minél többet van szolgálatban, annál nagyobb a ráfizetés mértéke, hiszen az üzemanyagköltségek kétszer is emelkedtek az üzembe helyezés óta, a villamos energia (a hűtőberendezések üzemeltetése sok energiát emészt föl) nagyon sokba kerül. Az állam juttatásokkal némileg mérsékeli a szövetkezet veszteségeit. Egy új busz beszerzése azonban - mely néhány év múlva már esedékessé válik - csak külön támogatásokkal válik lehetővé. A Dombóvár és Vidéke Áfész a kapott és remélt segítségekkel hosszú távon is fenntartani tervezi a mozgóboltot, annak ellenére, hogy az ellátandó lakosságnak csak mintegy 10 százaléka tagja a szövetkezetnek. ATOMERŐMŰ „ A PAKSI ATOMERÓMC építői BÉRI HÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. Februárban Paks életének jelentős eseményéről adott hírt az országos sajtó: a szeptemberben kezdődő tanévtől atom- és hőenergetikai üzemmérnökök képzését kezdi meg a Budapesti Műszaki Egyetem Pakson. Az üzemmérnöki képzés tárgyi és anyagi feltételeit a Paksi Atomerőmű Vállalat biztosítja, helyet adva szakközépiskolájában a képzésnek, valamint biztosítva a gyakorlat és elmélet egységét az erőműben végzendő munkával. E hír mögé pillantás szándékával kerestük fel Kováts Balázst, a szakközépiskola igazgatóját, a főiskolai képzés helyi szervezőjét munkahelyén.- Egy nagymúltú híres egyetem és a legkorszerűbb gyakorlat, technika fog itt kezet a képzésben. A leendő üzemmérnökök a Műegyetem teljesjogú hallgatói. Képzésük a Gépészmérnöki Kar feladata, a paksi intézmény kihelyezett szak lesz. Országos kísérletként szerepelünk majd - csakúgy, mint a szakközépiskola -, és ez meglehetős szabadságot enged az oktatásban. Az azonban tisztán látszik, hogy kinek mi a dolga. Aki itt tanít, az a „Műegyetem cipőjében" teszi azt, legyen bár gyakorlatot vezető PAV-os mérnök, vagy meghívott előadó. Az egyetem végzi az alapozó tárgyak oktatását (pl. matematika, gépelemek, mechanika), a PAV az energetikai képzést biztosítja és a gyakorlatot. Az oktatásba bekapcsoljuk a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola tanárait is, akik a társadalomtudományokat adják elő a hallgatóknak. A cél, hogy a hallgatók paksi „alma materükben” tanuljanak, az oktatók utazzanak hozzájuk. Természetesen szükség lehet az egyetemen végzendő munkára is (pl. gyakorlat a tanreaktorban), ekkor a hallgatók néhány hétig Budapesten élnek. Kipróbálják az ún. tömbösített oktatási rendszert. A tanévek végén szokásos gyakorlatot szándékukban áll megváltoztatni, helyette he- tente-kéthetente gyakorlati nappal bővítjük a képzést, amely „szabadgyakorlat" az erőmű valamelyik szakembere mellé beosztva. A főiskola a szakközépiskola negyedik épületszintjén kezdi meg működését. 1989-ben kívánjuk megnyitni a főiskolai saját épületét, ami a gimnázium és a szakközépiskola közötti területen fog felépülni. Hauser Beáta: Mosoly
