Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
IV/IÄ IVIM HŰSÉG SZERDA (5. oldal) XXXVII. évfolyam, 71. szám . ' * ÁRA: 1,80 Ft A jövő érdekében osszú távú terület- és településfejlesztési koncepció - ez így önmagában nem sokat mond, de ha meggondoljuk, e megfogalmazás mögött az van, hogy milyen lesz Tolna megye kétezerben, vagy még később. A megyei koncepciót egy évvel ezelőtt fogadta el a tanács, azóta már a beindulás, illetve az első év eredményeit és változásait is megtárgyalta a végrehajtó bizottság. Még sok vitás kérdés van, közöttük olyanok is, amelyekről nem tudni, hogy az elképzelt alternatívák közül melyik fog majd megvalósulni, de az biztos, hogy minden mai fejlesztésnek már be kell illeszkednie a jövő megyéjébe is. Az elmúlt tizenöt évben a megye alapvetően a középtávú, vagyis az ötéves koncepciókban megfogalmazottak szerint fejlődött. A gazdaság szerkezetében az ipar és a nem termelő ágazatok súlya jelentősen növekedett. Elsősorban az állami beruházások hatásaként az ipar szerkezete módosult, és területileg is arányosabb lett. A fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot, a mezőgazdaság ki- • emelkedő eredményeket ért el, sokat javultak a lakosság életkörülményei, és az infrastrukturális ellátottság. A foglalkoztatottság gyakorlatilag teljessé vált. Negyedszázados folyamatos csökkenés után, a megye lakosságának a száma növekedésnek indult, de elsősorban a városokban, igaz, 1983 óta megint csökken. Megváltozott a településhálózat, a városok száma ötre emelkedett. Az ellátási feszültségek egyfelől kiegyenlítődtek, másfelől újabb feszültségek keletkeztek. Egyes térségek „hátrányos helyzetűvé” váltak, elsősorban a lakosság elöregedése miatt. Ezeknek a fejlesztésére - Hegyhát, Völgység, Somogyhoz kapcsolódó területek - külön terv készül, országos koncepció részeként. A hosszú távú koncepció azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a helyi adottságokhoz, szükségletekhez éppúgy kell alkalmazkodni, mint a népgazdasági feladatokhoz. Ezzel párhuzamosan kell elérni, hogy az adott térségben élők körülményei folyamatosan javuljanak. Ennek érdekében a termelőerők fejlesztése, a teljes és hatékony foglalkoztatás fenntartása mellett, a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével, kiemelt szerepet kap a lakossági infrastruktúra fejlesztése. Ennek részleteit a VII. ötéves terv koncepciója tartalmazza, amelyet itt most nem érintünk, mert másutt már részletesen foglalkoztunk vele. Ha mindaz megvalósul, amit a terv előirányoz, máris közelebb kerültünk ahhoz a távlati elképzeléshez, hogy csökkenjen számottevően a falu és a város közötti különbség, mégpedig úgy, hogy városiasodás - kereskedelmi ellátás, útviszonyok, telefonhálózat, esetleg gázellátás - minél több községre jellemző legyen. A folyamatnak, amelyben a városok és a városkörnyék a kölcsönös érdekeket felismerve működjön együtt, már most el kell kezdődnie. Olyan helyi településpolitikát kell megvalósítani, amelynek eredményeképpen több nagyközségünk - Dunaföldvár, Tolna, Simontornya - teljesíteni tudja a várossá nyilvánítás feltételeit. indehhez - illetve a koncepcióban megfogalmazott részletek - megvalósításához még sok feltételre szükség van. A feltételek közül a legfontosabb, amit nevezünk sok mindennek, például „forrásoldalnak”, pénzeszköznek, meg a népgazdasági teherbíró-képességnek, pedig egyszerűen csak pénzről van szó. Hogy mennyi pénzünk van és még inkább lesz kétezerig, az azon is múlik, hogy hogyan dolgozunk ma, tehát legalábbis ebből a szempontból - rajtunk, mindannyiunkon is múlik, hogy milyen lesz a megye kétezerben és még azután. Ihárosi KGST-országok munkaügyi vezetőinek értekezlete Kedden Budapesten, a Ne'mzetközi Kereskedelmi Központban megkezdődött a KGST-országok állami munkaügyi szervei vezetőinek értekezlete. A négynapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációja vesz részt. A munkaügyi vezetők tájékoztatják egymást országaik legfontosabb munkaügyi, bérügyi és szociális intézkedéseiről, megvitatják a vállalati önállóság kiterjesztésével kapcsolatos bérgazdálkodási tapasztalatokat, valamint a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésével összefüggő munkaügyi és szociális kérdéseket. A tanácskozást Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg. A Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd arról szólt, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés a KGST-orszá- gokban, s közöttük hazánkban is új, megnövekedett követelményeket támaszt a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerő-gazdálkodással szemben. Ezeknek az új követelményeknek a figyelembe vételével kell gondoskodni a teljes foglalkoztatás megőrzéséről, a munkakörülmények javításáról. Mindez most nehezebb - sok vonatkozásban újszerű - és olykor ellentmondásokkal is terhelt feladatokat jejent - hangsúlyozta. A hazai munkaügyi tapasztalatokat részletezve kiemelte: népgazdaságunk jelenlegi gondjai abból is adódnak, hogy a munkaerő foglalkoztatásának hatékonysága sok helyütt nem kielégítő, a munka szervezettsége, a munkaidő kihasználása sem megfelelő. Munkakultúránk még nem tudott felzárkózni az intenzív fejlődés követelményeihez. A munkaidő jobb kihasználására, a munka szervezettségének javítására hozott döntések mindeddig nem jártak kellő eredménynyel, ezért a kormányzat további intézkedésekkel kívánja javítani a munka szervezettségét. Tovább kell szélesíteni a munkaidőn túli ügyintézés és a lakossági szolgáltatások munkaidő utáni igénybevételének lehetőségét, és szükség van arra, hogy korlátozzák a munkaidőalapnak a munkával közvetlenül össze nem függő oktafási, társadalmi és egyéb célokra történő felhasználását. A’mi- niszterelnök-helyettes ugyanakkor arra is rámutatott: a kormányzat tisztában van azzal, hogy a munka hatékonyságának fokozása, szervezettségének javítása elsősorban a gazdálkodó szervezetek érdekeltségén és törekvésén múlik. A továbbiakban hangsúlyozta: a következő években gazdasági teljesítményeink növelése és a szerkezetváltás gyorsítása érdekében a hatékony foglalkoztatás a teljes foglalkoztatással egyenrangú követelmény- nyé kell hogy váljon. Ez sok szempontból új feltételeket jelent a foglalkoztatáspolitikában és a munkaerő-gazdálkodásban. Ezek létrehozása és az új feltételek érvényesítésével óhatatlanul együttjáró konfliktusok feloldása, illetve enyhítése érdekében egyfajta munkamegosztás alakult ki a központi és a helyi állami szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek között. A vállalatok legfontosabb feladata most és a jövőben is dolgozóik hatékony foglalkoztatása, amihez a szabályozás és a köz- gazdasági környezet megfelelő, rugalmas mozgásteret biztosít. A megnyitót követően a tanácskozás plenáris ülésen folytatta munkáját. Tájékoztató a VSZ-tanácskozásról A külügyminiszterek síkraszálltak az európai rakéták felszámolása mellett A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága kedden Moszkvában megkezdte soron lévő ülését. A tanácskozáson részt vesz Petar Mla- denov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK-, loan Totu román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Tovább erősödnek a világban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocialista országokban zajló belső változások közvetlen következménye - állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanácskozásukon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutánin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere elnökölt, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere mondott bevezetőt. Sevardnadze és a többi felszólaló elsősorban az európai és a világhelyzettel foglalkozott. Mondanivalójuk középpontjában korunk legfontosabb kérdései, a nukleáris háború veszélyének megszüntetése, a nukleáris fegyverek felszámolása, az európai és az egyetemes biztonság kérdései állottak. Megállapították, hogy a reykjavíki találkozón képviselt szovjet álláspont mindezekben a kérdésekben minőségileg új hozzáállást tükröz. Rámutattak arra, hogy az új külpolitikai gondolkodásmódot tükrözi az a program, amely a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolását irányozza elő az évszázad végéig, s amelyet 1986. január 15-én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A külügyminiszterek síkraszálltak azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok haladéktalanul írjon alá megállapodást az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívásával kapcsolatos fejleményeket. Megállapították, hogy több vonatkozásban konkretizálták a javaslatokat, amelyek tárgyalások alapjául szolgálnak. Szót emeltek a vegyi fegyverek betiltásáért, felszámolásuk meggyorsításáért, az ilyen fegyverek gyártására alkalmas ipari bázis megszüntetéséért. Megvizsgálták a bécsi utótalálkozó menetét és eredményeit. A találkozó a felelős döntések kidolgozásának szakaszába jutott. A leszerelés kérdéskörének a helsinki folyamatból történő kizárása nem segítené elő az európai biztonság erősítését - mondotta a szóvivő. A külügyminiszterek megállapították, hogy nyugaton egyes politikusok késznek mutatkoznak az új, még járatlan utak felkutatására, mások azonban továbbra is ragaszkodnak a sehova' sem vezető utakhoz, keletről jövő fenyegetést emlegetnek és az erő pozíciójából kívánják politikai kapcsolataikat alakítani. A külügyminiszterek rámutattak arra, hogy Genfben komoly tárgyalások folynak, bár amerikai részről törekvés mutatkozik azok elhúzására, a megvitatott kérdések körének bővítésére. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása alkalmat nyújt majd az amerikai szándék megfelelő értékelésére - hangsúlyozta Pjadisev tájékoztatóján. Azzal kapcsolatban, hogy március 28-án Moszkvába várják Margaret Thatcher brit miniszterelnököt, a szóvivő kifejtette: 12 év óta először látogat brit kormányfő a Szovjetunióba, ezért Moszkvában feltétlenül jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. Nem kerülte el a szovjet fél figyelmét, hogy Margaret Thatcher március 21-i beszédében a Szovjetunióval kapcsolatban több barátságtalan megjegyzést tett. Közölte, hogy a kínai fővárosban tartózkodik Vlagyimir Besszmert- nih szovjet külügyminiszter-helyettes, aki az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjével foglalkozó konferencián vesz részt. A pekingi tartózkodás lehetőséget ad bizonyos megbeszélésekre. A szóvivő határozottan cáfolta, minden alapot nélkülöző koholmánynak minősítette az ABC amerikai televíziós társaságnak azt az „értesülését", hogy Moszkvában szovjet-iráni titkos tárgyalások voltak szovjet rádiófelderítő állomások Iránban történő létesítéséről. A szóvivő nyilatkozatban ítélte el, hogy az amerikai elnök március 21-ét „Afganisztán napjává" nyilvánította. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, az ország szempontjából nehéz és fordulópontot jelentő időszakban ez az amerikai vezetésnek a kérdéshez való negatív hozzáállását tükrözi. Rámutatott: Afganisztánban caak politikai megoldásra van lehetőség. Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely igyekszik a kérdést katonai mederbe terelni, elhúzni a testvérgyilkos háborút. Teszi ezt akkor, amikor a genfi afganisztáni-pakisztáni tárgyalásokon haladás mutatkozott, kirajzolódtak a megállapodás lehetőségei. Házhoz megy a fogyasztásmérő Munkában a Közlekedési Felügyelet A ránk köszöntő tavasz, a mezőgazdasági munkák beindulása csúcsidényt hoz a Tolna Megyei Közlekedési Felügyeletnél, mindenekelőtt a gépjárművek vizsgáztatásában. Közismert, hogy gépjárműparkunk egyre előrehaladottabb korú, az öreg járműveket pedig gyakrabban kell műszakilag átvizsgálni. Ennek tudható be az a tendencia, hogy a megvizsgálandó járművek darabszáma folyamatosan, évente általában 10 százalékkal növekszik. A korábbi évekhez képest többletfeladatot hoz a felügyeletnek az a rendelet is, mely szerint a 11 kW fölötti motorteljesítményű lassú járműveket -r traktorokat - ezentúl 5 évente le kell vizsgáztatni. 1988. január 1-e után csak azok a lassú járművek üzemeltethetők, amelyek ennek az előírásnak megfelelnek. A Közlekedési Felügyelet másik jelentős tevékenysége az üzemanyag-gazdálkodás ellenőrzése, az üzemanyag-fogyasztások bemérése. Mint Ravasz Nándor igazgató elmondta, az ellenőrzés döntő többségében ők a kezdeményezők, talán csak a fogyasztásmérés kivétel ez alól. Ebben az évben várhatóan a fogyasztás-ellenőrzések több mint a fele az üzemeltető kérésére fog történni. Ez a megoldás kedvezőbb, mint ha a gépjárműveket berendelik, mert az üzemeltető így számára kedvező időponban kérheti a vizsgálatot, sőt, szükség esetén úgynevezett mobil mérésre is lehetőség van, amikor a Felügyelet szakemberei „mennek házhoz”. Az üzemben tartók kedvezőbb hozzáállásának is köszönhető, hogy a fogyasztásmérések lényegesen javuló eredménnyel zárulnak. A vizsgált járművek 70 százalékának megfelelő a fogyasztása. Kissé több zökkenő adódik a járműösszeépítések és -átalakítások engedélyezése és ellenőrzése során. Bár az elmúlt évi 537 ilyen jellegű kérésből csak négyet kellett elutasítani, nehezíti a munkát az ügyfelek tájékozatlansága. Sokan megveszik, sőt, föl is szerelik a kívánt alkatrészt, annál nagyobb a csalódás, ha az engedélyhez végül nem jutnak hozzá. Az ilyen konfliktusok elkerülése érdekében az érdeklődők a Felügyeletnél a szóbeli felvilágosításon kívül nyomtatott tájékoztatót és típusdokumentációt is kaphatnak. Műszaki vizsga a tolnai GÉM-ben. Fény szóró-beá 11 ítás. Fékvizsgálat próbapadon
