Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-04 / 53. szám

1987. március 4. ÍvÉPÜJSÁG 3 Érdekeltté kell tenni minden embert! Program egészségünk megőrzésére Interjú dr. Erdősi Mária megyei főorvossal Az egyetlen szempont: a jó minőség A Szovjetunióban tavaly, az év első ki- enc hónapjában 492 ezer televízióké­szülék eladását tiltották meg, mivel nem éleitek meg az előírt normáknak. Ugyan­iak ez idő alatt állították le 259 ezer nagnetofon, 156 ezer rádiókészülék, 40 szer hűtő forgalmazását, minden negye­ik tévékészülék javításra szorult, s min­ien hatodik magnetofonnak lett ugyanez i sorsa. A kereskedelmi hálózatban 1986. október elsejéig több mint két nilliárd rubel értékű eladhatatlan áru íalmozódott fel, mivel minőségük szá- nos kívánnivalót hagyott maga után - írja íz Ekonomicseszkaja Gazeta. Az SZKP határozott lépést tett azért, iogy ilyesmire a jövőben ne legyen ok: étrehozták a termékek átvételével foglal­kozó Állami Átvétel nevű új szervet. Ez a Szovjetunió Normaügyi Állami Bizottsá­gának tartozik felelősséggel, s nem a vál- alatoknak. Az elkövetkező években a ko- ábbinál lényegesen nagyobb feladatok /árnak a szovjet gazdaságra, s a szovjet gyártmányoknak nemcsak el kell érniük i világszínvonalat, hanem paraméterei­ket tekintve túl is kell szárnyalniuk. E cé- ok teljesítéséhez, a termékek állandó nűszaki korszerűsítéséhez, megbízha- óságuk lényeges javulásához járul hoz- :á az Állami Átvétel megteremtése. A tavalyi év második felében már több igazat tizenkilenc vállalatánál kísérleti- eg bevezették az átvétel állami formáját is 1987. január elsejétől országos mére- ekben is áttértek rá. A kísérletbe bevont /á Halatok első tapasztalatai pozitívak vol- ak. A legjobb eredményeket ott érték el, ihol sikerült megszilárdítani a technoló­giai fegyelmet, ahol felülvizsgálták a mű­szaki dokumentációk normaigényessé­gét és az elavult ellenőrző- és mérőbe- endezéseket korszerűbbekkel váltották el. Ilyen jellegű változásokat tapasztaltak Déldául a moszkvai Frezer üzemben, a szmolenszki hűtögyárban. A minőség já­rásával párhuzamosan - természete­sen - jelentősen csökkent a reklamációk száma is. Az általánosan bevezetett álla- ni átvételi rendszernek a legnagyobb je- entősége főként az olyan cégeknél lesz, ihol a népgazdasági szükségletek szempontjából a legfontosabb terméke­cet állítják elő. Ezek közé tartoznak első­sorban az elektrotechnikai, a szerszám­gépipari, a mezőgazdasági, a vegyipari gépgyártási üzemek, az autógyárak, a nérőműszer-ipari vállalatok. I- A Minisztertanács a hosszú távú népese­déspolitikai koncepcióról szóló határozatában előírta az egészségkárosító magatartásformák visszaszorítására irányuló társadalmi program meghirdetését. Mielőtt az átfogó programról kérdezném, kérem, hogy határozza meg, mit is értünk ma az egészség fogalmán.- Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazottakat, azaz a fizikai, szel­lemi és szociális jólét együttes állapotát és nem csupán a betegség és rokkant­ság hiányát. Egyébként nemzetközi ta­pasztalatok bizonysága szerint a halálo­zást döntően befolyásoló betegségcso­portok kóreredete társadalmilag is so­koldalúan meghatározott. Visszaszorítá­sukra csupán az egészségügy intéz­ményrendszere egyedül nem képes, szükséges valamennyi állami, társadalmi szerv és mozgalom, minden kisebb és nagyobb közösség, no és az egyén fele­lős közreműködése. I- Kérem, hogy ismertesse a program főbb irányait.- A fő célkitűzés a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú befolyásolá­sa, javítása, az úgynevezett kockázati té­nyezők csökkentésével, illetve azok megszüntetésével. Sajnos, a kockázati tényezők szintje a gazdaságilag fejlett or­szágok többségéhez képest hazánkban kedvezőtlenül magas. A kockázati ténye­zők csökkentése révén számos beteg­ség kialakulásának valószínűségét csökkenteni lehet, ezáltal javulhat a la­kosság egészségi állapota. I- Nyilván fontos szerep jut ebben az egész­ségügyi felvilágosító, az egészségnevelö mun­kának.- Igen. E munka során rá kell mutatni a kockázati tényezőknek a betegségek kialakulásában játszott szerepére. Meg kell változtatni az egyének felelősségér­zetét önmaguk egészsége alakításában, el kell érni, hogy az egészséget az embe­rek értékként tudják megbecsülni. Fon­tos, hogy az egészséges életmód vonzó­vá váljék és az mindenki számára elérhe­tő legyen. „Nemcsak az egészségügy intéz­ményrendszerén múlik” I- Miről kell feltétlenül beszélnünk az egész­séges életmód kapcsán?- Mielőtt felsorolnám, előre bocsátom, hogy mindezt elmondani és elolvasni igen egyszerűnek tűnő dolog. Csakhogy a gyakorlatban oly sok összetevője van, ami látszólag(l) jelentéktelennek tűnik, noha igen fontosak. Tehát kezdjük az egészséges táplálkozással. Itt máris fel kell említeni a szükséges termelési, for­galmazási és kínálati feltételek javítását. A fizikai aktivitás területén a társadalmi program célja a lakosság minél széle­sebb körében a mozgásgazdag életmód kialakítása, azaz a testmozgást tanácsos mindenkinek szervesen beleépítenie a szabadidőbe. S ez összefügg az elő­zőekkel is, vagyis az elhízás megelőzé­sével, a testsúly csökkentésével. Hang- súlyozottan kell szólni az úgynevezett ká­ros szenvedélyekről: a dohányzásról, az alkohol fogyasztásáról és a kábítósze­rekről. A program következő célkitűzése a környezeti-társadalmi stresszforrások csökkentése, az egyes emberek társa­dalmi kapcsolatainak, konfliktuskezelő képességének erősítése. I- Térjünk át a program másik nagy fe­jezetére, a környezeti ártalmak, veszélyek csök­kentésére.- Az egészségügyi hálózat kötelezett­sége itt elsősorban az, hogy szélesítse, minőségileg fejlessze a környezeti hatá­sok tanulmányozását... A társadalmi program sikeres végrehajtása az egész­ségügyi ellátási rendszer korszerűsítését is „követeli”, s itt mondom el, hogy szá­mos tartalék rejlik az alapellátási szolgá­latok munkájában és az egészségügy több területén. I- A beszélgetésből eddig is kiderült, hogy jó néhány cél megvalósítása nem anyagi kérdés, hanem elsősorban szemléletváltozással kap­csolatos. De vajon lehet-e hinni az eredményes­ségben? Másképpen: ön hisz-e az egészség- megőrzési nemzeti programban?- Igen, hiszek. De el kell mondanom, hogy lévén szó egy összetett, sokirányú és a lakosság minden tagját érintő prog­ramról, csak hosszú távon hihetek és hi­hetünk benne. Arról van szó, hogy két- három év alatt nem lehet elérni látványos eredményeket, ennyi idő alatt nem lehet gyökeresen megváltoztatni az embere­ket, az életmódjukat, a szokásaikat. Meg­győződésem, hogy foglalkoznunk kell minden korosztállyal, de legerőteljeseb­ben a legfiatalabbakra kell hatnunk. Őket úgy kell nevelnünk, hogy az egészséges életmód igénye, írott és íratlan szabályai egyszerűen beléjük rögződjenek; szá­mukra az legyen a természetes, s mást ne is igényeljenek. Persze, ebben a szü­lők is nevelőtársainkká kell, hogy válja­nak. Fliszen az ő példamutatásuk nagy segítséget jelent az eredmények eléré­séhez. Úgy gondolom, hogy a felnövekvő nemzedéknél, majd az ő utódjaiknál érik be igazán a program eredménye. Az ifjú­ság egészségi állapotának alakulása pe­dig döntő kihatással van a népesség egészségének későbbi alakulására, álla­potára. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúság körében az egészsé­ges életmód feltételeinek megteremtésé­re és a korosztályhoz adaptált egészség- nevelési tevékenységre. I- Megyénk lakosságának egészségi állapo­táról és az egészséges életmódra neveléséről tavaly májusban tárgyalt a megyei pártbizott­ság. Kérem, hogy szóljon ennek főbb megálla­pításairól.- A tízezer lakosra jutó halálozásunkat vizsgálva megyénkben a keringési és légzőrendszer betegségei, a balesetek, mérgezések, erőszak okozta halálokok országos átlagot meghaladó arányúak. A korcsoportonkénti halálokok vizsgálata mutatja, hogy a középkorú (40-59 éves) lakosság körében a daganatos valamint a szív- és érrendszeri betegségek meg­haladják az országos átlagot. A kiváltó okok között a dohányzás, a magas vér­nyomás, a magas zsírtartalmú ételek fo­gyasztása és a fizikai túlhajszoltság je­lentős. A városi lakosok között maga­sabb az infarktusos betegek száma, mint a falvakban élőknél. A foglalkozási meg­oszlást figyelembe vevő statisztikák azt mutatják, hogy az említett betegség gya­koribb az ülő- és szellemi foglalkozá­súaknál. A szivinfarktusos betegek egy- harmada - az országoshoz hasonlóan - meghal, mielőtt ellátásban részesülne. I- A másik legsúlyosabb, az életet leginkább veszélyeztető betegség a rosszindulatú daga­nat.- Melynek gyógyítása csak az időben felfedezett betegségek esetében ered­ményes. Rendkívül fontos szerepe van a megelőző szűrővizsgálatoknak, melyek száma ugyan a megyében emelkedik, de még közel sem elégséges. A rákszűrés ma még nem kötelező, nem mindenki számára egyformán hozzáférhető, de az egyének felelőssége önmaguk egészsé­gi állapotának alakulásában sem kielégí­tő. I - Kedvezőtlen jelenségek?- Hogy tényszerűen a legdrámaibbak­kal kezdjem: a tizenévesek körében nő az alkoholt fogyasztók, a helytelenül táp- lálkozók, a dohányozók aránya és a neu­rotikusok száma. Mind többjei mutat ar­ra, hogy az ifjúság egy részének élet­módja egyre kevésbé felel meg az egész­séges életmód követelményeinek. I- Mindezekből világosan kiderül, hogy a tár­sadalmi program meghirdetésének igen nagy fontossága van, s hogy a már említett szerveze­tekkel együttműködve lehet csak eredményt elérni.- Mindannyiunk együttmunkálkodá- sával mindannyiunk érdekében! V. HORVÁTH MÁRIA A GMV segítsége a háztájihoz A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Tlalomipari Vállalat nevét nem mindenki oglalja imába. Sőt... - Nem tagadhatom - mondja Vasadi Lajos, a vállalat terme- ési osztályának vezetője. - Ám az sem agadható, hogy sokan csak igen felüle- esen ismerik a munkánkat és egyáltalán íem járatosak azokban a rendelkezé­sekben és előírásokban, amelyek minket s kötnek.- Nem hiszem, hogy célszerű volna izek szövevényébe bonyolódni. Inkább izokról essék szó, amit önök szerint nem smernek a kistermelők, ám közvetlenül tegítik napi munkájukat.- És gazdaságosabbá teszik a háztáji ermelést. Kezdjük az elején. A VII. ötéves érv időszakában - párthatározattal és cormányintézkedésekkl megalapozva - ) mezőgazdasági termelés növelésében i kisárutermelő gazdaságok szerepét, súlyát is növelni kell. Eddig is felelősség­jel végeztük a kisárutermelő gazdasá- jok tápellátását, de úgy véltük, hogy az ilaptevékenységünkön túl többet is te­letünk a megye kisgazdaságaiért.- Például?- Például az elmúlt évben három gaz­dával kísérleti etetési szerződést kötöt­tünk. Kettő eredményét értékeltük is. Mi is ennek a lényege? Elsősorban is a vál­lalatunk, saját termékeiből, a hizlaló igé­nye szerinti időben, mennyiségben és választékban takarmányt adott. Az egyik értékelt termelő 50 fehér hús­sertést, a másik 100, vegyes állományú csoportot állított a kísérletbe. Megjegy­zem, hogy elhullás egyik esetben sem fordult elő. A hizlalás időszakában a ki­sebb csoport takarmányozásához egy­séges malactápot, egységes hízótápot, egységes takarmánylisztet és kukoricát, míg a nagyobbik csoportnál laktostartert, intenzív malac indítótápot, intenzív ma­lacnevelő tápot, és egységes hízótápot használtak. Kis táblázatot állítottam ösz- sze a fontosabb eredményességi muta­tók összehasonlítására. Úgy vélem, hogy mind a két csoport hizlalási eredménye jónak minősíthető.- Gondolom sokan „megeresztenek" e sorokat olvasván, egy-két sajtó alá nem való kifejezést, hiszen az olcsóbb, egysé­gesnek nevezett tápok gyártását meg­szüntette a gabonaipar.- így igaz. De gyorsan hozzáteszem, hogy kistermelők részére nagy válasz­tékban készülő félintenziv és intenzív tápjaink jobb hatásfoka miatt olcsóbban, jobb minőségű vágósertések hizlalhatok. Ez azt hiszem a kísérlet példáján keresz­tül is bizonyítható, hiszen akkor a mi táp­jaink is vizsgáztak. A vállalatunk keverő­üzemei a példa tanúsága szerint megfe­lelő minőségű tápot állítottak elő.- Milyen területen tudnak még együtt­működni a kistermelőkkel?- Egyik ilyen terület a hitelakciók ügye. Ennek egyik változata még 1985-ben in­dult útjára. Ma már nyugodtan elmond­hatjuk, hogy sikeres kezdeményezés volt. OTP-s akciónak nevezzük és a lé­nyege az, hogy az OTP takarmányvásár­lási célra, természetesen a táp is ide ér­tendő - százezer vagy esetleg ezt az ösz- szeget is meghaladó kölcsönt ad a kis­termelőnek. A vállalatunk pedig a hu­szonöt mázsát meghaladó táptételeket magykereskedelmi áron adja az állattar­tó gazdáknak, sőt fuvartérítés nélkül ház­hoz is szállítjuk. Az elmúlt évben ilyen fel­tételek mellett hatvan kistermelővel vol­tunk szerződéses viszonyban. Részükre 1091 tonna tápot szállítottunk házhoz. Az árkülönbözet és az ingyen fuvar azt je­lentette, hogy a gazdáknak 660 000 fo­rint a zsebükben maradt. De azt is mond­hatom, hogy ennyi többletbevételhez ju­tottak.- Van-e tervük az együttműködés kö­rének bővítésére?- Az eddigi formákat szeretnénk to­vább népszerűsíteni, de a lehetőségein­ken belül az ésszerű, hasznos kezdemé­nyezéseket természetesen elfogadjuk, hiszen mint már mondottam, fontos cé­lunknak tekintjük a termelési kedv fenn­tartását, sőt növelését. - ez ­Eredményességi mutatók: Alapanyag beállítási súlya/kg Beállításkori piaci érték/Ft Feletetett takarmány értéke/Ft Hizlalási végsúly/kg Értékesítési árbevétel/Ft Értékesítési átlagár/Ft/kg Hizlalási eredmény (bruttó) Ft/db kis csoport nagy csoport 750 1 815 51 000 108500 108000 221 910 5 300 10 890 222 017 436 689 41,89 40,10 1 260 1 063 A gabonaipar igyekszik a kistermelők munkáját megkönnyíteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents