Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-24 / 70. szám
1987. március 24. ( TOLNA NÉPÚJSÁG 3 A kollektív szerződések vitája a vállalatoknál Országszerte zajlik a vállalati kollektív szerződések vitája. A munkahelyi vezetőknek a szakszervezeti szervekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámolniuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végrehajtásáról. A tapasztalatok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A beszámolók elkészítéséhez és a vállalati kollektív szerződések idei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A beszámolóknak tartalmazniuk kell, hogy a kollektív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkavégzését érintő legfontosabb előírásai hogyan teljesültek. Helyes, ha a vállalati vezetők egyúttal arról is számot adnak, hogy a kollektív szerződések miként segítették a gazdálkodást, milyen eredményeket ért el a vállalat, illetve hol tapasztalhatók gondok. A kollektív szerződések módosításának tervezetét április végéig kell elkészíteniük a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezeti szerveknek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dolgozókkal. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a szakszervezetek előre megkapják a beszámolót, ahol lehet, ott annak véleményezésével együtt készüljenek fel az esetleges módosító javaslataikra. így a tervezett módosítást már a beszámolóval együtt megvitathatják a dolgozókkal. A módosító javaslatok kidolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések valamennyi előírását felülvizsgálni, mert a tapasztalatok szerint még mindig előfordul, hogy azok bizonyos kérdéseket jogellenesen szabályoznak. A jogszabályoknak ellentmondó előírásokat törölni kell. A módosítások során arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növekedésével bővültek a helyi szabályozás lehetőségei. Igen sok jogszabály ma már csak általánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazásáról a munkáltatók és a munkavállalók a helyi sajátosságoknak megfelelően dönthetnek. így például maguk alakíthatják ki a munkaidő és a pihenőidő beosztásának, a munka díjazásának, ösztönzésének, s általában a munkavégzés feltételeinek legcélszerűbb módját. A tapasztalatok szerint a vállalatok ma még nem eléggé használják ki a helyi sajátosságokhoz leginkább igazodó szabályozás lehetőségeit. Az eredményes gazdálkodás a korábbiaknál rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást követel a vállalatoktól; egyre gyakoribb a dolgozók vállalaton belüli, illetve vállalatok közötti átcsoportosítása. A vállalatoknak ugyanúgy mint eddig, joguk van más munkakörbe, más feladat elvégzésére áthelyezni a dolgozókat, az ilyen intézkedések azonban nem érhetik váratlanul az érintetteket. Ezért a kollektív szerződésben nemcsak azt kell rögzíteni, hogy mikor és milyen esetekben élhet a vállalat a munkaerő átcsoportosításának lehetőségével, hanem például azt is, hogy erről mennyivel előbb kell értesítenie az érintett dolgozókat. Mivel a múlt év végén, illetve az idén több új, a munkaidő védelmére, a munkafegyelem javítására hozott munkaügyi jogszabály is életbe lépett, ezek végrehajtásával kapcsolatos szabályokkal is ki kell egészíteni a kollektív szerződéseket. Az új jogszabályok egyike például arról intézkedik, hogy csak kivételes esetekben lehet munkaidőben eltávozni, s az emiatt kieső időre csak akkor jár munkabér, ha azt utólag ledolgozzák. Ezért a kollektív szerződésekben ajánlatos kialakítani az eltávozások engedélyezésének új rendjét, csakúgy mint a kieső munkaidő ledolgozásának szabályait. A módosítások során figyelembe kell venni azt a változást is, hogy a vállalatok a korábbi gyakorlattal szemben most már csak kivételes esetekben, például a munkaerő szervezett átcsoportosításakor mentesíthetik a felmondási idejüket töltő dolgozókat a munka alól. Ugyancsak a kollektív szerződés módosítását igényli, hogy a vállaltok az idei évtől saját hatáskörükben szabadabban dönthetnek munkanapok áthelyezéséről. Azt természetesen most még nem mindig tudhatják előre, hogy az év során mikor, melyik napon lesz erre szükségük, hogyan alakulnak a megrendeléseik, milyen sürgős feladat jöhet váratlanul, de a munkanapok áthelyezésének belső szabályait, az előre ledolgozott napok kiadásának, illetve a kieső idő pótlásának rendjét célszerű előrelátóan kialakítaniuk. Kétélű ekevasak A köves talajú hegyoldalakon és dombvidéken gazdálkodó mezőgazda- sági üzemekben tetemesen drágítja a földművelést, hogy gyakran csorbulnak, törnek az ekevasak. A sümegi Összefogás Termelőszövetkezet gépműhelyének műszaki munkacsoportja a költségek csökkentésére újítást nyújtott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, kétélű ekevas előállításához. A szövetkezet egyes tábláin korábban hektáronként 2-3 - átlagosan 1300 forintba kerülő - ekevasat kellett cserélni. Most az ekevasakat speciális acélból gyártják, és minimális formai változtatással fordíthatóvá alakították. így, ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a lemezt néhány csavarral rövid idő alatt megfordíthatják és a másik felét fogják munkára. A sümegi szövetkezetben - ahol harmadára csökkent az ekevasak elhasználódásából adódó költség - tavaly már csaknem 8000 kétélű ekevasat gyártottak, s ebből több mint 5000 darabot, az Agroker útján a rossz adottságú talajokon, hasonló gondokkal küzdő szövetkezeteknek értékesítettek. A tsz a dunántúli szövetkezetek érdeklődését tapasztalva az idén nagyobb mennyiségben gyártja az újfajta ekevasat. Indul a téglagyártási szezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 50 hagyományos üzemben még mindig időjáráshoz kötődő szezonális áru a tégla, mert cak a hideg elmúltával lehet a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészíteni a nyers, nedves terméket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavításra hasznosítják, s a kitavaszodással indítják a présgépeket, a nyerstégla-gyártási idényt. A szokásos március eleji idénykezdést az idén megakadályozták az erős éjszakai fagyok, s kéthetes késéssel csak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lássanak a hagyományos téglagyárak. A két héttel későbbi szezonnyitás nem okoz gondot a téglaellátásban, mert az iparág 50 korszerű gyára - amely szárító kemencével is rendelkezik - a télen is folyamatosan dolgozott. A gyárakban tetemes készlet, mintegy 150 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyag várja az építkező vásárlókat. Az építési idény kezdetére két régi üzem rekonstrukciója is befejeződik, ezzel mindkét gyárban évi 12 millió darabra emelkedik a kisméretű tégla termelése. Megkezdte a próba- termelést a Békéscsaba II. gyár új gépsora, amely újfajta termékéből, az úgynevezett holland tetőcserépből évente 10 millió darabot gyárt, ezenkívül hófogó-, szellőző-, gerinc- és szegélyelemeket is készít. Jobb szén az erőműveknek és a lakosságnak Az idén a korábbinál jobb minőségű szenet ad a lakosságnak és az erőmüveknek a Veszprémi Szénbányák Vállalat; gondosabban válogatott szén kerül ki az ajkai, balinkai és a dudari bányákból. Mindez egy 50 milliós beruházás eredménye, amellyel a föld alatti munkahelyeken és a külszinen is megteremtették a hatékonyabb meddőleválasztás feltételeit. A minőség javítására programot dolgoztak ki a vállalatnál; ennek megvalósításában az újításoknak és a külföldi gépvásárlásoknak egyaránt szerepük van. A balinkai bányában például újítás eredményeként oldották meg a föld alatti meddőleválasztást. Ennek óriási előnye, hogy a szállítószalagokra a szén nem a kővel elegyesen kerül, így az nem aprítja, töri, tehát nem rontja a minőségét a szállítás közben. A külszinen a sűrített levegővel működő rostát is munkába állították. Az ajkai bányában úgynevezett meddőbunkert létesítettek a föld alatt, hogy a haszontalan anyagokat ne kelljen felszállitani a külszínre. Ugyanitt olyan rostát helyeztek üzembe, amely a minőség szerint négy kategóriába osztályozza a szenet. Az idén újabb minőségjavítást szolgáló beruházásokba fognak: Dudarra és Balinkára már megrendeltek egy moszkvai intézettől újabb két nagy teljesítményű dúsitó berendezést, Várpalotán pedig föld alatti meddőbunkerek építésére készülnek és felújítják a szétválasztó rostákat. A program eredményeként 5 százalékkal magasabb a Veszprémi Szénbányák Vállalattól kikerülő szenek átlagos fűtőértéke, mint tavaly volt, s ez jövőre újabb 5 százalékkal nő. E vígság emlékét biztosan megőrzi a vendég Nehéz kikerülni az oly sokszor emlegetett mondást, de tény: a fizetővendéglátás ma is az ország legnagyobb szállodája. 1986 végén több, mint 328 ezer ágyat tartottak nyilván a fizetővendéglátás óriási hoteljében, ami idegenforgalmi fogadóképességünknek 65 százaléka. Ha hirtelen minden szobakiadó meggondolná magát és más kiegészítő jövedelem után nézne, alapos baj lenne a turisták fogadásával, különösen Budapesten és a Balaton környékén. Hozzátéve persze, hogy a fizetővendéglátás nemcsak az idegenforgalom céljait szolgálja. Az immár negyedik éve megújult paragrafusok szerint a fizetővendéglátás a lakások és üdülők, illetve azok egy részének, valamint a hozzá tartozó helyiségeknek és területeknek meghatározott időre történő használatba adása vendégek részére. A fizetővendéglátás kezelésében hasznosuló lakás vagy üdülő, illetve annak egy része természetesen kereskedelmi szálláshelynek minősül. Fizetővendéglátással belföldi és külföldi állampolgár egyaránt foglalkozhat, a helyileg illetékes tanács szakigazgatási szerve által kiadott engedély birtokában. A szállásadó - lakástulajdonos, bérlő vagy haszonélvező - maximálisan és egyidejűleg hat szobát adhat ki. A teljes ingatlan hasznosítása esetén ennél többet is. Tehát, ha nyolcszobás a ház, akkor azt is kiadhatják, de csak egyben, egy megrendelőnek. Sok tízezren foglalkoznak állandóan vagy alkalomszerűen fizetővendéglátással, amelyből jelentős jövedelmük származik, különösen a Balaton-parti településeken, de a budai villák kiadása révén is. Ám a fizetővendéglátás nem minősül hivatalosan sem foglalkozásnak, sem munkaviszonynak, hanem úgynevezett - legalizált és szabályozott - mellékjövedelemszerző tevékenységnek, amelyet leginkább a háztájihoz lehet hasonlítani. Az adózás, amint az már közismert, havi átalányban történik, differenciáltan - a szobák minőségétől függően - szobánként 100 és 400 forintot kell fizetni. Akkor is ennyit, ha csak egyszer vették a szobát igénybe abban a hónapban, és ha minden nap, akkor is. De, ha az adott hónapban egy vendég sem volt a szobában, akkor a szobakiadó mentesül a fizetés alól. Mindennek igazolására szolgál a vendégkönyv. A szállásadó köteles naprakész vendégnyilvántartást vezetni, valamint elintézni a lakcímbejelentést és adott esetekben beszedni az üdülőhelyi díjat. Amennyiben a reggelin kívül vacsorát vagy ebédet is adnak a vendégnek, úgy az adó havonta és szobánként 100 forinttal növekszik. Az adózás sokkal egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált az átalány bevezetésével, így már alig éri meg „feketén” kiadni. Fontos adózási szabály, hogy a fizetővendéglátásból származó jövedelem - más általános jövedelemadó alá eső jövedelemmel - a tételes adótól függetlenül összevonásra kerül és utólag progresszíven adóztatják, amelyből viszont már levonják a befizetett tételes adót. Mi a helyzet azzal, aki saját rokonait, barátait, külföldi vendégeit szeretné elhelyezni a szobákban, amelyekben máskor „idegenek” szoktak lakni? Nos, évi 14 éjszaka adómentesen engedélyezett. Persze, ez csak a hasznosítani kívánt szobára érvényes, a saját lakásra nem. Hiába egyszerű és világos manapság a fizetővendéglátás jogi szabályozása, mégis előfordulnak visszaélések. Ilyen, ha például valaki az engedélytől eltérő mértékben hasznosítja lakását, illetve üdülőjét, vagy engedély nélkül szobát hasznosít, a vendégkönyvét nem vezeti. Ezek kereskedelmi szabálysértésnek számítanak. A büntetés felső határa tízezer forint. Aki az adózási kötelezettségét megszegi, az adó- és pénzügyi szabály- sértést követ el és meg kell fizetnie az adón felül még maximum annak 50 százalékát, súlyosabb esetben pedig ezen kívül további húszezer forintig terjedő pénzbírságot is. Aki a lakcímbejelentésről elfeledkezik, az igazgatásrendészeti szabálysértést követ el és háromezer forint pénzbírsággal büntethető. Aki két év alatt háromszor követ el szabálysértést, az két évig nem kaphat engedélyt a fizetővendéglátásra. Kirívó esetekben az engedélyt azonnal visszavonhatják. Izgalmas kérdés: mennyi konvertibilis deviza van a fizetővendéglátók birtokában? Vannak, akik több ezer dollárra teszik a némelyeknél kint lévő összeget, hiszen a szoba árának fizetésénél csak a szobát kiadó s a vendég van jelen. Nos, természetesen csak kétezer forintnak megfelelő deviza lehet fiezövendéglátó- nál is, mint bárki másnál. Aki a devizajog- szabályokat megsérti, az a törvényben előírtak szerint büntetendő. Annyival azonban mégis más a helyzetük, hogy kétezer forintnak megfelelőd devizát elfogadhat a fizetővendéglátó a szolgáltatásért, de csak akkor, ha nincs nyitva a közelben valutabeváltó hely. Viszont ezt a pénzt is nyolc napon béliül be kell váltania. Természetesen bárki hirdetheti szobáját - emlékezzünk csak a sok-sok balatoni „Zimmer frei” feliratra -, ám külföldön nem értékesítheti, ott rém ajánlhatja, és árat sem közölhet. Sajál maga értékesítheti tehát belföldön, és felajánlhatja a Belkereskedelmi Minisztérium engedélyével utazási irodának, kisszövetkezetnek, szakcsoportnak, gmk-nak, áfész- nek takarékszövetkezetnek, építőipari vállalatnak. Az utóbbi években ugrásszerűen fejlődésnek indult a fizetővendéglátás. Visz- szaszorult a „fekete” szobakiadás, ma már kevesebben kísérlik meg az adócsalást mint régebben. A fizetővendéglátás óriási szerepet játszik az idegenforgalomban, de nem csekély a jelentősége a lakáspótlásban sem. Sokaknak átmeneti lakásként szolgálhat. Egyes szakmákban hétközben a dolgozók egy része fizetővenclégszobákban lakik. Érdekes áttekinteni, hogy melyik településen adják ki a legtöbb szobát? Természetesen a főváros vezet 57 ezer 540 ággyal. A megyék között a Balaton-parti érdekeltségűek vezetnek. Somogy megye az első, 115 ezer 828 ággyal, majd Veszprém következik majdnem 54 ezer ággyal. Tolna megyében 2557 vendég helyezhető el egy időpontban fizetővendégszobákban és 2032 szállodai szobákban, turistaházakban, illetye kempingekben. Vendégfogadó Mórágyon Ha rokon, 14 éjszaka adómentes
