Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-04 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA UTÁN1987. március 4. SZERDA PÓTLÁS XXXVII. évfolyam, 53. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Követelmények Milyen gyakori, hogy az ember két üzletet, két azonos profilú munkahelyet, két művelődési intézményt ösz- szehasonlit, majd csodálkozva csapja össze a kezét, s kérdi, hogy lehet ez? Mármint a feltűnő különbség, ami nemcsak a szakembernek, azaz az illető szakmában jártasnak, hanem a laikusnak is feltűnik. Mindössze egy-két példát mondanék erre a - nemcsak saját - megállapítás konkréttá tételére. Tehát az ember bemegy az egyik csemegeüzletbe. Ott nemcsak fogadják köszönését, hanem ha tehetik az eladók, előre köszöntik a vásárlót. A pultnál készségesen kiszolgálják, netán egy új áruféleséget kínálnak is neki. És egyébként is az üzlet tiszta, a gondolákon példás rendben a holmik, és válogatási lehetőség is van bőséggel. Míg a másik boltban? Mindennek az ellenkezője tapasztalható. Ezek után említhetem a közétkeztetést, pontosabban a gyermekétkeztetést. Az egyik helyen változatos az étrend, ízletes az étel, gusztusos az étterem - edényekkel, evőeszközökkel együtt. Sőt, papírszalvéta is „jár” a gyereknek, az asztal pedig nem csupasz. Az ellenpéldának jellemzőit, azt hiszem, sorolni sem kell, legfeljebb említeni azt a tényt, hogy a nyersanyagnorma mindenütt azonos. Lehetne folytatni a sort hosszasan, a gondolom, ezt sokan meg is teszik. Legfeljebb rákérdeznek, hogy mindezekhez hogy jönnek a követelmények, mi köze a két dolognak egymáshoz. Nagyon egyszerű, még akkor is, ha csupán az értelmező szótárban megfogalmazottakra utalunk, miszerint a követelmény az, amit valamely téren valakitől vagy valamitől jogosan elvárhatunk vagy megkövetelhetünk. A Magyar nyelv értelmező szótára természetesen egyes szám harmadik személyben fogalmaz, ami persze nem jelenti azt, hogy mindez nem vonatkozik az egyes szám első személyére. Vagyis, amikor a valakivel szemben támasztott igényekről beszélünk, először saját magunkat kell vizsgálnunk, vagyis arra, hogy vajon saját posztunkon milyen tisztességgel tesszük dolgunkat, képességeinkhez és lehetőségeinkhez képeset milyen minőségben állítjuk elő azt a terméket, melynek gyártását, előállítását elvállaltuk. Úgy gondolom, hogy másokkal szemben csak akkor lehetnek követelményeink, ha vannak saját magunkkal szemben is. S hogy ki milyen szigorú mércét állít magával szemben, az is meghatározza az embert, s persze, környezetét is. így, vagyis a saját magunkkal szemben támasztott igények különbözősége is lehet a részbeni válasz a cikk elején hozott példákra. Ugyanis azonos körülmények között dolgozók, vagy egyforma feladatokat vállalók eredménye különböző lehet - s gyakorta az is -, hiszen azt igencsak befolyásolja az önmagunkkal szemben állított jogos követelmény, illetve követelmények sora, a kis- és nagyközösség iránti felelősségtudatunk. S ez így nem lehet teljes, hanem a becsületesen végzett munka a feltétele annak, hogy munkatársainktól is követelhessünk lelkiismeretes, felelősségteljes munkát, azaz ahogyan Makarenko mondta: „Követelek tőled, mert tisztellek”. „Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka” - olvashatjuk a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatában. Tehát ezt várják mindany- nyiunktól, várjuk el egymástól - és saját magunktól is! - hm Ülésezett a képviselőcsoport A nemzetiségek ügye Téma: a földtörvény Tegnap délelőtt Bonyhádon, a Pannónia Tsz-ben tartotta ülését a Tolna megyei képviselőcsoport. Az ülésen részt vett Császár József, a megyei tanács elnöke, Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára, dr. Mándy Endre, a MÉM igazgatási és jogügyi főosztályának vezetőhelyettese, Farkas István, a megyei földhivatal vezetője, valamint jelen voltak Bonyhád város párt- és állami vezetői. A megjelenteket Solymosi József országgyűlési képviselő, a szövetkezet elnöke üdvözölte, majd Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót a termőföld hasznosításának Tolna megyei tapasztalatairól. Mint ismeretes, az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerül a földről szóló törvényjavaslat, méghozzá abból a célból, hogy erősödjenek a földre vonatkozó gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásai, érvényesüljön az állami és szövetkezeti földtulajdon azonos szocialista jellege, valamint a szövetkezeti föld- tulajdon és földhasználat egysége, fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítáEmlékeztetö aláírásával kedden befejeződtek a magyar-NDK gazdasági tárgyalások, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar-NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, a bizottság NDK-beli társelnöke március 2-án és 3- án Budapesten tárgyaltak. Az elnöki találkozón áttekintették az MSZMP és az NSZEP főtitkárai által a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről aláirt, 2000-ig szóló hosszú távú program végrehajtásának, és a két ország kormányfői múlt év szeptemberében tartott találkozóján született sa, és termékenységének megóvása, továbbá növekedjék a földtulajdonosok és földhasználók termelési biztonsága, gazdasági önállósága, és váljék egyszerűbbé a földdel kapcsolatos hatósági tevékenység. Mátyás István alapos, elemző, az országos és a megyei viszonyokat összehasonlító ismertetőjében részletesen kitért művelési áganként a megye földterületének hasznosítására. Fokozott figyelmet érdemel nálunk a termőföld, hisz az összterület 59 százaléka szántó, amely 10 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Csökkent megyénkben a gyümölcsterület, ugyanakkor növekedett a szőlőültetvény nagysága. Kisebb lett a gyep területe, és gyakorlattá vált, hogy nem az értékes szántón, hanem a gyepterületen telepítenek az üzemek erdőt. A határszemlék során megállapították, hogy a nagyüzemek a földet maradék nélkül megművelik. Ez idáig nem sokan kötöttek haszonbérleti szerződést, főként azért, mert ezen a területen nem lehet ingatlant építeni. Szólt a földcseréről, a rekultivációról, a művelési ágváltozás kömegállapodások megvalósításának a helyzetét, valamint értékelték a bizottság legutóbbi ülésszakán hozott döntések teljesítését. A 2000-ig szóló hosszú távú program megvalósítását vizsgálva kedvezően értékelték, hogy a két ország illetékes szervei aláírták a mindkét fél számára nagy jelentőségű mezőgazdasági gépgyártási kormányközi egyezményt, s ennek alapján a magyar és NDK partnervállalatok még az elmúlt év során megkötötték a kapcsolódó gyártásszakosítási és kooperációs szerződéseket. Eredményesen alakult a hosszú távú programban előirányzott feladatok megvalósítása a mikroelektronika, a számítástechnika és a vegyipar területén, valamint a vállalatok és kombinátok közötti közvetlen kapcsotöttségeiről, a ma még műveletlen föld hasznosításáról, a tanácsi kezelésben, valamint a magántulajdonban lévő földekről, a zártkertekről, a külterületekről. Dr. Mándy Endre, a MÉM igazgatási és jogügyi főosztályának osztályvezető-helyettese, aki részt vett a törvénytervezet előkészítésében, hangsúlyozta, hogy jelenleg a földjog nehezen áttekinthető, túlszabályozott. Az új földtörvény rendet kíván teremteni, egyszerűsíti az eljárásokat. A területhasznosítási a vállalati önállóság oldaláról közelítették meg, a törvény életbe lépése után a művelési ágváltozás meghatározása az üzemek feladata lesz. Szabaddá válik tulajdonjogi szempontból a föld mozgása, változnak a használati jogok, megújítják a haszon- bérlet intézményét. A képviselőcsoport ülésén Varjas János képviselő, az ireg- szemcsei téesz elnöke tett fel kérdéseket, majd Solymosi József szólt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában elhangzott, a földtörvényről kapcsolatos vitákról.- dvm latok elmélyítésében. A bizottság társelnökei a mezőgazdasági együttműködés tapasztalatairól szóló beszámoló kapcsán szükségesnek tartották, hogy a két ország illetékes szervei gyorsítsák meg a legkorszerűbb biotechnológiai eredmények, termelési eljárások kölcsönös elterjesztését. A magyar-NDK kétoldalú kereskedelem alakulását értékelve megállapították, hogy az 1986. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv előirányzatait teljesítették. Az 1987. évi kölcsönös szállításokkal ösz- szefüggésben szükségesnek tartották, hogy a szállítások ütemességének biztosításával, újabb árualapok feltárásával és a cserébe való bevonásával magasabb szinten elégítsék ki a két népgazdaság igényeit. Magyar felszólalás a bécsi találkozón Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozó keddi teljes ülésén, Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője bejelentette, hogy Magyarország társszerzőként csatlakozni kíván két, Jugoszlávia által beterjesztett javaslathoz. Ezek szorgalmazzák a különböző államokban élő, azonos etnikai csoportok tagjainak kapcsolattartási, anyanyelvükön való informálódási jogát. Hazánk ugyancsak társszerzőként csatlakozik a Kanada és más országok által benyújtott azon javaslathoz is, amely felhívja a résztvevő államokat a nemzetiségi kultúrák sajátos arculatának megóvására, többek között a nyelv és az irodalom megőrzésének, gazdagításának, valamint a továbbadás lehetőségének biztosítása útján. A nemzetiségi kérdésről és annak a bécsi utótalálkozón felvetődött vonatkozásairól szólva a magyar küldöttségvezető aláhúzta: a nemzetiségi kérdésnek egyszerre vannak nemzeti és nemzetközi hatásai, amelyek megerősítést nyertek a helsinki folyamat dokumentumaiban. A nemzetiségi kérdés nem szűnt meg létezni még akkor sem, ha egyes időszakokban némelyek úgy vélték, hogy amiről nem beszélnek, az egyszerűen nem is létezik. A demokrácia fejlődését minden országban egészséges, ésszerű és nagylelkű nemzetiségi politika folyamatos megvalósításának kell kísérnie, amely kizár mind a többség, mind a kisebbség részéről mindenfajta nacionalizmust, sovinizmust. A nemzetiségi kisebbségek kérdését egyszer s mindenkorra megoldottnak nyilvánítani olyan elképzelés, amelynek semmi köze a valósághoz. A haladó társadalmi keretek megköny- nyíthetik a nemzeti kisebbségek helyzetének igazságos rendezését, de nem biztosítják, hogy a kérdés önmagától megoldódjon. Befejeződtek a magyar-NDK gazdasági tárgyalások Országszerte havazott, így természetesen nem maradt ki a „szórásból” Tolna megye sem. Az utakról helyenként 12-15 centiméteres havat kell(ett) letakaritani. Ebben a hirtelen újra téliesre fordult időben legjobb nem is útnak indulni személygépkocsival. Az autóbuszok valamivel lassabban, ám folyamatosan közlekednek, még a helyi járatoknál sem okozott kiesést a hó. A Volán szekszárdi diszpécserszolgáHó a tavaszban vagy tavasz a hóban? latétól megtudtuk, hogy óvatosabban közlekednek, de egyetlen járat sem maradt ki, és a távolsági járatok késése is jelentéktelen. Az autóbuszvezetők hibájából baleset sem következett be, csupán két személygépkocsis csúszott autóbusznak. A Pécsi Közúti Igazgatóság Koordinációs Főmérnökségén, Rikker Istvántól megtudtuk, hogy fönnakadást nem okozott a havazás, annak ellenére, hogy zordabbnak tűnt első óráiban a tél utolsó ijesztgetése. Megyeszerte 6-12 centiméter hó esett le, a leghidegebbet Tamásiban regisztrálták, -10 fokot. Tíz hókotróval felszerelt szórókocsi sózta jobbára a főutakat, valamint 6 hóekés kocsi is dolgozott.- szs - czs A VGV emberei Szekszárdon, a Munkácsy utcában takarítják a járdát i Havas, síkos utak A hóeke munkában
