Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. március 21. ^PÜJSÄG 9 Kultúrpalota Szófia legjelentősebb kulturális központja az L. Zsivkova Nemzeti Kultúrpalota KUBA Kuba és az interkozmoszprogram VIETNAM Mire jó a kókusz? Vietnamban mintegy százezer hektáron termesztenek kókuszdiót. Az ültetvények, a gondos munkának köszönhetően, minden évben gazdag termést hoznak. A pálma minimum öt, de általában nyolc-kilenc év alatt érik be. Egy hektárra átlagosan 125 fát ültetnek, s betakarításkor mintegy 20 ezer gyümölccsel számolnak. A fák élettartama 45-60 év. A kókusz - akár a bambusz - a vietnami ember mindennapjainak jellegzetes tartozéka. A gyümölcs minden részét felhasználják. A kókuszrostból szőnyegeket, díszitő zsinórokat, kötelet készítenek. A csonthéjból kalapokat és táskákat „szabnak”. A fa leveleit kosarak, hálók készítésére használják. A kemény kókuszdió belsejében nem túl sok, de finom, fehér, tápláló kókusztej található. Ez is az egyik alkotórésze a különleges kókuszitaloknak, amelyek közül a likőrt és a tonikot Európában is ismerik. A pálmából bort állítanak elő erjesztéssel. A fiatal pálmavirágokat lemetszik és a metszés helyén szivárgó folyadékot összegyűjtik, megerjesztik. Ha ez besűrűsödik, cukor is nyerhető belőle. A kókusztejből különben gyógyszer is készül. A dió belső üregét kitöltő tápszövetet megszárítják, ez a kopra, amelyből sajtolással kellemes illatú és ízű kókuszzsírt és -olajat nyernek. Ez a kis szénhidrát-tartalmú zsír és olaj igen alkalmas a diétás főzéshez. KNDK Szélerőmű a Kirin-hegyen A közelmúltban átadták rendeltetésének a Koreai NDK első szélerőművét, melyet a Kirin-hegyen létesítettek. A legyezőszerű hatalmas vitorlák vastraverz-tornyokon forognak a széljárás szerint. Az erőmű lelke a sebességet szabályozó készülék, amely biztosítja és egyben ellenőrzi az egyenletes működést. A gépteremben kaptak helyet a szinkron- és aszinkron-motorok, a generátorok és a különböző mérőműszerek. A szélerőmü naponta ezer kilowattóra villamos áromot termel, s ellátja világítással a közeli falut. Az állomáson egy kisebb egységet - kísérletképpen - lakásfűtésre szeretnének felhasználni. Ha az itt szerzett tapasztalatok kielégí- tőek - s már most jónak ígérkezik az üzemelés -, a hegyvidéki területeken és a szigeteken újabb szélerőműveket honosítanak meg. Kubában 1964 óta folyik űrkutás. Kezdetben ez csak a műholdak optikai megfigyelését jelentette, de 1969-től már a meteorológiai műholdakról nyert felvételek segítségével pontosították az időjárási előrejelzéseket. Ezek különösen a hurrikánok elleni védekezésben tesznek nagy szolgálatot. Kuba 1966- ban csatlakozott az Interkozmosz-prog- ramhoz, 1974-ben Havannában kezdte meg működését az Interszputnyik-rend- szer karibi távközlési állomása, amely az országnak a nemzetközi távközlésbe történő bekapcsolódását tette lehetővé. Az Interkozmosz-program keretében Kubában két tudományos állomás épült: a telemetrikus Havannában, 1976- ban és a Santiago de Cuba-i 1977- ben. Ez utóbbit lézertávmérövel szerelték fel. Mínusz 30 °C hőmérsékleten is mindössze fél másodperc szükséges az indításhoz. A világon eddig egyedülálló módszert a Moszkvai Automechanikai Intézet szakemberei dolgozták ki, akik a gépkocsi gyújtórendszerében akkumulátor helyett kondenzátor alkalmazását javasolták. A kondenzátor még a legrosszabb körülmények között is legalább két másodpercen keresztül igen nagy tenKuba csatlakozott az Interkozmosz keretében folyó távszondázási tervhez is. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Intézetének segítségével három távszondázási kísérletet hajtott végre. E próbálkozások gyakorlati eredményt is hoztak. Például a földren- gési zónákról, a talajerózióról, a szikes területekről, a havannai kikötő szennyeződéséről, a kontinentális talapzatról olyan információkat nyújtottak, amelyek mind igen hasznosak voltak a gazdasági tervezés szempontjából. A Szaljut-6 orbitális állomáson 1980 szeptemberében kubai űrhajós is tartózkodott, s szovjet kollégájával 20 tudományos program végrehajtásában vett részt. Az űrrepülés során kutatásra felhasznált berendezések jelentős részét kubai tudósok fejlesztették ki. gelyforgó-sebességet biztosít. Ha mindezek ellenére újabb indításra van szükség, akkora kondenzátor akár hálózatról, akár néhány zsemlámpaelemről 20-30 másodperc alatt újra feltölthető.Bár a kondenzátorok villamos teljesítménye kisebb, mint az akkumulátoroké, fajlagos teljesítményük viszont többszázszorosa. Ezért az indító a tengelyt 6-8 szorosan gyorsabban forgatja. Akkumulátor helyett kondenzátor *HORIZOnT ;s5rat A „vörös huszár” emlékezete Az egyik magadáni házban van egy „magyar sarok", ahol megtalálható a Vengerszkije Novosztyi című folyóirat és más magyarországi kiadványok. A falakon magyar tájfotók, egy szekrényben a testvéri országból származó ajándékok láthatók. A házban Klavgyija Horváth- Popova lakik. Magyarország, édesapja, Horváth István internacionalista hazája, aki életét Szovjet-Oroszországért áldozta. Horváth Istvánt, a tambovi CSK munkatársát az ellenség gyilkolta meg. Hamarosan meghalt felesége, Szofja is. Két kislánya árván maradt. Az idősebbiket Mariának, a kisebbieket Klavgyijá- nak hívták. Alig emlékeznek rá, hogyan indították útnak őket édesapjuk barátai Moszkvába és hogyan kerültek a moszkvai területi népművelési osztály utasítására egy gyermekotthonba. A nővérek valószínűleg sokszor elolvasták édesanyjuk levelét, melyet személyi anyagukhoz csatoltak. A levélban az állt, hogy édesapjuk szombathelyi születésű. „Ha felnőttök - írta édesanyjuk -, keressétek meg Budapesten édesapátok barátják, Varga Gyulát. Ő mindent elmond, amit édesapátokról és hőstetteiről tud”. A két nővér átélte annak a nemzedéknek a sorsát, amely a fiatal szocialista állam kialakulásának éveiben nőtt fel. A Nagy Honvédő Háborúban Maria önkéntesként a frontra ment. Édesanyja levelét gimnasztyorkájának zsebében őrizte. Az egyik ütközetben megsebesült, a papirt vér itatta át. Húga, Klavgyija, a háború éveiben egy gyárban dolgozott, később férjhez ment és férjével együtt a távoli északra utazott. 1954 óta Magadánban lakik. Varrónőként dolgozott, jelenleg háziasz- szony. Az élet úgy hozta, hogy a két nővér csak 1967-ben kezdte keresni édesapjuk barátait és hozzátartozóikat. Szomorúan hallották, hogy édesapjuk barátjának, Varga Gyulának felkeresésével már elkéstek, hiszen akkor már néhány éve nem élt. Édesapjuk annak idején egy önálló nemzetközi lovasezred parancsnoka volt. Segédtisztjét, Garasin Rudolfot a magyar nagykövetség segítségével sikerült megtalálni. Garasin Rudolf hamarosan válaszolt levelükre. „Horváth István lányai büszkék lehetnek arra, hogy édesapjuk forradalmárhoz méltóan küzdött és halt hősi halált a nagy októberi szocialista forradalom vívmányainak védelmében” - írta a volt segédtiszt. Garasin Rudolf haláláig tartotta a kapcsolatot Klavgyijával és Mariával, levelezett velük, érdeklődött sorsuk iránt, kérte tekintsék őket második apjuknak. Garasin Rudolf 1967-ben adta ki „Vörös huszárok” című memoárkötetét, orosz fordításban a Voenizdat kiadónál. Ezt a könyvet féltő gonddal őrzi Horváth Klavgyija családjában. A könyv részletesen leírja Horváth István és más magyar internacionalisták dicső tetteit. „Nagyszerű ember, kiváló elvtárs és igazi huszár volt” - írja a szerző Horváth Istvánról. Garasin Rudolf leírja azt is könyvében, hogyan tüntették ki Hor- váthot az Ukrán Forradalmi Katona Tanács nevében egy ezüstkarddal. A fegyvert N. I. Podvojszkij nyújtotta át: „Kitűnő kard volt. Horváth megcsókolta a kardra gravírozott ötágú csillagot, majd elfúló hanggal ismételte meg az eskü szavait: „A dolgozó népet szolgálom!” A nővérek 1978-ban a magyar kormány meghívására látogattak először édesapjuk hazájába. „Elképzelhető, milyen izgalommal léptük át annak az országnak határát, ahol édesapánk született - emlékezik vissza szemében könnyekkel Klavgyija. - Nem úgy fogadtak minket mint vendégeket, hanem mint saját gyermeküket. A hosszú ideig távollévő családtagokat fogadják így”. Édesapjuk szülővárosában a tó fölötti parkban a díszvendégek fasorában egy fenyőfát ültettek. Néhány perces néma csenddel tisztelegtek az előtt a hely előtt, ahol valamikor édesapjuk szülőháza volt. A két nővér találkozott több üzem dolgozóival, a Magyar Néphadsereg katonáival. Nagy szeretettel fogadták őket az MSZMP Vas megyei bizottságán. Magadánba azóta rendszeresen érkeznek a hírek Magyarországról. A Rá- ba-gyár Alkotmány brigádja segített megkeresni Horváthék magyarországi rokonait. Az üzemi archívumban találtak anyagokat István fivéréről, Horváth József esztergályosról. A szülők adatai azonosak voltak. Azután rábukkantak Horváth József két fiára. ...Szombathelyről azt írták, hogy a kis fa, amelyet Klavgyija és Maria ültetett édesapjuk emlékére, gyökeret eresztett és szépen fejlődik. Érkezés után NDK Beszédes számok a mezőgazdaságról Tavaly az NDK nemzeti jövedelme 4,8 százalékkal gyarapodott. A jelentős mértékű növekmény 90 százaléka a munkatermelékenység javulásából származott. Beszédes számok igazolják a mező- gazdaság, az agráripar dinamikus fejlődését is. Tavaly például az ország történetének eddigi leggazdagabb termését takarították be: 31,1 millió tonna gabona került a raktárakba. Emellett teljes egészében teljesítették az állattenyésztésben előirányzott terveket. A vágóállattartás 5,2 százalékkal, a tejtermelés 3,4 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripari nettótermelés 8,4 százalékkal növekedett. Az NDK-ban egy lakosra 0,37 hektár mezőgazdaságilag megművelt földterület jut. Az itt termelt javakkal biztosítja a mezőgazdaság a népélelmezés alapjait. A lakosság ellátásának 90 százaléka manapság már hazai forrásokból ered. Közellátásra a többi között naponta 6500 tonna vágóállat, csaknem 20 ezer tonna tej és 13 millió darab tpjás jut. A mezőgazdaságban jelenleg 840 ezren dolgoznak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 1140, a növénytermesztésre szakosított állami gazdaságoké 75. Állattenyésztéssel 2792 szövetkezet és 320 állami gazdaság foglalkozik. A szövetkezetek és a gazdaságok a termőterület 87 százalékát birtokolják, s az állatállomány 83 százaléka az ő tulajdonuk. A szakosított növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok 190 társulásában a munka- és életfeltételek fokozatos javítása felett választott tanácsok őrködnek. Ezeknek 20 ezer tagja van. Az NDK-ban 208 kertészeti szövetkezet működik és 223 társulás segíti az állattenyésztés fejlődését. Az állami gazdasági hústermelő kombinátok száma 33. Számon tartanak 262 agrokémiai központot és 161 meliorációs szövetkezetét. Ma 2500 agrárkutató dolgozik az elméleti eredmények gyakorlati megvalósításán, s 40 konzultációs központ segíti elő a korszerű módszerek elterjesztését. A termelés irányításában és ellenőrzésében egyre nagyobb szerephez jut a mikroelektrotechnika. További jelentős teljesítmény-növekedést várnak a biotechnológia alkalmazásától is. A falu életfeltételei egyre közelítenek a városhoz, legyen szó lakáshelyzetről, közoktatásról, egészségügyi ellátásról, szolgáltatásról és művelődésről. A legnagyobb vívmányok közé tartozik a mezőgazdasági dolgozók képzési színvonalának gyors növekedése. Míg 1960- ban a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak alig 6 százaléka rendelkezett szakképesítéssel, jelenleg már 90,2 százalékuk szakképzett. A dolgozóknak több mint a 9 százaléka végzett egyetemet, főiskolát. Az utóbbi években 45 ezer nődolgozót képeztek ki különböző gépkezelői szakmákra. Uj kutatóállomás a Déli-sarkon A déli-sarki japán és nyugatnémet kutatóállomások új szomszédjai szovjet sarkkutatók lesznek, akik „Druzsna- ja-3” („Baráti”) elnevezéssel ideiglenes kutatóállomás felszerelése mellett döntöttek. A „Fehér szárazföldre” érkező 32. szovjet expedíció vezetői rádiótáviratban közölték, hogy a Norvégia-fok közelében találkozott a „Vize profeszszor” tudományos kutatóhajó és a „Kondratyev kapitány” dízel-villamos- meghajtású hajó, amelyek közösen kezdték rtieg a Weddel-tenger jéghegyei között az utat és az új, szovjet zászló alatt működő tudományos városka felé. A „Druzsnaja-3” bázis létrehozását az tette szükségessé, hogy a Filchner-parti gleccser megrepedt, amelyen korábban 10 éve működött a „Druzsnaja-1 ” bázis. Ez idő alatt ez a bázis a Déli-sark átfogó nyugati területein a szovjet geológiaigeofizikai kutatások központja volt. Az alig néhány tíz összeszerelhető ház és laboratórium egyszerre csak egy úszó szigeten találta magát. A hajók most az itteni mentési feladatokhoz igyekeznek. ■■■
