Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-20 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU TOLNA MEGYEI MA T udósítóink 1987. március 20. PÉNTEK írják XXXVII. évfolyam, (4. oldal) 67. szám ÁRA: 1,80 Ft Megkezdte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a földtörvény - Tolna megyei felszólaló: Varga János Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhunyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről, valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár volt vezérigazgatójáról. Az Országgyűlés egyperces felállással adózott emléküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elhalálozás folytán, valamint a bírói ítélet alapján megüresedett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az Országgyűlés jegyzője olvasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád megyei 2. sz. valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyűlési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú- Bihar megyei 5. sz. országgyűlési választókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság - bűncselekmény miatt - jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választókerületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád megyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudolfot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Az illetékes választási elnökségek a képviselői mandátumot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek kiadták.” Az Országgyűlés mindhárom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselőtársakat, majd üdvözölte az ülésen először résztvevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügy- minisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tá rgy sorozata ról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre expozéja Társadalmunkban a földekre vonatkozó szabályozásnak kiemelkedő jelentősége van - kezdte beszédét a miniszter. - Egész gazdasági életünk szempontjából meghatározók azok a szabályok, amelyek egyik legfontosabb termelési eszközünknek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét rendezik. A földekkel kapcsolatos rendelkezések alapvetően érintik az állampolgárokat is, hiszen jelentős szerepet játszanak lakás-, üdülési igényeik és más szükségleteik kielégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis területű ország, ezért fokozott jelentőség van annak, hogy földva- gyonunkkal, amelynek mennyisége - más anyagi javaktól eltérően - nem növelhető, ésszerűen gazdálkodjunk. A föld a mezőgazdasági munka - a növénytermesztés, az állattenyésztés - alapja, de felhasználásával valósul meg a gyárak, a lakótelepek, az utak, a csatornák építése is. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld mennyiségének és minőségének védelme rendkívüli jelentőségű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a településfejlesztés, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya - miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta - bevált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor számos területen a korábbi rendelkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Széles körű előkészítés alapján készült el az a törvényjavaslat, amely most az Országgyűlés napirendjén szerepel. Ezután dr. Markója Imre a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: A föld ésszerű hasznosításáért- Hazánk földterületéből - mondta - több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. - Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolatlan megkötöttségeket. A javaslat alaptételei közé tartozik, hogy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. A tulajdonból származó jogok ugyanakkor - a gazdaságirányítás új elveinek megfelelően - megoszlanak az állami tulajdonosi irányítást gyakorló szerv és a kezelők között. A törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarálásában is, hogy a kezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A kezelő szervek jogait bővitő rendelDr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéját mondja kezések közül a miniszter kettőt kiemelt.- Először azt, hogy a kezelő jogot kap az általa kezelt, állami tulajdonban lévő föld, épület tulajdonjogának átruházására. önállóan dönthet továbbá arról is, hogy a kezelésében lévő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingatlan kezelői jogát átengedi-e más, kezelésre jogosult szervnek. Másik lényeges témaként említette, hogy ha a kezelői jogot hatósági határozattal, közérdekből visszavonják, akkora kezelőt kártalanítás illeti meg. A szövetkezeti földtulajdon szocialista jellege A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szövetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld - a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona -, 222 ezer hektár pedig állami tulajdon. A törvényjavaslat - a bevált szabályokat fenntartva - korszerűsíti a szövetkezetek gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelkezéseket is. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján - méltányos ellenérték fejében - megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. A megváltás nem vonatkozik az olyan belterületi földre, amelyet tiz éven belül közérdekű célra kívánnak felhasználni. A törvényjavaslat fenntartja azokat a jelenlegi rendelkezéseket, amelyek szerint a mezőgazdasági szövetkezet használatában levő, a szövetkezeten kívüli magánszemélyek tulajdonában álló földek ellenérték fejében megválthatók. Átveszi azokat a szabályokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánszemély a tulajdonában levő földet, — ingyenesen vagy térítés ellenében - felajánlhassa az államnak vagy szövetkezetnek. Változás viszont, hogy míg a belterületi földet jeAz ülésterem lenleg csak az állam javára lehet felajánlani, a javaslat lehetővé teszi az ilyen föld felajánlását szövetkezet részére is. Ebben is kifejezésre jut az a jól bevált, a szabályozásban azonban eddig következetesen nem érvényesült elvünk, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon: azonos jellegű szocialista tulajdon. A magánszemélyek földtulajdonáról Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések - a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében - korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-, lakás- és üdülő-, valamint termőföldtulajdon mértékét.- Változatlanul szükséges - hangsúlyozta - annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tagjai - a házastársak és kiskorú gyermekeik - tulajdont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött - kiskorú - gyermek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött - kiskorú - gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott száma nem teszi lehetővé, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is megengedjük a lakás (lakótelek) és üdülő (üdülőtelek) vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább emelné az egyébként is magas ingatlanárakat. Emellett a család minden tagjának önálló tulajdonszerzési lehetősége jelenlegi társadalmi viszonyaink között indokolatlan vagyonfelhal- mozódáshoz, illetve jövedelemszerzéshez vezetne.- A tulajdon családi alapon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát azonban a törvényjavaslat - a föld művelési ágától és a magánszemély foglalkozásától függetlenül - hatezer négyzetméterben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy a Minisztertanács az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. Ennek alapján a minisztertanácsi rendelet a megszerezhető termőföld nagyságát egyes területeken ezerötszáz négyzetméterben, háromezer négyzetméterben, illetőleg három hektárban határozza meg. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek termőföldtulajdont is önállóan szerezhet. Megszűnik a javaslat értelmében a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelek tulajdon összeszámítása. Az ilyen összeszámítás ugyanis indokolatlan, mert a területek különböző rendeltetésüek, azo(Folytatás a 2. oldalon)
