Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
987. március 19. Képújság 3 Investbank-vállalkozások Hagyományos hitelezési tevékenysé- je mellett saját tőkével is bekapcsolódott íz exportbővítést, illetve műszaki fejlesz- ést szolgáló, különböző vállalkozások fi- lanszírozásába az Investbank Műszaki :ejlesztési Bank Betéti Társulás. Temesi Sándorné, a pénzintézet ügy- rezető igazgatója elmondotta: korábban ilsösorban a kisebb kockázatú finanszi- ozási formákat részesítették előnyben, nivel az indulásnál nem rendelkeztek számottevő tartalékkal, s az esetleges 'eszteség a szűkös alaptőkét csökkenetté volna. A négyéves eredményes mű- ;ödés révén elért nyereségből sikerült elentősebb tartalékot létrehozni. A pénz- ntézet alaptőkéje 620 millió forint, de 'agyona már meghaladja a 700 millió fo- intot. így a bank anyagi lehetőségei - az nduláshoz képest - lényegesen kedve- :őbbé váltak, s ezt felhasználja arra, íogy kockázatosabb, de nagyobb hasz- íot ígérő vállalkozásokba is belefogjon. Az Investbank a hódmezővásárhelyi _enin Termelőszövetkezettel együttmű- ;ödve elektronikus mérlegek gyártására jazdasági társaságot hozott létre. A ter- nelőszövetkezet melléküzemága már ;orábban is foglalkozott mérleggyártás- >al, de a gazdaságnak nem volt elegendő )énze a fejlesztéshez, s így a vállalkozást lem tudta a piaci igényeknek megfelelő ütemben felfuttatni. A bank által adott tőkéből már tellett erre, új üzemépületet is vásároltak, s így az időközben megalakult gazdasági társaság jelentősen bővítheti értékesítését. Termékeit elsősorban a hazai hús- és gabonaipari vállalatok használják fel, de exportra is szállít. Az ÉLGÉP külföldön értékesített gyártmányaihoz készít speciális mérlegeket. Két másik vállalkozás előkészítésével is foglalkozik a bank. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézettel, a Budapest Bankkal, valamint egy osztrák pénzintézet leányvállalatával és néhány más hazai vállalattal a közeljövőben megalakítja a Flexys Gyártásautomatizálási Rt-t. Az új szervezet a rugalmas gyártórendszerekhez, számítógéppel vezérelt, összekapcsolt gépekhez fog számítástechnikai programokat készíteni, melyeket Magyarországon, Ausztriában és harmadik piacon értékesít. Egy másik vállalkozás keretében - az AGRIT Agrárinnovációs Bankkal, valamint néhány termelővállalattal - betéti társulást hoz létre cukorhelyettesítő szer előállítására. A társulás a gyártási feltételek megteremtése után szalmából állítja elő termékét, amely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, így nem okoz fogszuvasodást és a diabetikus üdítőitaloknál is alkalmazható. Több étolaj Kőbányáról A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat a korábbinál több növényi olajat izállít a nagyfogyasztóknak és az élelmi- >zer-feldolgozó üzemeknek, amellett, íogy a növekvő lakossági igényeket is Jelégiti. A vállalat Kőbányai Növényolaj- jyárában az idén a tavalyinál 14-15 szállókkal több, összesen mintegy 6500 onna étolajat gyártanak, s szállítanak íordókban, közúti és vasúti tartályko- :sikban a nagyfogyasztókhoz. A kőbá- íyai gyár étolajtermelésének csaknem )0 százalékát teszi ki a tartósítóipar szánára finomított növényi olaj, néhány ivén belül pedig teljes egészében ez az izem látja el az élelmiszeripart étolajjal. A kőbányai üzem már most csaknem eljes ellátást nyújt növényi ételzsírokból; ; termékekből az édes- és sütőipar ren- ielt az idén többet a szokásosnál, így 1987-ben 7,5 ezer tonnányit gyártanak belőle. A termelés fokozását a növényolajipar egészét érintő rekonstrukciós program első ütemében megvalósult beruházások teszik lehetővé. Az idén folytatják a beruházást Kőbányán, ahol a tavalyi 15 600 tonnával szemben 1987-ben már 21 ezer tonna nyers növényi olajat nyernek ki napraforgóból és repcéből. A nyersolaj exportját is növelni tudják: mintegy 11 ezer tonnát juttatnak el a külföldi megrendelőkhöz. Az idén üzembe állítják az új, naponta 150 tonna teljesítményű maghéjazó berendezést. Az energiatakarékossági program keretében új maghéjtüzelésű kazánt is felállítanak, ennek révén a földgáz mintegy negyedét megtakaríthatják. Országos öntözési tanácskozás Kétnapos országos öntözési tanácskozás kezdődött szerdán Győrött az Országos Vízügyi Hivatal rendezésében. \ mezőgazdasági vízhasznosítást irányí- ó szakemberek részvételével lezajló iszmecsere első napján elhangzott slőadások és felszólalások egyik köz- sonti témája volt, hogy a mezőgazdasági izemek tavaly az aszály ellenére sem sasználták ki eléggé az öntözési lehetőségeket. Egész évbem mindössze alig 'alamivel több mint 150 ezer hektárra jutattak mesterséges csapadékot. A víz- igyi szervezet ezenkívül még több mint 00 ezer hektárra tudott volna minden íehézség nélkül öntözővizet biztosítani. Mindez, hangoztatták, különösen szem- jetűnő, ha tekintetbe vesszük, hogy a jazdaságok az elmúlt évben már együt- esen 100 millió forintnál nagyobb össze- jű központi támogatást kaptak az öntö- :éshez. A tavaly bevezetett támogatási endszer egyébként az idén is érvényben lesz. Ennek kihasználásával szeretnék elérni, hogy 1987-ben legalább 218 ezer hektárra juttassanak a termelők mesterséges csapadékot, Az öntözési főművek azonban ennél lényegesen nagyobb területre, mintegy 300 ezer hektárra tudnak vizet biztosítani. Az öntözővízre minden jel szerint szükség is lesz. A talajvizszint 1982 óta alacsonyabb az ideálisnál, s ez, az előrejelzések szerint, az év további részében sem javul lényegesen. A tanácskozáson bejelentették, hogy az idén is, és azt követően 1990-ig folyamatosan, főként az öntöző főművek rekonstrukciójára használják fel az ilyen célokra központi forrásokból rendelkezésre álló mintegy 600 millió forintot. Új beruházásokra 130 millió forintot költenek, s ezek nagyobb része Bács-Kiskun, Szolnok és Békés megyékben valósul meg. A tervezett rekonstrukciós munkák többsége ugyancsak az Alföldet érintik. Kohósalak-cölöpökön állnak a házak Új épület-alapozási technológia ipar- izerű alkalmazását kezdte meg a Hajdú- 3ihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, iölöpözési eljárása a Budapesti Föld- nérő- és Talajvizsgáló Vállalat, valamint i hajdúsági tanácsi építők közös szolgá- ati szabadalma, amelynek alkalmazásául a hazai kohókban képződő salakot íasznosítják. Korábban az építkezések szervizútjai spültek kohósalakból, s arra figyeltek fel i szakemberek, hogy az ideiglenes utadat a munkák végeztével szinte lehetet- en feltörni. A kísérletek során bebizo- íyosodott, hogy az eddig hulladékként ;ezelt kohósalak - amelyből hazánkban :saknem egymillió tonna képződik éven- e - kiválóan alkalmas lakóházak és igyéb épületek alapozására. Alkalmazása 30-40 százalékkal olcsóbb, mint az eddigi sík- vagy mélyalapozások. Tavaly Debrecenben, Püspökladányban és Jászberényben készültek 4-5 szintes lakótelepi épületek az új módszerrel, de alkalmas a technológia magasabb házak alapozására is. Az új technológia rendkívül gyors és rendkívül egyszerű: előbb furatot készítenek a földbe, majd e furatba kerül a vizes kohósalak. A salakot autódarura függesztett mélyvibrátorral erősen tömörítik, s az így elkészült cölöp máris teherbíró, nedves, iszapos talajban szigetelést sem igényel. A helyben készülő kohósalak cölöpözési eljárást a MTESZ szakértői bizottsága a tavaly meghirdetett, a gazdaságos anyagfelhasználást szorgalmazó technológiai korszerűsítési országos pályázaton első díjban részesítette. Felnőtt- és gyerekhangok Nagyszokoly holnapja elé Hatan - akik a tavaszt várják A holnapok a mában gyökereznek. A mai és tegnapi tervek, elképzelések, örömök, gondok, a holnap alapjai. Ezekről beszélgetünk Nagyszokolyban: felnőttekkel, gyerekekkel. ♦ Gulyás Istvánná, a községi tanács adminisztrátora félretolja asztalán a fekete selyem borítású, vaskos könyvet majd nyomban megjegyzi:- A pirosat jobban szeretem, abban a házasságkötések vannak, ebben a halottak.- Melyiket használja gyakrabban?- Sajnos a feketét. Sok az idős ember a faluban és bizony... egyre többtől veszünk végső búcsút. A múlt évben is tizennyolcán haltak meg. Beszéljük inkább másról! Igaz - amit egyszer meg akartam írni az újságnak - az is az öregekkel kapcsolatos. Azt szerettem volna, hogy mások tanuljanak az esetből. Tűz volt itt a faluban. Szerencsére a helybeli önkénteseknek sikerült időben eloltani a tüzet. Szóval az lett volna ebből a tanulság, hogy jobban kell figyelni valameny- nyiünknek. Mit akarnak hallani a faluról? Azt talán jobb lenne, ha az elnök elvtárs mondaná, hogy milyen terveink vannak, ő az illetékes - bár én is tudom. Azért várják meg őt. Különös ennek a falunak a terjeszkedése, mert a forgalmat, ami átmegy a községen, azt keresztezi a főutca. Egy-kétszáz méter és már át is ért az utazó a községen, nem sokat lát. Az új házak más utcában vannak. Nem sok, az igaz, mert az elmúlt tíz évben nem épült húsz ház. Egy párat felújítanak, de a fiatalok Tamásiba, Siófokra költöznek inkább. Ott építenek nekik a szülők. Én maradtam, nem vagyok még negyvenéves, de közel járok hozzá. Itt születtem a holnapomat is itt szeretném megérni... * Delet harangoznak éppen. Az iskola felől gyerekek szaladnak. Apró emberek, a holnap képviselői. Egyed Melinda, Csincsi Róbert, Papp Gabriella, Kódiás Krisztina, Papp Zoltán, Herczeg Judit első és második osztályba járnak. A tavaszi történelmi évfordulókra emlékező ünnepségre készülődnek. Ezért sietnek haza, de szívesen beszélnek magukról, családjukról, a faluról. Egymás szavába vágva harsogják:- Jó az iskola, nem verekedések a tanárok... Az én apukám kőműves... Az enyém meg malacokat etet... Én hároméves voltam, amikor apu meghalt... Nekem meg van kettő, egyszer egyiknél, máskor a másiknál vagyok... Az én szüleim is elváltak, de vannak ám így többen is az osztályban... Az én édesapám For- nádon esztergályos, édesanyám is ott takarít... Az enyém meg otthon koporsókat, meg koszorúkat árul, de apu hétfőn már traktoros lesz... - Nézzétek, egy sportrepülő! Talán csak nem az iskolánkból engedték ki!...- Ne oda figyelj, hanem a bácsira!... Az anyukám Iregben tekercsel... Én szeretek itt, mert nem olyan nagyképűek a gyerekek, mint a városban, a testvérem is kicsit az, ott Fehérváron... Itt lehet gyalogolni... Emeletes ház is van már... Most csinálták meg a kisvendéglőt, ott szemben van a Pince presszó, nem nagy, de szép... Ha akarja, én az óvodát megmutathatom!... Én elkísérem a Hérincs bácsihoz, ő mindig rendben tartja az utcát, ha nagy a víz, akkor elvezeti, hogy ne legyen sár...- El tetszik jönni az ünnepségünkre is? A március ünnepére című verset mondjuk el... Csanádi Imre írta. Akkor tessék most meghallgatni, én a harmadik vers szakot mondom. Melinda, kezdjed már!... *- Nyolc tantermes iskolánk van - kezdi Viszló József tanácselnök. Száznegyven a tanulói létszám, a tanároké tizenegy. Ez év nyarán - céltámogatással - szeretnénk elkészíteni az iskolában a központi fűtést. Most olajkályhák vannak. Ha mára tervekről esik szó, akkor a kultúrház felújítását is ide kell sorolni. Nagyon rossz állapotban van az épület, a legszükségesebb állagmegóvási munkák már nem halaszthatók tovább. Ha az akarjuk, hogy a fiatalok megmaradjanak, szórakozási lehetőséget is biztosítani kell. Ez nagyon nehéz dolog. Kis falu, kis lehetőség. Ha pénzünk volna, akkor sem tudnánk ám sokkal nagyobb dolgokat produkálni, csak mondjuk a legfontosabbakat vehetnénk hamarabb sorra. Egy falu ne akarjon város lenni, ez nem azt jelenti, hogy ne fejlődjön. Ne legyenek olyan tervei, ami meghaladja erejét, emiatt aztán örökösen csak panaszkodjon. Még 1985 őszén meghatároztuk az 1986-90-es évek teendőit. Úgy ítéltük meg, hogy a község legsürgősebb feladata az ősszel, télen járhatatlan, földes utcák lakóinak életkörülményeit javítani. Ilyen volt például a Táncsics utca. Egyik nagy god- nunk, az utcák zömének az egyoldalú beépítettsége, ez a tanácsra több anyagi terhet rak... Régi igény volt a faluban a hangos híradó is. Ezzel megoldottuk a lakosság tájékoztatását. Szintén évek óta húzódó problémát jelentett az óvodánál és a konyhánál a tüzelő tárolása. Raktárát építettünk, így az anyagok vagyonvédelmi szempontból is jobb helyre kerültek. A járdafelújítás, a csapadékvíz elvezetése apróbb eredmény, de itt fontosnak számít. Látványosabb munkának ígérkezik az új boltunk építése, amit a KOP-KA Áfésszel közösen tervezünk. A téesz, a lakosság is biztosít majd társdal- mi munkát. Az a helyzet alakult ki nálunk, hogy a településfejlesztési hozzájárulásból befolyó forintok - a sok mentesség miatt - alig haladják meg a korábbi községfejlesztési adó összegét. Ezt a pénzt most, 1987-ben az alsó bolt - ez az új - építésére akarjuk felhasználni... ♦ Az orvosi rendelő épületén látszik, hogy alig tizenéves. Szolgálati lakás van a közös fedél alatt. A fehér falak és fehér ajtók mögött csönd, csak egy legényke kopog orvosi igazolásért. Dr. Biró Ferenc öt éve él Nagyszokolyban:- A legtöbben ér-, keringési és légzőrendszeri panaszokkal keresnek meg. Szív, magas vérnyomás. Az életkörülmények, az étkezési szokások szerepet játszanak, de ezeket orvossággal nem lehet megváltoztatni. Nincs olyan ház, ahol 2-3 disznót ne vágnának le. Jó zsíros, fűszeres ételek, már a gondolatra is nyál képződik az emberben, de ki hiszi el, hogy egészségtelen? Egy falusi körzeti orvosnak nem is csupán szakmai kérdésekkel kell foglalkozni, hanem gyakran a szociálpolitikaival is. Ezek néha egybefonódnak. Az elöregedés jellemzi a falut, de azért születnek is itt emberek. A Papp Gyuláéknál a Kisfaludy utcában helyben vezettem le a szülést. Hirtelen jöttek a fájások, amikor a mentő megérkezett, már az újszülött sem váratott magára. Egy 3400 grammos nagyszokolyi babát köszönthettünk... * A községben 1980-ban 1350-en éltek. Ez a szám hat év alatt 1200-ra csökkent. A fiatalok elköltözésének okát - a tanács reményei szerint - megszünteti majd ebben az évben az a hat telek, amely családi ház építésére alkalmas. DECSI KISS JÁNOS A tanács háza - ahol a gondokból tervek születnek Viszló József: Kis község - kis lehetőségek
