Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
f: Bíl BIZOTTSAGANAK LAPJA MSZMP TOLNA MEGYE! AZ MA Nagyszokoly 1987. március 19. holnapja CSÜTÖRTÖK XXXVII. évfolyam, elé 66. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé egkezdődik ma délelőtt 10 órakor az Országgyűlés idei első plenáris tanácskozása, a törvényhozó testület tavaszi ülésszaka. Várhatóan napirendre tűzik - a Minisztertanács javaslatának megfelelően - a földről szóló törvényjavaslat megtárgyalását, továbbá annak a két beszámolónak a megvitatását, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész - alkotmányos kötelezettségének eleget téve - mond el a képviselőknek a bírói munka, a bűnüldözés tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről. Előreláthatóan tehát három jogi jellegű témája lesz az ülésszaknak, amelyhez számos előkészítő tanácskozás kapcsolódott ebben a hónapban. A nagy érdeklődéssel várt és kísért földtörvénytervezetet előzetesen véleményezte a parlament négy - mezőgazdasági, építési és közlekedési, településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi - szakbizottsága. A képviselők üléseinek tárgya volt (a jogi bizottságban, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportoknál) a két igazságügyi vezető beszámoló anyaga is. Az országgyűlési ügyrendnek megfelelően a képviselőknek a törvénytervezethez fűzött módosító indítványait a jogi bizottság terjeszti majd a plénum elé. A leglényegesebb javaslat az volt - miként a sajtó már hírt adott róla -, hogy a törvénytervezetből töröljék a tartós földhasználat jogintézményét, s ezt a majdani törvény - várhatóan szeptember 1-i - hatályba lépésével egyidejűleg szüntessék meg a gyakorlatban is. A születőben lévő földtörvény kidolgozását különösen indokolttá tette, hogy a földek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét jelenleg számos jogszabály rendezi. így külön törvény rendelkezik a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről. Törvényerejű rendeletek szólnak a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról, a tartós földhasználatról, a földrendezésekről, a külföldiek ingatlan- szerzésének szabályozásáról. Minisztertanácsi rendeletek állapítják meg az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésére, az állampolgárok telektulajdonára, továbbá lakás- és üdülőtulajdonára vonatkozó rendelkezéseket. A nagyszámú és különböző szintű jogszabály megannyi előírása között az állampolgárok nem tudnak eligazodni, s ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazása a földügyekben eljáró szerveknek is gondot okoz. A földekre vonatkozó jelenlegi szabályozás több tekintetben már a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel sincs összhangban, nem segíti elő kellően a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsítését. A beterjesztendő törvényjavaslat kifejezésre juttatja a jogalkotónak azt a szándékát, hogy hosszú távra szólóan, átfogóan és egységesen szabályozza hazánkban a földek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. Egyik legfontosabb vonása: gyakorlatban is érvényt kíván szerezni annak az elvnek, hogy az állami és a szövetkezeti földtulajdon egy típusú, szocialista tulajdon. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényerőre emelkedő jogszabály hatálya kiterjed majd - a tulajdoni viszonyoktól és a hasznosítás módjától függetlenül - az ország területén fekvő minden földre, ideértve a vízzel borított területeket is, valamint a földön álló épületre és egyéb építményre; viszont nem terjesztik ki a hatályát az erdőkre, amelyekről egyébként önálló törvény rendelkezik. mi a plénum további napirendi témáit illeti: a legmagasabb bírói fórum, illetőleg az ügyészi szervezet vezetője legutóbb 1983-ban számolt be az Országgyűlésnek az irányítása alá tartozó intézmények működéséről. Ezúttal - miként az előkészítő képviselői tanácskozásokon elmondták - a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség 1985. és 1986. évi tevékenységét, tapasztalatait adják közre. Nem dohányzó közösségekért! Akciót hirdet a Vöröskereszt megyei vezetősége Tegnap délelőtt a Vöröskereszt negyei vezetősége munkaértekez- etet hívott össze a „Nem dohányzó közösségekért!” akció részleteinek negbeszélésére. A program csak pillanatnyilag jgyéves, hiszen bármikor folytatható is kibővíthetö lesz, ha az első év neghozza a sikerét. Az akció egyúttal pályázat is, ímelyben részt vehetnek családok, nunkahelyi kollektívák, választott estületek, szervezetek, kulturális, izórakoztató, vendéglátóintézmé- lyek, egységek. A pályázat feltételeit is az elnyerhető díjazás rendszerét i Vöröskereszt dolgozza ki és hoz- :ák majd nyilvánosságra. A pályázat célja a nem dohányzók 'édelme a passzív dohányzás ártalmaitól, a dohányzók jogainak tiszteletben tartása mellett. Példamutatással szeretnék megakadályozni, hogy a fiatalok elkezdjék a dohányzást és támogatják a leszokni akarókat is. A pályázat jól illeszkedik az egészség- védelmi nemzeti programhoz és az „Egészséget mindekinek!” elnevezésű nemzetközi akcióhoz. Ez utóbbi keretében vállalta el hazánk, hogy 1995-re a lakosság legalább nyolcvan százaléka legyen nem dohányzó és ötven százalékkal csökkenjen a dohányfogyasztás. Természetesen még a pályázat lebonyolítását sem tudja vállalni a Vöröskereszt egyedül, ezért az akcióban részt vesznek az állami, társadalmi és tömegszervezetek és más szervek, intézmények, üzemek is. Washingtoni megbeszélések Szűrös Mátyás találkozott Shultz külügyminiszterrel Lázár György fogadta Addisz Tedlát Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Addisz Tedlát, az Etióp Központi Tervezés Nemzeti Tanácsának elnökét, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a magyaretióp kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság etióp tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes, a vegyesbizottság magyar társelnöke, jelen volt Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a vegyes bizottság magyar alelnöke, valamint Wondwossen Hailu, a Szocialista Etiópia budapesti és Bognár Gyula, hazánk addis-abebai nagykövete. Új közművelődési tanács A Művelődési Minisztériumban Köpe- czi Béla művelődési miniszter elnökletével szerdán újjáalakult a közművelődési tanács. Tagjai állami szervek, társadalmi, érdekképviseleti szervezetek és szövetségek képviselői, valamint kulturális személyiségek. A testület alelnöke Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, titkára Fodor Péter, az MM közművelődési koordinációs titkárságának vezetője. A tanács kezdeményező, tanácsadó szerepet vállal abban, hogy a közművelődés szervesebben kötődjön mai valóságunk változásaihoz, elősegítse a gazdasági-társadalmi fejlődést, a kultúra demokratizálását. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, kedden találkozott George Shultz külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú, építő szellemű megbeszélésen áttekintették a magyaramerikai kapcsolatok helyzetét, az ezzel összefüggő kérdéseket. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű George Shultz amerikai külügyminiszter áprilisi moszkvai megbeszélései újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó megtartását eredményezhetik - közölte szerdán elutazása előtt Michael Arma- cost, politikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter-helyettes a szovjet fővárosban folytatott kétnapos megbeszélései után. Mindkét fél lehetségesnek tartja az előrelépést az európai közepes hatótávolságú rakéták problémájában, bár még lényeges részletek várnak megoldásra - mondotta. Általános javulás volt tapasztalható a két ország kapcsolatában, különösen azután, hogy a Szovjetunió úgy döntött: elválasztja a közepes hatótávolságú atomrakéták csökkentésének körkérdéseiről, beleértve a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás témakörét. Szűrös Mátyás tájékoztatta az amerikai külügyminisztert Magyarország fejlődéséről, az ország helyzetéről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzeléseit a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztéséről, különös tekintettel a közelgő szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozóra. A megbeszélésen részt vett dr. Házi Vencel, Magyarország Washingtoni nagykövete. dését a többi leszerelési problémától. Michael Armacost kijelentette, hogy a szovjet külügyminiszterrel, Eduard Se- vardnadzéval és első helyettesével, Julij Voroncowal folytatott megbeszéléseken megállapodtak George Shultz április 13-16-ra tervezett látogatásának részleteiben. Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásain a szovjet-amerikai kapcsolatok egészét áttekintik majd. Armacost „hasznosnak, őszintének, barátinak és építő jellegűnek" nevezte a kétnapos moszkvai megbeszéléseket, amelyeken a regionális konfliktusokról volt szó. (A szovjet-amerikai kapcsolatok javulásáról és kilátásairól szól a Mai kommentárunk a 2. oldalon.) Armacost befejezte moszkvai konzultációit A tél harmadik támadása után Erősen károsodtak a szőlők A szekszárdi borvidéket és a megye szőlöskertjeit 1928-ban és a következő télen károsította olyan mértékben a fagy, mint idén. A hőmérő higanyszála január 13-án süllyedt a legmélyebbre, ekkor még nem okozott különösebb gondot a nyugalmi állapotban lévő rügyeknek, ám a második, illetve harmadik hideghullám - utóbbi február első napjaira is áthúzódott - jelentősen károsította a szőlőket, s a gondokat csak fokozta a március első napjaira jellemző, hosszan tartó lehűlés, melynek következményeként sok helyen elfagytak az egy- és több éves vesszők. Érthető hát a mezőgazdasági üzemek szakembereinek idegessége, mint ahogy a kistermelők nyugtalansága is. A mintegy 2000 hektárra becsülhető szekszárdi borvidéken 600 hektáron - főként az északi területeken és a dombok alsó részén - 90 százalékosnak becsülik a szakemberek a fő- és mellékrügyek, sőt a rügyalapok károsodását. Feltételezésük szerint az említett területen a tőkék, az „öregebb” részeken lévő rejtett rügyekből, a tőkék legalsó részeiből hajtanak csak ki. így csak néhány jól regenerálódó szőlőnél várható kisebb termés. A borvidék középső részén ötvenszázalékosnak tekinthető a fő- és mellékrügyek elfagyása, amely megközelítőleg 800 hektárt érint. Az említett területen kihajtanak a szőlők, a terméscsökkenés nagyobb rügyterheléssel mérsékelhető, így közepes termésre lehet számítani. A védett völgyekben egyes fagytűrő fajtáknál az eddigi felmérés alapján 30 százalékosnak ítélik meg a téli károkat. így az eddig alkalmazott metszési módon nem szükséges változtatni, jó termésre számíthatnak a borászok. A csonthéjas gyümölcsfák virágrügyei is károsodtak, leginkább az őszibarack. Ezzel együtt a gyümölcsösök jobban kiheverik a fagy támadását, mint a szőlő. Ha megérkezik a gyors és tartós felmelegedés, jobban regenerálódnak a fák. Tanácsként azt ajánljuk, hogy a kistermelők várják meg a rügyek duzzadását. A szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezet egyik elfagyott szőlőtáblája
