Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-18 / 65. szám
1987. március 18. TOLU* A __ NÉPÚJSÁG 5 Számítástechnika: a tudománynak és a technikának adatfeldolgozással foglalkozó ága. Magyarországon jelenleg mintegy 2000 univerzális számítógép mellett - melyek jobbára a hivatásosokat segítik munkahelyeiken - hozzávetőlegesen 20 000 mikro- és miniszámítógép dolgozik az állami vállalatoknál, iskolákban. Egyesek szerint 90 000-150 000 nagyrészt hobbikategóriájú számítógép van magánkézben, illetve kisvállalkozások tulajdonában. Számuk többek szerint évente megkétszereződik. Lokális rendszer Szekszárdon Aki volt már kórházban, jól tudja, hogy a lehető legelviselhetetlenebb az az idő, amely várakozással telik. Várunk a betegfelvételre, a vizsgálatokra, a zárójelentésre, egyszóval a papírmunka elintézésére. Ez a tortúra elkerülhető ott, ahol számítógépre viszik az adatokat. A számítógép nemcsak pontos ágynyilvántartást vezet, hanem minden betegről percről percre mindent tud. Tudja, hogy kinek mi a baja, milyen és mennyi gyógyszerre van szüksége, s azt is, hogy ezek együttes szedése káros-e vagy sem. A számítógép a vizsgálandó beteg adatait minden osztálynak megküldi, s ezzel rengeteg adminisztrációtól szabadul meg a kórház személyzete, s mindenekelőtt az orvosok. Kapcsolatok A gyógyulás is, a gyógyítás is időbe telik, s az orvos számára nagyon fontos, hogy a folyamat minden egyes mozzanatát lássa. Ezt teszi egyszerűvé, áttekinthetővé a számítógép. Segít abban, hogy adatokat rögzít, visszakeres, s az információkat „kidobja” a képernyőre. A segítségével körzeti, úgynevezett „lokális” rendszerek szervezhetők meg. Ezt azt jelenti például, hogy összekapcsolja a szűrőállomások, a körzeti orvosi, illetőleg az üzemorvosi nyilvántartást. Ilyen lokális rendszer működik Szekszárdon, amelynek központja a megyei kórház dokumentációs és információs központja, ahol a számítógéppark nemcsak az orvosok munkáját könnyíti meg, de vezérli a gazdasági tevékenységet is. Tolna megyében, Szekszárdon, a Balassa János kórházban ez a munka 1967-ben kezdődött, amikor minden egyes ápolási esetből adatlapot készítettek, és ezt holerit gépeken dolgozták fel. Az egészségügyben 1975-ben vezették A betegfelvétel ideje mindössze két-három perc be a számítógépes programot, ekkor az országban öt ilyen jellegű központ épült, s az egyik Szekszárdon. Az azóta eltelt 12 év alatt jelentős kutató-fejlesztő munkát végeztek, feltérképezték például, hogy milyen betegségek fordulnak elő a leggyakrabban megyénkben. Mindekiről, aki kórházi osztályra kerül tudják, hogy milyen betegségben szenved, s tudják azt is, hogy elhagyva a kórházat mi lett a beteg további sorsa. Segít a gép is A számítógép „feljegyzi”, hogy ki miért, és mikor került táppénzre, járványfigyelő rendszer működik, nyilvántartják a véradó donorok adatait, s sürgős esetben a gép „mondja” meg, hogy a donorok közül ki az, akinek a vérösszetétele azonos a receptoréval. A szekszárdi Balassa János kórház a nagy kórházak közé tartozik, hisz 1520 ágyas. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a pontos információnak. Számítógépre kerül itt a betegfelvétel, a laboratóriumi vizsgálat eredménye, a műtéttel kapcsolatos minden adat, a kórszövettani és a röntgerneredmény. Ha például a rendelőintézetet a beteg felkeresi, már aznap tudják a dokumentációs és információs központban, hogy mi a baja, s hová utalta be a szakorvos. Országos programok - Szekszárdon A mikroszámítógépek 1983-tól tartoznak a számítógéprendszerbe - összesen negyvenet kapcsoltak be a hálózatba. A kórházi osztályokon a terminál használata napi gyakorlattá vált. A dokumnetációs és információs központot egyébként a kórházból kiemelte a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium, a Gyógyítóellátás Információs Központja lett. A szekszárdi megyei kórházzal való kapcsolatban ez azonban semmit sem változtatott. Ahogy most hivják a Gyógyinfok országos hatáskörű szerv, így több országos program kidolgozása a feladatuk. Ilyen például az egészség- ügyi gyógyító-megelőzés tárcaszintű kialakítása, és az egészségmegőrző programba is bekapcsolódnak. A Gyógyinfok-nál jelenleg 50-en dolgoznak, de minthogy a feladatokat eny- nyien nem tudják megoldani, létszámbővítést terveznek. Fejlesztéssel 25-en foglalkoznak, a dokumentációs osztályon 28-an dolgoznak. Orvosok, kutatók, számítástechnikusok. Az együttműködés, a közös munka különös jelentőséggel bír, hisz az orvosok számítástechnikusok, a számítástechnikusok pedig orvosok nélkül itt nehezen boldogulnának. Számítógépes minőség-ellenőrzés Az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárában közel egy éve végzi a szovjet exportra kerülő nyomástávadó műszerek minden darabjának ellenőrzését ez a saját fejlesztésű jelátalakítóval és jelfeldolgozóval kiegészített Commodore-64-es számítógép. Egyszerre 6 műszer 9-9 adatát képes vizsgálni a gép. A mért adatokat és a hitelezési bizonylatot automatikusan kinyomtatja, ezáltal a szubjektív megítélést teljesen kiküszöböli, a minőség-ellenőrzést meggyorsítja. A gép kezelését illetve kiszolgálását egy ember látja el. Bóvári Ferencné meós I Komputerek kézi kő ny ei A közkönyvtárak dolgozói a megmondhatói annak, hogy az utóbbi két év bestsellerei a számítógépek alapismereteit tartalmazó kézi-és tankönyvek voltak. Nem egy olyan olvasó van, aki a féléves büntetést is vállalván, magánál tartja ezeknek az okos és praktikus gépeknek a leírt titkát. A többiek? A többiek be-betérnek a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiba is igyekszenek megvásárolni a cseppet sem olcsó, tudós könyveket. Zörényi Zoltánnétól, a szekszárdi Babits Mihály könyvesbolt vezetőjétől megtudtuk, hogy az utóbbi két évben növekedett meg rohamosan a számítógéppel foglalkozó könyvek és kiadványok iránti kereslet. Már nemcsak az állami kiadók, hanem a könyvkiadási joggal rendelkező és ilyen jellegű könyveket kiadó cégek munkáit is keresik. Mindenki; vállalat, gazdálkodó egység, de legtöbben magánszemélyek, és közülük is nem egy esetben a gyerekek. Zörényi Zoltánné további kérdésünkre elmondta azt is, hogy jelenleg dr. Ury László; Commodore-kézikönyv I—II. munkája és a Hetedhét sorozat C-16 és C-64-es darabjai a legkeresettebbek. Telefonérdeklődésünkre Bállá Mártonná, a szekszárdi Arany János utcai könyvesbolt vezetőjének véleménye végsősoron megegyezett boltvezető társnőjével, ám azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az érdeklődők egyre újabb és újabb generációs számítógépek leiratai, kézi- és használati utasításai iránt érdeklődnek. A könyvesbolt kereslete valamiféleképpen jelzi a magyarországi személyi számítógép forgalmat és újdonságot. Több kézikönyvet a kiadó vissza is vont, mert, mire elterjedt volna a szerkezet, megelőzte azt egy konstrukciójában újabb, értelmesebb változat. AZ OPERÁTOR Minilexikon A thermográf egyenletes hőmérsékletet jelez a légkondicionált teremben. Akár tél, akár nyár van, itt mindig 20 fok körüli a hőmérséklet. A gépek csendben dolgoznak, sok apró lámpa felvillanásaival kísérve. Az operátorok birodalma ez. Azoké az operátoroké, akik a KSH SZÜV szekszárdi számítóközpontjának R-35- ös géptermében dolgoznak. A nagy számítógép üzemeltetéséhez több ember szükséges: programozó, adatrögzítő, operátor, karbantartó, technikusok. A számítóközpont, akárcsak egy nagyüzem három műszakban dolgozik - magyarázza Vincze Csaba, operátor, aki éppen délelőttös, s fehér köpenyben tevékenykedik a gép körül.- Ezt a munkát 81 óta végzem. A mi feladatunk az, hogy üzemelés közben kiszolgáljuk a gépet mindazokkal az információkkal, amelyekre szüksége van. Párbeszédet folytatunk vele. Egyszerre többféle programot futtatunk. A gép képernyőre vetíti, hogy éppen milyen információra van szüksége. Minden információnak megvan a maga kódszáma. A periféria azokat az információhordozókat, mágneses szalagokat és lemezeket jelenti, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a számítógéppel, azaz képletesen a háttérben vannak. A programfuttatáshoz szükséges adatszolgáltatás mellett a másik feladatunk az, hogy a program végén kinyomtassuk, papíron megjelenítsük sornyomtatóval a végeredményt. Munka közben döntünk arról is, hogy melyik program következzen, melyiket állítsuk le, s meghatározzuk az egy időben futó programok sorrendjét is. Mindezek mellett a gépek mechanikai ellenőrzését és felügyeletét is mi látjuk el. Igaz, hogy a gépek úgy vannak kiképezve, hogy érzékenységükkel észlelik az egyszerű mechnikai hibákat és azokat ki si javítják, de mégsem lehet őket magukra hagyni. Előfordul egyszerű papírszakadásoktól kezdve szalaggyűrődésen át több minden. Az operátor feladata az is, hogy mindezekt megakadályozza, s csökkentse a kockázati tényezőket. Akár bábeli zűrzavarnak is mondhatná a laikus azt a beszélgetést, amit a számítógépes szakemberek egymás között folytatnak. Számukra már természetessé vált a csupa angolszász kiejtésű szavakból álló szókincs. Azoknak viszont, akik kevésbé jártasak a számítógépek világában, furcsának és érthetetlennek tűnik. - Lehetne-e magyarítani? - tették fel a kérdést többször is a programozók. Lehetne, de nem érdemes - válaszolták, mert már az angol nyelvterületen sem jelentik ugyanezt ezek a szavak, mint jelentettek eredetileg; átvitt értelemben használják őket, módosult a jelentésük, tehát a szó szerinti fordítás mindenféleképpen téves lenne. Emellett szerte a világon szakmai nyelvvé is így váltak. A KSH SZÜV szekszárdi számítóközpontjának szakembereivel a közérthetőség kedvéért egy kisebb szótárt amolyan minilexikont készítettünk a leggyakrabban használt kifejezésekből! Klaviatűrar billentyűzet. Memória: informácitároló. Input: bemeneti rész. Autput: kimeneti rész. Display, azaz monitor: megjelenítő képér nyő. Terminál: a display és a klaviatúra együtt. Floppy: mágneses hajlékony tarolólemez, amely 60 oldaltól akár 300 oldalig terjedő könyv betűit is képes tárolni. Harddisck: kemény lemezből való mágneses tároló, amely a hajlékony lemez információjának több 10 ezerszeresét is tudja tárolni. Winchester: a harddisck egyik fajtája, a gépbe épített olyan tárolólemez, amelyet nem lehet kivenni. Printer: szövegkiíró - lehet olyan hagyományos írógép, amely összekapcsolható a számítógéppel és lehet mátrix nyomtató, amelyeknek a teljesítménye nagyobb és apróbb póntokból rakja össze a jeleket azaz a karaktereket. Karakter: lehet betű, szám vagy írásjel. Plotter-rajzgép: különböző szerkezetek vagy épületek rajzait jeleníti meg. TAF: magyar rövidítés, távadat feldolgozást jelent. TICS: magyar rövidítés, termelésirányító csoport a jelentése. Shadow: olyan program, amely a számítógép telefonvonalon való elérését segíti. Software: magát a programot nevezik így. Hardwer: azokat a gépeket jelenti, amelyeken a programok futnak. Operátor: aki közvetlenül a gépeket kezeli és £ működésükért felel. Periféria: olyan információtároló-egységeket jelent, amelyek nincsenek összekötve a számítógéppel. Adatrögzítők: azok a dolgozók, akik közvetlenül a számítógépbe táplálják a bizonylatok adatait. Bit: a legkisebb egység a számítástechnikában. Jelentheti az igent, vagy nemet, a kettes számrendszerben pedig nullát, vagy egyet jelent. Egy karaktert nyolc bitten tárolnak. Byt: nyolc bittet jelent együttesen. Rekord: az összetartozó adatok együttese. Például egy árunál idetartozik a cikkszám neve, nagysága, és mennyisége. File: sok rekord együtt. Konfiguráció: egy teljes számitógépes berendezést jelent. Például Display klaviatúra, memória-tároló és alapgép inputtal és autput- tal. Az oldalt írták: D. Varga Márta, Salamon Gyula, Szekér József és Szűcs László János. A felvételeket Bakó Jenő és Kántás József készítette. Számítástechnikusok a kórházban
