Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-16 / 63. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. március 16. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e tejgyűjtő Kistormáson? Csapó János kistormási olvasónk arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy miért nincs Kistormáson és mi­kor lesz tejátvevő hely? Amikor Köles- den megszűnt a sajtüzem, kialakítot­tak itt egy átvevőhelyet. A megnyitás­kor Kölesden hét tehén volt, míg a szomszéd faluban jóval több. A tejet a termelőszövetkezet szállítja el, amiért fuvarköltséget fizetnek a gazdák. A kérdéseket továbbítottuk a Tolna Megyei Tejipari Vállalathoz, ahonnan Bucsi Elek igazgató a következő választ adta:- Hosszú évek óta, több mint 15 éve nincs Kistormáson kisüzemi tejcsar­nok. Azonban a kisüzemi felvásárlás minden időszakban folyamatosan megoldott volt úgy, hogy a kölesdi ter­melőszövetkezet saját fuvareszközével (lovas kocsi, traktor) korábban a saját, nagyüzemi tejéhez kapcsoltan, majd a nagyüzemi tehenészet megszűnte után csak a kisüzemi tejet szállította a köles­di sajtüzembe, illetve annak megszűnte után is szállítja - 1983-tól- az ugyan- ozon épületben kialakított tejcsarnok­ba. Azért alakítottuk ki a volt sajtüzem épületében a jelenlegi tejcsarnokot, mert Kistormáson megfelelő épülettel nem rendelkeztünk. Ezen csarnok ki­alakítása volt vállalatunk számára anyagilag megoldható - ezt a helyi ter­melőszövetkezettel és a tanáccsal egyeztettünk - és döntően közreját­szott még az is, hogy 1983-ban Köles­den 15 fejős tehén volt, az olvasó által leírt 7-tel szemben. Vállalatunk anyagi lehetőségei jelen­leg sem teszik lehetővé azt, hogy ilyen közelségben, mint Kölesd és Kistormás két tejcsarnokot létesítsünk, üzemel­tessünk. Vállalatunknak azért nincs szándékában új tejgyűjtő kialakítása Kistormáson, mivel ez közel egymillió forintba kerülne, egy régi épület átala­kításával is több százezer forintba (vil­lany, folyóvíz, szennyvíz, kövesút, stb. miatt).- A kialakult felvásárlási gyakorlattal kapcsolatban panasz eddig vállala­tunkhoz nem érkezett. Minimális fuvar­térítés ellenében a kistormási gazdák olyan kedvezményezett helyzetben vannak, hogy naponta kétszer nem kell a tejet a csarnokba elvinni, hanem na­ponta reggel és este a lakásukon adják át a tejet. Ehhez hasonló termelőszö­vetkezeti támogatásról - a kisüzemi tej­termelést illetően - megyénk területén nem is tudunk. Mikor lesz járható a Diófa utca? „Tavasztól tél végéig, ha esik az eső, ha olvad a hó, teljesen el vagyunk zár­va a külvilágtól. Február 11-én sem tudták a Nagymányokról kiszállított 40 mázsa szenet egy rövid sártenger miatt a lakásunkig elhozni, vissza kel­lett szállítani. Nem kértünk mi elsőren­dű műutat a tanácstól, csupán annyit, hogy kőtörmelékkel legalább egy nyomsávon töltsék fel a járhatatlan részt. Miért fizetünk községfejlesztési hozzájárulást? Mikor tudnak bennün­ket gépkocsival megközelíteni, - kér­dezi a cikói Diófa utca lakói nevében Makrainé Mária. Dr. Nedók Pál, a Tolna Megyei Ta­nács V. B. közlekedési osztály vezetője az alábbi választ adta:- Cikó község tanácsi közútjainak kiépítettségi aránya (26,8 százalék) a megyei átlag (42,9 százalék) alatt van, annak ellenére, hogy a tanács az elmúlt tervidőszakban e területen jelentős munkát végzett és számottevő eredmé­nyeket ért el. 1983-85 között szilárd burkolattal kiépült a Petőfi és Perczel M. utca, - egyenként 800 méter hosszban. Az Arany János utcában új járda épült, mintegy 300 méter hosszban. A fentie­ken kívül új híd építése, híd és járda- felújítás történt. A fejlesztések sorrend­jét minden esetben a tanácstestület ha­tározta meg és ez - természetesen - ér­vényes a VII. ötéves tervi célkitűzésekre is. A településfejlesztési hozzájárulás­ból befolyt összeget - a lakosság véle­ménye alapján - elsősorban a napközi otthonos konyha korszerűsítésére, má­sodsorban útépítésre fordítják. Az épí­tések finanszírozása a felsőbb tanácsi támogatáson túl saját fejlesztési alap felhasználásával, valamint társadalmi munka igénybevételével történt. A terv­időszak hátralévő éveire a Mikes, a Dió­fa és a Hársfa utcai útépítésekről dön­tött a tanácstestület. Erre - az anyagi források.miatt - várhatóan 1989-ben kerülhet sor. A fentieken kívül járdaépí­tés és felújítás is szerepel a tervben. A tervbe vett útépítések maradéktalan megvalósulásának feltétele hogy a ter­vezett bevételek hiánytalanul betolja­nak, valamint a meghatározó a mozgó­sítható társadalmi munka nagysága is.- A Mikes utca és annak folytatását képező Diófa utca egy szakasza való­ban nem járható. Ennek oka elsősor­ban az, hogy a Mikes utcán keresztül a Diófa utcába jármüvek (valószínűleg pótkocsis vontatók) közlekedtek olyan­kor, amikor az utca földes burkolata sá­ros, puha, süppedős volt, és olyan mély keréknyomokkal szabdalták a földutat, ami a közlekedést szinte lehetetlenné teszi. Ezt elősegítette, hogy 1985-86- ban Cikó községben - a Mikes és Diófa utcát érintően is - vezetékes ivóvízháló­zat épült. A munkaárok kiemelése és visszatöltése is oka lehet annak, hogy a földút korábban „bejárt” felülete fella­zult. Véleményem az, hogy - ismerve a földút állapotát - a teherforgalom „fa­gyos időszakokra” történő korlátozásá­val, vagy a keréknyomok azonnali „be­temetésével” a jelenlegi állapot elkerül­hető lett volna. Tekintettel arra, hogy a Mikes és Diófa utcák kiépítésének költ­sége jelentős (a két utca együttes hosz- sza mintegy 730 méter) javaslatom az, hogy az útépítés - a megyénkben nagy hagyománnyal és jelentős eredmény­nyel rendelkező - társadalmi összefo­gással valósuljon meg. A szervező munkát a községi tanács vállalja, a bo­nyolításban a megyei útfelügyelet se­gítséget nyújt. A lakossági hozzájárulás megnyilvánulhat önkéntes pénzhozzá­járulásban, társadalmi munka önkén­tes vállalásában. M Előfordul szerkesztőségünkkel is, hogy olyan panaszos levelet kap, melynek kivizsgálása során kiderül, hogy mind az írója, mind a panasza kitalált. Ilyen eset fordult elő legutóbb a Ge­menc Volán egyik gépkocsivezetőjé­vel is, akit egy - állítólagosán - szek­szárdi olvasónk, Vikár Károlyné azzal vádolt meg, hogy a 6-os számú helyijá­ratú autóbuszt ittas állapotban vezette. A panaszos levele, valamint kivizsgálá­sa utáni válaszlevél megjelent lapunk március 2-i számának Ön kérdez - Mi válaszolunk rovatában. Ebből kiderült, hogy a buszsofőrt ért vád teljességgel alaptalan. A sérelemért a gépkocsi ve­zetője elégtételt akart kérni, ám amint arról szerkesztőségünket értesítette, a hivatalos szervtől érdeklődve tudomá­sára jutott, hogy ilyen nevű személy Szekszárdon nincs bejelentkezve. Itt tart jelenleg az ügy, aminek eset­leges folytatását alkalmasint figyelem­mel kísérnénk. Telefonszámunk: 16-21-1 Ml VÁLASZOLUNK röviden A Vasúti árufuvarozás sza­bályzatát módosítja a Minisz­tertanács 2/1987. (II. 9.) szá­mú rendelete, amely szerint a vasút az átvevő által kira­kandó küldemény érkezésé­ről az átvevőt a közforgalmú rakodóhe­lyen a kocsi kiállítása előtt legalább hat órával, az iparvágányon, illetőleg bérelt rakodóhelyen kiállított kocsi kiállítása előtt legalább három órával értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni azt az idő­pontot, amelyben a vasút a kocsit kirakás végett kiállítja. Rendelkezik a jogszabály arra az esetre is, ha az értesítés megtör­ténte és az értesítésben megjelölt idő­pont között az említett időköz nincs meg. A Minisztertanács 3/1987. (II. 9.) szá­mú rendelete a munkaügyi ellenőrzésről szól, kimondja, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásának ellenőrzését - a jogszabályban írt kivéte­lekkel - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség fővárosi, me­gyei szervezetében működő munkavé­delmi és munkaügyi felügyelők látják el, részletesen szabályozza a rendelet a fel­ügyelők jogosultságait. Kihangsúlyozan­dó, hogy ha a felügyelő a munkavi­szonyra vonatkozó szabályok megsértő­jével szemben fegyelmi eljárást kezde­ményez, a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező, annak eredményéről pedig a felügyelőt tájékoztatni kell. A munkavédelemről szóló korábbi jog­szabályt módosítja a Minisztertanács 4/ 1987. (II. 9.) számú rendelete, amely a szakszervezeti munkavédelmi felügye­lő jogosultságait részletezi, e körben ki­mondja, hogy a felügyelő jogosult - töb­bek között - az illetékessége alá tartozó valamennyi munkahelyen bármely idő­ben külön engedély nélkül ellenőrzést tartani, az észlelt hiányosságért, mulasz­tásért felelős személyt, amennyiben az nem állapítható meg, a gazdálkodó szer­vezet, illetőleg szervezeti egység vezető­jét kötelezni azok meghatározott határ­időn belül történő megszüntetésére, jo­gosult elrendelni a foglalkozási baleset ismételt kivizsgálását, ha az nem a jog­szabályoknak megfelelően történt stb. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a munkavédelmi felügyelő által kiszabott pénzbírságból befolyt összeg fele részét munkavédelmi agitációs és propaganda célokra kell fordítani. Nyomatékkai kihangsúlyozzuk, hogy az említett ellenőrzések nem terjedhet­nek ki az egyedi ügyek munkaügyi elbí­rálására. A közlekedési építmények építésfelü­gyeletéről szól a közlekedési miniszter 2/ 1987. (II. 9.) KM számú rendelete, megje­löli, hogy a közlekedési építmények te­kintetében melyek az építésfelügyeleti szervek, szabályozza az építésfelügyelet keretébe tartozó ellenőrzést végző sze­mélyek jogosultságát, kimondja, hogy az építésfelügyeleti ellenőrzést végző sze­mély a vizsgált szervnek, illetőleg sze­mélynek utasítást nem adhat, rendelke­zik arról is, hogy az ellenőrzésekről mely esetekben kell jegyzőkönyvet felvenni és a jegyzőkönyvnek mit kell tartalmaznia. Tudni kell, hogy ha az épitésfelügyeleti szerv hiányosságot, az állami szabvány, műszaki előírás vagy egyéb rendelkezés megsértését állapítja meg, az ellenőrzés költsége az ellenőrzött jogi személyt, ille­tőleg magánszemélyt terheli. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 4. számában olvasha­tók. DR. DEÁK KON RÁD Amerika „újrafelfedezése” Amerika felfedezésének fél évezredes évfordulóján, 1992-ben újra „lejátsszák”, helyesebben végigutazzák Kolumbusz útját. Ehhez, a régi leírások alapján Spa­nyolországban újraépítik a nagy út há­rom hajóját, a Santa Mariát, a Ninát és a Szívbillentyű Egy új angol mesterséges szívbillentyű egy emberöltő alatt sem változik, kevés­bé károsítja a vérsejteket, és az sem le­becsülendő, hogy kevésbé okozhat vér- rögösödést. Hatéves kísérletsorozattal próbálták ki sertéseken, és a hírek szerint csak tized­annyiba kerül az előállítása, mint az eddi­gi mesterséges szívbillentyűké. Likacsos alumínium-oxidból készül, amelynek pórusaiban „lehorgonyoznak” Pintát. A tervek és a hajók makettjei már elkészültek, találtak a hajóépitéshez értő hajóácsokat is, és most azokat a fafajtá­kat keresik, amelyek alkalmasak rá, hogy a belőlük készített gerendázatok és az árbócok ellenálljanak az Atlanti-óceán és az Antillák hullámainak.- egy életre a vérsejtek, vékony „bőrt” formálva belső felszínén a beültetést követő néhány óra alatt. Ez elősegíti a sima véráramlást, csök­kenti a vérrögképződést és a sejtkároso­dás kockázatát. A kidolgozók véleménye szerint leg­alább 60 éven át működhet kifogástala­nul, ezért a szívbillentyücserén átesett gyermekeknek sem kell újabb műtét ve­szélyétől tartaniuk egész életükben. TÍMÁR PISTI GAZDASÁGA (Tudósítónktól) Helyre egy legényke ez a Timár Pisti, a kölesdi általános iskola hetedikes tánu- lója. Kezéhez áll minden munka. Szólon­A csacsit ilyenkor is meg kell járatni gatás, nógatás nélkül megy segíteni, tud­ja a helyét mindennek, s nem állhatja az összevisszaságot. Délután negyed kettő, vége a délelőt­tös „műszaknak". Pisti a menzán étkezik, aztán irány haza, mivel várja a hobbija - pontosabban - várják az állatai. .Ahol laknak, a Zsámbék utca -utolsó háza, az út tovább vezet a határba, ka­nyarodik a kaptatós domboldalra, az út mellett rét - minden együtt van ahhoz, hogy az állatok jól érezzék magukat.- Mikor kezdted, mi volt az első álla­tod?- Úgy emlékszem, hatéves voltam, mindig követtem a nagymamámat, men­tem vele a kertbe, a hátsó udvarba, a jó­szágok közé. Egyre többször öntöttem vi­zet a kiszáradt itatókba, szórtam kukori­cát a szárnyasoknak. Megtanultam ho­gyan kell az állatokkal bánni és szeretni őket.- Miből áll most a gazdaságod?- Galambból van a legtöbb, ötven kö­rül, 20 díszbaromfi, 14 vadkacsa, 8 ja- pán-lúd, 4 nyúl, ezenkívül van még 18 birkám, 3 teknősöm, 3 papagájom és egy szamaram. Bár már többször akartam, de nem sikerült szert tennem egy kecs­kére. Ezek közül mindegyik kedves, mind­egyiket szeretem, de a papagájok állnak mégis hoizám a legközelebb. Kicsi korukban vettük őket, ennek már hét éve.- Sok időt igényelnek az állataid?- Most az etetésen és tisztán tartáson kívül nincs nagyobb gondom velük. Reg­gel a szüleim vagy a nagypapám etet, a délután és az este az enyém. Ekkor végzem az etetést, az itatást, az almolást és elkészítem a másnapi adagot.- A takarmányhoz hogyan jutsz hozzá?- Van földünk, ezen megterem a sze­mes a baromfiaknak. A csacsinak és a birkáknak pedig nyaranta kaszálunk. Itt, a házunk környékén összejön minden, amire szükségünk van. A szénagyűjtés­ben és a behordásban én is segítek.- A szüléiddel már biztosan számítgat- tátok a hasznot?- A haszon a családé, egyformán min­denkié. A baromfiak és a galambok adják a húst, a liba a tollat és a májat, a csacsi­val hordjuk a szénát és a terményt. A bir­kák gyapjúja pedig itt van rajtam sál, kesztyű és pulóver formájában.- Tervezted már, hogy nyolcadik után hol tanulsz tovább?- A szüleimmel már beszélgettünk er­ről. Eddig úgy van, hogy ezt folytatom to­vább, amit most kedvtelésből csinálok. De húz a sziyem az erdő felé is. Vagy ál­lattenyésztő vagy erdész leszek. A végle­ges döntésig van még egy évem. Majd meglátjuk... KONRÁD LÁSZLÓ „Uzsonnázta tás”

Next

/
Thumbnails
Contents