Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

2 Ü^PÜJSÄG 1987. február 13. PANORÁMA Mőcsény, Völgység Népe Termelőszövetkezet Zárszámadás vezetőségválasztással Mai kommentárunk Tábormementó Tel Zaatar. E név egy messzehangzó tragédia emlékét idézi fel az újságolvasó­ban. Aki a hetvenes évek közepén is figyelt már a világ dolgaira, aligha törölhette ki emlékezetéből azt a palesztin menekülttábort, amelyet heteken át ostromoltak a li­banoni keresztények osztagai. A falangista milíciák, a mai elnök, Amin Gemajel ap­jának Pierre Gemajelnek utasítására rontottak rá a bejrúti keresztény negyedben fekvő két menekülttáborra, hogy kitüstöljék onnan a palesztin fegyvereseket. A kö­rülzárt nyomortelepek lakói harcosaikkal együtt mindenre elszántan védekeztek, míg végül az éhség és a betegségek olyan szörnyű helyzetet teremtettek, hogy Tel Zaatar és a másik tábor elesett. De amíg betelt a végzete, ezernyi iszonyú hír és fénykép járta be a világot bekötözetlen, súlyos sebesültekről, éhenhalt gyerekek­ről, összeaszott, csonttá soványodott élőholtakról. A falangisták kíméletet nem is­merő blokádján csak a teljes pusztulás előtt pillanatokkal volt képes áthatolni a nemzetközi felháborodás küldte segítség. Nos, 12 esztendővel később Bej rútban ismétli magát a történelem. Újra palesztin menekültek táborai vannak áthatolhatatlan blokád alatt. Több tízezer ember hóna­pok óta nem jut megfelelő élelemhez, hosszú hetek óta sem gyógyszer, sem kötszer nem került be az ostromlott táborokba. Éhínség pusztít, járvány fenyeget, a Tel Zaatarinál is iszonyatosabb tömeghalál rémét jövendölik a jelentések. Az ost­romlók ezúttal nem a keresztény falangisták, hanem a palesztinokkal azonos vallá­sé, mohamedán Amal-gárdisták. Az AmaI a Libanonban egyre nagyobb erőt képvi­selő siita muzulmánok legnagyobb harci szervezete, amely úgy látszik eltökélte, hogy a maga módján dönti el a palesztin kérdést az országban. Minden nemzetközi közvetítés hiábavaló volt eddig: a vöröskeresztes autók az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokkal rendre visszafordulnak a táborok közelé­ből. A siita ostromlók nem lazítanak a blokádon. Odabentről pedig rémületes hírek jönnek. Állítólag a bezártak közül sokan a múlt héten már feloldozást kértek papjaiktól, hogy megszeghessék a szigorú vallási tilalmat, amely a poklot ígéri az emberhúst evőknek! Ezen a héten már hangos lett a világ: neves politikusok, kormányok próbálnak közbenjárni a végső pusztulás szélén álló több tízezer palesztin érdekében. Eddig mindhiába - az Amal nem enged. Sok idő pedig már nincs - még néhány nap, esetleg egy hét és egy még szörnyűbb tragédia fogja elhomályosítani Tel Zaatar mementóját. AVAR KAROLY Marchais az FKP-ról Nincs „válság” és „tisztogatás” A bonyhádi művelődési központ szín­háztermében tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet. Az esemé­nyen megjelent Krizsán István, a bony­hádi városi pártbizottság első titkára, Barsi Mihály, aTeszövtitkára és Ezer Mi­hály városi tanácselnök is. Az 5595 hek­táron gazdálkodó, 381 aktív dolgozót számláló szövetkezet elmúlt évi gazdál­kodásáról szóló vezetőségi beszámolót Sikabonyi Miklós elnök terjesztette elő. A beszámolóban elhangzott, hogy ma a téesz gazdagabb mint a VI. ötéves terv­időszak elején volt, kevesebb taggal, ne­hezebb gazdasági szabályozók mellett gazdálkodva éri el eredményeit. A legna­gyobb volument az állattenyésztési fő­ágazat képviseli, ezen belül is legfonto­sabb a tejtermelő tehenészet. Az 1986- os évben új rekord született, mert a tehe­nenként! tejtermelés 685 tehén átlagá­ban 5024 liter, ami 518 literrel több az előző évinél. Az önkritikus hangú beszá­molóból az is kiderült, hogy nem elége­dettek a borjúszaporulat alakulásával, ja­vítani kell a tartáskörülményeken, és a hí­zómarha-ágazattól is többet várnak. A ju­hászati ágazat eredménye csökkent, ösz- szességében az állattenyésztés fedezeti összege a tervezettől elmaradt. Évről év­(Folytatás az 1. oldalról.) munkában. Ezek a tennivalók nem térnek el a novemberi KB-határozatban megje­lölt, az egységes cselekvés alapjául szol­gáló feladatoktól. A tervezett munkaerő-átcsoportosítá­sokkal foglalkozva (a Népszava kérdésé­re) a szóvivő felidézte, hogy erről a témá­ról az utóbbi időben számos fórumon tár­gyaltak, s a közvéleményt is foglalkoztat­ja. A kormány is nyomon követi ezeket a folyamatokat és megteszi az előzetes intézkedéseket. Jelenleg még nem lehet pontos számot említeni, megalapozatlan lenne akár tíz-, akár százezrekről beszél­ni a munkaerőmozgással kapcsolatban. Az MTI kérdésére Bányász Rezső be­számolt arról, hogy a népi ellenőrök megállapították, nincs lényeges előreha­ladás, javulás a lakások minőségét ille­tően. A lakásárak növekedtek, az igények fokozódtak, s úgy tűnik - mondotta -, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is na­re pozitív a napraforgó eredményességi mutatóinak sora, és jól sikerült a silóku­korica tavaly így, a növénytermesztési főágazat a tervét 94 százalékosan teljesí­tette. A beszámolót a döntőbizottság, az el­lenőrző bizottság valamint a nőbizottság képviselőinek jelentése követte, majd hozzászólások hangzottak el. Többek között Krizsán István első titkár is kiemel­te az önkritikus hangvételt és hangsú­lyozta, ma már gazdasági fejlődés csu­pán komoly erőfeszítésekkel képzelhető el. Kellemes együttműködésről szólt dr. Bory Miklós, a TSZ-tej Egyesülés igazga­tója, aki elmondta, a fővárosban igen közkedveltek a Völgységtej tejtermékek. A tagság a vezetőség beszámolóját egyhangúlag elfogadta, és hozzájárult az alapszabály egyes rendelkezéseinek módosításához is. Mivel a vezetőség tag­jainak „mandátuma” lejárt, a jelölőbi­zottság munkája alapján új jelölésre ke­rült sor, amit titkos szavazás követett. Ennek eredményeképp Sikabonyi Mik­lóst, aki 1974. szeptember 21 -e óta elnö­ke a termelőszövetkezetnek 282 szava­zattal és 9 ellenszavazattal újabb ötéves időtartamra megválasztották a szövetke­zet elnökévé, ezután kitüntetések és ju­talmak átadására is sor került. gyobbakká váltak. A lakosság ezzel kap­csolatos elégedetlensége teljes mérték­ben indokolt. A tankötelezettségi törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól (a Magyar Nem­zet kérdésére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános iskolai okta­tásban van. Tantervűket jó néhány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepciók alapján állították össze, de úgy tűnik, nem szá­moltak kellőképpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, teherbíró ké­pességükkel. A tavalyi pénzügyi-gazdasági ellenőr­zések tapasztalatait érintve (a Népszava tudósítójának válaszolva) kiemelte, hogy még mindig nagyon sok példa van a vál­lalatoknál a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, az együttműködési megálla­podások betartásának hiányosságaira. Mindezekért elsősorban a vállalati gazdálkodás gyengesége, gyakran a le­hetőségeket meghaladó költekezés okolható. BUDAPEST - Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a főváros XXII. kerületébe látogatott. Fel­kereste a Gyufaipari Vállalat budafoki gyárát, és a Páva Ruhagyárat, majd a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalatnál a kerület dolgozói részére időszerű politikai kérdésekről előadást tartott. » A Szovjetunió országépítő munkájá­nak feladatairól, a társadalom mélyreha­tó demokratizálódási folyamatairól tájé­koztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Az SZKP Központi Bizottsága januári ülésének tükrében részletesen szólt a tennivalók­ról. EGER - Grósz Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön Heves megyébe látogatott. A megyében működő ipari és építőipari vállalatok, gyárak igazgatóival folytatott eszmecse­rét az időszerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről, majd a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalatot kereste fel ahol részt vett és fel­szólalt az üzemi pártalapszervezet be­számoló taggyűlésén. MOSZKVA - A szovjet külügyi szóvi­vő hivatalosan közölte, hogy a Szovjetu­nióban 21 szerzett immunelégtelenségi tünetegyüttesben (AIDS) szenvedő bete­get tartanak nyílván, közülük 20 külföldi, a huszonegyedik egy fiatal lány, aki fertő­zött injekcióstű használata következté­ben kapta meg a betegséget. A szovjet orvosok kidolgozták és alkalmazzák a betegség diagnosztizálásának módsze­reit. BONN - Mohammad Nadzsib, az Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára szerint min­den súlyos nehézség ellenére előreha­lad az országban az a folyamat, amelyet a nemzeti megbékélés politikájának és a tűzszünetnek a meghirdetésével indítot­tak el. A főtitkár a Die Zeit című tekinté­lyes nyugatnémet hetilap kabuli különtu- dósítójának nyilatkozva elmondta: eddig a kormányzat 10 ezer fegyveres ellenfele csatlakozott a megbékélési folyamathoz, és 20 ezer menekült tért vissza hazájába. WASHINGTON - Az amerikai tör­vényhozás mindkét háza elé javaslatot terjesztettek be arról, hogy a kongresz- szus a jövőben tiltsa el a nicaraguai el­lenforradalmárok katonai segélyezését, s már azt a 40 millió dollárt se folyósítsa számukra, amely még hátra van az idei évre megszavazott százmilliós katonai segélyből. Georges Marchais, az FKP főtitkára a I.Humanité számára írt cikkében elemez­te a párt helyzetét a januári KB-ülés után. Hangsúlyozta, hogy a polgári sajtóban zajló hangos kommunistaellenes hadjá­rat és rágalmak ellenére az igazság az, hogy az FKP-ban nincs válság és nem folynak „tisztogatások”. Senkire sem ra­gasztottak címkéket, senki sem „gya­nús”. Marcel Rigout és Claude Poperen sa­ját elhatározásából mondott le KB-tag- ságáról, amit a KB sajnálattal vett tudo­másul. A pártban jelenleg is termékeny vita fo­lyik a belpolitikai helyzetről, a fellendülő­ben levő társadalmi küzdelmekről, a párt helyzetéről, s természetesen az említett két lemondásról is. Ennek során termé­szetesen véleménykülönbségek is je­lentkeznek, de ezek egyre kevésbé a nagy kérdések körül forognak. A francia társadalom mai osztály­viszonyainak, a legutóbbi, 25. kongresz- szuson kitűzött irányvonalnak az alapve­tő tételeit egyre kevesebben vitatják az FKP-ban. Azok, akik nem érik be különvélemé­nyük hangoztatásával, hanem likvidátori tevékenységet folytatnak a párt ellen, egyre jobban elszigetelődnek az FKP- ban, gyakorlatilag az összes kommunista elítéli őket - hangoztatja Marhais. A mai társadalmi valóságról szólva az FKP főtitkára aláhúzza, hogy az elmúlt hetekben kibontakozott bérkövetelő mozgalmak nyomán jelentkeznek az első eredményei annak a politikának, amelyet az FKP folytat a takarékossági, a nadrág­szíj meghúzó irányvonal ellen egy másfé­le válságellenes politikáért. Ülést tartott a Minisztertanács A nyugatnémet választások után VÁLTOZATLAN ÚJ Összeül február 18-án az újonnan megválasztott nyugatnémet parlament, szavaz az új (vagyis a régi) kancellár sze­mélyéről és előbb-utóbb megismerkedik az új kormánnyal is, amely minden bizony­nyal azonos vagy csaknem azonos lesz az eddigivel. Mi változott tehát a január 25-i választásokkal, volt-e ennek az ese­ménynek egyáltalán tétje? Volt. Bizonyos viszonylatok eltérnek'a régitől, és van, ami - s ez lényeges - nem következett be. Először esett meg az NSZK történetében, hogy mindkét nagy csoport - a kereszténypártiaké és a szo­ciáldemokratáké - meggyengült, ezzel szemben a kicsik, a polgári liberálisok és a környezetvédő Zöldek erősödtek. Ez növeli önbizalmukat, szavuk súlyát, de az 1982 óta meglévő alapvető erőviszonyo­kon ném változtat. A keresztény-liberális szövetség (Kohl, Strauss, Genscher) megmaradt, s ezen belül figyelemremél­tó, ami - nem következett be. Bizalom a liberálisoknak A kormánykoalíció (az említett hármas szövetség) kebelében a külpolitikát ille­tően két irányzat birkózott egymással a választások előtti hónapokban: egy me­revebb, amelynek Strauss a szószólója, és egy rugalmasabb, amely nagyobb megértést és figyelmet fordít a szocialista országok javaslataira és a Szovjetunió­ban végbemenő változásokra, s amely­nek fő képviselője a szabaddemokrata külügyminiszter, Hans-Dietrich Gen­scher. Straussék a támadások valósá­gos sortüzét zúdították Genscherre, és az általa képviselt nézetekre. Nem arról volt szó, hogy meg akarják rontani a kelet-nyugati viszonyt, inkább arról, hogy a külpolitikát választották ki eszközül a liberálisok megbuktatására és a Kereszténydemokrata Unió - Ke­resztényszociális Unió abszolút többsé­gének megteremtésére. Az Unió jobb­szárnyát évek óta bosszantja ugyanis, hogy rá vannak utalva a liberálisok parla­menti támogatására, és emiatt engedmé­nyeket kell tenniük nekik, például a kül­politikában, vagy a tüntetések rendőri megítélésében. A választásokat megelő­ző kampányban úgy vélték, hogy „a túl engedékeny" liberális külpolitika elleni hangulatkeltéssel el lehet érni: Gensche- rék vagy be se kerüljenek a parlamentbe, vagy a minimumra csökkenjen képvise­lőik száma, és ezzel befolyásuk. S éppen az lett a január 25-i nyugatné­met választások egyik legfontosabb vo­nása, hogy a közvélemény nem így dön­tött; viszonylag szép százalékokkal segí­tette a liberális pártot, az Unió viszont tör­ténetének legrosszabb eredményét érte el. A választók többsége ezzel a Kohl- kormányt segítette ugyan ismét nyereg­be, de Genscher - és nem Strauss - kül- ügyminiszterségével. Egyébként a kor­mány ugyanazokon a témákon fog rá­gódni a jövőben is, mint eddig: adóre­form, növekvő munkanélküliség. (Az persze bizonyos alapot ad a jövő­beni politikához, hogy az ország gazda­sága elég jó „passzban van” a legutóbbi időben.) SPD: a sorok rendezése A másik érdekes probléma, amely a választások után megoldásra vár, a Né­met Szociáldemokrata Párt jövője. Egy meglehetősen óvatos kancellárjelölttel (Johannes Rau), de merész programmal (az atomenergiaipar leépítése, az ameri­kai űrfegyverkezés elvetése, a Zöldekkel kötendő szövetség merev elvetése) in­dultak. S viszonylag gyenge eredményt értek el. Ezek a választások gyakorlatilag vona­lat húztak a párt eddigi pályafutása alá: valami újat kell kezdeni. Johannes Rau visszavonul a saját tartományába, elege volt a nagypolitikából. Jövűre nyugalom­ba megy Willy Brandt, új elnököt választ a párt; a következő esztendőkre tervezik az új pártprogram végleges formába önté­sét is. Csupa kérdőjel: mivel és kinek a veze­tésével vágnak neki a nyolcvanas-ki­lencvenes évek fordulójának. Valóban élre kerülnek-e - mint a jóslások mond­ják - „az unokák (Willy Brandt szavai), vagyis a negyvenes éveiket taposó fiata­lok, akik a párt balszárnyát képviselik? Bár a szociáldemokraták most mély­ponton vannak, ennek a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező és minden hullám­völgy ellenére erős pártnak a döntései nem közömbösek az egész NSZK szem­pontjából sem. TATÁR IMRE A régi-új koalíció első egyeztető ülése

Next

/
Thumbnails
Contents