Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
1987. február 11. KÉPÚJSÁG 5 FALUGYŰLÉS „A községi tanács munkájáról szóló tájékoztató megvitatására falugyűlést kell összehívni. A tanács falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot, illetőleg kéri véleményét a tanács középtávú tervéről, költség- vetéséről, a község általános rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről, valamint egyéb fontos kérdésekről. A községekben szükség szerint, de legalább évente falugyűléseket kell tartani.” (Tanácstörvény 35. § (2) Végrehajtási rendelet 33. § (1), (2).) Először a faluházban Decs nagyközség lakossága ízlelgeti a szó valódi zamatát: faluház. A történetét az újságolvasók is ismerik, hiszen annak idején beszámoltunk a művelődési ház tragédiájáról, a padlástűzről. A faluház megépítésének gondolata ekkor fogant meg. Úgy indult, új művelődési házra van szükség, ám a faluház műszaki átadásának kedvezőbbek a feltételei mint egy művelődési háznak, így az utolsó pillanatokban nyeré a faluház nevet. A szokásos falugyűlések helye mindig is a kultúra háza volt, lévén a legnagyobb tömeget befogadni tudó állami intézmény. A faluház avatásának méltó programja tehát olyan rendezvény, ahol nem csillogás, operett, hangulatos jókedv az úr, hanem a leghétköznapibb gondok, a megoldott és további feladatokat adó problémák képezik az előadás, a vita, vagy éppen a tájékoztatás tárgyát. Az érdeklődést talán a faluház iránti kíváncsiság is növelte. Idősek és fiatalok, munkások, értelmiségi és mezőgazdasági dolgozók jelentek meg a januári gyűlésen. A nagyközségi tanács elnökének beszámolója után, az új családjogi törvényről és a házadóról megjelent jogszabályokat ismerhette meg a nagyszámú, érdeklődő lakosság. A faluház színháztermében kellemes meleg idő volt. Ez azért is lényeges megjegyzés, mert panaszként hangzott el, hogy az óvodában viszont fáznak a gyerekek. Ha már a fűtésnél tartunk, egyike a legnagyobb feladatoknak ebben a községben is a gázprogram megvalósítása. Megoszlanak a vélemények, ki mellette, ki ellene szavaz. Akadnak, akik a középső utat választják: szavaznak rá, de nem tesznek érte. A falugyűlés másik vezértémája a szőlőhegyre vezető betonút építésének a befejezése. Az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a gáz- és az útprogramban szinte erején felül vállalt. Szükséges a lakosság anyagi támogatása, hozzájárulása a megkezdett munkák befejezéséhez. Fölöslegesen aggodalmaskodnánk, ha megkérdőjeleznénk a falubeliek jószándékú tenni akarását. Emlékeztetőül sorolhatnánk az utcák, járdák szilárd burkolattal való bevonását, a tornacsarnok, az óvoda építését, no és itt van a faluház. E célokért végzett társadalmi munkák értéke, mértéke példája, alapja lehet a holnap végzendő feladatoknak, községi céloknak. Gyönk vonzáskörzetében A tennivalókat rangsorolni kell a társközségekben Gyönknek hét társközsége és öt pusztája van. Utóbbiak közé tartozik Alsópél, Alsó-, és Középbikád, Rudolfmajor és Szabatonpuszta. Ezeken a külterületi részeken minden évben tanácstagi beszámolókon tájékoztatják az ott élő közel 250 embert. A társközségekben lezajlott falugyűlésekről kérdeztük ezúttal Kör- csönyei Józsefet, a nagyközségi közös tanács elnökét.- Minden évben november folyamán, december elejéig megtartjuk a falugyűléseket, ilyenkor az őszi munkáknak már vége és rendszerint még nincs nagy hideg, sokan részt tudnak venni azokon. Először a társközségek rendezik meg, utolsóként Gyönk kerül sorra.- Milyen volt idén az aktivitás, kik mentek el és mondták el véleményüket? Általában kik szólnak hozzá ezeken az alkalmakon?- Ha az előző évek jegyzőkönyveit megnézzük, azt látjuk, hogy mindig mások nyilvánítanak véleményt. Egységes tapasztalat azonban, hogy kizárólag közösségi, közérdekű problémák vetődnek fel. Szárazdon például a fiatalok voltak ezúttal aktívabbak, Miszlán az idősebbek, Varsádon tavaly túlnyomórészt asz- szonyok vettek részt, most férfiak töltötték meg a széksorokat.- Voltak-e olyan kérdések, amelyek több helyen is szóba kerültek?- Községeinkben az útépítést rangsorolnunk kellett, ezért minden évben egy vagy két faluban építünk betonutat. Tavaly Udvariban készült el nagy helyi ösz- szefogással 700 folyóméter hosszú szakasz, idén Szakadáton és Varsádon tervezzük. Az anyagot és szakipari munkát a tanács biztosítja, a segédmunkát a lakosság végzi. Lehetővé tettük, hogy a 4300 forintos közműfejlesztési hozzájárulást ledolgozzák az emberek. A Tamási Kop-Ka Áfész folyamatosan újítja fel boltjainkat, így már csak a miszlai és a varsádi vegyesbolt rekonstrukciója van hátra. Nagy gond a belvízrendezés, fal- vaink ugyanis völgyekben fekszenek, ezért három-négyévenként iszapolást, mederkotrást kell végeznünk a településeken. Felvetődött ismét a buszközlekedés, az egy közigazgatás alá tartozó területen szeretnének helyi járatú díjszabással utazni az emberek.- Vegyük sorra röviden, melyik faluban mi lesz az idei legfontosabb tennivaló?- Szárazdon a vízműtársulás jogi, szervezési beindítását tervezzük, a beruházás átadási határideje 1988. Sürgős feladat a faluba vezető egyetlen út felületi bevonása, minőségi javítása. Diósbe- rényben vízműtársulással ivóvízhálózat kialakítása, Udvariban a ravatalozó felújítása szerepel a programban. Miszlán a tanácsi intézményhálózatot rendezik át, az új óvónői szolgálati lakásba kerül a könyvtár, a helytörténeti gyűjteményt pedig a régi iskola egyik tantermében helyezik el véglegesen. Szakadáton mély- furatú kút vízkivételi művel és a vízrendezés megoldása a legsürgősebb teendő, Varsádon a vízrendezés folytatása a járdaépítés jelenti a fő feladatokat. Indulás előtt a szekér Gyönk központjából, Sza baton pusztára Kora este Szakoson Szakoson 1450-en élnek ma, a lakosság száma egyre csökken. Állattartó emberek lakják, talán itta legerősebb a háztáji a megyében. Lassan fél hét, kevesen szállingóznak a kultúrház nem éppen barátságos nagytermébe. Néhányan fújtatva toppannak be, az esti etetésből jönnek, az asszonyok inkább a hátsó sorokba húzódnak. Az elsők között érkezik Horváth Imre:- Hát, sok minden történt nálunk a múlt évben - gondolkodik el -, de lenne még mit tenni. Például igen jó volna a Toldi utcának és még néhány összekötő útnak a lebetonozása. Egy hónapja készült el az orvosi lakás és a rendelő, nagyon örültünk neki. Ott van a falu közepén, akinek baja van, könnyen eléri. Ezt erősíti meg mellette a 79 éves Mati- sa György, aki sok szakcsival együtt hosz- szú időt, 18 évet dolgozott Budapesten, Az Április 4. Gépgyárban. A faluban nem volt sok munkalehetőség, Borsodi Lajos is ezzel próbálkozott.- Fél évet dolgoztam Pesten, de megettem azt, amit nehéz munkával kerestem, így hazajöttem - mondja az apró termetű, erős ember. - Tizenhat évet töltöttem a tsz tehenészetében, otthon is volt jószág, abból vettem a lányomnak lakást Pesten, üdülőt Balatonfenyvesen, két kataszteri hold földet, szőlőt. A Balatonra csak dolgozni járunk. Hogy mit várnak a falugyűléstől?- Jó volna, ha a reggel 9 órai dombóvári busz megállna a kórháznál, ne kellene a központból odagyalogolnunk - mondják a közös óhajt. Ezután már csak néhány későn jövő belépésekor csikordul az ajtó. Bödő Lajos tanácselnök beszámolóját tartja a tavalyi eredményekről, gondokról, idei teendőkről. Az óvoda fűtésének megoldásáról, a Toldi utca kövezéséről, a hó olvadásakor rögtön induló szervezett szemétszállításról - ami háztartásonként hat, saját zsákkal három forint lesz - beszél. A hozzászólások főként a házadóval kapcsolatban hangzanak el, dr. Fehér János nyugdíjas állatorvos pedig azt panaszolja, hogy a hangoshíradó-kocsi adásait nem lehet jól érteni, a faluban olyan pontokat kellene kijelölni, ahol végigmondják az információkat. Kovács János a szeméttelepnél lévő akácos észszerű felhasználására hívja fel a figyelmet és arra figyelmeztet, hogy a falu tisztasága, külső képe lakóiról vall. Az elnöki beszámoló Horváth Imre: „Egy hónapja készült el az orvosi rendelő, nagyon örültünk neki” Az első hozzászóló dr. Fehér János, nyugdíjas állatorvos Jó hangulat, reális igények Hol vannak a fiatalok? Madocsán: mozi, belvízrendezés és a szőlőhegy Madocsán idén nagy érdeklődés jellemezte a lakosság fontos demokratikus fórumát. A 150 résztvevőből harmincötén szóltak hozzá, zömében az úthálózat fejlesztésével, az iskolai konyha építésével és a mozival kapcsolatban. Az utóbbi viszonylag ritkán érintett probléma. Nemrégiben befejezték a mozi felújítását, így a tűzvédelmi előírásoknak is megfelel az intézmény. Működtetése ráfizetéses lévén azonban, a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat meg akarta szüntetni, ezért a lakosság kérésére a helyi tanács és a termelőszövetkezet közösen vállalta az üzemeltetését, ami évente összesen körülbelül 320 ezer forint. Évek óta témá a községi fórumokon a szőlőhegy. Mintegy ötszáz madocsai embernek van szőlője a bölcskei határban, ők a madocsai tanácsnál fizethetik be adójukat, a hatósági ügyintézés azonban Bölcskén történik. A lokálpatrióták szeretnék e terület Madocsához való visszacsatolását, ezt azonban nehezíti, hogy éppen a bölcskei határ közepén fekszik. Realitása így csak a rugalmasabb ügyintézésnek lehet. Komoly gondot jelent Madocsán a belvízelvezetés, a település középső része ugyanis mélyebben fekszik, mint a periféria. A lépéskényszer annál sürgetőbbé válik, minél előrébb halad a faluban a betonútépítés. A falugyűlésen mutatták be a községrendezés programját is, amivel egyetértett a lakosság. A helybéliek igényének figyelembevételét jelzi az a tény is, hogy a korábban 1988-ra tervezett iskolai konyha építését már idén elkezdik és két év múlva átadják. A megyei tanács összefoglaló jelentése szerint a tervezett 123 falugyűlésből február 5-ig 119 zajlott le. Az 1080 hozzászólás közül 511 -et azonnal megválaszoltak, illetve elintéztek, 439 az 1987. év vagy a VII. ötéves tervciklus végéig kerül megoldásra, 12^-ot továbbítottak más szervekhez, mindössze 49 kérés volt alaptalan, vagy megvalósíthatatlan. A felvetett problémák egyharmadát az út-, járda-, illetve villamos hálózat bővítésével, a közvilágítás javításával kapcsolatos kérések tették ki. Sok településen kérték a csapadékvíz-elvezető árkok karbantartását, a szemétszállítás és szennyvízelvezetés megoldását, illetve rendszeressé tételét. Nagy számban szerepeltek a témák között olyanok, amelyek a kereskedelmi ellátás, a közlekedés feltételeinek javítását, a szakipari szolgáltatások bővítését, az ivóvízhálózat kiépítését szorgalmazták. Nem kielégítő még mindenütt az orvosi ellátás, több faluból hiányzik a gyógyszertár, sok településen kérték a köztisztaság, a környezetvédelem megsértői elleni határozottabb fellépést is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb lélekszámú településeken az igények sürgetőbben jelentkeznek, mint a kisebb községekben. A lakosság viszont mindenütt megérti a tanácsok nehéz anyagi helyzetét, s több faluban, városban társadalmi munkát is felajánlottak a közérdekű célok megvalósítása érdekében. A falugyűlések hangulata jó volt, rendbontás nem fordult elő, a korábbi évekhez képest a lakosság aktivitása, a hozzászólások száma nőtt. Elgondolkodtató, komoly gond azonban, hogy a résztvevők leginkább a közép-, vagy idősebb korosztály képviselői közül kerültek ki, a fiatalok körében gyakori a közöny, az érdektelenség, amit megjelenésük alacsony száma bizonyít leginkább. . Az oldalt írták: CSER ILDIKÓ, DECSI KISS JÁNOS, TAKÁCS ZSUZSA. A fényképeket KAPFINGER ANDRÁS készítette.
