Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
4 IvrtÉPÜJSÁG 1987. február 9. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kötelesek-e a zsák árát is kifizetni? A szekszárdi déli kertvárosi lakosok aláírással szerkesztőségünkhöz érkezett levélből idézünk: „Ha egy vevő kér az Alkotmány utcai felvásárlónál egy mázsa kukoricát, akkor miért vagyunk kötelesek kifizetni a zsák árát? Hiába viszünk cserezsákot, akkor is felszámolják a zsák árát. A konzervtáp, amit nylonzsákban forgalmaznak, igen drága, s ennek az értéke is benne van a táp árában. Kérdés, ha egy zsákból több személy vásárol árut, akkor mindegyiknél az eladó fölszámol 3-6 forintot, de a súlyból egy dekát sem von le. Továbbá kérdezzük még: miért kell változtatni a felvásárlókat?” A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnökhelyettese, Kovács Frigyes válaszolt:- A szekszárdi Alkotmány u. 70. szám alatt működő felvásárlóhelyen a vezetőcserét az ellenőrző szervek javaslatára végeztük, éppen a megbízhatatlan munkavégzés és kifogásolható magatartás miatt. Jelenlegi felvásárlónk munkája már segítséget igényel, amíg az egész tevékenységet begyakorolja, de ezt a rendeletek betartása mellett végzi. Szemes termény értékesítésekor a zsák árát is felszámoljuk, mivel mi is azzal együtt kapjuk. Cserelehetőség nincs állategészségügyi okokból, viszont a zsák súlyát, 0,80 kilogrammot le kell vonni a termény bruttó súlyából. A tápokat szintén göngyöleggel együtt kell értékesíteni akár papír-, akár műanyag zsákban, vagy tasakban történő értékesítése esetében a zsák, illetve a tasak értéke külön felszámítható. Amennyiben a kiskereskedelmi elosztóhelyen a vevő 40 kilogrammnál kisebb mennyiségű - egalizált súlyú papír-, illetve műanyag zsákból kimért - keveréktakarmányt vásárolt, úgy a zsák árának ellenértéke címén legfeljebb 0,20 Ft/kg összeg a vevőnek felszámítható.” A felvásárló munkáját fokozottabban ellenőrizni fogjuk, hogy a kistermelőknek ne legyen panasza személyével kapcsolatban sem. Jogos volt-e a letiltás? Váncsa István nagyvejkei olvasónk kérdezte levelében, hogy jogosan járt-e el az aparhanti közös tanács, amikor kiküldték a letiltást adófizetés végett. Ugyanis a második félévi adót december 31 -ig kell befizetni. Ö az adót 1986. november 17-én be is fizette. Ennek ellenére december 1-én megkapta az adóletiltást, amelyben még plusz száz forintot rótak ki rá. A Tolna Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője, Priger József válaszolt:- A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT számú rendelet végrehajtására kiadott 54/1981. (XI. 19.) PM számú rendelet 10. paragrafusának (1) bekezdése szerint „az együttesen kezelt adók - ha jogszabály másként nem rendelkezik - félévenként, egyenlő részletekben, a félév első napján esedékes és a félév harmadik hónapjának 15. napjáig (március 15-ig és szeptember 15-ig) fizethetők meg adópótlékmentesen”. Az elmúlt évben csak a településfejlesztési hozzájárulás befizetésére volt lehetőség 1986. december 31-ig. Ez évtől azonban már a jelzett hozzájárulást is az általános (március 15. és szeptember 15.) határidőkig lehet két egyenlő részletben pótlékmentesen befizetni. Az olvasó az 1986. második félévi együttes adóját nem fizette be az említett jogszabályban meghatározott - szeptember 15-i - határidőig. Megállapítható, hogy az I. fokú adóhatóság intézkedése, eljárása törvényes és megalapozott volt. Megváltozik-e a nyitva tartás? Simon Mária bonyhádi olvasónk írta, hogy az üzemanyagtöltő állomások hét végeken és ünnepnapokon már este 6-kor zárva vannak, és csak másnap reggel 8 órakor nyitnak ki újra. Munkanapokon két órával később, este 8-kor zárnak be. Nem tartja helyesnek ezt a zárva tartási módot. A Bonyhádi Városi Tanács műszaki osztályának vezetője, Sebestyén lajos válasza:- Az Áfor bonyhádi üzemanyagtöltő állomásának nyitva tartásával kapcsolatban: 1986 februárjában kezdeményeztük a töltőállomás hét végi nyitva tartásának módosítását. Akkor elértük, hogy idényjelleggel - május 1. és szeptember 30-a között - a munkaszüneti napokon is 6-20 óráig tartanak nyitva. Az év többi részében munkaszüneti napokon továbbra is 8 és 18 óra között szolgálják ki a fogyasztókat. Az Áfor képviselői szerint a rendelkezésre álló létszámot növelni nem tudják. A meglévő létszámmal csak a jelenlegi nyitva tartási rend szerinti üzemidőben tudják a biztonságos üzemeltetés feltételeit maradéktalanul-biztosítani. A kútkezelők felmérése szerint a nyitás utáni és zárás előtti egy-egy órában a forgalmuk elenyészően kicsi. Azt a szúrópróbaszerűen tartott ellenőrzéseink is igazolták. Az 1986-ban bevezetett nyitva tartási rend életbe lépése óta kifogás nem érkezett osztályunkhoz. Olvasójuk levele alapján ismételten kezdeményezzük a hét végi nyitva tartás felülvizsgálatát, módosítását az Áfor körzeti kirendeltségénél. A nyitva tartási rend - jelen esetben - hatósági döntéssel nem változtatható meg. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Az építési és használatba vételi engedélyezési eljárásról szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter 12/ 1986. (XII. 30.) ÉVM számú rendelete, amelynek hatálya alá tartozó épület, műtárgy és egyéb építmény építéséhez, használatba vételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, a rendeltetésétől eltérő használathoz továbbá lebontáshoz - a jogszabályokban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ezt az engedélyt az építtetőnek - több építő esetében valamennyi építtetőnek együttesen kell kérni az ingatlan fekvése szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól, amely a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi osztálya, illetve nagyközségekben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községekben a községi szakigazgatási szerv. A rendelet tételesen felsorolja az építési engedélyhez kötött munkákat, melyek közül itt - csupán példálózva - említjük meg a jármű-(gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló építését, barkácsműhely, árusítópavilon, az állattartás céljára szolgáló épület homlokvonalán kerítés építése, az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, kerítésen vagy a támfalon üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, hirdetőberendezés, fényreklám, 1 négyzetméternél nagyobb cég- vagy címtábla létesítését, átalakítását stb. Kihangsúlyozzuk, hogy a fentieket csak példálózva említettük, a jogszabály ennél jóval többet jelöl meg, de megjelöli azt is, hogy mely építési munkák - és ezzel is csak milyen feltételek mellett - végezhetők engedély nélkül. Előírja, hogy az engedély iránti kérelmet a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, a kérelemhez milyen mellékleteket kell csatolni. Rendelkezik a jogszabály arra az esetre is, ha az építtető az építési engedélyben előírtaktól el kíván térni, kimondja, hogy az építési engedély a jogerőre ■Mül emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Ugyanilyen részletességgel szabályozza a rendelet a használatba vételi engedélyezési eljárást is. Köztudott, hogy az engedély nélküli, illetőleg az engedélyben írtaktól eltérő építkezés bírságot von(hat) maga után, de talán helyénvaló, ha az építésügyről szóló törvényből a következőket idézzük': „Ha az építményt építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon építették meg és az az építéskor érvényben volt rendelkezési tervnek, illetőleg építésügyi szabályoknak nem felelt meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakítását, ha pedig az a tervnek illetőleg szabályoknak megfelelően nem lehetséges, az építmény lebontását rendelheti el.” Természetesen függetlenül a bírságtól. A tanácsi szervek munkarandjét, a munkaidő-beosztást és az ügyfélfogadást szabályozóra Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 3/1986. (XII. 30.) rendelkezése lehetőséget ad, hogyha munkából való kiesés és így keresetveszteség nélkül járhassanak el és intézhessék ügyeiket az államplgárok a tanácsoknál. A munkáltatók figyelmét is felhívjuk erre a rendelkezésre, amelyből kitűnően nem indokolt, hogy a dolgozók munkaidő alatt kéretőzzenek el a tanácsnál inté- zendők ürügyén. Idézzük a rendelkezésből: „A tanácsi szerv szerdai napon (általános ügyfélfogadó nap) 08.00-18.30 óra között, továbbá a hét egy munkanapján délután 18.30-ig és szombaton 08.00-12.00 óra között ügyfélfogadást tart.” „Az ügyfelet meghallgatásra általában - délelőtti, illetőleg délutáni - időpont vagylagos megjelölésével kell meghívni, megidézni. Az egyik időpontot az általános munkakezdés és -befejezés időtartamán kívülre kell meghatározni.” Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 55. számában olvashatók. DR. DEÁK KONRÁD CSALÁDI IRODA A Bonyhádi Népi Ellenőrzési Bizottság a családi események társadalmi megrendezésének személyi és tárgyi feltételeiről készített vizsgálatot. A vizsgált időszak 1975. január 1 -tői 1986. augusztus 31-ig terjedt, a helyszínek a bonyhádi, a kakasdi, a kisvejkei, a mőcsényi, a nagymányo- ki és a teveli tanács voltak. A cél annak megállapítása volt, hogy a több, mint egy évtizede létrehozott társadalmi ünnepségeket szervező iroda fennállása alatt milyen színvonalat ért el a családi események (névadó, esküvő , temetés) megrendezésében, valamint milyenek a személyi és tárgyi feltételek, mik a színvonal emelésének lehetőségei. A Bonyhádon működő Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Irodát az akkor még nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága hozta létre 1974-ben. A rendező iroda elnevezés 1986-ban megszűnt. Az új intézmény Családi Iroda névvel működik napjainkban is, és a végrehajtó bizottság igazgatási osztályainak irányítása alatt áll. Működési szabályzatát nem módosították, mivel törvényességi köre alapvetően nem változott. Az iroda létrehozása óta két fővel dolgozik, a megalakulása óta két irodavezető és három előadó tevékenykedett ezen a területen. Az iroda elhelyezése - a tanács épületében - a feladatok ellátásához megfelel. A tárgyi, technikai feltételek alakulására jellemző, hogy az iroda létrehozásakor megfeleltek az igényeknek. A tanácsterem többféle rendeltetése miatti gyakori átrendezése óhatatlanul rongálja a berendezések állagát, és nem kis terhet ró az iroda munkatársaira. Bővült a szolgáltatások köre, ezt különböző tapasztalatcseréken szerzett ismeretek, bemutatók is elősegítették. A tartalmi és formai megújulás nem a szolgáltatások számának emelkedésében mérhető, hanem a különböző igények magas szintű kielégítésében. Jelentős a társadalmi kapcsolat, amellyel rendezvényeiket színesebbé teszik. Az iskolák tanulói, intézmények, szövetkezetek és vállalatok aktivahálózata segíti munkájukat. A községekben és a nagyközségekben a helyi tanács vb. szakigazgatási szerve gondoskodik a családi események társadalmi megrendezéséről. Vizsgált községekben a szakigazgatási szervek önállóan végezték e tevékenységüket. A műsorok készítésében részt vesznek az általános iskolai tanárok, a községi óvónők, az anyakönyvvezető irányításával. Egyedi igényekhez kérik az intézmények közreműködését. Nehezebb a helyzet az olyan községekben, ahol nem működik általános iskola. A községekben az ünnepségek megrendezésének személyi feltételei létszámban és felkészültségben eltérőek. A vizsgált tanácsok közös vonása, hogy egyik helyen sincs függetlenített dolgozó a családi ünnepségek vagy a polgári szertartások szervezésére, rendezésére. A feladatokat elsősorban az igazgatási előadó, ritkább esetben a vb-titkár látja el. A vizsgálat megállapította, hogy a személyi feltételek biztosítottak a családi események társadalmi megrendezésében, a tárgyi-technikai eszközök köre viszont szűk, lehet bővíteni. A vizsgált tanácsoknál az elért eredmények megtartása, illetve a fokozatos fejlődés úgy biztosítható, ha ezt a tevékenységet folyamatosan fejlesztik, és a munkát figyelemmel kísérik. Ilyenkor, télvíz idején kiürülnek az üdülőtelepek, elnéptelenednek a vízpartok, a nyáron tarkabarka napozóktól nyüzsgő strandok zöld pázsitja fehér hótakaró alá bújik. Kihalt most a Duna-parti fürdőpar m Z? r-v '■'S ■ ?— radicsomunk, Fadd-Dombori is. A fényképezőgép lencséje előtt magukra maradt, téli álmot alvó házikók, padok szo- morkodnak. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Bár a felkiáltójel lemaradt a felszólító mondat végéről - szót fogadunk Pihen a „taposó” is » A jégcsapcsipke ellenáll a bágyadt napsugaraknak Gyerekekre vár a játszótér
