Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

2*ÉPÜJSÁG 1987. február 9. A Közgazdasági Társaság közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Elöljáróban az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd gazdasági helyzetünket elemezte. Emlékeztetett a KSH nemrégiben közzé­tett jelentésére, amely a tavalyi tervtelje­sítés adatait tartalmazta. Kiemelte, hogy az elmaradás nemcsak az elmúlt évi gyengébb teljesítmény kö­vetkezménye, hiszen tavaly az előző évek, sőt évtizedek megoldatlan gondjai is fokozottan éreztették hatásukat.- Bár a gazdaság helyzete ma valóban nagyon nehéz, nem vagyunk a csőd közelében - hangsúlyozta. - Vannak erőforrás-tartalékaink a termelésben - pénz-, áru-, munkaidőalap formájában -, van devizatartalékunk, áruellátásunk to­vábbra is kiegyensúlyozott. És bár ezt a gondok gyakran elfedik, vannak ered­ményesen működő, dinamikusan fejlődő termelési alágazatok, vállalatok, szövet­kezetek és sikeres beruházások is.- Való igaz azonban, hogy nem visel­hetünk el következmények nélkül még egy olyan évet, mint amilyen 1986 volt. Ezért még az idén érzékelhető fordulatot kell elérnünk a gazdálkodásban. Valami gyökeresen újszerű gazdaságpolitikára nincs sem lehetőségünk, sem szüksé­günk, a fordulatot a gazdaságpolitika, a kormánymunka, a gazdálkodói magatar­tás és az egyéni cselekvés összhangjá­nak megteremtésétől várhatjuk. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután arról szólt, hogy a párt gazdaság- politikájának céljai között - a gazdasági egyensúly minden összetevőjének javí­tása, majd egy kedvezőbb egyensúlyi helyzet állandósítása mellett - ismét megjelent a dinamikus fejlődés újraindí­tása is. Ennek fő eszköze a műszaki-gaz­dasági értelemben vett szerkezetváltás, amihez szükség volt az átlagosnál gyor­sabban fejlesztendő, valamint a vissza­fejlesztendő szakterületek, tevékenysé­gek kijelölésére. Ez megtörtént. Ugyan­csak kiemelkedően fontos feladat a mű­szaki fejlesztés gyorsítása, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kap­csolatok minőségi megváltoztatása.- Tehát nem a célokkal van gondunk - folytatta Berecz Frigyes -, hanem az el­érésükért eddig végzett munkánk szín­vonalával, a gazdaságpolitika érvényesí­tésének gyakorlatával. Következete­sebb, célratörőbb, összehangoltabb munkára van szükség a kormányzat szintjétől kezdve a végrehajtásig, minden fázisban.- A gazdasági reform továbbfejleszté­se a Központi Bizottság 1984 áprilisi ál­lásfoglalásában megjelölt irányban ha­lad. Három kiemelkedően fontos feladat közül kettőt - az új vállalatvezetési for­mák bevezetését és a bankrendszer két­szintűvé tételét - végrehajtottunk. A so­ron következő lépés a hozzáadottérték- típusú adórendszer meghonosítása a gazdálkodók körében, s ezzel egyidejű­leg a személyi jövelemadó bevezetése. Sokan állítják: ez a lépés egymagában felér egy gazdasági reformmal* s ebben nem kevés igazság van. A feladat elméleti bonyolultsága, a sok gyakorlati nehéz­ség, valamint a bevezetéséig rendelke­zésre álló idő rövidsége egyaránt növeli a kormányzat felelősségét. A cél az, hogy az új adórendszer előnyösebb legyen az átlagosnál valóban jobban gazdálkodó vállalatok számára, érdekeltté tegye a társadalomnak a jövő építése szempont­jából legfontosabb rétegeit, felszabadít­sa s a fejlődés szolgálatába állítsa a gaz­dálkodói és a lakossági szférában rejlő erőforrásokat. A továbbiakban Berecz Frigyes kül- kapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: szerencsés körülménynek kell tekinte­nünk, hogy a szocialista együttműködés mélyreható fejlesztését ma már minden KGST-tagország igényli. Kiemelkedő je­lentősége van annak, hogy a magyar népgazdaság megfelelően bekapcso­lódjék a szovjet gazdaság egyre intenzi­vebbé váló korszerűsítési folyamatába. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően többen is hozzászóltak az el­hangzottakhoz s az írásos dokumentu­mokhoz. A közgyűlés határoztt alapszabályá­nak módosításáról, egyebek között arról, hogy ezután a magyar érdekeltségű ve­gyes vállalatok és a magyarországi szék­helyű külföldi vállalatok is tagjai lehetnek a társaságnak. Ezután kitüntetéseket adtak át; kiemel­kedő munkásságuk elismeréseként nyolcán Közgazdasági díjat, tizenárman pedig a Széchenyi István Emlékérmet kaptak. A közgyűlés végezetül megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság új vá­lasztmányát, amely sorai közül megvá­lasztotta vezető tisztségviselőit. A társa­ság elnöke ismét Csikós-Nagy Béla, az új főtitkár Kemenes Ernő. Országos titkárrá Szabó Imrét választották újjá, a tudomá­nyos titkár tisztét pedig Tarafás Imre tölti be. PANORÁMA BECS - Az igen pozitív osztrák-ma­gyar kapcsolatok például szolgálhatnak más országoknak is - mondotta szom­bati rádiónyilatkozatában Alois Mock al- kancellár és külügyminiszter. Mock mél­tatta a tényt, hogy Ausztriának szocialista szomszédai közül régi keletű, jó kapcso­latai vannak az el nem kötelezett Jugosz­láviával csakúgy, mint a Varsói Szerző­déshez és a KGST-hez tartozó Magyar- országgal. BUDAPEST - Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese Nagy György munkásőr vezérőrnagyot, a Mun­kásőrség országos parancsnokának el­ső helyettesét - nyugállományba vonulá­sa miatt - érdemeinek elismerésével fel­mentette beosztásából. A Munkásőrság országos parancsnokának első helyette­sévé Dósa István munkásőr vezérőrna­gyot nevezte ki. BELGRAD-A koszovói albán szepa- ratisták az új körülményekhez alkalmaz­kodva nacionalista keresztneveket ad­nak az újszülött gyermekeknek - írja a belgrádi Politika. Az utóbbi időben külö­nösen divatossá vált körükben a Tirana, Albana, Alban, Liridona (Szabadság), Scipekuce (Vörös Albánia), Scibedsmor (Hős sas), Flamur (Zászló) és a Kustrim (Kihívás) név. A szkopjei körzeti bíróság 20 évi bör­tönre ítélte Alekszandar Arszovot, a ma­cedóniai „Export-import” és 15 évi bör­tönre Tomiszlav Komilovszkit, az „Export” külkereskedelmi vállalat volt igazgatóját a társadalmi tulajdon súlyos megkárosí­tása miatt. Az előbbi 763 millió, az utóbbi pedig 120 millió dinárral károsította meg az államot úgy, hogy nyugati cégeknek használhatatlan importtermékek árát is kifizették, s a pénzből komoly részese­dést kaptak. BUKAREST - Februárban és már­ciusban Romániában államtánácsi ren­delettel korlátozzák a közületi és a ház­tartási energiafelhasználást. A szombati bukaresti lapok közölték az Államtanács rendeletét a földgáz és az elektromos energia ésszerű felhasználását célzó in­tézkedésekről. Ennek értelmében a maximális takarékosság mindenkivel szemben támasztott elsőrendű követel­mény, hazafias kötelesség. A rendelet ér­telmében februárban és márciusban az eddiginél 20 százalékkal kevesebb gázt használhatnak fel a lakások fűtésére és meleg víz szolgáltatására. Ennek megfe­lelően korlátozzák a távfűtőművek gázel­látását is. Februárban és márciusban a lakosság számára juttatott háztartási elektromos áram 20 százalékkal keve­sebb lesz az eddiginél. MOSZKVA - Vasárnap kora hajnal­ban (moszkvai idő szerint 2 óra 28 perc­kor) összekapcsolódott a Szojuz TM-2 űrhajó és a Mir-Progressz-27 űrkomp­lexum. Az összekapcsolás és a hermeti- kus zárás ellenőrzését követően a Szojuz TM-2 űrhajósai, Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin, átmentek az éppen egy éve működő Mir űrállomásra. Az űr­komplexum berendezései normálisan működnek.- A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége kinevezte Borisz Tolsztih- t a szovjet minisztertanács elnökhelyet­tesévé, valamint a Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottság elnökévé. Elődje Gurij Marcsuk volt, akit nemrég a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának el­nökévé választottak. Borisz Tolsztih öt­venéves, orosz nemzetiségű. A voronye­zsi egyetemen végzett, elnyerte a műsza­ki tudományok doktora címet. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Igencsak mozgalmas hónap a február a világpolitikában. A nagy hírügynökségek számos eseményt jeleztek a következő napokra is - hétfőre például annyit, hogy kifejezetten nehéz választani közülük. Csupán péntekre nincs semmilyen diplo­máciai vagy politikai találkozó betervezve. Talán nem vélet­len, hiszen február 13. péntekre esik, és senki sem szeret fö­löslegesen kockáztatni... Hétfő: Moszkvában újabb szovjet-kínai tárgyalások kez­dődnek a határtérség problémáiról. A külügyminiszter-he­lyettesi szintű megbeszélések előtt a két ország kapcsolatai némileg javulni látszanak, s nyilván nem marad hatás nélkül a szovjet csapatok egy részének Mongóliából történt kivoná­sa sem. Kedd: Az indiai Amritszárban, a szikh vallás szent templo­mában a szikh hívők világtalálkozójára kerül sor. Az arany­templom emlékezetes ostroma óta sem sikerült még felszá­molni a szikh terrorista szervezeteket, s így a találkozót rendkívüli biztonsági intézkedések mellett tartják meg. Szerda: A tervek szerint ezen a napon kezdődtek volna az afganisztáni-pakisztáni tárgyalások, ám a két ország közös megállapodással február 25-re helyezték át a megbeszélé­sek időpontját. Az előző napokban a Szovjetunióban tárgyal a pakisztáni külügyminiszter, az afgán kormányfő és Diego Córdovez ENSZ-fötitkár-helyettes is. Csütörtök: A chilei néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napján világszerte megemlékeznek a fasiszta rendszer által meggyilkolt és börtönbe vetett áldozatokról. Az ország belső helyzete eközben továbbra is feszült, s a múlt héten feltűnést keltett, hogy az Egyesült Államokban tanúvallomásra jelent­kezett Letelier tábornok egyik merénylője - a chilei titkosszol­gálat tisztje. Szombat: Moszkvában nemzetközi leszerelési tanácsko­zás kezdődik. A meghívottak között olyan személyiségek is vannak, akik ezelőtt néhány évvel még aligha számíthattak volna közszereplésre a szovjet fővárosban. Két név a sok kö­zül: Teller Ede és Andrej Szaharov. Vasárnap: San Jóséban találkozik a Costa Rica-i, a guate- malai, a hondurasi, a panamai és a salvadori elnök. A közép­amerikai válság megoldását célzó erőfeszítések újult erővel folytatódnak egész héten. Hétfőn például a Közös Piac és a Contadora-országok külügyminiszterei tanácskoznak Gua- temalavárosban. Mai kommentárunk Afgán kilátások Hosszú idő után most vegre valóban reálisaknak tűnnek az algán probléma meg­oldására irányuló remények. Jóllehet a szerdára tervezett afganisztáni-pakisztáni közvetett tárgyalásokat február 25-re halasztották, ezen a héten sok minden eldől­het. Óriási diplomáciai aktivitás tanúi lehetünk például Moszkvában: szinte egymás­nak adja ma a kilincset Jakub Han pakisztáni külügyminiszter, Diego Córdovez, a felek között közvetítő ENSZ-főtitkárhelyettes és Szultán Ali Kistmand afganisztáni miniszterelnök. A jelek szerint Kabul és Moszkva áttörést szeretne elérni a hosszú ideje húzódó válság békés megoldására, s ennek érdekében soha nem tapasztalt kompromisz- szumos készséggel újabb és újabb javaslatokat tesz a tárgyalóasztalra. Az év elején bejelentett egyoldalú tűzszüneti kezdeményezés, az amnesztia, a politikai hatalom­ból részesülők körének kiterjesztése a párton kívüliekre és az iszlám képviselőire gyakorlatilag egyenértékű annak a korábbi pakisztáni követelésnek az elfogadásá­val, amely közvetlen tárgyalásokra szólított föl a kormány és az ellenforradalmi fegyveres szervezetek között. Moszkva hivatalosan is bejelentette, hogy elvileg megszületett a szovjet csapatok kivonásának ütemterve, s erről is hajlandó tárgyal­ni a közvetlenül érintett felekkel. Az Egyesült Államok azonban nem nézi jó szemmel a kibontakozó folyamatot: Washington a jelenlegi helyzetben, a polgárháború folytatásában érdekelt és min­dent megtesz azért, hogy ezt Iszlámábád politikai köreiben is tudatosítsa. Pakisz­tánnak viszont megvannak a maga saját gondjai - a belpolitikai válság és az Indiá­val kiújuló konfliktusok. Ezek mellé egyre súlyosabb teherként járul a harcias afgán szervezetek jelenléte a határövezetben, sapattu menekültek milliós serege. A szin­tén érdekelt Iránnak is vannak más, fontosabb problémái - a közvetlen szomszédok tehát érdekeltek a rendezésben, az objektív feltételek megvannak a megegyezés­hez. Ez a megegyezés azonban csak úgy jöhet létre, ha minden fél garanciát kap arra, hogy érdekeit a jövőben sem veszélyeztetik majd az afganisztáni belső folyamatok. A legfontosabb most a szándékok őszintesége. Moszkva és Kabul ezt már többszö­rösen bebizonyította - most Pakisztánon, Iránon és nem utolsósorban a fegyveres csoportokon van a sor. Úgy tűnik, hogyjelenleg éppen az amerikai támogatást élve­ző dusmanok jelentik a legnyagobb akadályt, mivel nem hajlandók a kormány tűz­szüneti javaslatának támogatására sem... HORVÁTH GÁBOR Tegnap délután a bonyhádi városi mű­velődési központ színháztermében be­mutatták Sára Sándornak, a Völgység­ben letelepedett bukovinai székelyek életéről forgatott Keresztúton című film­jét. A bemutatón részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Császár József, a Tolna, Me­gyei Tanács elnöke, Bonyhád város több vezetője, valamint a film rendezője. A film vetítése nagy érdeklődést keltett, a meghívott szereplőkön kívül sok más érdeklődő Is megtekintette az alkotást. A bukovinai székelyek hányatott sorsát négy részben feldolgozó filmnek a máso­dik része a levetített Keresztúton, s a ti­zennyolcezer ember Bácskából való me­neküléséről, a háború viszontagságairól szól. A szovjet vállalati törvény tervezete A szovjet központi sajtó vasárnap közzétette az állami vállalatokról szóló új törvény tervezetét, amely ki­mondja, hogy a vállalat igazgatóját a dolgozók általános gyűlésen vá­lasztják meg öt évre. A Legfelsőbb Tanács következő ülésszaka elé ter­jesztendő törvénytervezetet ezzel or­szágos vitára bocsátották. A három fejezetből álló tervezet megerősíti a termelőeszközök állami - össznépi - tulajdonát, és bővíti a dol­gozó kollektíváknak a vállalat irányítá­sában, az állami és társadalmi ügyek eldöntésében való részvételét. Az új törvény tovább mélyíti a központi ha­táskört a népgazdaság fejlesztésével összefüggő legfontosabb feladatok megoldásában, egyúttal pedig erősíti az irányítás gazdasági módszereit, ösztönzi az önálló gazdálkodási elszá­molás elterjedését, előirányozza az önigazgatás demokratikus alapjainak szélesítését és fejlesztését, meghatá­rozza az állami vállalatok, az államha­talmi szervek, valamint az irányítás kapcsolatait. A törvénytervezet kimondja, hogy a vállalat tevékenysége az állami tervre épül és a teljes önelszámolás és önfi­nanszírozás elveivel valósul meg. A dolgozóka vállalat teljes jogú gazdái, s önállóan döntenek a termelés és a szociális fejlesztés minden kérdéséről. A vállalat maga rendelkezik az önel­számolás révén megtermelt jövedel­mével,,ezt a béralap növelésére, szo­ciális fejlesztésre, a termelés fejleszté­sére használhatja fel. A dokumentum külön kiemelni, hogy a fogyasztók igényei kötelező érvényűek a vállalatok számára, ki­elégítésük minden munkakollektíva legfőbb törvénye. A törvénytervezetnek az irányításról szóló részei ötvözik a központi vezetés és a szocialista önigazgatás elemeit. Eszerint bevezetik a vezetők választá­sát. Ezt a döntést a felettes szerv erősíti meg. Felmentését a felettes szerv a dolgozók általános gyűlésének vagy a dolgozók e gyűlés által felhatalmazotl tanácsának döntése alapján rendeli el. Az igazgatót öt, a vállalati részlegek vezetőit 2-3 évre választják. A dolgozók kollektívájának tanácsál a törvénytervezet szerint a dolgozók általános gyűlése választja meg nyíll szavazással 2-3 éves időtartamra. A dolgozók gyűlései (konferenciái) kö­zötti időszakban ez a tanács a dolgo­zók képviseleti szerve. A törvénytervezet szabályozza az ál­lami vállalatok külkereskedelmi tevé­kenységét is. Ezzel kapcsolatban a rendelkezés kimondja: a KGST-tagor- szágok vállalataival a szovjet vállalal közvetlen kapcsolatot alakíthat ki, ön­állóan dönthet termelési és műszaki­tudományos együttműködésük kér­déseiről, beleértve ebbe az együttmű­ködés gazdasági feltételeinek megha­tározását is és gazdasági megállapo­dások velük való megkötését. A tőkés és fejlődő országok vállalataival ugyan­csak tartós együttműködési kapcsola­tokat alakíthat ki, főként hosszú távú termelési kooperációk és közös válla­latok létrehozásának formájában. A jelentős exportot lebonyolító válla­latok önálló export-import jogot kap­hatnak, vagy önelszámolási alapor működő külkereskedelmi céget hoz­hatnak létre. A Keresztúton című film bemutatója,Bonyhádon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents