Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
8 ^fePÜJSÄG 1987. február 7. ★ HORIZOm^ Constanta megye Az ország legszegényebb területe volt A román tengerpart mentén fekvő Constanta megye 1944 előtt az ország legszegényebb területe volt, ma fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkezik -tájékoztat Buzatu Constantin, a megyei pártbizottság gazdasági titkára. Az utóbbi három ötéves tervben a megyében voltak a legnagyobb ipari beruházások. A nyolcvanas évek elején a megye ipara öt nap alatt hozza létre azt a termelési értéket, amelyet 1938-ban egy év alatt termelt meg. A megye egyik fő iparága a tengerihajó-építés: a román tengeri flotta hatvan százaléka itt készül. Jelenleg - 4,1 millió tonna összkapaci- tással - 240 hajóból áll a román kereskedelmi flotta, de mindezt meg szeretnék duplázni, hogy minden román tengeri exportot saját hajóval bonyolíthassanak le. Hatalmas kikötőépítési munka is folyik, bővítik a Constantái és a man- galiai kikötőt, Midiában is készül egy újabb. Csernavodában - a Duna-Feke- te-tenger csatorna mellett - épül egy 5x 700 megawattos atomerőmű, a kanadai „KANDU” rendszer szerint. Az első blokk az év végére, a második jövőre lesz kész. Az atomerőmű mellett az ott dolgozóknak külön város létesül. Constanta megye híres a kőolajfeldolgozó- és vegyiparáról is. Midiában vegyipari és petrolkémiai központ üzemel, továbbá cellulóz- és papírgyár, műtrágyagyár. De a megye gazdasági, életében kiemelkedő helyet foglal el az építőanyag-gyártás, a cementgyártás, a textilipar, a mezőgazdasági- valamint az élelmiszeripari gépgyártás. A megye területén épült meg - a közlekedési ágazat legnagyobb beruházásaként - a Duna-Fekete-tenger csatorna, amely jelentősen lerövidíti a dunai hajók útját a tengerig. A közeljövőben új vasúti-közúti híd épül a Dunán. A Constantái M. Kogalniceanu nemzetközi repülőtér mindenfajta gép fogadására alkalmas. A megye mezőgazdasága is eredményes. A jelenlegi 581 ezer hektáros mezőgazdasági terület 75 százalékát öntözik, és a tervek szerint két-három év múlva ez az arány száz százalékra emelkedik. A fő termény a kukorica, a búza, a zab, a takarmány- és ipari növények. A vidék büszkesége a híres Murfatlar bor. A felszabadulás óta a megye minden lakója új lakásba, házba költözött. Az évtized végére - a tervek szerint - Constanta megyében megoldódik a lakáskérdés. Az orvosi ellátás színvonala is jó: 10 kórház és 1200 orvos gondoskodik a megye 690 ezer lakosának egészség- ügyi ellátásáról. A polgárok szórakozását 4 színház és 10 nagy művelődési központ szolgálja, de kisebb művelődési otthon minden faluban van. A megyei vezetők különös büszkeséggel említették, hogy a terület az országos népszaporulati statisztikában az elsők között van. Kimeríthetetlen szénvagyon A jelenlegi, főleg kőolajon alapuló energiagazdálkodás átengedi a vezető szerepet a szénen alapuló energiagazdálkodásnak. A szovjet gazdasági szakemberek előrejelzései szerint ez a fő irány a tüzelőanyag-energetikai komplexuma rekonstrukciójában a jelen tervidőszakban és az évszázad végéig. Ezeket a változásokat korántsem az váltotta ki, hogy a szovjet olajipari munkások, miként azt néhány nyugati sajtóorgánum állítja, a „lelőhelyeken a fenékig jutottak”. Ha ez így lenne, a Szovjetunióban nem terveznék, hogy a kőolaj- és a gázkondenzátum termelési volumenét az 1986. évi 616,7 millió tonnáról (a legmagasabb mutató a világ kőolajtermelő országai között) 1990- ben 630-640 millió tonnára növelik. A probléma másutt keresendő: a valamikor gazdag lelőhelyeken a csúcshozam ideje lejárt. Következésképpen növelni kell az értékes nyersanyag kitermelésének a színvonalát, messzebbre kell menni és mélyebbre lehatolni a kőolajért, ez pedig fokozott beruházásokat igényel. Elég megemlíteni, hogy a Szovjetunióban az utóbbi tíz évben a kőolaj és a földgáz fajlagos termelési költségei háromszorosan növekedtek. A kilencvenes évek végéig a kőolaj-megtakarítást elsősorban a földgáz szélesebb körű felhasználása révén tervezik elérni. (1990-ben 835-850 milliárd köbméter földgázt termelnek.) Azután pedig sor kerül e nyersanyagfajta ésszerűbb fel- használására - a vegyipari szükségleteinek a céljaira. A szénhez fűzött remény abból az objektív tényből ered, hogy a szénkészletek tekintetében a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Tavaly a Szovjetunióban a szilárd tüzelőanyagtermelés 726 millió tonnát tett ki. Ugyanakkor csupán a Kanszk-acsinszki szénmedence évi egymilliárd tonna szén kitermelésére is lehetőséget nyújt, s ebben az ütemben legalább 140 évig lehet dolgozni. Vannak a Szovjetunióban még más, perspektivikus szénmedencék is, például a Kuznyecki- (Nyugat-Szibéria) és az Ekibásztuzi-medence (Észak- Ka ukázus). A súlytalanság és az élő szervezet Szovjet biológusok megállapították, hogy a súlytalanság befolyásolja az olyan álapvető biológiai folyamatot, mint a sejtosztódás. A tudósok a tradescan- dium nevű növény szöveteiben észleltek először ilyen változásokat, az űrrepülés során. Szerkezeti változásokat észleltek a kutatott sejtek három százalékánál. Földi viszonyok között hasonló jelenségeket nem figyeltek meg, még akkor sem, ha a szöveteket besugárzásnak, vibrációnak, hőmérséklet-változásnak tették ki. E kutatási eredményeket más objektumokon végzett sokszori kísérletek megerősitették.A súlytalanság nemcsak a sejtosztódást befolyásolja kedvezőtlenül, hanem az űrhajósoknál kellemetlen vértolulást okoz a fejben, huzamos repüléseknél pedig megváltoztatja a szív-érrendszer állapotát, az anyagcserét. Szovjet tudósok kidolgozták a súlytalanság által az élő szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatás megelőzésének módszereit, ami lehetővé tette az ember kozmoszban való tartózkodási idejének meghosszabbítását. A szovjet gazdaság átalakítása: Központi kérdés a minőség A világ ipari termelésének 20 százalékát előállító Szovjetunió nagyon sok területen megelőzte a világ országait. Ez a tény eddig alapvetően csak a mennyiségi mutatókra volt érvényes. A világpiacon is versenyképes termékek aránya 1985-ben a Szovjetunióban mindössze 16,5 százalék volt. Miért kifogásolható a szovjet termékek minősége? Ennek szerteágazó okai vannak. Van ami tőlünk független, van amit örököltünk és vannak olyan területek is, ahol kevésnek bizonyult az erő és a tudás. A nemzetközi munkamegosztás gyümölcseit a Szovjetuniótól több ízben is megtagadták. Természetesen sok minden rajtunk is múlott: kezdve a közgazdasági törvények dogmatikus értelmezésétől egészen az ügyek szociális hátterének bürokratikus kezeléséig. Két példa erre. Az egyenlősdiség elvét mindenki ellenezte, a gyakorlatban pedig ez az elv érvényesült. A jól és rosz- szul dolgozók azonos fizetése, az élenjáró és veszteséges vállalatok egyensúlyának biztosítása általános jelenséggé vált. Az intenzív, új módszerekre való áttérés nem bizonyult kifizetődőnek. Az utasításokat őrzők magát a gondolatokat is béklyóba kötötték. Számukra a legfontosabb az volt, hogy minden változatlan maradjon. A nyugalom volt számukra a legfontosabb szempont. A dogmatizmussal leszámolva az SZKP XXVII. kongresszusa a változás mellett döntött. E változtatások legfontosabb célja a társadalom szociális-gazdasági fejlődésének felgyorsítása. 1987-ben ennek a feladatnak a legfontosabb célkitűzését, a minőség javítását kell elérni. Lesznek persze olyan vállalatok és kollektívák, amelyek veszítenek ennek során. Csökkennek a fizetések, nem lesz prémium. Az 1987. évi átalakítás során megváltozik a termelési mutatók fontossági sorrendje. A legfontosabb termelési mutató jelenleg a realizált termelési érték. Január 1-től ennek szerepét a szállítási kötelezettségek teljesítése, más szavakkal rendelési állomány vette át. Miért lesz ez így? Azért, mert korábban a tervek teljesítése nem volt mindig becsületes: a fogyasztók által igényelt olcsó termékek helyett drága, gyakran felesleges árukat gyártottak. Ennek következménye a részben nem megdolgozott pénzösszegek felhalmozódása, a szükséges árucikkek hiánya és a senki által nem vásárolt árucikkek bősége lett. A rendelésállomány figyelemmel kísérése ennek gátat vet. További újdonságnak számít a nyereség elosztásának normatív rendszere az állam és a vállalatok között. Korábban a minisztériumok „büntették" a kiváló vállalatokat azzal, hogy adminisztratív intézkedésekkel elvonták anyagi eszközeik egy részét a rosszul termelő vállalatok támogatása érdekében. Az új rendszerben minden vállalat a megtermelt nyereség garantált részével rendelkezhet. A reform lényege - minden vállalat önfinanszírozási és kifizetődőségi rendszerre tér át. Ilyen vállalatok már ma is vannak, de egyelőre még kisebbségben. 1987-ben teljes gazdasági önállóságot kap 5 ipari minisztérium, továbbá a kereskedelem és a tengeri flotta. A későbbiekben ez a folyamat átfogja az egész szovjet gazdaságot. Milyen eredmények születtek az átalakítás eddigi szakaszában? Gabonából az ország történetének negyedik legnagyobb termését - 210 millió tonnát - takarítottak be. Emlékezetem szerint első ízben van gyümölcsből és zöldségből bőséges ellátás Moszkvában. Dinamikusan növekszik a hús- és tejtermelés. Ezek termelését az állam 1987-ben mintegy 58 milliárd rubellel támogatja (a hivatalos árfolyam szerint 1 rubel 1,45 dollárnak felel meg). Az átalakítás során visszaút nincs. Nehéz feladatok várnak az országra. Az „igazság pillanatában” ez minden területre és mindenben érvényes. Azonban csak ez lehet a szocializmussal szembeni kihívásra való egyetlen helyes válasz. , Battonya testvére S. 0. S. gyermekfalu Lengyelországban Az első lakók 1983 augusztusában költöztek be házaikba. Az osztrák Hermann Gmeiner professzornak, az Sos- gyermekfalu - mozgalom alapítójának és elnökének kezdeményezése vetette meg az alapjait Lengyelországban a bil- goraji gyermekfalunak. A megnyitására annak idején sok neves személyiség érkezett, köztük a Magyar Művelődési Minisztérium képviselője is. A Battonyán létesített magyarországi gyermekfalu megnyitóján pedig a bilgoraji gyermekfalu igazgatója vett részt. Barbara „mama” A ház előtt, amelynek a lakóit meg kívánom látogatni, egy terebélyes kutyaól. Az állatokkal való kapcsolat, és a róluk való gondoskodás köztudottan pozitív hatással van a gyermek lelkületének alakítására. Egy hat év körüli kisfiú kacagva kergetőzik a hinta körül egy kutyával, melynek láthatólag szintén kedvére van a játék. Az előszobában hét gyermek „mamája” (közülük öten testvérek) Barbara Cwaline köszönt. A nagy- vagy játékszobában gyönyörű, világos színű bútorok és sok virág. A puha szőnyegen szariaszéjjel heverő játékok, amelyeket az 5 éves Michal éppen most próbál nagy igyekezettel összeszedni. Ezenkívül van még egy szoba a „mama”, vagyis a nevelőanya, és öt szoba a gyerekek számára. Ez utóbbiak közül az egyikben a „néni” a 9 éves Tome- ket kérdezi ki az aznapi leckéből (a magányos, gyermektelen nőkből álló említett „nénik”, - közülük egy-egy jut két házra, - szabadságuk idején a nevelőanyákat helyettesítik, segítenek a ház körüli munkában, takarításban). Az emeleti szobában a 10 éves Beata a féléves Jolát próbálja éppen álomba ringatni. Csak a legrátermettebbeket Barbara, a nevelőanya Varsóból származik, korábban földrajztanárnő volt.,A többiekhez hasonlóan őt is igen alapos selejtező vizsgákon keresztül választották ki nevelőanyának. A sajtó, a rádió, és a tv felhívására több mint 600 nő jelentkezett nevelőanyának. A három hónapos pszichológiai-pedagógiai tanfolyamra már csak 22 jelöltet javasoltak a szakemberek. A hegyekben, a Szudé- tákban rendezett nyári táborban pedig már csak 16-an voltak. Az egyikük itt visz- szalépett. Csak a legkitartóbb, gyermekszerető, legrátermettebb 25-40 év közötti életkorú, legalább középfokú képzettséggel rendelkező nők maradtak. A nevelőanyák mindegyike teljes szabadságot élvez a ház vezetésében és a gyermeknevelésben. Maga dönti el, mit főz ebédre, hogyan’öltözteti a gyermekeket, s miként rendezi be a lakást. Takarítanak, bevásárolnak, vezetik a háztartási elszámolást. A gyermekfalu központjában nagy épület emelkedik: itt van a kultúrterem, a fotószakkör és a különböző játéktermek. Ugyancsak itt van az orvosi rendelő, valamint a logopédus és az átnevelő pedagógus szobája. A gyermekfaluból a gyerekek a bilgoraji városi óvodába és iskolába járnak, s meglátogathatják kint élő barátaikat. Mind a nevelőanyák, mind pedig a gyerekek szabadon járhatnak ki amikor és ahová csak akarnak, a moziba vagy sétálni. A kisvárosi gyerekek is bejárhatnak a gyermekfaluba társaikhoz, s együtt játszanak a játszótéren. Mi lesz velük? Néhány év múlva azonban a gyereke) felcseperednek - mi lesz velük, miutár felnőttkorba lépnek? Teodora Bialas igazgatóhelyettes elmondja, hogy a felnőttkor elérésekor valamennyien lakástakarékkönyvet kapnak, és megkezdhetik önálló életüket. Csak miután a nevelőanya „szárnyára bocsátotta” valamen\ nyi gyermekét, azután kezdődik ai újabb verbuválás. Újabb gyermekeke1 addig nem vesznek fel a családba, fi nyudgíjkorhatárt elérő nevelőanyák pedagógusi nyugdíjba mennek, s visszatérnek saját környezetükbe, és a gyerekfalu újabb nevelőanyákat toboroz. Amikor elbúcsúztam Barbara „mamától” és a gondjaira bízott gyermekektől megkérdeztem, hogy milyen sokáig les; képes itt kitartani? „Gondolom, hogy végig" - válaszolta mosolyogva. S valószínűleg így vélekednek a többiek is, mer eddig még egy sem lépett vissza. A gilborajj gyermekfalu
