Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA 1987. február 7. SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 32. szám ÁRA: 2,20 Ft HORIZONT (8.-9. oldal) Szovjet űrhajó tart a Mir űrállomás felé Alekszandr Lavejkin és Jurij Romanyenko (Telefoto) Élénkülő verseny­tárgyalások öt éve már, hogy az állami és tanácsi pénzekből finanszírozott beruházásokra a megrendelőknek versenytárgyaláson kell kiválasztaniuk a legalkalmasabb vál­lalkozót. A piaci hatások érvényesítése az építőiparban gyökeres változásokat hozott, és természetesen olyan reakció­kat is kiváltott, amelyeket időnként újra kell jogszabályi keretbe foglalni. Ezt tette nemrégiben a Minisztertanács is, és már­ciustól kezdődően némileg módosította a vállalkozással és a szállítási szerző­déssel kapcsolatos versenytárgyalásról szóló, 1982. évi rendeletét. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a versenyhelyzet jól szolgálta az igényes partnerkapcsolatok kialakítását, és a piaci viszonyok jobb áttekinthetőségét. A módosított szabályokkal még egyértel­műbbé kell tenni a megrendelők és a vál­lalkozók számára piaci helyzetüket, sze­repüket, jogkörüket. A változások egyik legfontosabbika, hogy márciustól a versenytárgyalási fel­hívást nem az Árszabályozás ésTermék- forgalmazás című kiadványban, hanem rendszeresen egy országos napilapban kell közzétenni. Ez nem pusztán elvi kér­dés, hanem a gyors átfutás révén biton- ságosabb lehet a pályázók felkészülése. Annál is inkább, mert attól kezdve egy szakértő bizottság lektorálja a beérkezett felhívásokat, és őrködik azon, hogy ne jelenjen meg félreérthető, semmitmondó, szakmailag helytelen vagy megalapozat­lan közlemény. Lektorálásuk azt is bizto­sítja, hogy a beruházók ne közölhesse­nek olyan felhívást, amelyre a felkészü­léshez nem áll rendelkezésre minimáli­san 60 nap, szállítási szerződések eseté­ben 30 nap. Változatlanul fontos szempont a ver­seny tisztaságának, a pályázók esély- egyenlőségének védelme. Ennek érde­kében a zártkörű versenytárgyalásokról, azok eredményéről a pályázókat egy­szerre kell tájékoztatni. A jogszabály al­kotói egyébként sokat foglalkoznak a zártkörű felhívásokkal, mert az a tapasz­talat, hogy indokolatlanul megszaporod­tak ezek a kivételezésre lehetőséget nyújtó pályázatok. Ha például egy tanács a saját épitővállalatát akarja előnyhöz juttatni, nem ír ki nyilvános versenyt, ha­nem a zártkörű ajánlatok értékelése után építőit hirdeti ki nyertesként. Nem csak a piacfelügyelet dolga, hogy őrködjön a verseny tisztaságán. Azoka pénzintézetek, amelyek hivatalból foglalkoznak a beruházásokkal, szintén jogosultak rá, hogy a láthatóan privilégi- zált vállalkozókkal kötött szerződéseket ne fogadják el. A piacfelügyelet egyéb­ként márciustól nagyobb jogkört kap ar­ra, hogy befolyását érvényesítse a ver­senytárgyalásokon: szakemberei részt fognak venni az értékelő tanácskozáso­kon, hogy ahol szabálytalanságot ta­pasztalnak, indokolt esetben leállíthas­sák a pályázat folytatását az ajánlatok felbontásakor. Az érdekelteken kívül azonban mások nem lehetnek jelen: olyan személyek, akik csupán tájékozódni akarnak a pia­con kialakult árakról. A vállalkozók már alaposan megtanulhatták a tisztességes játékszabályokat, a felkészülés pontos módját, a verseny menetét. Éppen ezért márciustól nem lesz lehetőségük arra, hogy mint korábban, menet közben mó­dosítsák ajánlatukat. Attól kezdve pusz­tán az írásban foglalt, megalapozott pá­lyamunkák versenyeznek, nem lesz lehe­tőségük áralkura, licitálásra. A verseny természetesen kétszereplős: a megren­delők és a vállalkozók felkészültségén is múlik, mennyire veszik komolyan a dol­gukat. Sem egyikük, sem másikuk nem hozhatja olyan helyzetbe a vállalkozást, a megvalósítandó beruházást, hogy min­den jogi következmény nélkül visszalép­jen. Ennek megfelelően a beruházó szer­vezeteknek is tudniuk kell pontosan, mit akarnak, mennyi pénzük van a létesít­ményre; a vállalkozóknak pedig tisztá­ban kell lenniük saját képességiekkel, le­hetőségeikkel, teherbírásukkal. Az építési és szállítási versenytárgya­lásokról szólva nem szabad elfeledkez­nünk arról sem, hogy nem csupán beru­házó és kivitelező létezik. A műszaki ter­vek készítői, az alvállalkozók például máig idegenkednek ettől a nyilvános megmérettetéstől, úgy tetszik, a piaci ha­tásoktól védve, „szélárnyékban" szerzik a munkát. Ahhoz azonban, hogy a ver­seny igazi célja, a kínálat és a kereslet egyensúlya megvalósuljon, szükség van a beruházási folyamat minden résztve­vőjére. Csak így javulhat a minőség, és az árak így tükrözhetik a piac értékítéletét. Moszkvai idő szerint péntekre virradó­ra, a tervezett időben, 0 óra 38 perckor felbocsátották a Szojuz TM-2 szovjet űr­hajót, fedélzetén Jurij Romanyenko pa­rancsnokkal és Alekszandr Lavejkin fe­délzeti mérnökkel. Péntek reggeli közlés szerint a Szojuz TM-2 berendezései kifogástalanul működnek, az űrhajósokból érzik ma­gukat. A tervek szerint a Szojuz TM-2 február 8-án kapcsolódik össze a Mir-Prog- ressz-27 ürkomplexummal. Személyzete műszaki-tudományos kí­sérleteket, főként csillagászati, fizikai megfigyeléseket végez az űrállomás fe­délzetén. Feladatai között szerepel a Szo- juz-TM-sorozatba tartozó űrhajó beren­dezéseinek további tökéletesítését célzó kísérletek végrehajtása is. Az űrhajó parancsnoka, Jurij Roma­nyenko ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, 1944-ben született az orenburgi terület egyik falujában. 1966-ban végzett a csernyigovi katonai repülős főiskolán, utána pedig a szovjet légierőnél szolgált pilótaként. 1981-ben végzett a légierő Jurij Gagarinról elnevezett akadémiáján. 1970 óta tartozik az űrhajósok köteléké­be. Eddig két ízben vett részt űrutazás­ban: 1977-1978-ban a Szojuz-26 űrha­Az elmúlt esztendő negyedik negyed­évében Bonyhád város telefonnal ellátott közintézményei, üzemei és magántulaj­donosai örömmel nyugtázhatták, hogy jó és a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén, majd 1980 szeptemberében a szovjet­kubai közös űrrepülő személyzet pa­rancsnokaként járt a világűrben. Alekszandr Lavejkin, a személyzet má­sik tagja 1941-ben született Moszkvá­ban. 1974-ben végzett a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán, majd pedig üzembe helyezték a konténeres telefon- központot, amely az addigi állapotokon minőségileg igen sokat segített. Ettől kezdve a városon belül crossbar rend­az űrhajózási tervezőirodában dolgozott. Itt részt vett az új űreszközök kifejleszté­sében és kipróbálásában. 1978 óta tar­tozik az űrhajósok kötelékébe. A szovjet televízió - helyi idő szerint nem sokkal éjfél után - félórás egyenes közvetítést adott a Szojuz TM-2 indításá­ról. szerben üzemelő telefonok segítették a munkát, tehát bárki közvetlen tárcsázás­sal és nem központon át juthatott a hívó félhez. Ez a manuális rendszer azonban még távhívásra nem alkalmas, így a táv­hívás kérdésének megoldása érdekében Szekszárdhoz kell a rendszert csatlakoz­tatni, egy nagyobb csatornaszámú veze­tékes távközlési rendszerrel. Ehhez a két város közötti távolságot már nem elegendő légvezetékes rend­szerrel összekötni, így a Pécsi Postaigaz­gatóság Hálózatépítő Üzeme megkezdte a földkábel fektetéséhez szükséges munkálatokat két MTZ típusú árokásó géppel. A hó, a hideg ellenére is folyama­tosan végzik a munkákat, géppel ássák a A SZOT ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa Gáspár Sándor elnökletével pénteken ülést tartott. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának előterjesztése alapján meg­vitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1987. évi mun­kaprogramját. Az eddigi munkát értékel­ve megállapította, hogy a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusa határo­zatának végrehajtása jó irányban meg­kezdődött, a szakszervezetek a XIII. párt- kongresszuson kijelölt úton haladnak, feladataikat a dolgozók érdekeinek vé­delméből és képviseletéből kiindulva végzik. A szakszervezeti mozgalom országo­san, valamint területi és munkahelyi szer­vezetei útján segíti a népgazdasági ter­vek megvalósítását. Hozzájárult a gazda­ságirányítás továbbfejlesztéséhez, a szabályozórendszer korszerűsítéséhez, a dolgozók életkörülményeinek, bér- és szociális helyzetének alakításához. A SZOT döntött arról, hogy az eddigi szakmaközi bizottságok - új elnevezés­sel - a jövőben a szakszervezetek városi, kerületi, nagyközségi, községi bizottsá­gaiként látják el munkájukat. Átfogják a területükön lévő tagság egészét. E bizott­ságok mellett - kísérleti jelleggel - nyug­díjas alapszervezeteket hoznak létre. A SZOT határozatot hozott a szakszer­vezetek budapesti és megyei tanácsai­nak, valamint városi, kerületi, nagyközsé­gi, községi bizottságainak feladat- és ha­tásköréről, szervezetéről. Megnövelte szerepüket a helyi mozgalmi élet alakítá­sában, a tagság területi érdekeinek kép­viseletében, a SZOT-határozatok végre­hajtásának segítségében, ellenőrzésé­ben, a tapasztalatok jelzésében. több mint egy méter mély árokrendszért és fektetik a földkábeleket is. A jövő hó­nap elején már a szerelési munkákhoz is hozzálátnak a szakemberek. A kábelfek­tetés, a berendezés és a szerelési költsé­gek együttesen mintegy 20 millió forintba kerülnek. A crossbar rendszerű, távhívásra is al­kalmas telefonvonalban először június 30-án szólalhat meg a búgó hang, ugyanis ez a munkálatok befejezésének határideje. Nagy minőségi váltás volt már az eddigi változás is Bonyhádon, és ha a rendszer kiépül, akkor bizonyára pillana­tok alatt lehet majd összeköttetést létesí­teni mondjuk Szekszárd és Bonyhád kö­zött, mert ez eddig órák kérdése volt. „Rossz bár, de majd lesz crossbár” Húszmillió forintos beruházással Amikor már több száz méter hosszú volt az árok... akkor tört el a gépen egy patentszem, amelyet Szili Tibor a helyszínen javított meg.

Next

/
Thumbnails
Contents