Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

2 ^dÉPŰJSÁG 1987. február 27. Magyar-jugoszláv pártközi megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról.) Péter külügyminiszter, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, a KB tagjai, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Hu­szár István, az MSZMP KB Párttörténeti A napokban ismét a Dél-afrikai Köztár­saság elleni szankciókról tárgyalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa - nem először és nem is utoljára. A fejlődő országok csoportja által most előterjesztett javaslat minden korábbinál szigorúbb tilalmakat indítványozott, és gyakorlatilag az apart­heid rezsimmel fenntartott kereskedelmi kapcsolatok teljes felszámolását szor­galmazta. A tervezet azonban ezúttal sem vált határozattá, mert az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia az eddigiekhez híven, megvétózta azt. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy esetleges hatá­rozat sem lenne kötelező érvényű.) Hamis érvek Az embargópolitika elutasítását az érintett tőkés hatalmak főként stratégiai érdekeik védelmével magyarázzák. Dél- Afrika vezető helyet foglal el jó néhány kulcsfontosságú nyersanyag termelésé­ben, amelyek nélkülözhetetlenek a nyu­gati, elsősorban a brit és az amerikai gazdaság, főleg a hadiipar számára. A Fehér Ház álláspontját az amerikai hon­atyák nagy része is támadja, rámutatva: a kormányzat túlhangsúlyozza a függősé­get, a nyersanyagok egy részét más for­rásból is pótolhatnák, nem beszélve ar­ról, hogy a szankciók célja nem a dél-af­rikai gazdaság összeroppantása, hanem az apartheid rendszer felszámolásának ösztönzése lenne. Az embargót ellenző tőkés államok másik fő érvét Thatcher brit kormányfő hangoztatja legsűrűbben. Eszerint a megszorító intézkedések a legtöbbet a jogfosztott feketéknek ártanának, az ő életkörülményeik romlanának leginkább. Ezt a „humánus” indoklást Desmond Tu­tu Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek egy­szerűen képmutatónak nevezte, hozzá­téve: a feketék vállalják az áldozatot, csak már jönnének a szankciók. Kétségtelennek látszik ugyanakkor, Intézetének igazgatója, a KB tagja, vala­mint a budapesti jugoszláv nagykövet­ség vezető diplomatái. Az ebéden Kádár János és Milanko Renovica pohárköszöntőt mondott. hogy a<pretoriai kormány erős külső nyo­más nélkül aligha szánja el magát lénye­ges változtatásokra. A három évvel ez­előtt nagy propagandával megkezdett „reformpolitika” - melynek révén a mu­lattok és az indiai származásúak részle­ges választójogot kaptak, továbbá eltö­röltek néhány faji megkülönböztető ren­delkezést - látványos kudarca nem a ra­dikális átalakítás szükségességéről győzte meg a Botha-kormányt, hanem még merevebbé és makacsabbá tette a rezsimet. Elszánt feketék A lakosság háromnegyedét kitevő fe­kete többség nagy része minden koráb­binál tudatosabb fellépéssel válaszolt a látszatengedményekre, politikai jogokat, a számarányuknak megfelelő hatalmi pozíciókat követelve. Elszántságukat növeli, hogy az idő ne­kik dolgozik: a munkaerő legnagyobb részét már ma ők adják, s az ezred­fordulóra pedig várhatóan tízszer annyi fekete lesz az országban, mint fehér. A fekete őslakosság aktív megmozdulásai­ra a rezsim erőszakkal válaszolt; csupán az utóbbi két és fél évben 2500 ember vesztette életét a karhatalom akciói kö­vetkeztében. Pretoria változatlanul hallani sem akar a feketékkel folytatandó érdemi tárgyalá­sokról, egy mindkét fél számára elfogad­ható kompromisszumos megegyezésről. A rendszer propagandája a fehéreket el­söprő „fekete és kommunista” veszéllyel riogatja a kisebbség tagjait, ugyanakkor a színes bőrűek közötti, a törzsi ellentéte­ken alapuló összetűzések szitásával ele­ve az esetleges fekete hatalom életkép­telenségét igyekszik bizonyítani. Az apartheid makacs védelmezőit azonban ték. Véleményt cseréltek a szocialista átalakulás sajátosságairól, a jövőbeni együttműködés irányairól, lehetőségei­ről csakúgy, mint a nemzetközi helyzet alakulásáról, a két párt tevékenységéről, a békéért folytatott harcról. Miként Kádár János főtitkár is megállapíthatta: nagyfo­kú egyetértésben válthattak szót vala­mennyi jelentős kérdésről, s a vélemé­nyek ilyen egybeesése természetes a jól együttműködő szocialista országok képviselői között, amely országokban közös céljai és közös érdekei vannak a haladásért folytatott harcban. E kon­taktusok jó például szolgálnak az egyen­jogú kapcsolatok, a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás és a területi integritás tisz­teletben tartása elveinek érvényesítésén, valamint a nemzetközi kapcsolatokban elfoglalt eltérő pozíciók elismerése terü­letén is. Milanko Renovica kijelentette: a két or­szág viszonyának alakulásában különös jelentősége van a pártközi kapcsolatok­nak, a folyamatos politikai párbeszéd­nek, a kölcsönös bizalomnak és a nyílt véleménycserének. A mai tárgyalások ebben a szellemben, ilyen légkörben folytak. Ezért is megvan minden ok az elégedettségre a kapcsolatok fejlődését illetően, ugyanakkor nem szabad meg­állni, állandóan keresni kell az együttmű­ködés további útjait, lehetőségeit. Arra kell törekedni, hogy korszerűbb formák révén is magasabb szintre emelkedjék ez az együttműködés. Különösen fontos ez a világban végbemenő jelentős műszaki­tudományos haladás időszakában, amely hatással van országaink gazdasá­gi életére is. Jó úton haladunk ahhoz, hogy a KGST komplex programja révén is együttes erővel oldjuk meg és ösztö­nözzük ezt az együttműködést. A nemzetiségiek helyzetéről szólva Mi­lanko Renovica megállapította: a Ma­gyarországon élő szerbek, horvátok és szlovénok, miként a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség helyzetének megíté­lése azt bizonyítja, hogy e népek másik országban élő tagjai a közeledés ténye­zői.- Ön már említette - folytatta a jugo­szláv párt vezetője -, hogy ma a szocia­már a fehérek közül is egyre kevesebben támogatják. Ajelenlegi helyzettel ugyanis a fehérek sem elégedettek, mert félnek a jövőtől, attól, hogy mindent-elveszíthet­nek. Többségük hajlik a reformokra, s mint azt egy nemrégiben készült felmérés mu­tatja, a négy és fél millió fehérnek már csaknem a fele apartheidellenes alkot­mányt szeretne, és csupán a negyede ragaszkodik mereven a faji megkülön­böztetéshez. Előrehozott „választások” A fehérek hangulatának változását a Botha-kormány is érzékelte. Emiatt a két év múlva esedékes parlamenti választá­sok idén május 6-ára hozták előre, ab­ban bízva, hogy a kormányzó Nemzeti Párt most még megőrizheti abszolút többségét a törvényhozásban, szabad kezet kapva ezzel eddigi politikája folyta­tásához. Keserű csalódás azonban Bot­lista építés egy nehéz időszakát éljük. Nincs okunk azonban, hogy elégedetle­nek legyünk az eddig elért eredmé­nyeinkkel: a szocialista Jugoszlávia a forradalom győzelme óta többet ért el fej­lődésben, mint korábban bármikor. Jelentősen megváltoztak a feltételek a gazdaságban, a kultúrában és minden más területen. Ugyanakkor nem tagad­hatjuk: nehézségek is hátráltatják fejlő­désünket, részben saját belső gyenge­ségeink, részben pedig a nemzetközi gazdaság folyamatok miatt. Rendelke­zünk azonban olyan erővel - a munkás- osztállyal, egész népünkkel, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetségével, mint a társadalom vezető eszmei-politikai ere­jével -, hogy megoldjuk problémáinkat. Éppen ezért fogadtuk el a gazdasági sta­bilizációját célzó programunkat, s vizs­gálatot folytatunk annak érdekében, hogy egyes intézményeink tevékenysé­gét alkotóbbá, hatékonyabbá tegyük.- A mai, igen kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, amikor folytatódik a fegyver­kezési verseny, amikor újabb tűzfészkek, válsággócok alakulnak ki és növekszik a szakadék a fejlett és a fejletlen országok között, Jugoszlávia népe folytatja a har­cot a békéért, az egyenjogú együttműkö­désért, a leszerelésért. Miként a mai tár­gyalásainkon megállapítottuk: mindkét ország támogat minden olyan kezdemé­nyezést, amely a leszerelésre irányul, és az új gazdasági világrend megteremtését célozza. Ebben Jugoszláviának, mint el nem kötelezett országnak különös sze­repe van. Véleményünk, értékelésünk egybeesik az európai biztonságért és bi­zalomért folyó harc kérdéseiben is - mondotta Milanko Renovica, s végezetül sok sikert kívánt a szocializmust építő magyar népnek. K A díszebéd után a jugoszláviai vendé­gek programja üzemlátogatással folyta­tódott. Milanko Renovica és a pártkül­döttség tagjai a budapesti Híradástech­nika Szövetkezethez látogattak. A jugoszláviai pártküldöttség este hangversenyen vett részt a Bartók Béla Emlékházban. háék számára, hogy a kormánypárt több neves személyisége máris jelezte: füg­getlenként, de ellenzéki platformon száll harcba a szavazatokért. A liberális fehé­rek mozgalma, a Haladó Szövetségi Párt programja nyíltan a feketékkel való kompromisszumos megegyezést sürge­ti, mint a békés kibontakozás egyetlen le­hetőségét. Ez a szint közel áll Pretoria legfőbb nyugati szövetségeseinek álláspontjá­hoz, akik attól tartanak, hogy a Botha-re- zsim makacs magatartása már-már stra­tégiai fontosságú érdekeltségeiket fe­nyegeti. A dél-afrikai kormánnyal szem­beni rosszallásuk azonban egyelőre nem ment tovább a szóbeli intelmeknél. Dacá­ra annak, hogy egyre nyilvánvalóbbá vá­lik: a belső kényszerítő tényezők mellett a tőkés hatalmak nyomása lehetne az az erő, amely átfogó reformokra bírná Pre­toriát, s megállíthatná ezzel az erőszak térnyerését, a polgárháború szakadéka felé való sodródást. LENGYEL L. LÁSZLÓ PANORÁMA MOSZKVA - A több mint másfél éves szünet után csütörtökön végrehajtott el­ső szovjet atomrobbantás volt egyik té­mája a szovjet külügyminisztérium sajtó- központjában csütörtökön tartott tájé­koztatónak. Gelij Batyenyin vezérőrnagy, a szovjet honvédelmi minisztérium képvi­selője hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió részéről kényszerű lépés volt a robban­tások felújítása. A Szovjetunió nem kí­vánja másolni az amerikai programokat. Továbbra is a nukleáris eszközök felszá­molásához vezető hatékony lépésnek tartja a moratóriumot, kész bármikor újra beszüntetni a robbantásokat, ha az Egyesült Államok ugyanígy cselekszik. A szovjet kormány meghívására csü­törtökön Moszkvába érkezett Giulio And­reotti olasz külügyminiszter. A szovjet főváros repülőterén Eduard Sevardnad- ze külügyminiszter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták az olasz diplomácia vezetőjét. BUDAPEST - A Svájci Munkapárt Központi Bizottsága meghívására Varga Péternek, a Központi Bizottság tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével csütörtökön pártküldöttség utazott Bern­be. A delegáció részt vesz a Svájci Mun­kapárt XIII. kongresszusán. n Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Dominikai Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából táviratban üdvözölte Joa­quin Balaguer köztársasági elnököt. NEW YORK - Az 1986-os évnek, bár nem volt békés év, nagy jelentősége lesz a béke ügyének előremozdítása szem­pontjából - értett egyet Mihail Gorba- csowal üzenetében Javier Pérez de Cuellar. Tanácsülések Szekszárd A Szekszárdi Városi Tanács tegnapi ülésén - amelyen részt vett Császár Jó­zsef, a Tolna Megyei Tanács elnöke is -, a megyeszékhely idei költségvetési tervét tárgyalták meg Kovács Jánosnak, a városi tanács elnökének előterjesztése alapján, majd a városban végzett társa­dalmi munkát értékelték. Tanácsrendeletet fogadott el a testület a temetők fenntartási rendjéről és a ház­adóról. Április elsején lép életbe a mun­kaidőalap védelmét szolgáló rendelke­zés a rövidített ügyintézési határidőkről. Módosították a földgázprogramra vonat­kozó tanácshatáVozatot, amely szerint a tanács csökkenti az egyéni gázbeköté­sek anyagi támogatását. Végezetül személyi kérdésekben dön­töttek. Dr. Ferincz Jánost saját kérésére elnökhelyettesi megbízásából fölmentet­ték, és a városi tanács végrehajtó bizott­ságának titkárává nevezték ki. István Ist­vánt érdemei elismerése mellett fölmen­tették művelődési osztályvezetői megbí­zásából és az ifjúsági és sportosztály ve­zetőjévé nevezték ki. Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár Város Tanácsa legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg Dom­bóvár közrendi és közbiztonsági helyze­téről. Az előadó, Kustra József, a városi rendőrkapitányság vezetője többek kö­zött elmondta, hogy egyértelmű növeke­dés vagy csökkenés a bűncselekmé­nyek" vonatkozásában nem állapítható meg. A közlekedés elleni bűncselekmé­nyek száma viszonylag magas, s ezek túlnyomó része ittas vezetés. Az alkoho­lizmus visszaszorítására több intézke­dést hoztak, hogy ezzel is elejét vegyék a baleseteknek. Ezt követően dr. Varga Ferenc városi vezető ügyész tájékoztatta a testületet a városi ügyészség tevékenységéről, a tör­vényesség helyzetéről. Tapasztalata szerint a város és városkörnyék területén a kedvező társadalmi, gazdasági jelen­ségek mellett előfordulnak kedvezőtlen, az állampolgárokat nyugtalanító esemé­nyek. Örvendetes, hogy az állami és szö­vetkezeti tulajdon elleni bűncselekmé­nyek száma csökkent. A városi vezető ügyész is hangsúlyozta, hogy a közleke­dési bűncselekmények többsége italo­zás, alkoholizálás következménye. A tanácsülés napirendi pontján szere­pelt még a közlekedési hatósági, vala­mint a tanácsi közutak fenntartásával kapcsolatos kezelői feladatok ellátása. MAGYARSZÉKI ENDRE Kádár János pohárköszöntője Az MSZMP főtitkára szólt a magyar-ju­goszláv pártközi tárgyalásokról, amelye­ket tartalmasnak, minden lényeges kér­désre kiterjedőnek értékelt. Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a nyílt, elvtársi, baráti légkörű megbeszélések újabb lendületet adnak Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatainak fejlesztésé­hez. Ehhez mindkét részről megvannak az adottságok és a szilárd akarat. Mint a mostani találkozón is kifejezésre jutott: a jól megalapozott, zavartalan magyar-ju­goszláv kapcsolatok továbbfejlesztésé­re, elmélyítésére a párt-, az állami, a gaz­dasági, a kulturális életben és a lakossá­gi kontaktusokban egyaránt számos le­hetőség kínálkozik, hiszen mindkét or­szág közös úton jár, a szocializmust építi.- Szomszédok vagyunk, s elveink, ér­dekeink összekapcsolnak bennünket - mondotta Kádár János. Magyarországon nagyra értékelik, hogy a két ország viszonya jó és zavarta­lan. Ennek fejlesztése kívánatos az élet minden területén. E kapcsolatoknak megvannak az elvi alapjai is: mindkét ál­lam tiszteletben tartja egymás önállósá­gát; hazánk a Varsói Szerződés tagálla­maihoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának a tag­ja. Miként a találkozón is kiderült - mond­Milanko Renovica válaszbeszéde Milanko Renovica válaszában köszö­netét fejezte ki a meghívásért, a szívélyes vendéglátásért, majd emlékeztetett arra, hogy Kádár János személyesen is hoz­zájárult a két ország kapcsolatainak fej­lődéséhez, amelynek tartós alapjait Tito Botha és a reformok DÉL-AFRIKAI ERŐPRÓBÁK Fekete negyed Sowetóban ta Kádár János -, nemes céljaink van­nak, de a gondoktól sem vagyunk mente­sek, csakúgy mint jugoszláv testvérpár­tunk. Mindkét nép a szocializmus építé­sének nehéz szakaszát járja; de mély meggyőződésünk, hogy mindkét ország népe megoldja az előtte álló feladatokat és előre tud haladni a távoli célok felé, amelyeket úgy foglalhatunk össze: szo­cializmus és egy szilárdabb béke né­peink és az emberiség számára is - hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegációja - pártjaik és kormá­nyaik álláspontját képviselve - egyaránt kifejezte a két ország népeinek óhaját és szándékát a magyar-jugoszláv barátság további építésére, az együttműködés fej­lesztésére.- Rokonszenvesnek tartjuk, tetszett mindaz, amiről Milanko Renovica elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat, beszámol­va a szocialista építés fő kérdéseiről, az ország fejlesztéséről, az ideológiai és a politikai munka feladatairól - mondotta Kádár János. Befejezésül további sikere­ket kívánt a jelenlévő vendégeknek, illet­ve rajtuk keresztül Jugoszlávia népeinek, hangsúlyozva: a magyar népnek is érde­ke, egy erős, fejlődő szocialista Jugo­szlávia. Ez felel meg elveinknek, baráti szolidaritásunknak. elnökkel közösen teremtették meg. A to­vábbiakban elégedetten szólt arról, hogy a mostani tárgyalásokat is a megértés, a nyíltság, a kölcsönös tisztelet szelleme hatotta át, s azok a jószomszédi együtt­működés elveinek valóra váltását tükröz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents