Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

1987. február 26. Képújság 5 Egy falu, egy porta Dunaszentgyörgyi fóliások Erős szél zörgeti a műanyag fóliasátrat Dunaszentgyörgyön is. Tavaszt hozó szél ez, s a napsugár szinte cirógatja a tájat. Ilyenkor február végén örül az ember ennek az időjárásnak, reménykedik, hogy a hosszú, hideg tél után most már valóban a tavasz jön. Legjobban ennek a földekeen dolgozók tudnak örülni, akik együtt élnek a természettel. így a kerté­szek is. Kezdődhet a munka, a félkörív­ben meghajlított acélcsövekre felkerül­nek a fóliák, megpendülnek az ásók és a kapák, s a szorgos kezek művelik a föl­deket. Néha megfeszül, aztán elernyed a fó­liasátor külső takarója, de az alsó -, mert két réteg vigyázza, tartja a meleget - meg se moccan. Nikii János, a gazda - azaz a fóliás kertész, még az inget is leveti a me­legben. A hőmérő higanyszála harminc fok körül jár, meleg, párás a levegő, s a munka üteme is megizzasztja az embert. Palántáznak, most a paprikapalántákon a sor.- Vigyázat, lépcső van lefelé- mond­ja. Hogy ne legyen a föld - felszínén ak­kora terület, meg hogy a szél se kaphas­son a fóliába, a földbe mélyesztettük ezt a fóliasátrat. Higgye el, a meleget is jobban lehet tartani, s így talán kevesebbet is kell fűteni.- Még néhány műanyag pohárra szük­ségem lenne - szól oda a túlsó ágyásban dolgozó segítőtársának Magyar József- né.- Mi besegítünk a családnak, mert van itt munka elég, s ezt a házigazda a felesé­gével nem győzi egyedül. Tudja, pikíro- zok - mondja, de látva, hogy nem értem ezt a kifejezést, hozzáteszi: A műanyag poharakat jó föld keverékkel megtöltjük, s ebbe tűzdeljük a palántákat. A ládák kö­zött egy öreg rádió szól, a kertészek keze és az ültetőfa gyorsan jár. Néha fel-fel néznek, aztán lendületesen, rutinosan palántáznak tovább. Gyűlnek a dobozok és a ládák. A fóliaház hátulsó részében már kizöldültek az ágyások, a zöld szín a saláta növekedő palántáinak a színe. Még néhány hét, s a műanyag dobozok­ból kikerülve, a talajban megerősödve a piacra kerülnek.- Közel tíz éve annak, hogy fóliaker­tészkedésre adtuk a fejünket - mondja a gazda. - A feleségem mindig is háztar­tásbeli volt. Csámpapusztán laktunk, de kisajátították a házunkat az atomerőmű építése miatt. Itt, Dunaszentgyörgyön vettünk egy öreg házat, lebontottuk, s he­lyette egy kétszinteset építettünk. A régi­ből csak a pince maradt. Ebben az idő­ben még sofőrként, később pedig dóze- rosként dolgoztam. A kertészkedés min­Magyar Józsefné és Nikii Jánosné a poharakat tölti fel kertészfölddel dig is érdekelt, itt volt terület hozzá, hát megpróbáltam. Először szabadföldi ker­tészettel foglalkoztunk. Akkor nem is­merték errefelé a fóliát. Aztán, ahogy di­vattá vált, s ahogy egyre többet hallottunk erről, mi is megpróbáltuk. Igaz, nem ta­nultam ezt a mesterséget, de a szüleim földművesek voltak, és sokat dolgoztam velük. Talán azért is maradt bennem nosztalgia a föld iránt. Úgy néz ki, hogy a fólia bevált, csak el ne kiabáljam. Szeré­nyen meg lehet élni belőle. Munka van, reggeltől estig, de ezt nem szabad saj­nálni.- Mi kései fóliások vagyunk - szólal meg az asszony szerényen -, mert csak január végén kezdünk. Paprikával, para­dicsommal, uborkával és salátával fog­lalkozunk tavasszal, később pedig ká­posztát és burgonyát is termelünk. Mi magunk neveljük magról a palántákat, közel nyolcezer palántát ültetünk táp­kockás dobozokba.- A kertészföld saját specialitás - veszi át a szót feleségétől a gazda.- Nem nehéz ez a munka, csak kitartás kell hozzá. Főleg akkor, amikor fellép va­lamilyen gombabegetség vagy elcsapo- rodik a levéltetű. Sokat kell permetezni - így az asszony. Vidám gyereklárma veri fel'az udvar csendjét, s a kutya ismerősnek járó vak- kantással fogadja a kisebbik fiút. ö ide­haza van, általános iskolás, a nagyob­bik már nős, sőt, családos is, most éppen katona.- Megjött a segítség - üdvözlik hango­san. S valóban, mert a gyerek szó nélül, látható örömmel a palánták öntözéséhez kezd.- Van segítség - folytatja vidáman a gazda -, akár már a piacra is mehetek, mert itthon elvégeznek mindent. De erre még kicsit várni kell, úgy március végéig. Általában ekkor szoktam a lábamat a „nyakamba” venni és útnak indulni. Vi­szem a zöldségféléket a piacra, Szek- szárdra és Paksra. Az áfész-szel is kötöt­tem szerződést, de most legutóbb ez ab­bamaradt. Az idén csak a piacra járok. Hét-nyolcezer salátával -kezdem az utat. Az időtől függ minden.- Nincs olyan este, amikor az időjárás­jelentést nem hallgatja meg - mondja a felesége.- De hát ez természetes egy kertésznél - folytatja Nikii János. - Tudni kell, hogy mi várható, hiszen eszerint fűt az ember a két olajkályhával a fóliaházban is. Es az sem mindegy, hogy mennyit fűtünk el. Mert melegnek kell lenni. Az idén a két­száz négyzetméteres előnevelő fűtése közel tizenöt hektoliter olajba került. Jó elnézni itt a fólia alatti tavaszt, ilyenkor kellemes a munka, s gyönyörködteti a szemet. De nyáron, amikor már melegeb­ben süt a nap, a benti harminc-negyven fokban kapálni, gazolni már igazán nem könnyű. - Szeretni kell ezt a munkát iga­zán - mondja végezetül Nikii János, s ke­zével végigsimit az üdezöld salátasoron. SZEKÉR JÓSZEF Köpölyözés, bemetszés, gyűrűzés Néhány metszési fogás A köpölyözés, a gyűrűzés és a rügy fö­lötti bemetszés a metszési munkák régi kiegészítő műveletei. A köztudatban sok tévhit is. él ezek céljáról, amelyek rende­sen túlbecsülik a beavatkozások szere­pét. Rügy fölötti bemetszésre akkor ke­rülhet sor, ha valamelyik rügyből feltétle­nül szükségünk van hajtásra, rendszerint a koronaforma alakítása szempontjából. (Például féloldalas a fa.) Ekkor a kisze­melt rügy fölött kivágjuk a kérget félhold alakban úgy, hogy átmetsszük a háncsot egészen a farészig. Ennek hatására a rügy biztosan kihajt. A bemetszéskor ügyeljünk, hogy az ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz, s ne sértsük meg a rügyet sem. A törzserősítő bemetszés (köpölyő- zés) elsősorban arra alkalmas, hogy ál­tala a vékony törzset vagy vázágat vasta- gitsuk. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) szakaszon a fatestig be­vágjuk. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük, és úgy folytassuk, hogy az egyes (10-15 centiméteres) be­vágások mindig kissé széjjelnyiljanak, hogy rövidesen meginduljon a seb forra­dása. A törzs illetve ág valójában ezáltal vastagodik, erősödik. A törzserösítő bemetszést a rügyfaka­dástól nyár közepéig végezhetjük el. Csak az alma- és körtefákat kezeljük így. A csonthájasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának illetve elfertőződésének vezsélye. A törzserősítő bemetszés alkalmazá­sakor ne feledjük el, hogy a silány föld­ben elhanyagoltan tengíjjdö fák törzs- és ágvastagítására ez a beavatkozás al­kalmatlan. Ilyen esetben a legfontosabb teendő a talaj szerkezetének javítása, tápanyagtartalmának növelése - általá­ban a jó talajkörnyezet kialakítása. A gyűrűzéssel (és részben a törzs be­metszésével is) az erős, buja növekedé­sű fák termőrefordulását kényszerítjük ki, amely több termörügyképzödéssel, több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. Ennek legmegfelelőbb módja a szorító bádoggyűrű használata. A há­rom-négy centiméter magas gyűrűt 2-3 milliméter vastag lágy huzallal szorítsuk a fa törzsre. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét, hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. A bádoggyürűt rügyfakadás után tegyük föl, és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzés másik, az előzőnél kocká­zatosabb módja a kéreg kimetszése gyű­rű alakban. Ekkor a törzsön (vagy az ágon) a kérget körbevágjuk olyan vas­tagságban, amilyen vastag a kéreg ma­ga. Azért nem vastagabban, mert a ta­vasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia, különben az egész fa vagy ágrész elpusztul. A gyűrűzést rügyfakadás után végez­zük, amikor a fa hajtani kezd és megindul a törzs vastagodása. E beavatkozás igen drasztikusan hat a fára, mert az alapvető anyagcserefolyamat veszélyeztetésével valójában az egész fa (vagy koronarész) életét fenyegeti és ez váltja ki - szinte vészreakcióként - ezt a fajfenntartással összefüggő, kényszerű tevékenységét. A gyümölcsfa buja növekedése és ké­sei termőrefordulása a fajta és az alany tulajdonságain túl, sok esetben a nem harmonikus talajtápláltsággal függ ösz- sze. Ezt pedig gyakran a talaj egyolda­lúan nagy nitrogéntartalma idézi elő, kü­lönösen ha ez bőséges talajnedvesség­gel is párosul. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése, azaz a talaj tápanyag-harmóniájának a megteremté­se. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul termékenyülő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javít­hatjuk. A gyümölcsfák ilyen természetű termékenységi zavarai csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethetők meg. ' VALLÓ LÁSZLÓ : = . I Targoncával szállítják a raktárból a teherautókra az üzemek által megrendelt borsó vetőmagot Szállítják a vetőmagokat az üzemekbe, a boltokba Ezekben a napokban minden mező- gazdasági üzembe, és vetőmagvakat árusító boltba megérkeznek a zsákba, zacskóba, vagy apró tasakba csomagolt szántóföldi, zöldség- és virágvetőmag­vak. Tolna megyében összesen 136 üz­letben árusítanak vetőmagot, s a keres­kedők 304 féle zöldség-, illetve 290 féle virágmag között válogathattak. A Vetőmagtermeltető ‘és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központ­jában, Dombóváron fölkészültek arra, hogy a pótmegrendeléseknek is eleget tegyenek. Tél végén a kertben Az állati kártevők és kórokozók több­sége a fák kéregrepedéseiben, a fertő­zött rügyekben és ágakon, a fán maradt gyümölcsmúmiákon, kisebb részt pedig a lehullott levelekben, vagy a talajban te­lel át. Az áttelelő fejlődési alak károsítón- ként változó. Lehet tojás, lárva, báb, kifej­lett egyed vagy például gombáknál gom­bafonalak, spórák, termőtestek. Tél vé­gén, illetve kora tavasszal ezek a terüle­tek képezik az elsődleges veszélyfor­rást. Az áttelelés módozataiból adódóan kézenfekvőnek látszik, hogy egyedsűrű- ségüket mechanikai módszerekkel nagymértékben csökkenteni tudjuk, és ez fokozza a soron következő lemosóper­metezések hatékonyságát is. Az ápolási munkák során a felrepede­zett kérgeket kaparjuk le, majd a törzset és az ágakat drótkefézéssel tisztítsuk meg. Távolítsuk el a fertőzött és elhalt ág­részeket is. A keletkezett hulladék, vala­mint a levelek összegyűjtésével, elégeté­sével a károsítók nagy része megsemmi­sül. A munkavégzés során keletkezett nagyobb sebzéseket éles késsel vágjuk simára, és zárjuk le sebkezelő készít­ménnyel. Erre a célra jól megfelel a gom- baölö szert is tartalmazó Cellcid, amely száraz, fagymentes időben ecsettel köny- nyen felvihető. A művelet elvégzése a sebparazita gombák és baktériumok el­len nyújt védelmet. Következik a felké­szülés a lemosó permetezések elvégzé­sére. Almás- és csonthéjas termésű gyü­mölcsfákon de más fásszerű növénye­ken is helyenként nagymértékben fel­szaporodott a vértetű. Az ellene való vé­dekezés hosszabb idő után most ismét előtérbe került. A veszedelmes kártevő a fák koronájában a károsítás helyén, vala­mint a gyökérnyaki részen és a gyökere­ken telel, nagyrészt lárva, kisebb részt to­jás alakban. A talajfelszín alatti növényré­szekről a vegetációs időszakban a föld feletti részekre, a lombkoronába vándo­rolnak, és ott telepeket alkotnak. Szivo­gatásuk hatására a fertőzött ágakon és hajtásokon szövetburjánzás indul meg, amely tápanyag-utánpótlási zavarokat okoz, és súlyosabb esetekben a fa egyes részei vagy az egész növény is elpusztul­hat. A vértetűtelepeket fehér színű, vatta- szerű viaszos felület fedi, amelyről a fer- tőzöttség könnyen felismerhető. A kárte­vő elleni védekezési technológiában alapvető jelentősége van a fél végi rügy- pattanáskori lemosó permetezésnek. Igen jó hatékonyságú erre a célra a No- venda 2 százalékos töménységben, amely a többi károsító szervezetet és a gomba kórokozókat is pusztítja. A tél végi általános lemosó permetezésekre aján­lott készítmények még a következők. A Nevikén, amely az állati kártevők mellett, beleértve a vértetűt is, a lisztharmat átte­lelő képletére is hatékony, 2,5-5%-os tö­ménységben. Melegebb időben, 20 °C feletti hőmérsékleten perzsel. Az ÁGRÓL szintén jó ölőhatást eredményez az átte­lelt állati kártevők fejlődési alakjaira (kör- televélbolha, atkafajok, levéltetvek, kali­forniai pajzstetű, stb.) 4-6%-os tömény­ségben. Végül kiemelten szükséges még szólni az őszibarack lemosó permetezéséről. Az őszibarack legveszélyesebb kóroko­zója a tafrinás levélfodrosodást okozó gomba, nedves és hűvösebb tavaszi idő­járás esetén jelentős károkat okozhat, esetenként a fák teljes pusztulását is. A kárt csak megelőző védekezésekkel le­het elhárítani, mert a megkésett permete­zés már teljesen hatástalan. Itt is alapve­tően fontos a lemosó permetezés elvég­zése nyugalmi állapotban ősszel, és rügypattanáskor, kora tavasszal. Java­solt készítmény a: Bordóilé-alapanyag, vagy a Rézoxiklorid 50 WP. A lemosó permetezéseket fagymentes időszakban, mindenképpen az ápolási munkák után és valóban áztatásszerűen végezzük el. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Nikli János délutáni segítsége, a ki­sebbik fia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents