Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

1987. február 25. NÉPÚJSÁG 5 FELNŐTTOKTATÁS „A tankötelezettség korát túlhaladt személyek tanulmányainak pótlására és kiegészítésére szolgáló alsó-, kö­zép-, és felnőttfokú oktatás. A felnőttek iskolai rendszerű oktatása nálunk tömegméretekben a felszabadulás után bontakozott ki. A felnőttoktatás alsó fokon az általános iskolák, középfokon a gimnáziumok (általános irá­nyú képzés) valamint a különböző ipari, közgazdasági és mezőgazdasági technikumok (ma: szakközépiskolák) esti illetve levelező tagozatain folyik. A végzett hallgatók a nappali tagozaton végzett hallgatókkal egyenértékű bizonyítványt, érettségi bizonyítványt, ill. oklevelet kapnak.” (Uj magyar lexikon, 1960, 309. o.) Huszonhat év „iskolapadban” Megváltozott szerep alapfokon: Az általános iskola hiányosságait keli pótolnia ■■ Húsz év alattiak az iskolapadban Lemle Zoltán, a Mészöv általános szö­vetségi titkárságának helyettes vezetője, mindent beszámítva huszonhat évet ta­nult.- Soroljuk fel, hova járt? i- Tizenkét év az egyértelmű az érettsé­giig, aztán jártam három évet a reformá­tus teológiára, ezt kővetően az akkor in­duló kétéves mezőgazdasági felsőfokú technikumban lettem szaktechnikus. A Szekszárdi Állami Gazdaságban - akkor még így hívták - kezdtem el dolgozni, már mint az ő ösztöndíjasuk végeztem el a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet, majd marxizmus-leninizmus esti egye­tem négyéves szakára jártam, filozófia ta­gozatra. Akkor ez még főiskolai érvényű oklevelet nyújtott.- Melyik volt a legnehezebb?- Az állami gazdaságban végigjártam a szamárlétrát, egyre felelősségtelje­sebb beosztásokban, ráadásul az állat- tenyésztésben, ahol folyamatos a mun­ka, tehát kevés szabadidőm volt. Az egyetemi évek nehezek és küzdelme­sek voltak. Ezért örülök annyira, hogy vé­gül is jelesre sikerült államvizsgáznom. Egyértelmű, hogy erre csak úgy lehettem képes, hogy a feleségem, a családom nemcsak méltányolta, hanem támogatta is az ambícióimat, a szüléimét is ide kell számítani, mert gyakran náluk tanultam, hiszen a gyerekek mellett nálunk ritkán volt csönd. Egy fiam és két lányom van.- Érdemes volt ennyit tanulni?- Feltétlenül. Tanulni mindig érdemes, még akkor is, ha az ember nem mindig egészen önszántából teszi. Tulajdonkép- pen mindig humánérdeklödésű voltam. Érettségi után nem vettek fel a bölcsész­karra. Szerintem minden emberben van­nak „tálentumok” képességek és kész­ségek, amelyeket csak tanulással lehet felszínre hozni, majd gyarapítani. A szel­lem ápolásának és csiszolásának leg­jobb módja a tanulás. És ennél a pontnál „kibújik” a riport­alanyból, lapunk külső munkatársa, aki zenei tárgyú tudósításaival és kritikáival rendszeresen jelentkezik, mert az alábbi felsorolás az ő munkája, találkozásunk előtt gondolatait papírra vetette. Tehát, érdemes tanulni, mert szükség­szerűen nő az ember tudásanyaga, köz­ben szert tesz a lényeglátás képességé­re, javul szelektálási készsége. Ebből kö­vetkezően csiszolódik az ítélőképesség, kialakul a korábbinál szélesebb érdeklő­dés. Mindez - tegyük gyorsan hozzá, szerencsés esetben - növeli a valóságis­meretet, ennek következtében pedig ki­alakul egyfajta progresszivitás, a társa­dalmi fejlődés szolgálatában. Minél töb­bet tanul az ember - mondta Lemle Zol­tán - annál inkább képes összefüggései­ben és kölcsönhatásában látni a világot, mozgásában és változásában, reálisab­ban szemlélni a valóság mindennapos jelenségeit is. Alkotó, pozitív és cselekvő realitással tudja szemlélni a világot aki többet tud. A nagyobb tudás segítséget ad abban is, hogy az ember egyre inkább humánus, és emberközpontú életszem­léletre tegyen szert.- Segített abban is - mondta végezetül -, hogy végül elérhettem egy korai vá­gyamat, hogy taníthattam is, méghozzá éppen marxizmust.- Milyen szerepet játszik az életében a zene, az éneklés?- Azt hiszem, Kodály mondta, hogy a zene teljessé teszi az életet, a tanulás a szellem csiszolása és építése, a zene pe­dig a lélek pallérozása... Tavaly az országban 4542-en végez­tek a dolgozók általános iskolájában. Az adat csökkenő tendenciát mutat az előző éveket számba véve: míg 1970-ben 21 270-en tanultak ebben az oktatási formában, addig a 85/86-os tanévben 12 250 főt regisztráltak. A résztvevők összetétele is alapvetően megváltozott, a felszabadulást követő években elsősor­ban a háború, az előző rendszer osztály­tagozódásában, munkamegosztásában elfoglalt hely miatt nem tudták elsajátítani a műveltség alapjait, sokszor az írás-ol­vasás „tudományát” sem, így főként a kö­zépkorú, idősebb generáció ült az isko­lapadban. Mára jórészt tinédzserek, az általános iskolából valami oknál fogva ki­maradt fiatalok vesznek részt a felnőttok­tatásban. Komoly társadalmi probléma az újratermelődő analfabetizmus, az álta­lános iskolából kimaradó fiatalok riasz­tóan magas száma. Tolna megyében nyolc vizsgáztatásra kijelölt általános iskola van, ezek egy ré­szében folyik felnőttoktatás, de sokan magánúton, illetve művelődési házakban szervezett tanfolyamok keretében ké­szülnek fel a „megméretésre”. A Szek­szárdi l-es Számú Általános Iskola ezen kijelölt intézmények közé tartozik, ahol a - helyi igényeket figyelembe véve külön if­júsági osztályt indítottak az esti tagoza­ton. Fadgyas Istvánná igazgatót a ta­pasztalatokról kérdeztük:- Körülbelül öt-hat éve fejeződött be a hagyományos felnőttoktatás, azóta 20 év alattiak töltik meg az osztályokat. Ezeket a fiatalokat a munkahelyük inspirálta ar­ra, hogy befejezzék tanulmányaikat, szakmát tanuljanak, vagy önmaguk érez­ték szükségét, esetleg jogosítványt akar­tak szerezni.- Kik ezek a fiatalok?- Az oktatási törvény értelmében ide­járnak azok, akik tankötelesek, de vala­milyen oknál fogva nem tudtak abban az intézményben ennek eleget tenni, ahol azt elkezdték, ezért átirányították őket, il­letve tankötelezettségük megszűnt, de még nem töltötték be a 20. évüket. Általá­ban nehezebb körülmények között, hát­rányos helyzetben élnek, vagy kisegítő iskolából kerülnek hozzánk.- Hány osztály van ma az iskolában?- Tudni kell, hogy alapismereti I. (álta­lános iskola 1-2 osztályának felel meg) és alapismereti II. (általános iskola 3-4 osztály) osztályokat egyetlen jelentkező esetén is indítani kell. Az 5-6. és a 7., illet­ve a 8. osztályokat legalább 15 jelentke­zővel szervezhetjük meg. Jelenleg mind­egyiktanulócsoportunk működik, össze­sen 82-en tanulnak esti tagozaton az is­kolában.- Milyen eredménnyel és hány órában sajátítják el így az ismereteket?- A felnőttoktatásban 360 órában, ifjú­sági osztályoknál 560órában kell megta­nulniuk egy, illetve két év összevont anyagát a hallgatóknak. A művelődési házakban működő 80 órás tanfolyamról igen rossz tapasztalataink vannak, mint vizsgáztatóknak. Az előbbi két formánál rendszeres feleltetés, osztálynapló veze­tése mellett késztetjük a tanulókat folya­matos tanulásra, minden évben bizonyít­ványt kapnak, vizsgázniuk nem kell. Ez hetente két, ifjúságiaknál három, (havon­ta plusz egy) foglalkozást jelent.- Gondolom, hogy azoknál az embe­reknél, akiknél nemcsak a tanulás gyakor­lata, de gyakran az olvasás készsége is hiányzik, nem megfelelő az önálló tanulá­si mód, a tanfolyami módszer...- így van. Nagyon alacsony tudással érkeznek hozzánk, legutóbb például 19- en vizsgáztak, közülük hat felnőttet kellett buktatnunk. De azok, akik sikerrel végez­tek, szintén meglehetősen hiányos isme­retekkel lépnek ki az életbe. Mindez annál is inkább elgondolkod­tató, mivel, napjainkban egyre több szó esik a tudás, a felkészültség értékéről, a gazdasági fejlődés által megkövetelt gyarapodó szakmai ismeretekről, kvalifi­kált munkaerőről. Ez pedig csak az alap­fokú oktatás megerősítésével realizálha­tó. N Az oldalt összeállították: IHÁROSI IBOLYA, TAKÁCS ZSUZSA, BÓKA RÓBERT, DECSI KISS JÁNOS Nőtt az érettségizettek száma TANFOLYAMOK Megyénk középiskolai felnőttoktatá­sának alakulása az országos tenden­ciákhoz hasonló. A statisztikai adatok szerint tizenhat közép- illetve szakközépiskolában folyik a jelentkezők létszámához alkalmazko­dó, szervezett felnőttoktatás. Tolna megyében 1980-ban még 92 osztályt, 1983-ban már csak 66-ot, a kö­vetkező esztendőben 58-at, majd 50-et indítottak. Tíz évvel ezelőtt még 3062-en jelent­keztek, számuk az 1985/86-os tanévre 1490-re csökkent. Az évek átlagát tekintve kétszer any- nyian szeretnének szakközépiskolai érettségit szerezni, mint gimnáziumit. A jövőre nézve biztató, hogy döntő többsé­gük fiatal, felerészben 20 éven aluliak, de az összes beiratkozó egyharmada is csak 21-30 éves. A Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának középiskolai csoportvezető­jét, Sebestyénné Miklós Juliannát és Borbás Istvánné főelőadót kértük arra, hogy számoljanak be tapasztalataikról.- A dolgozók gimnáziuma iránti igény a hetvenes évek közepéig nőtt - mondja Sebestyénné Miklós Julianna. - A múlt évtizedben, tehát a gazdasági fellendü­lés idején a megyében majd 3000-en ül­tek évről évre iskolapadba felnőtt fejjel. Azóta az igény folyamatosan csökken, az oktatási formák közül a szakmunkások szakközépiskolája a legnépszerűbb. A képzés csak hároméves, a tantárgyak száma is kevesebb. '- Mérhető-e az oktatás eredményessé­ge?- Tapasztalataink szerint a beiratko- zóknak körülbelül a fele érettségizik. Mégsem eredménytelenek az erőfeszíté­sek, hiszen a megyében 7 százalékkal nőtt az érettségizettek száma és ez a dol­gozók tanulási ambícióinak a javulását is jelenti.- Ott a legjobbak az eredmények - te­szi hozzá Borbás Istvánné -, ahol a ma­gasabb képzettséget a munkahely is szorgalmazza. Jó példa erre a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban indított szakközépiskolai esti tagozat, ahol heti három alkalommal a cipőipar számára képeznek szakembereket. Az előírások is szigorúbbak, mint általában. Itt minden órán részt kell venniük a továbbtanulók­nak, míg a levelező tagozatokon elsősor­ban csak a beszámolókon és a vizsgá­kon. I- Tudja - sóhajt egy nagyot Tolnai Lajosné, Anisity Erzsébet, a Decsi Egyetértés Tsz tagja -, sokan sokszor elmondták a számomra mindent jelen­tő mondatot: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Talán maga is moso­lyog egyet, pedig én tudom igazán mit jelent. Szüleim olyan szegénysorban éltek a felszabadulás előtt és az azt kö­vető néhány évben, hogy ezt ma hiába is magyaráznám. Tízen vagyunk élő testvérek. Nekünk már szinte gyerek­ként munkába kellett állni. Csináltuk, amire megbíztak. Már besegítő tsz-tag voltam, a bátyám munkaegységköny­vére dolgoztunk. Amit kerestem, azt magamra költhettem. Még be sem töl­töttem a tizenhatodik életévemet, én is tagnak jelentkeztem. Akkor nekem csak hat osztályom volt, amit elvégez­tem az általános iskolában. Kimondom nyugodt lélekkel, hogy a tsz-nek kö­szönhetem a későbbi tanulásomat. Már felnőtt asszonyként fejeztem be a nyol­cadik osztályt. A gyerekek iskolapadjá­ba ülni és félve indulni esténként az órákra... Na, erről lehetne beszélni, de nehéz megfogalmazni az érzést, ami­kor az embernek sikerül megoldani egy-egy matematikai feladatot, vagy megtalálni a térképen azt az országot, Egy asszony monológja ÉN TUDOM... amiről a hírekben is hallani. A körülmé­nyeim a továbbtanulást már nem teszik lehetővé. Sok a munkám is. Úgy érzem, megbecsülnek azzal, hogy a második ötéves ciklusra megválasztottak a tsz vezetőségi tagjának. Nőfelelős vagyok. Nőpolitikánk sok mindent biztosít ma már. Kismamaműszak van, a szociális körülmények rendezettek. Na, de nem erre kíváncsi, hanem a tanulásra. Azt jó lenne elhitetni a fiatalokkal, hogy megéri. A tanulás súlyát fokozatosan lehet csak hordani, én később érezhet­tem ennek a terhét, tudom mit jelent...- Ismételném csak magam, de tény­leg mindent ennek a rendszernek kö­szönhetek. Nem sírom vissza a fiatalsá­got, hiszen nagyon nehéz munkát kel­lett végeznem és a többi hozzám ha­sonló helyzetűnek. A parasztemberek munkája nem könnyű, még akkor sem, ha valaki szereti. Előttem azok jártak példával, akik tanultak, tanulhattak. Nem mondtam én ezt senkinek, de rá­juk néztem fel igazán, akik a magas is­kolákat kijárva tudnak szólni az egysze­rűbb emberek hangján is. Sosem lenne szabad elfelejteni, hogy ki honnan in­dult. Tudom, hogy a tanulás megváltoz­tatja az egész embert, de azért a szülői házat, akik fölnevelték, akik az indulást biztosították, erre gyakran kell emlé­kezni, hogy még tovább jusson. Termé­szetesen tanulni és tanulni... A harmadik tanulnit már szándéko­san nem mondtam ki, nehogy azt higy- gyék szajkózom, hiszen valóban hiszek benne... Tsz-elnökök tanfolyamzáró fóruma Tengelicen Intenzív idegennyelv-oktatás A felnőttek iskolai rend­szerű oktatási formái mel­lett különböző tanfolya­mok, továbbképzési lehe­tőségek állnak a tanulni szándékozók vagy az erre kötelezettek rendelkezé­sére. A választást a terme­lőszövetkezetek, vállala­tok igénye és az egyéni ér­deklődés egyaránt meg­határozhatja. Szabás-varrás tanfolyam Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents