Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
MA Kooperáció 1987 február 4 SZERDA (5. oldal) XXXVII. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,80 Ft * . • /' | Könyvesbolt a faluban ” alljuk be; a falusi estékről alkotott nosztalgikus elképzelésünkbe^ _ _ legföljebb a kalendárium, vagy a biblia van a színes szőttessel letakart % t asztalon. A valóság azonban már régen túllépett az idilli képeken, \M és országszerte - az egyesek által elmaradottnak hitt Szabolcs me- » gyében is - dinamikusan fokozódik a könyvek iránti érdeklődés, egy- ____J re több pénzt áldoznak e nemes szenvedélyüknek az emberek. Ez derült ki a minap is, amikor a szövetkezeti könyvterjesztési verseny eredményét hidették ki. A versenyző üzletek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal nőtt, és ennek következtében 17 százalékkal emelkedett az egész áfész-könyves- bolthálózat éves forgalma. N em kevesebb, mint 190 szövetkezeti tulajdonformában működő könyvesbolt, és 5300 könyvbizományos munkájáról van szó. Tavaly 770 millió forint értékű könyvet adtak el a falusi boltokban, utcai pavilonokban, munkahelyeken. Az ország lakosságának több mint 40 százaléka él az áfészek „vonzáskörében”, olyan vidékeken, ahol a kultúra sugárzása még nem egyenletesen erős. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az áfészboltok fő feladata a lakosság alapellátása élelmiszerből, ruházati és iparcikkekből. A könyvértékesítés forgalmuknak csupán 3-4 ezrelékét jelenti, vagyis a közművelődés jelentőségét felismerve, kultúrmisz- szióként vállalják. A szövetkezeti könyvterjesztés ellátása, szakmai irányítása, tájékoztatása, I esetenként érdekeinek képviselete másfél évtizede a Könyvértékesítő Vállalat feladata. Azt nem mondhatjuk, hogy mint nyereségorientálfvállalatnak, érdeke is ez a szerepkör, mert a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerinti 5 százalékos nagykereskedelmi árrés még a kiadásokat sem fedezi, jövedelemképzést nem tesz lehetővé. így jelenleg a Könyvért számára ellentét van a művelődéspolitikai érdek és a vállalatgazdálkodás között. Ennek ellenére szerteágazó kapcsolat- rendszeren keresztül segíti a szövetkezeti könyvesboltok munkáját, például 90 vidéki könyvesboltba „házhoz viszi” saját gépkocsijával az új könyveket, így azok a fővárosi szállítmányokkal egy időben érkeznek meg az olvasókhoz. Elvi jellegű állásfoglalásaikkal a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is hangsúlyozzák, milyen fontosnak tartják a könyvterjesztés nemes ügyét. A szövetkezeti vezetők elkötelezett, áldozatokat hozni is kész emberek, ámde a gazdasági szabályozás, mindenekelőtt a készletgazdálkodás és a finanszírozás okozta nehézségektől nem tudnak szabadulni, ami elsősorban a könyvkínálat gyérülését okozza. Bár a Szövosz 120-130 napban jelölte meg a készletek kívánatos forgási sebességét, a valóságban átlag 50-60 nap alatt cserélődik a könyvesboltok készlete. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az üzemeltető áfészek minél előbb vissza akarják nyerni befektetett pénzüket, ez ara ösztönzi a könyvesboltokat, hogy gyorsan fogyó, többnyire kommersz irodalom beszerezésével, terjesztésével meneküljenek a gazdasági szorításból. Ez a tendencia nem kedvez az igényes olvasóknak, de még a diákoknak sem, akik sokszor nem tudják megvásárolni az iskolában előírt kötelező irodalmat. Nem is beszélve arról, hogy a falvakban megnőtt az érdeklődés a szakkönyvek és a tudományos ismeretterjesztés iránt is, - a könyvválaszték pedig szűkül a boltokban. A kereslet, a könyvet keresők igényei szempontjából kezd elmosódni a különbség város és falu között, a kínálat, az áfész könyvkészletek viszonylagos csökkenése miatt viszont romlik a szövetkezeti könyvterjesztés versenyképessége. Az ellentmondás feloldására törekedve a Könyvért és az áfészek közös boltokat létesítettek, az átlagosnál nagyobb készletekkel, amelyek forgási sebessége 156 nap. Mindennek eredménye 5 évi 20 százalékos forgalomnövekedés a közös boltokban. magyar könyvszakma társadalmi szervezetében a szövetkezeti A könyvkereskedelemnek nagy a művelődéspolitikai szerepe. Ám a művelődéspolitikai célok és a gazdaság összhangja hiányzik. Ezért széles körű állami és szövetkezeti összefogásra van szükség a fejlő- I' dést gátló akadályok elhárításához. Nemcsak a Könyvért és az I Szövosz érdeke, hogy a falusi estéket értékes, hasznos könyvek társaságában tölthesse el négymillió hazánkfia. IMRE ERZSÉBET Andreotti Washingtonban Az olasz kormány nem helyeselné, ha az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna a Közel-Kelet és a Perzsa-(Arab-) öböl térségében - jelentette ki az olasz külügyminiszter Washingtonban. Giulio Andreotti, az olasz diplomácia Washingtonban tartózkodó vezetője hétfőn rövid megbeszélést folytatott Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével, és hosszasan tárgyalt George Shultzcal, -amerikai hivatali partnerével. Andreotti közölte az újságírókkal: hamarosan Rómába utazik Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár, hogy a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadításának lehetőségeiről tárgyaljon olasz illetékesekkel. A katonai erő alkalmazását azonban Róma nem helyeselné, mert - mint Andreotti mondta - az ilyen lépések nem hozhatják meg a kívánt eredményt. Az olasz politikus és az amerikai elnök megbeszélésein egyébként szóba kerültek más témák is - így például Ronald Reagan júniusra tervezett olaszországi látogatása, a hét vezető tőkés ország Velencében megtartandó gazdasági csúcstalálkozója, a kelet-nyugati tudományos együttműködés, valamint a fegyverzetellenőrzés kérdésköre. A Libanoni KP kongresszusa Kedden összeült Bejrútban a Libanoni Kommunista Párt V. kongresszusa. A nyitónapon hangzott el Georges Hauinak, a központi bizottság főtitkárának a beszámolója. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszus résztvevőihez intézett üdvözletében megállapította, hogy a „libanoni nép harca részét képezi az össz- arab antiimperialista küzdelemnek”. Az elmúlt hónapokban széles körben megvitatták a kongresszusi dokumentumok tervezetét - azokban a pártcsoportokban is, amelyek az Izrael által megszállva tartott területeken illegalitásban működnek. A libanoni kommunisták tevékenysége jelenleg elsősorban arra irányul, hogy egységfrontba tömörítsék az ország összes hazafias erőit. A párt szerint ez az izraeli megszállás felszámolásának előfeltétele. Fokozottabban kell igazodni a nemzetközi piac követelményeihez Sajtótájékoztató az ipar feladatairól és az évindításról Az ipar idei feladatairól és az évinditás tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össznyereségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10-12 nagyvállalat és néhány kisüzem illetve ipari szövetkezet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállalatok köre főleg a szén- bányászatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűiparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő kéMagyar és jugoszláv vízügyi szakemberek egyeztették1 kedden a Duna jege- sedéséből adódó árvízvédelmi tennivalókat Baján az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon. A tartós hideg miatt tartani kell attól, hogy a víztükörnek 60-80 százalékát borító zajló jégtáblák a folyókanyarulatoknál, szűkületeknél torlódnak. Ennek megelőzésére a Duna jugoszláviai szakaszára rendelték a dunai jégtörő flottilla négy hajóját. A folyam ma- gyar-jugoszláv közös érdekeltségű határmenti szakaszának jégvédelmére vonatkozó államközi megállapodás értelmében az idén már másodszor veszik pesség fokozása és a nagyobb hozzájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb teljesítménybővüléssel aránytalanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetközi piacon tapasztalható változásokhoz. Ennek érdekében fel kell gyorítani az egyes iparágakban a termékszerkezet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt igénybe a déli szomszéd ország vízügyi szervei a magyar jégtörő hajókat. A visz- szatért erős hideg hatására ugyanis ott helyenként már a vízfelület nyolcvan százalékát jég fedi, a Mohács és Vukovár közti különösen kanyargós folyószakaszon pedig ismét fellépett a toriaszkép- ződés veszélye. A keddi megbeszélésen a magyar és a jugoszláv szakemberek megállapodtak abban is, hogy figyelő őröket állítanak, akik 6-8 kilométerenként jegyzik a jégzajlás adatait. A jégügyelet az ő jelzésük alapján rádióadón irányítja a jégtörő hajókat a veszélyeztetett helyekre. segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártására és elterjesztésére is központi program szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliárdot fordítanak ilyerr jellegű kutatás-fejlesztésre, a termelésgépesítésre, új elektronikai termékeket gyártó technológiákra. A központi programhoz kapcsolódóan rövidesen egy alprogramot is kidolgoznak, ami a minőség fejlesztését (Folytatás a 2. oldalon.) Rakéta- támadás Bagdad ellen Iráni föld-föld rakéta csapódott be kedden az iraki főváros egyik lakónegyedébe - jelentette a bagdadi rádió, hozzáfűzve: a rakétacsapás számos polgári személyt megölt, sokakat megsebesített és tetemes anyagi károkat okozott. Az idén ez volt a nyolcadik iráni rakéta- támadás Bagdad ellen. Az ÍRNA hírügynökség is jelentette e támadás hírét. E tudósítás szerint iszlám gárdisták lőtték ki a rakétát, hogy bosszút álljanak Irakon iráni városok bombázásáért. Magyar-jugoszláv együttműködés Tavasz a divatban Dzsekik, átmeneti kabátok Tambovba Még javában tart a tél, de már a tavaszra készülnek a Paks és Vidéke Áfész du- naszentgyörgyi varrodájában. Az asszonyoknak munkát adó varrodában azokat a férfi- és női dzsekiket, átmeneti steppelt kabátokat varrják, amelyek a Szovjetunióba kerülnek. A szalagon futó felöltők többségét Tambovba fogják küldeni, de az itt készített férfi- és női kabátokat jól ismerik a Szovjetunió más városaiban is, hiszen szállítottak már Omszkba, Habarovszkba, Brjanszk- ba, valamint Sztavropolba. A szovjet partner elégedett a duna- szentgyörgyiek munkájával. Mint mondták, eddig csak kiváló minőségű termékkel találkoztak. De nemcsak a minőségre kényesek a varrodában dolgozók, hanem büszkék a teljesítményükre is. A huszonnyolc asszony évente mintegy 26 ezer átmeneti műbőr félkabátot állít elő mintegy hárommillió forint értékben. Négerbarna és világos színekben készítik a dzsekiket Szűcs Katalin a zsebléceket varrja fel
