Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA IRODALOM 1987. február 21. SZOMBAT MŰVÉSZET XXXVII. évfolyam, 44. szám (10-11. oldal) ÁRA: 2,20 Ft I— Gazdasági növekedés inden gazdaság, függetlenül termelési-társadalmi viszonyainak jellemzőitől, nőni, erősödni kíván. A gazdasági növekedés, a bővített újratermelés az anyagi javak, a szolgáltatások mind nagyobb mennyiségét, választékát állítja elő, a tágabb értelemben vett termelő tevékenység mind több új értéket - nemzeti jövedelmet - hoz létre, aminek gyarapodása végül is meghatározza, milyen mértékben növelhető a bővített újratermelés célját szolgáló felhalmozás, az életszínvonalat alakító lakossági fogyasztás és a társadalmi közfogyasztás. A gazdaságban a jó és rossz egyaránt a tegnapban, a közelmúltban gyökeredzik. Gazdasági növekedésünk a világgazdasági korszakváltás évtizedében - a hetvenes évekről van szó - kedvezően indult, pontosabban folytatódott: a nemzeti jövedelem évente 6,3 százalékkal nőtt, ennél dinamikusabb gazdasági növekedést a megelőző évtizedekben is csak egy alkalommal, 1966-1970 időszakában értünk el. 1973-1974-ben bekövetkezett az első olajárrobbanás, s nyomában a nyersanyag-késztermék árarányok utóbbiak rovására történt átrendeződése. Mindez 1975-ig csaknem 17 százalékkal rontotta a magyar külkereskedelem cserearányait, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az egységnyi import ellenértékeként 17 százalékkal több exportot kell teljesíteni. Ennek figyelembevételével érthető, hogy az évtized második felében, 1976- 1980 időszakában a gazdasági növekedés üteme öt év alatt 17 százalékkal lassult, ám 1971-1975-höz viszonyítva még mindig 27 százalékkal gyarapodott. A gazdasági növekedés irány- és ütemtévesztése az új évtizedben, a VI. ötéves tervidőszakban (1981-1985) következett be, amikor a nemzeti jövedelem öt év alatt mindössze 6,6 százalékkal emelkedett, az éves növekedés átlaga az egy évtizeddel korábbi 6,3 százalékról alig 1,3 százalékra esett vissza. A gazdasági növekedés visszaesésének számos indítéka 1976-1980 időszakában keletkezett. Az ekkor elért 27 százalékos nemzeti jövedelem-növekedés ugyanis nem írható teljes egészében a gazdaság egészséges működésének, még kevésbé a hátrányos világpiaci változásokra való aktív reagálás, az árveszteségek, a cserearányromlás részbeni ledolgozásának javára. Abban a tervidőszakban a gazdasági növekedést nem kis részben külföldi forrásokból, az eladósodás árán finanszíroztuk. Cáfolhatatlan bizonyítéka ennek, hogy 1976-1980 időszakában a beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg 1971- 1975. évi ugyancsak magas szintet. A gazdasági növekedés felpumpálásának böjtje lett a nyolcvanas évtized, amikor a külgazdasági egyensúly helyreállítása, az adósságok esedékes törlesztése olyannyira szükséges, elkerülhetetlen lett, hogy a gazdasági növekedést, annak anyagi-műszaki igényeit is háttérbe szorította. Az első esztendőkben még érvényesült a korábbi beruházási fellendülés termelést és nemzeti jövedelmet bővítő hatása, 1981 -1984 időszakában évente 2 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, az utóbbi két évben azonban már a beruházások drasztikus - volumenben 22 százalékos mérséklésének - konzekvenciái is hatni kezdtek: 1985-ben az ország nemzeti jövedelme csökkent, s azt az 1986. évi 0,5 százalékos javulást még ellensúlyozni sem tudta. Tulajdonképpen a gazdasági növekedés vastörvénye is bőven megindokolja az élénkítés szükségességét. Az élénkítés azonban más nézőpontból is sürgetően időszerű. A magyar gazdaságnak, amennyiben meg akarja őrizni nemzetközi hitelképességét, fizetőképességét, nemzeti jövedelmének 1-2 százalékát még jó ideig - exporttöbbletek formájában - adósságszolgálatra, törlesztésre, kamatfizetésre kell fordítania. A legutóbbi hét esztendőn keresztül a belső felhasználás korlátozása képzett ehhez eszközöket, árualapot, de ezen az úton már nincs tovább, most már a gazdasági növekedésnek kell létrehoznia áruban és nemzeti jövedelemben egyaránt mindazt, amiből futja a külgazdasági egyensúly javítására, s arra is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása, a beruházás és a fogyasztás is mielőbb jól érzékelhetően növekedhessen. Idestova egy évtizede mondjuk, mondogatjuk, hogy a magyar gazdaság értékteremtő tevékenységét, a történelmileg kialakult, s másmilyen világpiaci árarányokra alapozódó termelési szerkezetét a világgazdasági korszakváltás jelenségei - ide értve a műszakitechnikai haladás tendenciáit is - átértékelték, pontosabban leértékelték. Nem ma, hanem a hetvenes évek derekától kezdve. Tulajdonképpen azóta sürgetően időszerű, halaszthatatlanul szükséges a gazdaság termelési szerkezetének átalakítása, a különböző piacokon versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termékek, termelési ágak dinamikus fejlesztése, a népgazdasági szinten gazdaságtalan termelés visszaszorítása, s ahol lehetséges, fokozatos megszüntetése. A világgazdasági változásokra aktívan - a cserearányromlás folyamatát visszájára fordító - reagáló struktúraváltás, fájdalmas operáció, amely a dolgozók százezreit érinti, érintheti, ám elmulasztása, további halogatása a gazdasági-társadalmi haladás esélyeit veszélyezteti. A termelési szerkezet megújításában szinte minden gazdálkodó egységnél megragadható, hasznosítható tartalék, erőforrás a műszaki fejlesztés, az olyan jellegű gyártmányfejlésztés, amely növeli a használati, piaci értéket. A technológiák alapvető megújítását követelni, elvárni - kevés beruházás közepette - irreális lenne, a gyártmányok folyamatos és széles körű, a gyorsan változó piaci igényekhez alkalmazkodó innovációja azonban kevés befektetéssel, a műszaki értelmiség alkotókészségével is biztosítható. ligha vállalkozhat bárki arra, hogy számszerűsitse a termelési feltételek szerkezetátalakításából, a műszaki fejlesztés gyorsításából, a szű- kebb és tágabb értelmében vett gazdasági munka - ideértve a vállalat- és a gazdaságirányítási munka - fegyelmezettebb, szervezettebb, jobb elvégzéséből származó előnyök hatását a gazdasági növekedésre. Csak az állítható százszázalékos bizonyossággal: határozott, célratörő cselekvés és változtatás nélkül a magyar gazdaság nem fog, nem tud kimozdulni 1985-1986. évi kritikus helyzetéből, a szerény mértékű gazdasági növekedésnek, az élénkítésnek most már a népgazdaság jobb üzemmódja, hatásfoka, hatékonysága a minimális feltétele. Hámori Csaba paksi és szekszárdi programja Ifjúságpolitikai fórum \ a megyei művelődési központban , „Szigorúbbnak kell lennünk önmagunkkal szemben” Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára Tolna megyei látogatásának második napján - azaz tegnap - a reggeli órákban Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára és Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság első titkára kíséretében Paksra látogatott. Először az Atomerőmű Vállalat Műszaki Szakközépiskoláját tekintette meg, ahol Pónya József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az atomerőmű vállalat vezérigazgatója és Kováts Balázs, az iskola igazgatója fogadta. A magas rangú vendéget először tájékoztatták az iskolában folyó oktató munkáról, a gyakorlati képzésről, vagy ahogyan az iskola igazgatója fogalmazott, a klasszikus és az életpedagógia egészséges ötvözéséről. Szó volt még egyebek között a tanulók ösztönzéséről, a diákszakszervezet tevékenységéről, a felvételi vizsga követelményeiről. Ezután a vendégek megtekintették az intézményt, többek között a nyelvi, a kémiai, a fizikai labort, a számítástechnikai alapozó termet, a gepiforgacsolo-muhelyt, illetve időztek néhány tanórán, szót váltottak a tanárokkal és a diákokkal. A szakközép- iskolából a nemzetközi színvonalú sport- csarnokba mentek, majd felkeresték az atomerőművet. Az egyik atomerőművi blokk vezénylő-, majd számítógéptermét nézték meg, azután a tanácskozóban kimerítő tájékoztatókat hallgattak meg az erőmű működéséről, biztonságáról, a szakemberek folyamatos továbbképzéséről. Ez utóbbiról részleteiben is érdeklődött Hámori Csaba. A házigazdák - a vezérigazgató és fiatal munkatársai - elmondták, hogy korábban úgynevezett szintentartó képzés folyt, melyet kétévenként vizsga követett. (Ez természetesen bizonyos munkakörökben dolgozókra vonatkozik.) Egy idő óta a folyamatos képzést, pontosabban a szakemberek tudását, „naprakészségét” havonta tesztelik, melynek eredménye „tükör a dolgozónak önmaga előtt, s ugyancsak az a főnököknek”. A biztonságos üzemelést alátámaszTájékoztatón a Paksi Atomerőmű Vállalatnál tották egy angol videofilm levetítésével is, mely a kiégett fűtőelemeket szállító speciális (egy tömbből kikovácsolt) konténer vizsgálatát mutatja be. A továbbiakban a napi feladatokról, majd a tervekről esett szó, Hámori Csaba érdeklődésére a leendő 1000 megavatt teljesítményű blokkról hangzott el tájékoztató. A program délután Szekszárdon folytatódott a megyei és városi művelődési központban kialakított Német Bemutató Színház nagytermében. A kerekasztal- jellegű ifjúsági politikai fórumon részt vettek Tolna megye KISZ-vezetői, valamint a városi és nagyközségi pártbizottságok ifjúsági felelősei, s többen megyénk és a megyeszékhely politikai és állami vezetői közül. A fórumot Kiss Magdolna nyitotta meg, s felkérte a KISZ KB első titkárát, hogy válaszoljon megyénk fiataljainak előre megfogalmazott kérdéseire, majd pedig a helyszínen felteendőkre. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezzük, hogy nagyon izgalmas beszélgetés, eszmecsere alakult ki nyomukban, s a kérdések, ötletek, javaslatok, va- (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov Tallinnban Tarik Aziz moszkvai tárgyalásai Az iráni-iraki háborúról, a közel- és közép-keleti helyzetről tárgyalt pénteken Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet és Tarik Aziz iraki külügyminiszter. Az iraki diplomácia vezetője tájékoztatta szovjet kollégáját azokról a lépésekről, amelyeket az iraki vezetés tett az irakiiráni konfliktus békés rendezése érdekében. Eduard Sevardnadze megerősítette a Szovjetuniónak a háború mielőbbi beszüntetésére vonatkozó elvi álláspontját. A megbeszélésen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a felek betartsák a polgári célpontok és lakott települések elleni támadások beszüntetéséről szóló megállapodást. Ez elengedhetetlen a végső fegyvernyugvás elérése szempontjából. A robbanásveszélyes helyzet fennmaradása a térségben ürügyet szolgáltathat arra, hogy az imperialista erők beavatkozzanak az érintett országok belügyei- be. Ez a nemzetközi helyzet egészét károsan befolyásolná - állapították meg. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára péntek délelőtt egy mezőgazdasági üzem meglátogatásával folytatta észtországi programját. Ezt követően Tallinnban részt vett és felszólalt az Észt Kom- szomol XX. kongresszusának megnyitásán. Az SZKP KB főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamat a fiatalok számára nagy lehetőségeket nyújt energiájuk, tudásuk kibontakoztatására. A kor új gondolkodást, újfajta cselekvést, minőségi változást követel minden területen; ebben a harcban a párt számít a Lenini Komszomol, a szovjet fiatalok segítségére - hangsúlyozta. A mai nemzedéknek az a hatalmas feladat jutott osztályrészül, hogy az országot a társadalmi fejlődés újabb sikereire vezesse, még nagyobb lehetőségeket nyisson az emberek fejlődésének, alkotókészségének kibontakoztatásához. Mihail Gorbacsov kifejezte reményét, hogy a Komszomol kongresszusán az egyik fő téma az átalakítási folyamat lesz. Kijelentette: a tanácskozásnak elő kell segítenie, hogy minden fiatal megtalálja helyét az átalakítás sikerre viteléért vívott harcban. Minden fiatalnak, minden Kom- szomol-szervezetnek politikailag is fel kell készülnie arra, tovább vigyék az idősebb nemzedéktől átvett stafétabotot. - Ez az önök hazafias és állampolgári kötelessége - hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy az átalakítás jelenlegi szakaszába mind tevékenyebben kapcsolódnak be az ország népei, a kommunisták, a komszo- molisták és minden dolgozó. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e mozgalom szélesedjék és lendületet kapjon. A Szovjetunióban nagyra értékelik mindazt, amellyel az észt dolgozók hozzájárulnak az össznépi feladatok megoldásához. Biztosította a fiatalok küldötteit, hogy feladataik megvalósításában számíthatnak a párt segítségére, támogatására és figyelmére. Mihail Gorbacsov végezetül sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. Hámori Csaba válaszol a kérdésekre a fórumon
