Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

1987. február 20. ^tsÉPÜJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 7. Jogorvoslatok a hatósági eljárásokban A hivatalok évente milliószámra hoznak döntéseket, adnak ki határo­________gtq zatokat. A statisztikai adatok tanúsága szerint az eljárások döntö hányada törvényes, az intézkedéseket az érintettek tudomásul veszik, vég­rehajtják. Az ügyeknek csak néhány százalékában fordul elő, hogy rosszul állapít­ják meg a döntés alapjául szolgáló tényállást, egyoldalúan mérlegelik a körülmé­nyeket, helytelenül értelmezik és tévesen alkalmazzák a jogszabályokat, és okoz­nak ezzel jog- és érdeksérelmet. Az ilyen hibákat orvosolni kell, mert kárt okoznak a társadalomnak és az egyéneknek egyaránt. A törvényességet és az érdekek he­lyes sorrendjének érvényesülését szolgálják az állampolgárok által előterjeszthe­tő, és a felettes szervek, illetve az ügyészségek rendelkezésére álló jogorvoslati eszközök. Ha kisebb, például név-, szám- vagy számítási hibát vétettek, az eljáró államigazgatási szerv a határozatot vagy más okiratot kijavíthatja, illetve kicserél­heti. Amennyiben pedig valamilyen lényeges kérdésben nem döntött, az ügyfelek kérelmére, vagy hivatalból határozatát kiegészítheti. Saját hatáskörben történik a hiba korrigálása azokban az esetekben is, amikor a hivatal maga ismeri fel, hogy határozatát visszavonja, illetőleg módosítja. Elenyésző kivételekkel minden első fokú határozat ellen fellebbezni lehet. A fel­lebbezés benyújtásának helyéről és határidejéről az alapeljárásban hozott hatá­rozat ad tájékoztatást. A fellebbezés alapján az első fokú hatóság felülbírálhatja korábbi döntését, és egy alkalommal módosíthatja, vagy visszavonhatja határo­zatát, ha a következő két feltétel fennáll. Az egyik, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél, a másik pedig, hogy a határozat közlése óta még nem telt el egy év. Akkor, ha az első fokú hatóság kitart álláspontja mellett, az iratokat és a felleb­bezést a felettes szervhez küldi meg a másodfokú döntés végett. A fellebbezés­ben célszerű pontosan megjelölni a határozat vitatott pontjait, és a kifogás indo­kait. A jogban járatlanok sincsenek azonban hátrányos helyzetben. A törvény ugyanis előírja: a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot, és az azt megelőző eljárást arra való tekintet nélkül vizsgálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés alapján tehát az egész eljárás és a teljes határozat átfogó, az összes jogi szempontra kiterjedő felülvizsgálata történik, nemcsak a fellebbezésben kifogásolt részeké. A fellebezés elbírálásáig csak akkor kell az első fokú határozatot végrehajtani, ha az azonnali végrehajthatóságot elrendelték, egyébként nem. A fellebbezés nyomán viszont jogerős, és végrehajtandó határozat születik. így nincs halasztó hatálya a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek sem. Felül­vizsgálati kérelmet csak az ügy érdemében hozott határozat ellen lehet benyújta­ni, az érdemi döntést megelőző eljárási jellegű, például bírságot kiszabó határozatok ellen nem. A jogorvoslati eszközök igénybevételénél a fokozatosság elve érvényesül. Ha például valaki nem fellebbezett, bár erre a határozatban felhívták a figyelmét, a felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani. (Ugyanúgy, ha a felülvizsgálati kérelmet a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nyújtották be, vagy ha ugyanabban az ügyben ismételten terjesztettek elő felül­vizsgálati kérelmet, és ez nem tartalmaz az ügy elbírálása szempontjából lényeges új tényt, körülményt.) Be kell tartani a fokozatokat az államigazgatási határozatok bíróság előtti meg­támadása esetén is. Ha első fokú határozat ellen volt helye fellebbezésnek, úgy mielőtt a bírósághoz kereset benyújtására kerülne sor, a fellebbezési jogot ki kell meríteni. Felülvizsgálati kérelmet azonban nem kell, pontosabban nem lehet elő­terjeszteni, mert a bírói út és a felülviszgálati kérelem alapján lefolytatandó eljárás egymást kizárják. Ha ugyanis a jogszabály lehetővé teszi a határozat bíró­ság előtti megtámadását, nincs helye a felülvizsgálati kérelemnek. Cqv kerülhpt a tön/énysértés megszüntetéséne anélkül is, hogy azt az _______________2I_ érintettek kérnék. Jogszabálysértés észlelése esetén a fe lettes szervek kötelesek felügyeleti intézkedésben gondoskodni a jogszabály­szerű állapot helyreállításáról. Hasonló funkciója van az ügyészi intézkedések­nek. A megalapozott jogorvoslati kérelmek nyomán nem pusztán a törvénysértés és az érdeksérelem megállapítására kerül sor. A kifogásolt határozatot meg is semmisítik, vagy meg is változtatják, illetve a határozat hatályon kívül helyezése mellett új eljárás lefoyltatását rendelik el. Dr. BÁLINT TIBOR (Következik: A végrehajtási eljárás.) Egységes minőségértékelési és -tanúsítási rendszer a KGST-országok termékeire Közös ügyeink szolgálatában A szekszárdi tanács három bizottsága Szakértők testületé Kulturáltabb lett a szekszárdi piac Készül a KGST-tagországok egységes minőségértékelési és - tanúsítási rend­szere, amely a tagországok között gyor­sítja az áruforgalmat, s egyben garantálja a termékek kifogástalan minőségét. Az új rendszer bevezetésével az exportáló or­szágok maguk tanúsítják a megrendelő­höz szállított termékek jó minőségét, s azt az átvevő ország minőségellenőrző szer­veinek már nem kell megvizsgálni. A minőségellenőrzésre és -tanúsítás­ra valamennyi KGST-tagországban a vállalatoktól függetlenül laboratóriumok­ra bízzák a minősítést. Ezek a laborató­riumok érdekeltek lesznek abban, hogy a valóságnak megfelelő minőségi tanúsí­tást adjanak ki a termékekre. Amennyi­ben a fogadó ország felhasználóinál ki­derülne, hogy a termék minősége nem felel meg a KGST-tanúsítványnak, akkor nemcsak a további szállításokat állíthat­ják le, hanem az exportáló ország felelős állami szervét is értesítik arról, hogy a ta­núsítvány nem megbízható, s így a szük­séges intézkedések nem maradhatnak el. A Magyar Szabványügyi Hivatalban az MTI munkatársát arról tájékoztatták, hogy a minőségértékelési és -tanúsítási rendszerben mindenekelőtt a KGST- szabványokat veszik figyelembe, s ezek alapján vizsgálják a termékeket. Jelenleg a KGST-tagországokban mintegy 5500 termékre és vizsgálati módszerre kidol­gozott szabvány van érvényben. Ezek egy része felülvizsgálatra szorul, mert az utóbbi években jelentősen megnőttek a minőség iránti követelmények, s a szab­ványokat más nemzetközi szabványok­kal is egyeztetik. A KGST minőségértékelési is -tanúsí­tási rendszeréhez tartozó országokban meghatalmaznak egy-egy állami szervet, amely kapcsolatot tart a tagországok ha­sonló intézményeivel, és saját országá­ban összehangolja és felügyeli a rend­szerrel kapcsolatos feladatokat. Hazánk­ban várhatóan a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízzák meg a feladattal. A tagor­szágokban az arra pályázó laboratóriu­mok közül - a KGST-szakértőcsoport véleményét figyelembe véve - jelölik ki azokat, amelyek alkalmasak a termékek minőségének pontos és hiteles tanúsítá­sára. Hazánkban a felmérések szerint 20-25 olyan laboratórium működik, amely alkalmassá tehető e feladat ellátá­sára. A várhatóan jövőre érvénybe lépő minőségértékelési és -tanúsítási rend­szer elsőként azokra a termékekre vo­natkozik majd, amelyeknek minőségét - balesetveszélyességük miatt - egyéb­ként is kötelező ellenőrizni az exportáló országokban. Később az ágazati minisztériumok ja­vaslata alapján fokozatosan bevonják az ipari és mezőgazdasági termelőeszkö­zök, valamint a tartós fogyasztási cikkek nagy részét. Szeretnénk vázlatos képet adni az ol­vasóknak a városi - esetünkben a szek­szárdi - tanács munkáját segítő bizottsá­gok működéséről. A két, törvényesen előirt állandó bizott­ság közül elsőként az ügyrendit kell emlí­teni, amely a tanács feladatainak ered­ményesebb végrehajtását a tanácstagok megbízatásának, úgynevezett összefér­hetetlenségi ügyeinek vizsgálatával segí­ti elő. Többek közt ellenőriznie kell, hogy kit választottak meg tanácstagnak, illetve póttanácstagnak, ügyelnie kell a válasz­tások jogszerű lefolyására, a jogpolitikai elvek érvényesülésére. Döntési joga nincs, azonban javaslattevő, határozat­módosító szerepe - tehát a bizottság vé­leménye - nélkülözhetetlen a rendeletek, határozatok születésénél. A szekszárdi városi tanács ügyrendi bizottságának múlt évi és soros munká­járól dr. Szigeth Ferencet, a városi bíró­ság elnökét kérdeztük, aki elnöke e tes­tületnek is. Elmondta, hogy a tizfős bizottságban dolgozó jogászok - ügyész, jogtanácso­sok - többsége tanácstag. Munkájuk ter­mészete szerint elsősorban a tanács igazgatási osztályával van rendszeres kapcsolatuk. Munkaterv alapján dolgoz­nak, amely tulajdonképpen szervesen beleépül a városi tanács éves munkater­vébe. Az ügyrendi bizottság tavalyi első na­gyobb feladata éppen a szakigazgatási szervek jogalkalmazásának vizsgálata volt. Többek közt beszámolt a szekszárdi családi és társadalmi eseményeket ren­dező iroda munkájáról, ellenőrizte az 1985. évi jelölőgyűlésen elhatározott fel­adatok végrehajtását és a lakásigények elbírálását. Ez utóbbit például lakás­elosztásért felelős szakemberek részvé­telével tárgyalta meg, áttekintve és felül­vizsgálva az idevonatkozó tanácsi rende­leteket. Sokoldalú ellenőrző tevékenysé­gével tulajdonképpen abban nyújt átfogó segítséget, hogy a tanácsi irányító mun­kában a törvényesség érvényesüljön. A szekszárdiak ügyrendi bizottságá­nak ez évi munkatervében is olyan be­számolók, további, folyamatos elemzést igénylő kérdések szerepelnek, amelyek joggal tarthatnak számot mindannyiunk érdeklődésére. Június végén ismét a la­káskérdés helyi tapasztalatai lesznek a tanácsülés napirendjén, a későbbiekben a végrehajtó bizottság munkáját értéke­lik. Ideiglenes bizottság - állandó feladatokkal Az egészségügyi bizottság elnökét, dr. Horváth Gábor gyermekorvost munká­jukról, a lakossági igények képviseletéről kérdeztem. A teendők sorolásával kezd­te:- Természetes emberi törekvésünk, hogy az élet minden területén többet, jobbat akarunk a meglevőnél, követke­zésképpen többet akar a bizottság is an­nál, mint amennyire jelenleg a város pén­ze futná. Élő a példa: amikor Szekszárd délre kezdett terjeszkedni, már fölépült több gyermekorvosi rendelő is - erre a területre már nem jutott. Most az volna a feladatunk, hogy kiharcoljuk az állandó gyógyszertár és orvosi rendelő felépíté­sét. Amikor a bizottság, mint a jogos lakossági igények közvetítője bölcsődét, óvodát, gyógyszertárat kér a Baktában, joggal merül föl a városi tanács elnöké­ben, Kovács Jánosban: Jó, jó, de mi he­lyett építsük föl ezeket az egyébként ugyancsak nélkülözhetetlen intézmé­nyeket? Néhány lakás helyett? Termé­szetesen a sorrendiséget illetően közö­sen döntünk. A tanácsnak is az vélemé­nye, hogy a Baktában egy új, korszerű rendelő jelentené majd a végleges meg­oldást.- Ez példa arra is, hogy az állásfoglalá­sok vitában születnek?- Igen. Itt van mindjárt a Kandó Kálmán utcai rendelő esete. Sokáig vajúdtunk azon, hogy hova építsük az újat, mivel a régi épület erre a célra végképp alkal­matlanná vált. No, de hogyan? A körzet, a lakók szempontjából jó lett volna a Mé- rey utcában, ha nincsenek ott a pincék, amelyek rendkívül magasra emelnék az építési költségeket. Szóba jött a már be­épített Kun Béla utca is, míg végül úgy határoztunk, hogy egy Kandó Kálmán ut­cai barakképületet, a FÉG melletti patyo­latraktár traktusát tesszük alkalmassá a rendelés céljaira. Természetesen jött az újabb kérdés. Érdemes-e pénzt áldozni egy barakképületre?- Többek közt ilyenkor, télen a fűtése miatt, ha jól gondolom...- Bíztunk a tanácskozásra összehívott szakemberek véleményében, és nem utolsósorban a vezetés is helyénvalónak találta, hogy a testület nem jár a fellegek­ben. Végül is jelenleg öt állandó és há­rom lakásokból kialakított rendelő látja el a város nyolc körzetét.- Mik a soronlévő feladataik?- Az egészségügyi szakemberekből - orvosokból, gyógyszerészekből, állator­vosokból - álló bizottság az idén testre- szabott munkát kapott. Január 20-i ülé­sünkön dolgoztuk ki a gyermek- és diák- étkeztetés városban történő vizsgálatá­nak stratégiáját. Ennek eredményeiről a június 25-i tanácsülésen kell beszá­molnunk. Nemcsak a mennyiségre és a minőségre vagyunk kíváncsiak, de az ét­keztetés hygiéniai körülményeire, az ét­kezéshez rendelkezésre álló időre is. A feladatnak annál is jobban örülünk, mert az nem mindig adatik meg, hogy ne csak kész tervekre adjunk választ. Egyébként a vizsgálatról remélem, hogy módunk­ban lesz később részletesebben is be­számolni... A fogyasztók érdekeit képviselik Az áruellátás a termelés színvonalát, a kereskedelem szervezettségét tükrözi. A tanácsválasztásokat követően egy új összetételű, tíztagú bizottság alakult. El­nökük, Horváth József, a Növényter­mesztési és Minősítő Intézet kertészeti csoportjának vezetője elmondta, hogy a testület utoljára 1983 októberében szá­molt be munkájáról. Időközben a volt elnök elhunyt, a tagok közül többen elköltöztek a városból. Tevékenységük rövidebb-hosszabb ideig szünetelt. Mindamellett részt vettek a piacokról és a városokról szóló, azóta már érvénybe lépett tanácsrendelet ki­dolgozásában, véleményezték a zölség- és gyümölcsellátás helyzetét, valamint a parlagterületek hasznosítására vonatko­zó előterjesztést. Ahogyan arra a felsoroltak is utalnak, feladataik az áruellátással, a kereskedel­mi hálózatfejlesztéssel és nem kevésbé a szükséges élelmiszergazdaság-ipari háttérrel kapcsolatosak. Ellenőrzik, véleményezik a felvásárlá­sok módját, a kereskedelemben érvény­ben lévő jogszabályok betartását, a vál­lalatok, intézmények, illetékes szakigaz­gatási szervek mindezzel összefüggés­ben lévő munkáját. A döntéselőkészítő- véleményezö felelősség kiterjed a fel­adatkörhöz tartozó ipartelepítési, mun­kaerő-gazdálkodási valamint idegenfor­galmi kérdésekre is. Az árutermelés és az -értékesítés összhangjának lehetséges mértékű elő­segítése nemcsak a városi ellátás, a fo­gyasztók érdekvédelme miatt kulcskér­dés, de a gazdaság szempontjai felől nézve is alapvető fontosságú. Lakossági igényeknek hangot adó, véleményező munkájukban ezért is van fokozott jelen­tősége a szakmai hitelnek. A szellemében is megújuló bizottság ugyancsak tavaly tárgyalta meg a szek­szárdi székhelyű utazási irodák munká­ját, ahogyan jelentős a szerepük a városi piacfelügyeleti tevékenység javulásá­ban, a kulturáltabb városi piac kialakítá­sában is. Ugyancsak előkészítő munkát végez­nek a helyi szőlőkultúra fejlesztése érde­kében, lakossági ambíciókra építve úgy­nevezett hegyközséget kívánnak létre­hozni a badacsonytomaji tapasztalatok alapján. Legutóbbi, ülésükön a városi üzlethá­lózat fejlesztésével kapcsolatos kérdé­seket vitatták meg, elsősorban a város- központtól távolabb eső területek ellátá­sáról, a decentralizálás lehetőségeiről tárgyaltak. Mint az elnök hangsúlyozta, a testületi tagok kedvvel és akarással végzik mun­kájukat egy olyan 38 ezer lakosú megye- központban, amelynek a lélekszáma nappal tulajdonképpen az 50 ezret is meghaladja. Nemcsak Szekszárd fejlő­désének sajátosságai teremtenek szinte napról napra új feladatokat a városellá- tás számára, de maga ez a létszáminga­dozás is. Csak ez utóbbi körülményhez sem egyszerű alkalmazkodni: egyszerre követel előrelátó tervezést és nagyfokú rugalmasságot a szervezőmunkában, a döntéshozatalban és végrehajtásban egyaránt. BÓKA RÓBERT Az ideiglenesen kialakított orvosi rendelőben

Next

/
Thumbnails
Contents