Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

1987. február 14. NÉPÚJSÁG 9 A HOSSZÚ HARSFASOR Ady-emlékek között Nagyváradon Végigmegyek a hársfasoron. A hosz- szú hársfasoron. S lüktet, dobol bennem a régi vers: „Poros a hosszú hársfasor, / Holdfényes a püspöki udvar, / Simul­nak a városi párok, / vasúthoz futnak a kocsik.’’ Igaz, most deres-zúzmarás ősz van, a városi párok sem az utcán sétál­nak,de az utca ugyanaz, a hársfasor ugyanaz, és ugyanúgy futnak a kocsik, legfeljebb vén fiakkerek helyett gépko­csik szaladnak a vasúthoz, amely hoz- za-röpiti messze ma is a máshova vá- gyakozókat. Ady emlékeit keresem Nagyváradon. A lakóházak Sok helyen, sokfelé lakott. A Körös ut­ca elején, a Körös partján már nincs meg az épület, ahol a Nagyváradi Napló szerkesztősége állt, s amelynek egy fe­kete bördíványán annyiszor aludt, ha nem akadt máshol helye. Gyönyörű áru­ház épült a régi Kőfaragó utca elején a régi házak helyett, s lebontották azt az épületet is, ahová egy csontkamrai láto­gatás után megriadva az ablakon má­szott be a költő. Áll azonban egy lakása még, s körül­belül ugyanúgy, mint ahogyan a század elején állhatott. Fáy Rezső egykori bá- dágosmester házában Kemény L. Ignác nyomdai művezető volt a bérlő, ők adták ki Adynak egyik külön bejáratú szobáju­kat. Jákó Elemér közli Kolontháry János emlékezéseit, s ebben olvashatjuk az alábbiakat: „A költő, ha nagy ritkán ott­hon tartózkodott, behúzódott „elefánt­csonttornyába”. Magában és magának üldögélt, többnyire a Körösre nyíló ab­lak előtt... Cigarettázva írogatott.” A ház, mondom, megvan ma is. Az ut­cát, ahol áll, valamikor Pokol utcának nevezték, az emlékezet nem őrizte meg a névadás okát. Aztán Szent János utca lett, most Breiner Béla utcának hívják, és a 28. számú házról van szó. Bemenni meg sem kísérlem, ki tudja, hallottak-e az itt lakók Ady Endréről. Másfajta házak Amikor Pásztor Bertalan közbenjárá­sára Ady Endre Debrecenből Nagyvá­radra, a Vér városába, a Pece-parti Pá­rizsba került, a Szabadság szerkesztő­ségében kezdett el dolgozni. Abban a szerkesztőségben, amelynek korábban Krúdy Gyula is tagja volt. A szerkesztő­ség a papírraktárral és a nyomdával együtt a Kossuth Lajos utca 3. számú házban volt (most Independente utca). Természetes, hogy Ady itt is aludt a via­szosvászonnal bevont díványon, itt is pártfogókat talált. Az első emeleten volt a szerkesztőség. Emléktábla sehol, a la­kók idegenkedve nézegetik a hívatlan vendégeket, akik tétován nézegetnek a Bihar Megyei Takarékpénztár egykori épületének udvarán. A másik szerkesztőség, ahol igazán otthonra talált, a Nagyváradi Napló épü­lete ugyancsak a Breiner Béla utcában van, a 11. szám alatt. Alacsony, földszin­tes, de szépen rendben tartott épület, fa­lán a tábla: „Ebben az épületben dolgo­zott a Nagyváradi Napló szerkesztősé­gében 1901-1904 között Ady Endre köl­tő”. Ady emlékének írásban is kifejezett nyoma megnyugtat. S keressük sorban az épületeket, amelyekhez itteni élete kötődött. Mindenekelőtt a vendéglőket, kocsmákat. Megvan a Fekete Sas épü­lete, a Bodega is, megvan a Müllerei, s tán a házak őrzik Gyula cigány emlékét is, aki legszebben Adynak hegedült. Sőt, az egykori Behmer, ma Köztársaság té­ren, a színházhoz közel az Astoria Szál­loda és a Kávéház falán ott a román és magyar nyelvű emléktábla is. „Ebbe a házba járt megpihenni, barátaival be­szélgetni a nagy forradalmár költő. Ady Endre, a kapitalizmus és feudalizmus elleni küzdelem harcosa és az együtt élő népek testvériségének hirdetője.” A be­tűk fakók, kísérőmmel együtt sem bírunk velük. Mokány fekete srác segít az olva­sásban. Emlékek háza Áll még Lédáék modern, ma is ízléses háza a hosszú hársfasor elején. Csak a nagy szalonból vettek el részt, utca nyílt ott. S közel az egykori Európa Szálló és Étterem, ahol Ady annyiszor megszállt bolyongásai között, hogy visszatérhes­sen Lédához. A könnyek asszonyának egykori háza ma vasutasok klubja, a ház mögül felmagasodnak az egykori kert gyönyörű fái. Kalauzom elmagyarázza a kisebb változtatások nyomait, de ben­nem már bizonyosság él: ebbe a házba lépve indult el Ady Lédájával Párizs, a költői nagyság, az egyetemesség irá­nyába. Az Ady-múzeum környéke most csöndes. Csak a költő szobra őrzi az épületet. Az egykori Müllerei, nagy-nagy vigadalmak helyszíne, ime végleg a köl­tő szolgálatába szegődött. Belépve Szervátiusz Tibor gyönyörű fekete Ady- szobra köszön a vendégnek. Most ma­gunk vagyunk a költő emlékével. Más­kor hangosabb a ház, évenként húsz- huszonkét ezer ember látogat ide, talál­kozni a költővel. Nyomaiba lépek mindenütt a nagyvá­radi utcán. Látom a vármegyeházát, amelyre „fölszállott a páva", s keresem, keresem Ady lábanyomát. Igen, „én a sí­rokat töröm”, s remélem, ebben tévedett a költő, e bús, babonás tájon nem átko­zott, ki a sírokat töri. Hiszen csak emlékekbe szeretne ka­paszkodni. S a fagyott földben is a gyö­kereket keresi. BÉNYEI JÓZSEF „Megitatják a harangot söröcskével” Királyi zene - mondták régen a harang­szóról. Ahhoz azonban, hogy ez a királyi ze­ne megszólalhasson, ügyes kezű harang­öntőmesterek szükségeltetnek. A mester­ség - mint annyi más ősi szakma - többnyi­re apáról fiúra szállt évszázadokon át. Csehországban különösen a zbraslavi ha­rangöntőknek volt jó híre. Készítették is szorgalmasan a csegő-bongó harangokat a 100 tornyú Prága városának, s a többi megrendelő részére. A Prága közelében fekvő városkában ma is él a mesterség, mint családi vállalkozás. A 34 éves Petr Manousek örökölte apjától és naygapjától azt a műhelyt, amelyben ma is éppúgy, mint századokkal ezelőtt, formálódnak a ki- sebb-nagyobb harangok. Manousek műhelye idegenforgalmi lát­ványosság. A mester és felesége - aki ere­detileg szobrász volt - szívesen avatja be a kíváncsi látogatókat a szakma titkaiba. Sőt, ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a turisták legnagyobb ámulatára gyakran elmondja: a vevő dúr, akár moll hangnem­ben is rendelhet harangot, meg tudják csi­nálni. Az előzetes rajzok alapján előszóra fém­sablon készül el, amely a leendő harang méretét megszabja. Erre paraffin réteg ke­rül és felvésik a kívánt feliratokat. Ezután agyagköpenyt kap a harang. Az agyagba ló- vagy tehénszőrt, időnként fodrásztól vá­sárolt emberi hajhulladékot kevernek fino­mítás céljából. Mikor ezzel is megvannak, megitatják a harangot jóféle söröcskével, mert az szépen összetartja a formát. A sö­rözés után három-négy hónapon át szárít­ják, pihentetik. Ezután következik a legfon­tosabb művelet: a harangöntés. A bronzot az öntéshez 1200 C- fokon megolvasztják. Egy körülbelül 500 kilogrammos harang kiöntése meglepően rövid időt, mindössze 8 percet vesz igénybe. A felizzított anyag 2-3 napig hűl ki. Most már csak a végső fe­lületi kezelésre van szükség, s némi próba ­koncertre is sor kerül. A Manousek család ezzel a módszerrel évente több harangot készít. De nemcsak az új harangjaikra büszkék, hanem műalkotásszámba menő restaurá­lásaikra is. A család az elmúlt években 30 harangot újított fel, a többi között a leghíre­sebb prágai műemlék templomokban. Ke­zük munkáját dicséri a Lorettói Székesegy­ház harangja, a Vitus dóm Zsigmond-ha- rangja, a barokk Tamás templom nagyha­rangja. Az óváros egyik mamutharangját, egy 6300 kilogrammos monstrumot is a neve­zetes harangöntő família restaurálta. Ma­nousek legkedvesebb munkája a Tábor­hegy melletti Klokoty kolostor templomi ha­rangjának a felújítása. Ezt ugyanis még a nagyapja öntötte. ★ HORIIOm^ Mentsétek meg a hóvirágot A Bolgár Központi Szövetkezeti Unió Vörös Könyvet jelentetett meg arról, hogy mely gyógynövényeket fenyegeti a kipusztulás veszélye. Szakemberek ez­rei dolgoznak azon, hogy megmentsék a fenyegetett növényeket. A Bolgár Népköztársaság ugyanis Európa egyik jelentős gyógynövény-ex­portőre. A drogokat, gyógynövényeket, gyógyteákat, s a belőlük készülő kene­teket, kivonatokat, gyógyszereket a világ 50 országában vásárolják. Számos svájci, francia, spanyol és amerikai gyógyszergyár hasznosítja nyers­anyagként a bolgár gyógyfüveket. Sikerrel használja fel a természet e csodálatos ajándékait a bolgár gyógy­szeripar is. Ennek egyik legjobb példája a Nivalin elnevezésű gyógyszer, amelyet hóvirág kivonatból állítanak elő. Ez a gyermekbénulás utóhatásainak a gyó­gyítására alkalmazható, s ma már vi­lágszerte ismert és elismert készítmény. A gyógynövények begyűjtését is az Unió szervezi. Gyakran indít tanfolyamo­kat is, ahol a hallgatók megismerked­hetnek az országban fellelhető gyógy­növényekkel, hatóanyagaikkal és a be­gyűjtés módszereivel. Korábban csak évente 5-6 ezer ton­na, jelenleg viszont már 8,5 ezer tonna gyógynövényt dolgoznak fel Bulgáriá­ban. Úgy tervezik, hogy 1990-ben 10 ezer tonna növényt gyűjtenek be, s így az eddiginél is több jut majd hazai for­galmazásra és exportra is. Füst nélküli mozdony A scserbinkai kísérleti telepen sűrí- tettföldgáz-üzemelésű tolatómozdo­nyokkal kezdtek kísérleteket. Még a tapasztaltabb vasutasok is el­csodálkoztak, amikor megpillantották ezt a mozdonyt: furcsa látványt nyújtott szokatlan magasságával, csapott tetejé­vel, amelyre néhány ballont erősítettek. Az első környezetkímélő mozdony kí­sérleti példányát az Országos Vasúti Közlekedési Tudományos Kutatóinté­zetben fejlesztették ki rekordidő alatt: mindössze hat hónapot vett igénybe a munka a szokásos három év helyett.- Bizonyára azzal magyarázható a gyors ütem, hogy a motor szerkezetén nem kellett túl sokat változtatni.- Néhány nap alatt csak a személy- gépkocsi motorját lehet átállítani gázra - mondja az új mozdony kísérleti munká­latainak irányítója, az intézet laborveze­tője, G. Fofanov. - A mi mozdonyunknak több mint 1000 lóerős motorja van. En­nek a szerkezetén kellene változtatni. Vegye még ehhez hozá a nagy nyomást, a szigorított tűzvédelmi előírásokat... Az új gépen népes kollektíva dolgozott szü­net nélkül, gyakran még éjszakára is bent kellett maradni. Hiszen a Közleke­dési Minisztériumban a környezet meg- kímélését igen fontosnak tartják. Gya­korlatilag minden fejlett iparú országban ösztönzik az ilyen jellegű kutatásokat.- Ha az ország autóparkjának csak egy részét állítjuk át gázra, még az is las­san megy, és sok nehézségbe ütközik. Általában gázból több fogy, mint benzin­ből, és a tankolásnál is vannak problé­mák. E problémákkal a vasútnak is szembe kell néznie. Hogyan oldják meg ezeket?- A meglévő gázmozdony modelljé­nek optimális működés esetében az üzemanyagból körülbelül 2X24 órára futja. Azt tűztük ki célul, hogy ezt az időt hat napra növeljük. Az üzemanyagfelvé­tellel kapcsolatos probléma megoldó­dott: a népgazdaságban 2500 m3 kapa­citású automata gáztöltő állomásokat helyeznek üzembe. Ez a mennyiség je­lenleg háromszori tankolásra elegendő.- Mikor jelennek meg az első gázmoz­donyok az ország vasúthálózatában?- Nehéz kérdés. Még csak most kezd kibontakozni a munka. Csak egyet állít­hatunk határozottan: néhány hónapig bejártuk a kísérleti darabot. Feltétlenül ki kell dolgozni a váltakozó üzemelésű gázadagolás rendszerét. Az alapos kip­róbálás után a mi intézetünk és az Or­szágos Tudományos Gázkutatási Inté­zet tervei alapján a brjanszki gépgyár­ban megépítik az öt gázüzemű moz­donyból álló kísérleti példányokat. Morfinmentes mák A kábítószert tartalmazó kerti mák méregtelenítését, egy kizárólag gyógyá­szati célokra alkalmas mákfajta kineme- sitését tűzték ki célul az NDK Tudomá­nyos Akadémiája Hallei Növénykémiai Intézetének munkatársai. Kutatásaik kiindulópontja az volt, hogy ugyan a mák jellegzetes kábítószer-alapanyag, ter­mesztéséről mégsem lehet lemondani, mivel a benne lévő drogok egyes gyógy­szerek nélkülözhetetlen öszetevői. A mákból nyerik például a kodeint, amit semmilyen más alapanyagból nem képesek előállítani. Ezért a hallei kutatók immáron húsz éve dolgoznak a kodeint tartalmazó, de morfinmentes mák kine­mesítésén. Elsőként a kerti mák termé­szetes bioszintézisét vizsgálták, amely több szakaszban megy végbe. Ennek során az utolsó fázisban - sorrendben - thebain, kodein és morfin keletkezik. Így jutottak el a biokémikusok annak fel­ismerésére, hogy olyan mákfajta kite­nyésztésére van szükségük, amelyben a kodeinképződés után megszakad a szintézislánc, s ezzel sikerül megakadá­lyozni a morfin létrejöttét. Az eredmény azonban csaknem mostanáig váratott magára, mert a kerti mákkal kudarcba fulladtak a kísérletek. Ezután a világ különböző részeiről származó mákfajtákat vették tüzetes vizsgálat alá. Végül rátaláltak az Iránban és a Kaukázusban tenyésző papaver bracteatum nevű mákfajtára, amelyben a szintézislánc már a thebainképződés- sel lezárul. Tehát sem kodein, sem morfium nem keletkezik a növényben a szintézis fo­lyamán. Hogy kodein nem keletkezett, nem okoz gondot, mivel a thebain azzá alakítható. Ezek után megkezdték a mákfajta in­tenzív mezőgazdasági módszerekkel történő termesztését, amelynek folya­mán thebaintartalom fokozatosan növe­kedni kezdett. A termesztés során a nagy thebaintartalmú mákfajtának két változata alakult ki. Az első változat a gyökereiben tartalmazza a magas the- bain-koncetrációt, a második a gubó- ban. Az első hibrid esetében a növény meglehetősen nagy, szedés után nem érzékeny az időjárásra, alkalmas gépi művelésre és gépi betakarításra is. A másik hibrid inkább hasonlít a hagyo­mányos kerti mákhoz. Termesztési elő­nyei közé tartozik, hogy mintegy 15 év alatt évente többször is hoz termést. A kutatócsoport eredményeivel hat­hatósan támogatja az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet kábító­szer-ellenes akcióit. Ady Endre szobra, háttérben az Ady-múzeum A Nagyváradi Napló egykori szerkesztősége. Falán emléktábla.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents