Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
1987. február 14. TOLNA \ __ NÉPÚJSÁG 7 Rendszeresen a 60-70 évesek járnak A szekszárdi onkológiai centrumban A rák megelőzéséről Alig néhány hete történt. Reggel, munkába menet a Béla téri parkolóban egy középkorú házaspár szólított meg:- Nem tudja véletlenül, hogy hol van a gyermek-idegondozó?- Dehogynem. Arra menjenek, majd a lefelé tartó utcából balra... Szóval, ahol a tüdőgondozó és az onkológia van.- Pont oda megyünk - mondja a férfi, majd zavartan asszonyára néz, aki haragosan húzza össze szemöldökét. Gyorsan továbbmegyek, s „elszólásukon” tűnődöm, mert számukra, ahogyan sokakéra is igen szégyenletes és titkolnivaló, hogy az onkológiára tartanak. A gyermekideg- és a tüdőgondozó már megszokott. Valószínű, hogy azt tudták, hogy a gondozási centrum - a három osztállyal - egy helyen található, de nem afelől érdeklődnek, ahova beutalójuk szól.- Miért? - kérdem dr. Tóth Jánostól, a megyei onkológus szakfőorvostól, miközben elmondom neki azt is, hogy a rendelő várójában megpróbáltam néhány asszonnyal szóba elegyedni, de igyekezetem hiábavalónak bizonyult. Az is meglepett, hogy ott senki sem szólt a másikhoz egy szót sem. Némán üldögéltek a várakozók a székeken, volt, aki a többieknek háttal álldogált, mintha elmé- lyülten tanulmányozná a kisméretű prospektust. A vizsgálóból kijövök pedig úgy tettek, mintha „puskából lőtték volna ki” őket. Még a kabátot is lefelé menet kapták magukra. Kevés az ismeret - tévhitek rögződtek Dr. Tóth János mindezt nagyon jól tudja és számtalan magyarázattal szolgál a „miért”-re, de elsősorban nem egészségügyi kulturálatlanságunkra hivatkozik, noha azt is említi. Sőt, határozottan kijelenti, hogy alapvető szemléletváltozás szükségeltetne, ami az eredmények elérésében sokat segítene.- Az onkológia egy fejlődfélben levő tudományág, melynek a daganatok eredetére, fejlődésére, sajátos felépítésére, előfordulásuk gyakoriságára, a kezelés módjára vonatkozó ismeretek bővítése a feladata, de a rákmegelőzés és a rákszűrés, valamint a korai esetek felismerése és gyógyítása is hatáskörébe tartozik... Mint mondtam, egy új tudományágról van szó, amiről az emberek meglehetősen keveset tudnak, s a betegséget egyszerűen tabuként kezelik a legtöbben. Valamiféle kisebbségi érzés nélkül nem is említik. Ha maguk, vagy hozzátartozójuk rákos - még ha korán felismerték és biztonsággal gyógyítható - zavartan „még nem diagnosztizált betegséget” emlegetnek, s mihamarabb igyekeznek témát váltani... A fejekbe nagyon mélyen berögződtek a rákos megbetegedéssel kapcsolatos tévhitek. Sajnos, azt is ki kell mondani, hogy az orvosoknál sincs meg az egységes szemlélet.- Ezt hogyan értsük? Dr. Tóth János: „A szűrés gyors és egyszerű”- Vannak, akik nem világosítják fel a betegeket állapotukról, hanem titkolóznak. Persze, magam sem vagyok - az úgymond - végletek híve. Orvosi és humanitárius szempontjaim ellenzik azt az álláspontot, melyet az USA-ban követnek. Miszerint a rákos stádiumban előrehaladott betegnek egyszerűen megmondják, hogy várhatóan mennyi ideje van még vissza az életéből.- Ezt én is helytelenítem, de zavarban vagyok az úgynevezett rákklubokkal kapcsolatban is...- E klubokat nem úgy kell elképzelni, mint bármelyik másikat. Ezek igen diszkréten működnek, de igen jó szolgálatot tesznek több téren is. A betegek előadásokat hallgathatnak a betegségről, hiszen azokról a legtöbb embernek igen kevés az ismeretanyaga. Nagyon fontos feladatot láthatnak el a betegek pszichés vezetésében, hiszen arra nagy-nagy szükségük van. Véleményem szerint a klubok hiánypótló szerepet is betöltenek, s nemcsak a fizikai, hanem a lelki rehabilitációban is komoly segítséget jelenthetnek - mondja dr. Tóth János, s egy dosz- sziéból statisztikai táblázatot tesz elém. A megdöbbentő adatok mellé nem kell kommentár, legfeljebb a főorvos szavait idézzük: „A halált okozó betegségek között napjainkban a rák a második helyen van.” Évente Magyarországon harmincezren halnak meg rákban, s az utóbbi tíz évben tíz százalékkal emelkedett a halálozási szám. Tolna megye a halálozási és a megbetegedési számban rosszabbul áll az országos átlagnál. Amikor feke- tén-fehéren ezt bizonyítják a szigorú számok, megkérdezem megint, hogy: Miért?- Talán a helytelen életmóddal magyarázható, az alkohol túlzott mértékű fogyasztásával, a rossz táplálkozási szokásokkal... no és a szűréseken felfedezett daganatos megbetegedések száma is kevés volt az elmúlt időszakban - magyarázza dr. Tóth János, majd ő teszi fel szinte magának az újabb „miértet”.- Nagyon kevesen jelennek meg a szűrésen. Az emberek vonakodnak eljönni, mert egyszerűen nem tudják, hogy mit is jelenthet számukra a szűrés, illeve a daganat korai stádiumban való felfedezése... Az összes rákmegbetegedés 30 százaléka a női nemiszervekből és a mellből indul ki. Az Onkológiai Intézet ajánlása alapján szükséges és nagyon fontos lenne a nőket húszéves koruktól rendszeresen szűrni. Míg megyénkben évente nyolcvanezer nőt kellene megszűrnünk, mindössze 15-20 százalékuk érzi kötelességének a rendszeres megjelenést - saját és családja miatt! A másik 20 százalék alkalmanként veti alá magát a vizsgálatnak, de főként akkor, ha valamilyen panaszuk van. A leginkább érintett korosztály - tehát a harminc-negyven évesek - fele nem jár a szűrésre. A hatvan-hetven év közöttiek - különösen a vidéken élők - járnak rendszeresen rákszűrésre. Pedig: „Ma már a rák gyógyítható!”- olvasom a prospektuson is, sőt, a kötelező tüdőszürésre behívó nyomtatványra az is rákerült: „Felkérjük, hogy saját és családja érdekében ingyenes rákszűrésen jelenjen meg.” Magyarországon az onkológiai hálózat 1952-ben alakult ki. A 130-féle ráktipus- ból néhányat már százszázalékosan tudnak gyógyítani, amennyiben azt a korai stádiumban felismerték, felismerhették! Ilyen a méhnyakrák és az emlőrák. Újabb adalékként két elgondolkodtató szám: Hazánkban a nőknél a halálokok a között a második helyen van az emlőrák, melyben évente kétezer nő hal meg. Érthetetlen. Egyszerűen érthetetlen! A megyei kórház gondozási központjában a földszinten, a tüdőgondozóban igen nagy a forgalom. A lányok és asszonyok nem jönnek egy emelettel följebb. Hogy miért? Az egyik negyven körüli nö idegesen rivall rám:- Mi köze hozzá? A másik elfoglaltságára hivatkozik, s azt mondja, hogy a jövő héten majd beugrik. Az onkológia napi forgalma 60-70, pedig 120 szűrést is el tudnának végezni, hiszen a feltételeik most már igen jók. Megyénkben csupán két városban, Szekszárdon és Dombóváron van onkológiai centrum, viszont a szűrökocsi minden településre eljut évente egy alkalommal. Azt megelőzően a tanácselnököknek plakátot küldenek ki, s kérik a segítséget a szűrés megszervezéséhez. A nagyobb üzemekbe úgyszintén kijárnak, s a helyszínen végzik el az oly fontos szűrővizsgálatokat. A megyei onkológus szakföorvos megjegyzi:- Talán a szocialista brigádok is felajánlásaik közé tehetnék, hogy tagjaik megjelennek a vizsgálaton - majd az emberek átnevelődéséről polemizál, s őszintén hisz a szükségszerű szemlélet- változásban, mely kinek-kinek saját érdeke. A saját érdek pedig a családé is, a családé pedig a társadalomé... Vagy fordítva? Szinte teljességgel mindegy a sorrend. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A Mecsek Füszért Tolna megyében Eredmények és tervek Pécsre készültem a Mecsek-Füszért igazgatójához, hogy a vállalatról, Tolna megyében betöltött szerepéről, ez évi terveikről értesülve tájékoztathassam olvasóinkat. Kiderült, hogy csupán egy kis sétát kell tennem, Arató Márton igazgató és munkatársai ugyanis időről időre munkalátogatást tesznek a Füszért-fió- koknál. így azon a napon is - a csúszós út miatt néhány percet késve - megérkeztek Szekszárdra, a Mátyás király utcai épületbe. Stílusosan az általuk forgalmazott, új formátumú üvegbe töltött rostos üdítő mellett beszélgettünk. Tolnában is kiterjedt kapcsolatok A Mecsek Füszért tevékenységét két megyében, Baranyában és Tolnában folytatja. A lakosság számából adódóan a múít évi 4,5 milliárd forintos forgalomnak kisebb része, mintegy 40 százaléka származott Tolna megyéből. A két itteni fiók nagyságrendje között nincs jelentős differencia, a szekszárdi forgalma valamivel meghaladja az egymilliárd forintot, a dombóvárié pedig közelíti a 900 milliót. A vállalat a megyében mintegy 10 ezer cikkelemet forgalmaz, a napi élelmiszerektől - só, liszt, rizs - a konzervek széles választékáig, élvezeti cikkekig, déligyümölcsökig. Vegyi áruk közül foglalkoznak mosó-, áztató- és öblítőszerekkel, szappanokkal csakúgy, mint kozmetikai cikkekkel, festékekkel. E hagyományos termékeken kívül forgalmaznak úgynevezett ABC-jellegű árukat, fogkefétől a papírárukig, magnókazettától a borotva- pengéig. Mig a liszt, cukor, só fogyasztása kis ingadozásoktól eltekintve stagnál, forgalomnövekedés, és egyúttal eredménynövelés ezért elsősorban az ABC- áruk körében érhető el Itt is szükség van természetesen a megfelelő áruutánpótlás, a gyors választékcserélődés - kozmetikai cikkek, konzervek körében - biztosítására ahhoz, hogy az árucsoportban rejlő lehetőségek valóban realizálódjanak, a dinamikus forgalomnövekedés valósággá váljék. Szintén az eredmény növelése a cél, amikor más szakmák területére is „kiruccannak”. Az elmúlt években kezdték el alapruházati cikkek forgalmazását, kínálnak többek között zoknit, harisnyát, fehérneműt. Kiterjedt kapcsolatrendszerükre jellemző, hogy összesen 5000 kiskereskedelmi egységgel és 500 szállítóval működnek együtt. A legkisebb boltba is legalább kéthetente eljut kocsijuk az áruutánpótlással, a nagyobb üzletek készleteit pedig hetente, úgynevezett programozott szállítás szerint - ugyanazon a napon - egészítik ki. Ezt a munkát 800- an látják el, az elmúlt évben 100 százalékos kersetfejlesztésre volt módjuk, ezzel az éves átlagkereset 67 ezer forintra nőtt a vállalatnál. Árualapok belföldről és importból Az 1987. évi terveket említve Arató Márton elmondta, hogy azokat a vállalati tanács már a múlt év végén megfogalmazta. Meg szeretnék ismételni az elmúlt év 7,5 százalékos fejlődési ütemét. Az árualapok ehhez rendelkezésre állnak, a szükséges szerződéseket már megkötötték. Üzletpolitikai célként hagyományos partnereik korrekt, gyors kiszolgálását, megfelelő árualapokkal való ellátását jelölték meg. Törekednek az import árualapok bővítésére, erre elsősorban szocialista területről, illetve Jugoszláviából van lehetőségük, árucsere keretében. Mintha csak az elmondottakat kívánta volna alátámasztani, megszólalt a telefon és Csehszlovákiából származó drótfonat érkezését jelentették. A nagykereskedelmi tevékenység érdekében A jelenlegi négy, jól bevált önkiszolgáló raktáruk számát - megyénkben a szekszárdi és a dombóvári fiókhoz is tartozik ilyen - a jövőben bővíteni kívánják, az erősödő piaci igényeknek megfelelően. Ilyen vonatkozásban Paks is a számításba vett helyszínek között van. A szekszárdi fiók területén a múlt évben nagy horderejű rekonstrukciós munkálatok kezdődtek egy új raktár felépítésével. A munkák mintegy 10 millió forintot fölemésztve tervek szerint ebben az évben befejeződnek. A megvalósult átalakítás a hatékonyabb munkát, a vevők jobb kiszolgálását eredményezi majd. Nő a raktárkapacitás, magasemelésű gépek könnyítik majd a munkát, a porta átépítésével racionálisabb közlekedési útvonalakat alakítanak ki. A raktározási körülmények javulása, a központosított árukiadás, az ön- kiszolgáló raktár új helyre költözése a vevők érdekében hoz javulást, a fiók teljes külső és belső tatarozása a munkakörülményeket teszi kedvezőbbé. Korszerű információs bázis A Mecsek Füszért munkájához 1986-ig hagyományos adatszolgáltató és információs háttér állt csak rendelkezésre. Az a készletekről, a kiszállított árukról csak meglehetős késéssel tájékoztatta az üzletkötőket, így a dinamikus fejlődés gátjává válna hosszabb távon. Ezért két éve elkezdték a számítógépes információs bázis kialakítását. A nagy szervezést és mintegy 12 millió forintot igénylő munka első gyümölcse hamarosan beérik: Pécsett a napókban munkába áll a rendszer. További lépésként előbb Dombóváron, majd Szekszárdon is megvalósul a fiókra telepített, ezért a helyi specialitásokat messzemenően figyelembe vevő, a szakmában újszerű géprendszer. „A megélhetésünkhöz ez is kell” Néhány évvel korábban a vállalat teljes nevében a „nagykereskedelmi” szó szerepelt, ami 1982. jan. 1-től „kereskedelmivé” fogyott, azaz, hogy bővült.- Hogy is van ez? - kédeztem Arató Mártont.- Valóban, az említett időpontig vállalatunk csak nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosult, azóta pedig lehetőségünk van kiskereskedni is - hangzott a válasz. - A lehetőségek felmérése, pénzügyi helyzetünk alakulása mostanra tette lehetővé, nem utolsósorban pedig az éleződő piaci helyzet mostanra kényszerítette ki, hogy hozzá is kezdjünk a kiskereskedelmi tevékenységhez. Ennek során a Mecsek Füszért célul tűzte ki egyéni vagy valakivel közös kezdeményezésben a piac jobb megismerését, kiskereskedelmi egység nyitása útján. Példa erre a Szekszárd-Sár- köz és Vidéke Áfésszel közösen megvásárolt és majd gazdasági társulás formájában működtetendő ABC-áruház, mely Szekszárdon, a kórházzal szemben várhatóan március elején lép üzembe. További elképzelés szerint a dombóvári fiók területén utcára nyitnak egy raktáráruházát, mely várhatóan ebben az évben elkészül. Az új üzlet a vasútállomás és a majdan felépülő Volán-pályaudvar közvetlen közelében nyílik, természetes, hogy a bejárókra, a tranzitforgalomra és a gépkocsival érkező, nagyobb tételben vásárlókra számítanak elsősorban. Arató Márton még hozzátette, hogy a kiskereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos Tolna megyei elképzeléseiket mindkét érintett város vezetői támogatták. Ezáltal elősegítették, hogy a vállalat a saját eredményessége, a jobb áruellátás és a vásárlók megelégedettsége érdekében minél hatékonyabban munkálkodhasson. ROSTÁS ILONA KAPFINGER ANDRÁS Tavasszal nyit a Füszért és az áfész közös ABC-je A váróban...
