Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
2(%PÜJSÁG 1987. február 2. Tanácskozás jövőnk biztonságáért (Folytatás az 1. oldalról.) kötelességet kínálnak valamennyi békeszerető erő, így a magyar békemozgalom számára is - hangsúlyozta. Helyes volt az a két évvel ezelőtti kiindulási alap, hogy ma Magyarországon is új helyzetben kell a maguk útját járniuk a társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak - hangoztatta az OBT főtitkára. Hozzájárulásuk nélkül elképzelhetetlen annak az össztársadalmi programnak a kidolgozása és valóra váltása, amelyben világosan kifejezésre jut a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átalakulások és reformok iránti elkötelezettsége. A békemozgalom egységének alapja az, hogy valamennyien békét akarunk - mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú eszmecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésében, gazdagításában milyen utakat választunk. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az egyetértés - emelte ki az OBT főtitkára. Hiszen a béke a folyamatos fejlődés egyensúlyi állapota, amelyet gazdasági veszélyek éppúgy érhetnek, mint politikai, eszmei, erkölcsi fenyegetések. A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja közeledésüket. Nemzetközi munkájában a hazai békemozgalom mégin- kább a bizalom erősítése, az együttműködés lehetőségeinek megsokszorozására törekszik. Ennek jegyében vesz részt a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmazza politikájának korszerűsítését - mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. Csehák Judit felszólalása A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket.- Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes történelmében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai nézeteket valló békemozgalmak - mondotta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan kormány sincs ma kontinensünkön, amelyiknek ne kellene döntéseinél számba venni e hatalmas erőt. A békemozgalmak ébresztették rá az embereket a nukleáris fegyverek világpusztító képességére. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat - érthetően - ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságának, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai békemozgalom keresi a kapcsolatot és a közös cselekvési területet minden olyan háborúellenes csoportosulással, amelyekkel valamilyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja értelmes cselekvési terepet talál magának - emelte ki Csehák Judit. A fiatalok sürgető türelmetlensége nagy hatást gyakorol a békemozgalomra - mutatott rá. Ók ugyanis mást és másképpen akarnak tenni a békéért, mint a mai felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amelyben a politikai élet részeseivé válnak. Méltányolnunk kell azt is, hogy a jövő évezredben felnőtté érő nemzedék nem csupán a békés jövőt fenyegető veszélyek ellen akar harcolni, hanem konkrét, magasztos, a gondokat radikálisan megoldó célokért, például az atomfegyvermentes Európáért, benne egy gazdaságilag és társadalmilag fejlettebb, gondtalanabb, otthonosabb hazáért. Szólt arról is, hogy Magyarországon nemcsak a különböző foglalkozású, hanem az eltérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemozgalom.- A szocialista országok békemozgalmait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért felelősséget érző békepolitikát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jó érzésű embernek - hangsúlyozta befejezésül Csehák Judit. Hozzászólások Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok is hatékonyan szolgálhatják a béke ügyét. Az utóbbi két év szovjet békeoffenzivája tanúbizonyságul szolgál arra, hogy van esély a helsinki folyamat továbbvitelére - hangoztatták mások, utalva a sokszínű, mindinkább kiszélesedő nyugat-európai békemozgalmakra, s hozzátették: a kelet-nyugati együttműködés további erősítésére van szükség a tartós béke érdekében. A gazdaság és a béke összefüggéseit elemezve többen rámutattak: az egész világot sújtó megoldatlan gazdasági kérdések - köztük az eladósodás, a világkereskedelem stagnálása, a növekvő protekcionizmus - veszélyeztetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különösen súlyos következményekkel jár a fegyverkezési verseny fokozódása. Kerényi József Ybl-dijas építész rámutatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztességgél végzi munkáját. Javasolta: a Mérnökök a békéért mozgalom kedvező tapasztalataira építve hozzanak létre a műszaki értelmiségieknek cselekvési teret kínáló békebizottságot. Többen hangsúlyozták a vitában, hogy a pedagógusok számára a békére nevelés aktív, felelős magatartást jelent - ennek fontosságát emelte ki Vastagh Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az Országos Béketanáccsal kialakított eredményes együttműködés folytatásaként továbbra is részt vállal az örvendetesen fejlődő ifjúsági békeközösségek tevékenységének támogatásában, orientálásában - hangoztatta felszólalásában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. A KISZ támogatásával működű ifjúsági békecsoportok tevékenysége új lehetőséget kínál a fiatalok közösségi-közéleti aktivitása számára, s ezzel hozzájárul a békemozgalom megújulásához is. Ugyanakkor a KISZ aktív részvtelre törekszik a nemzetközi ifjúsági mozgalom fórumain, s az egységes magyar békemozgalom részeként önálló akciókkal is kapcsolódik hazánkban a közös munkához - mondotta. Tartalmas eszmecsere A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munka- bizottságban tanácskoztak. A szekciókban élénk vita, tartalmas eszmecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. A gazdaság, a béke és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban a világgazdaság globális problémáinak áttekintése mellett a felszólalók foglalkoztak az üzemekben folyó békemunkával is, s szót ejtettek arról: adottságaink jobb kihasználásával miként oldhatók meg a társadalmunk előtt álló tennivalók. A biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseit elemző szekcióban hangsúlyozták, hogy nem kielégítő a közvélemény tájékoztatása a leszereléssel összefüggő problémákról. Többen szóvá tették: nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az emberek megismerjék és megértsék a szocialista országok békekezdeményezéseit. Különösen élénk vita bontakozott ki az ifjúsági szekcióban, ahol a résztvevők javasolták, hogy a békemozgalom aktivistái nyári táborokban folytassák az eszmecserét. Indítványozták egy nemzetközi vitatábor megszervezését is. A tudósok, az írók és a művészek munkacsoportjában a felszólalók felvetették: az Országos Béketanács fordítson nagyobb figyelmet a fiatal értelmiségiek kezdeményezéseire, s tegye rendszeressé a mostanihoz hasonló találkozókat. Az újságírók munkacsoportjában javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az OBT foglaljon állást a világ válságkörzeteiben dolgozó kollégáik fokozottvédelmével kapcsolatban. Indítványozták: az újságírók békeklubja teremtsen kapcsolatot más országok hasonló közösségeivel is. A fejlődés, béke, szolidaritás elnevezésű munkabizottságban a résztvevők javasolták a többi között, hogy a jövőben szervezzenek a fejlődés általános kérdéseit .megvitató nyári egyetemeket. A pedagógusok három munkacsoportban vitatták meg a békére nevelés kérdéseit. Egyebek mellett szó volt arról a tervezett kiadványról - ötletgyűjteményről -, amely módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak ahhoz, hogy az egyes tantárgyakon belül miként foglalkozzanak a békére neveléssel. Többen úgy vélekedtek, hogy a szabadidős tevékenységek szervezésébe a pedagógusokon kívül be kell vonni a népművelőket, s természetesen mindenekelőtt a szülőket. Valamennyi szekcióban részt vettek - a konferencia nyitottsága jegyében - az érdeklődők is, legtöbben az ifjúsági munkacsoport ülésén. A XI. országos békekonferencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért véget. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Február első napjai különösen élénknek ígérkeznek a világpolitikában. Akad olyan időpont, amikor egyszerre féltucatnál is több jelentős eseményre kerül majd sor, s csupán vasárnapra nem szerepel semmi a hírügynökségek előrejelzéseiben. Talán az Európa-szerte fagyos időjárás is enyhül egy kicsit, s akkor a politikusok sem lesznek olyan zordak... Hétfő: A Fülöp-szigeteken népszavazást tartanak az alkotmánytervezetről. Aquino asszony kormánya most biztosan számíthat a lakosság többségének támogatására. Annál labilisabb az ország általános politikai helyzete. A múlt heti -puccskísérlet és a gerillákkal folytatott tárgyalások megszakadása nem használt a demokratizálási törekvéseknek. Kedd: Idén első ízben ül össze a genfi leszerelési értekezlet. Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható eredményt, s a megfigyelők most fokozott érdeklődéssel várják a delegációvezetők beszédeit. Az esetleges új kezdeményezések jelentős lökést adhatnának és elmozdíthatnák a holtpontról a megbeszéléseket. Szerda: Mexikóban kongresszust tart a kormányzó intézményes forradalmi párt. A párt valójában inkább intézményes, mint forradalmi, mivel évtizedek óta megingathatatlanul kormányozza az országot. Külpolitikájában vannak realista vonások, ám eddig nem tudott megoldásokat találni Mexikó óriási gazdasági és társadalmi problémáira. A mostani tanácskozás egyik kulcskérdése, hogy ki lesz a távozni készülő Miguel de la Madrid elnök utóda az államfői bársonyszékben. Csütörtök: Az előzetes tervek szerint az Egyesült Államok újabb kísérleti atom robbantást hajt végre a nevadai sivatagban. A Szovjetunióban korábban bejelentették, hogy az 1985-ben meghirdetett egyoldalú moratórium véget ér, ha Washington 1987-ben is folytatja a kisérletsorozatot. Péntek: Várhatóan ezen a napon kerül sor az érdemi tárgyalásokra Washingtonban Turgut Özal török államfő és az Egyesült Államok vezetői között. Özal már korábban Amerikába érkezik, orvosi kezelésre, de útjának második fele hiva-' talos jellegű lesz. Szombat: Mallorca szigetén hivatalos találkozót tart Felipe Gonzalez spanyol és Bettino Craxi olasz miniszterelnök. A két közös piaci ország nagy mezőgazdasági exportőr és igy hasonlóak az érdekeik az EGK-n belül és az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háborúban is.' Mai kommentárunk Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper". Erre szükségé is lesz Jack Matlock- nak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szovjet kiszolgálószemélyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni saját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humorista vitriolos hangvételű szatírát írt a politikai munka helyett a mosogatógép javításával bíbelődő diplomatákról. Matlock moszkvai missziója persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza tájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a szovjet-amerikai kapcsolatok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában különböző beosztásokban, s most ötvenhét éves hivatásos diplomata, jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington első számú „kremlinológu- sa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott nagyobb visszhangot kiváltani. A szovjet-amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak abban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman-Matlock váltásból. Már az a tény is figyelmet érdemel, hogy ezúttal eltértek attól az amerikai hagyománytól, amely más területeken szerzett „érdemekért” kívülállóknak, jószerivel teljesen, lai- kusoknak juttatja a nagyköveti posztokat. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elemzésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztette az első kommentárok szerzőit - reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figyelemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismételten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a leszerelés és az enyhülés érdekében. Azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyiségek képviselték az Egyesült Államokban - például a jelenlegi államfő, Andrej Gromiko-is -, s az utolsó nagykövet, Anatolij Doljrinyin hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának titkára, a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett. Matlock akkor fogja betölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándékairól és érdekeiről, ha segít leküzdeni a Washingtonra még mindig jellemző bizonytalanságot és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. * HORVÁTH GÁBOR A Szovjet Tv a genfi tárgyalásokról Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegyverekről tartott genfi szovjet-amerikai tárgyalások jelenlegi fordulójában mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televízió „Nemzetközi Panoráma” című műsorának kommentátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvések, amelyeknek a célja felszámolni ezeket az elemeket - tette hozzá. Az Egyesült Államokban és máshol is van olyan meglehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormányra fő jellemzője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősiti meg az az üzenet, amelyet Reagan amerikai elnök intézett a közelmúltban az „Unió helyzetéről” a kongresszushoz. A beszéd nélkülözött mindennemű építő javaslatot. Az üzenetben szó volt arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióval való konstruktív kapcsolatok fenntartásában, ugyannakor ezt nem támasztották alá egyetlen kézzelfogható ténnyé sem. Figyelmet kelt az is, hogy az amerika állami tisztségviselők egyre sürgetik e „csillagháborús program” jelenlegi szakaszának megvalósítását. Igyekeznek a2 SDI-t (Hadászati Védelmi Kezdeményezés) a leszerelési folyamat eltemetésére felhasználni. Véleményem szerint - mondotta £ kommentátor - itt kétféle mellébeszélésről van szó. Mellébeszélnek a kongresszus előtt mert szeretnék kikényszeríteni, hogv szavazza meg a 312 milliárd dolláros katonai költségvetési tervet. Mellébeszélnek a Szovjetunióval kapcsolatban is amikor sürgetik: a minimális terv szerin állapodjanak meg, bontsák fel a reykjaví- ki csomagot, mert különben sokkal nehezebb lesz a megegyezés. PANORÁMA BUDAPEST - Dunai Imre külkereskedelmi miniszfer-helyettesnek, a magyar-svéd gazdasági, ipari és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság magyar társelnökének meghívására január 27. és február 1. között Budapesten tartózkodott Anders Sahlen, a Svéd Központi Bank elnökhelyettese. A vendéget fogadta Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt elnök-vezérigazgatója és Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója. Anders Sahlen látogatást tett az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban és a Pénzügykutatási Intézetben. A megbeszéléseken részt vett Anders Ragnar Dromberg, Svédország hazánkba akkreditált nagykövete. BONN - Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a Szovjetunió belpolitikai fejlődésében jelentős fejleménynek nevezte az SZKP KB ülése által is előmozdított demokratizálási folyamatot, Mihail Gorbacsov főtitkár kezdeményezéseit. A Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában egyúttal felszólította a nyugati szövetséget, hogy vegye komolyan a leszerelésre és a gazdasági együttműködés lehetőségeire vonatkozó pozitív moszkvai jelzéseket, a végbemenő változásokat. Szavai szerint Bonn nyugati, elsősorban európai szövetségeseivel egyeztetve a kelet-nyugat párbeszéd elmélyítésén, a viszony javításán kíván fáradozni. KABUL - Nagy erejű pokolgép rob bánt vasárnap Kabulban az indiai nagy- követség épülete előtt egy parkoló személyautóban - közölte a Bahtar afgár hí rügynökség. A robbanás következté ben négy személy - közöttük két gyermek - életét vesztette, megrongálódott e nagykövetség épülete és számos má: közeli épület. Nadzsib, az Afganisztán Népi Demokratikus Párt KB főtitkári részvétlátogatást tett az indiai nagykövetségen, ahol kijelentette: a robbantás része azoknak a felforgató akcióknak amelyekkel Afganisztán és India ellensé gei igyekeznek aláásni a két állam barát kapcsolatait. Másrészt így fejezik ki ellenérzésüket India el nem kötelezett poll tikájával szemben. BECS - Hétfőtől Bécsben vizsgálja a; ENSZ kábítószer bizottsága, miként erő síthető nemzetközi összefogással a harc a kábítószerek terjedése ellen. A 40 or szág, köztük hazánk képviselőit egyesíti testület elé kerülő jelentés arról tanúsko dik, hogy az utolsó évben, amelyről má teljes körű adatok vannak, tehát 1985 ben is növekedett a kábitószer-csempé szés és a vele összefüggő bűncselekmé nyék száma a világ legtöbb térségében
