Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

1987. január 9. rtÉPÜJSÁG 3 Társadalmi folyamatok Új formák Pakson Gazdasági és demográfiai változások Társadalmi folyamatok címmel megje­lent a KSH kiadványa, amely a VI. ötéves tervidőszak gazdasági és demográfiai változásainak legjellemzőbb adatait tar­talmazza. A statisztika szerint 1981 január else­jén 10 millió 713 ezer, 1985. december 31-én pedig 10 millió 640 ezer lakosa volt az országnak. A tervidőszak végén a férfiak 50 ezerrel, a nők 23 ezerrel voltak kevesebben mint öt évvel korábban. To­vább tartott az öregedési folyamat: a 14 éves és annál fiatalabb gyermekek szá­ma 5 év alatt 3,3 százalékkal, a munka- vállalási korú felnőtteké 1,1 százalékkal csökkent, miközben a nyugdíjas korú la­kosság 3,3 százalékkal gyarapodott. A munkaerő-tartalékok kimerültek, a munkavállalók száma évente átlagosan 24 ezerrel csökkent. Az aktív keresőknek több mint 30 százaléka változatlanul az iparban tevékenykedik, bár létszámuk 5 év alatt 6,7 százalékkal mérséklődött. A kereskedelemben 1985 végén 4,1 szá­zalékkal többen dolgoztak, mint 5 évvel korábban. A tervidőszakban a szellemi foglalkozásúak aránya 27,5 százalékról 29,6 százalékra növekedett. Az 1984. évi mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai szerint - élve a mind kedvezőbb lehető­ségekkel - mintegy 400 ezer nyugdíjas folytatott kereső tevékenységet is. Öt esztendő alatt a főváros és a vidéki városok népessége nőtt, a községeké csökkent. Az ország településhálózatát 1981-ben 3122 település alkotta, 1986 január elsején 3058. 9 új község alakult és 73 szűnt meg. 29 községet emelt városi rangra az Elnöki Tanács, így szá­muk Budapesttel együtt összesen 125. A népesedéspolitikai adatok szerint 1981 és 1985 között az előző 5 évhez ké­pest a házasságkötések száma csök­kent, a válásoké nőtt, kevesebb gyermek született és magasabb volt a halálozások száma. A kedvezőtlen demográfiai jelen­ségeknek részben az az oka, hogy válto­zott a házasságról vallott felfogás, átala­kultak a család nagyságáról korábban megszokott elképzelések. A népesség egészségügyi ellátásról a statisztika megállapítja, hogy a 10 ezer lakosra jutó orvos számban a világon a harmadik helyre zárkóztunk fel. A szak­orvosi ellátás is többnyire kielégítő, sze­mész, radiológus, ortopéd- és reuma­szakember azonban nincs elegendő. Öt év alatt a gyógyintézetek 843,5 millió fo­rintot fordítottak gép- és műszer-beruhá­zásokra. A kórházak korszerű gépekkel, illetve műszerekkel való ellátottsága anyagi lehetőségek híján a kívántnál las­súbb ütemű. Az oktatási rendszer fejlődésének eredményeként a lakosság iskolai vég­zettsége, szakmai képzettsége az 1980- as évek első felében tovább emelkedett. Jelenleg azoknak a száma, akik 15 éves­nél idősebbek és 8 osztálynál keveseb­bet végeztek, mintegy 2,3 millió, három­negyedük 55 éven felüli, s többségük fal­vakban élő nő. Az aktív keresők iskolá­zottsági, szakképzettségi szintje kedve­zőbb, mint az egész népessége: száz dolgozó közül tíz diplomás, 24 középis­kolát, 21 szakmunkásképzőt végzett. A VI. ötéves terv időszakában a terve­zett 370-390 ezer lakásból 367,7 ezer épült fel, ám a magánépítés aránya az előirányzottnál jóval magasabb volt. 1985-ben azonban már csökkent a ma­gánlakás-építés is, ami az ebben a la­káslétesítési formában rejlő tartalékok fokozatos kimerülését jelzi. Az újonnan épített lakások alapterülete az állami la­kásoknál nem változott az öt év alatt - át­lagosan 55 négyzetméter -, a magánla­kásoké viszont tíz négyzetméterrel növe­kedett, 70-ről 80 négyzetméterre. A la­kásigénylők száma 1981 elején 438 ezer volt, 1984 végén pedig 155 795. A visz- szalépett lakásigénylők 45 százaléka magánépitéssel próbálkozik. Jelentős azonban azoknak a száma is, akik sem­milyen formában nem tudják megfizetni a lakáshoz jutás költségeit, bár a fiatal há­zasok és a nagycsaládosok lakáshoz ju­tását az utóbbi években több szociálpoli­tikai kedvezmény és kedvező hitelfeltétel javította. Bős-Nagymaros 4,2 milliárdos az idei terv A beruházás Magyarországra eső ré­szének zöme a Szigetközben, Dunakiliti térségében valósul meg. Itt az elmúlt évben 1,5 milliárd forint értékű munkát végeztek, az idén pedig 4,2 milliárdos programot kiviteleznek. 1986-ban 1100- an dolgoztak Dunakilitinél, s ez a létszám az idén tovább növekszik. Ami a részleteket illeti: jelentősen elő­rehaladt a dunakiliti duzzasztómű építé­se. A földmunka nagyobb részével elké­szültek, az osztrák kivitelezők befejezték a duzzasztómű résfalazását. A tározótó töltését a Duna jobb oldalán 27 kilométer hosszan építik meg. A magyar oldalra ebből 10 kilométer jut. 8 kilométeres sza­kaszt a csatornarendszerrel együtt már megépítettek, s a munkát 1987-ben foly­tatják. Az építkezések során különös gondot fordítanak a táj értékes növényzetének megőrzésére. Miután a hajózó csatornát csehszlovák oldalon építik meg, a sziget­közi Duna-vonal csaknem 30 kilométer hosszan holt mederszakasz lesz. Az árté­ri vegetációt azonban nem fenyegeti ve­szély, mert a jelenlegi Duna-ártéren és az érintett szigetközi területeken vízpótló- rendszert hoznak létre. Tervei elkészül­tek és az idén a kivitelezés is megkezdő­dik. Ennek során csatornák, zsilipek, s egyéb létesítmények épülnek. A meglévő holtágakat a főmedertől leválasztják és az egyes holtágakat csatornákkal kötik össze. Ezt a rendszert a dunakiliti duzzasztó­nál épített vízkiviteli művön át látják el fo­lyamatosan friss vízzel. Másodpercen­ként 55 köbméter vizet továbbítanak majd, ami elegendő lesz az erdők, a szántóföldi növényzet, az ártéri vegetáció ellátására. A rendszeren át a Szigetköz nyugati határát képező Mosoni-Duna is folyamatosan, másodpercenként 20 köbméter vizutánpótlást kap. A vízutánpótló rendszer első üteme 1989 októberére, második üteme pedig 1992 tavaszára épül ki. A rendszer öntö­zővizet is szolgáltat a mezőgazdaságnak. Az erőműépítés járulékos programja­ként a Szigetközben két ivóvizet szolgál­tató regionális vízrendszer is kiépül. Eze­ket 1988-ban, illetve 1989-ben helyezik üzembe. Ugyancsak járulékos beruhá­zásként Győrött 120 ezer köbméter ka­pacitású szennyvíztisztitó-telep készül el. A dunakiliti duzzasztómű építése 1989 végére fejeződik be, az első áramot fej­lesztő turbinát 1990 végén helyezik üzembe. Befejeződött a cukorgyártás A cukorgyárakban befejeződött a répa feldolgo­zása. Az új termésből raktárakba került a lakosság és az élelmiszeripari üzemek ellátásához újabb egy esztendőre elegendő cukor. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál el­mondták: az ország tizenegy gyárában a felvásárolt 3 millió 577 ezer tonna répából az elmúlt idény alatt 454 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez még kiegé­szült azzal a 30-32 ezer tonnával, amely - magyar alapanyagból, szerződés alapján - a jugoszláv cu­korgyárakban készült. A tavalyi aszályos időjárás a vártnál végül is ki­sebb kiesést okozott a cukorrépa-termesztésben; bár a növény átlagtermése nem lett magas, a gyö­kér cukortartalma mégis fölötte volt az elmúlt tíz év átlagának. Ezzel párosult, hogy a feldolgozó üze­mek az eddigi legnagyobb cukorkihozatalt érték el, vagyis: ebben az idényben egy tonna répából csak­nem 130 kilogramm kristálycukrot nyertek. A közös vállalat szakemberei szerint az elmúlt időszakban megvalósult fajtaszelekció szintén jótékonyan ha­tott a termés minőségére. Magyarországon közter­mesztésben van már a világ legjobb tíz cukorrépa­fajtája, s ezeket használták a gazdaságok a terület háromnegyedén. Az alapanyag feldolgozását gyorsította, hogy több üzemben az idény elejéig befejeződött a re­konstrukció. Kedvezőtlen viszont - s ez a gyárak kiadásait évről évre növeli -, hogy saját cukortároló kapacitásuk szűkösnek bizonyult. Az új cukor és a tartalékkészlet csaknem egyhar- mada jelenleg is bértárolókban van, és ezen a hely­zeten egyelőre az üzemekben folyó rekonstrukció sem javított. A cukorgyártás Jrefejeztével elkezdődött a gyá­rak karbantartása^ A tanács elfogadta a pénzügyi tervet Százhatvannégymillió forint fejlesztésre Paks szerencsésebb helyzetben van mint a megye s az ország más tanácsai. Kérdés, hogy ezekkel a le­hetőségekkel hogyan tudnak élni a város testületéi és vezetői. A lehetőségekhez meg kell keresni a célokat és a megoldásokat is. Úgy tűnik, Pakson meg is találják az új formákat és módsze­reket. A vonatkozó párthatározatok szellemében ötletes helyi megoldásokat alkalmaztak már eddig is, ez történt az idei terv koncepciójának kialakításánál is, ami szerda óta már nem is csak koncepció, hiszen akkor fogadta el a tanácsülés az idei pénzügyi tervet. A pénz, amit elosztani lehet, az adott, illetve kiszámítható, el kell hát dönteni, mire és mennyit költsenek. A tanács teljes költségvetése az idén közel háromszáznegy- venegymillió forint, ennek mintegy fele fenntartási kiadás, tehát az intézmények működtetésére, fenntartására. Az összeg számszerűen több mint tavaly volt, de nem jelenti azt, hogy adott rovaton több lenne a pénz, mert csak az új feladatok arányában lett nagyobb az összeg. A költségvetésből a fejlesztési kiadás nem egészen százhatvannégymillió forint, ami 26,8 százalékkal több mint tavaly. A lakosság számára ezek a fontosabb tételek, hiszen ezek jelentik az új létesítményeket. Általában kevesen gondolnak arra a pénzre, amit a már működő intézmények fenntartására kell költeni. Legfeljebb azt vennék észre, ha nem költenének rá eleget. Néhány fejlesztési célt érdemes kiemelni a többi közül, hi­szen ezekkel lesz gazdagabb a város az idén. A terv szerint megépül hatvankét lakás. Hogy ez a szám hogyan és milyen módon lesz több, arról majd később. Folytatódik a szakmun­kásképző és szakközépiskola építése, ez majdnem ötvenmillió forint. Megkezdődik a közművesítés a leendő lakások telkein. Jelentős az az összeg is, amit azoknak a támogatására fordíta­nak, akik szociális helyzetük miatt másként nem tudnák megol­dani lakásgondjaikat. Tovább bővítik a szociális otthont, tízmillió forintot fordítanak a strand létesítésére, már tervezik a jövendő Skála Áruházat. A Béke étterem mögött szobrot állítanak és még sorolhatnánk az önmagukban nem is olyan nagy összege­ket. Még van egy-két jelentős tétel, de ezek már átvezetnek az új formákhoz, és a Pakson kibontakozott társadalmi összefogás­hoz. Húszmillió forint szerepel a társadalmi munkákhoz szüksé­ges anyag beszerzésére. Itt most csak utalni lehet arra, hogy tavaly hány utcában lett út és járda olyan módon, hogy a tanács fizette az anyagot és biztosította a szakértelmet, minden mást az utca lakói szerveztek, építettek meg. Tízmillió forint van piacra. A tanács plakátokon, szórólapokon és lapunk hasábjain is át­nyújtott egy „étlapot” a város lakosságának, és nemcsak nekik. Meghirdettek egy sor építési telket, pincét, üzlethelyisé­get, piaci árudát is. Aki a részletekre kíváncsi, tekintse át a kíná­latot. A város lakói, akik építeni akarnak, nem kényszerülnek ar­ra, hogy odaköltözzenek, ahova a tanács előírja, választani le­het, meg lehet mondani, hogy milyen házat szeretnének, de azt is meg kell mondani, hogy milyen áldozatot vállalnak ezért, mennyi pénzük van. A tanács tehát nem előír és meghatároz, hanem alapos és előzetes elemzés után kínálni tud lehetőségeket a paksi polgá­roknak. Például nyugdíjasházat, ami egyáltalán nem azonos a garzonnal. Ha az építtetőknek másra van igényük és pénzük, akkor nagyobb lakások is épülhetnek. Ajövőben épülő lakások esetében is először számba veszik azokat, akik majd meg­veszik, vagy megkapják azokat az otthonokat, és kívánságaikat is figyelembe veszik az építésnél. Az üzlethelyiségek és a jövendő piac „berendezésénél” pe­dig mindenkit szívesen fogad a város, aki vállalkozni, szolgáltat­ni akar Pakson. A társadalmi munkák programozásánál is azoknak segít a ta­nács anyaggal, szakértelemmel és olyan ütemben, ahogyan az ott élők igénylik, illetve olyan arányban, amilyenben maguk is hozzájárulnak a munkához. Ahol összefognak, ott előbb készül­het el minden, mint másutt. A társadalmi munkáknál is szükség van a rangsorolásra, hiszen meg kell gondolni, hogy mi a fonto­sabb. Még a tanácsülésen is vita volt arról, hogy támogassák-e a szennyvízrákötéseket. Szavazással döntöttek arról, hogy ez nem lehetséges. Az idén is járdaépítés és útépítés az, amit foly­tatnak. Nem mintha a szennyvízelvezetés nem lenne fontos, vagy égető gond, de a tisztítómű kapacitása már csak a legfon­tosabb bekötéseket bírja, az idei költségvetés viszont nem bírja el a tisztító bővítését. A tanácsülés nyilvános volt, mint mindenütt minden tanácsülés, de ez Pakson olyan lehetőség, amivel élnek is az emberek. Mintegy háromszáz helyi polgár vett részt az ülésen. Még­hozzá nem csöndben, de fegyelmezetten. A tanácstagok hozzászólásai után az elnök, Jákli Péter ugyanis a jelenlévő polgároknak is megadta a szót. Ök el is mondták gondjaikat. A felszólalásokat ott és akkor figyelembe venni nem mindig lehet, mert hiszen a téma, amit előkészítettek és amiben dönteni lehetett, az az idei költségvetés és társadalmi munka volt. Ami elhangzott, mégsem volt hiábavaló és nem volt pusztá­ba kiáltott szó, mert az adott témánál már nemcsak a tanácsta­gok, hanem a tanács vezetői és dolgozói is ismerik a lakosság véleményét, tudják, hogy mit szeretnének a paksiak, és mivel nem értenek egyet. Olyan vezetés és testület már nehezen kép­zelhető el, amelyik ezeknek a véleményeknek a figyelembevé­tele nélkül döntene. A demokrácia természetesen nem azt jelenti, és nem is jelent­heti, hogy mindenkinek igaza lesz - már csak azért sem, mert egymást kizáró vélemények is elhangzottak ezen a tanácsülé­sen is -, hanem azt, hogy a vélemények ismeretében, a célokat kitűzve az egész közösséget szolgáló módon döntik el, hogy mit tervezzenek, milyen intézkedéseket hozzanak, és milyen célok­ra költsék a közösség pénzét. IHÁROSI IBOLYA Előrehaladott interferon-kutatások Megkezdődtek az Egis Gyógyszergyár legújabb készítményének, az emberi vér­ből előállított interferonnak a klinikai vizs­gálatai. Ez a készítmény az emberi szer­vezet természetes védekezőképességé­nek felgyorsítását segíti elő, főként a ví­rusfertőzésekkel szemben. Az interferon a szervezet természetes „vészcsengője”. Ha valamilyen vírusfertőzés támadja meg a szervezetet, a fehér vérsejtek interfe­ront állítanak elő, amely a sejtekben oko­zott anyagcsere-változásokkal figyel­meztet a veszélyre, és ezzel megindítja a szervezet védekezését is. A legtöbb szer­vezet késlekedés nélkül elegendő inter­feront állít elő a betegség leküzdéséhez. Előfordulhat azonban, hogy az interferon termelődése csak lassan kezdődik meg, s ezzel megkésik a figyelmeztető jelzés. A súlyosabb betegségek legyőzéséhez pedig az is szükségessé válhat, hogy a természetes reakciónál erősebb jelzé­sekkel serkentsék a szervezetet a véde­kezésre. A három legnagyobb hazai klinikán végzett vizsgálatok eddigi tapasztalatai szerint az új vérkészítmény igen hatásos­nak bizonyul a különféle vírusos beteg­ségek gyógyításában és az orvosok re­mélik, hogy a hagyományos terápiák ki­egészítőjeként bizonyos típusú dagana­tok gyógyításához is hasznosítani tudják majd. Tovább épül a szakközépiskola és szakmunkásképző intézet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents