Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. január 8. Képújság 5 „Elhatároztuk, hogy segítünk” Az asszony a bonyhádi cipőgyár tüzö- déjének egyik legszorgalmasabb dolgo­zója. Március táján munkatársai észre­vették, hogy kedélye egyre jobban rom­lik, egyre letörtebben jár be a gyárba. Mi­kor rákérdeztek bánatának az okára, el­panaszolta, hogy édesanyja érszükületi bántalmakkal bekerült a kórházba és amputálni kell az egyik lábát. Az orvosok nem sok jóval biztatták, hiszen a néni már elég idős (túl van a hetvenen) és nem biz­tos, hogy kibírja az operációt. Az édes­anyja azonban erős volt, sikeresen túlju­tott a műtéten. Az asszonyt munkahlyén segítőkész emberek vették körül, akik enyhíteni sze­rették volna a gondjait. Erre, így emlékez­nek a gyár 135. körének dolgozói:- Mikor megtudtuk, hogy mi történt munkatársunk édesanyjával, elhatároz­tuk, hogy segítünk. Gondoltuk, egy toló­kocsi sokat javíthatna helyzetükön. A szekszárdi autóbontótól kaptunk egy pi- * lótaülést, tmk-brigádunk pedig elkészí­tette a tolókocsit. A műtét óta az asszony otthon gondozza édesanyját, hiszen gyá­runk vezetői is megértőek munkatárs­nőnkkel, aki fizetés nélküli szabadságot vehetett ki. Amikor van egy kis szabadidőnk, min­dig meglátogatjuk őket* otthonukban, hogy egy kis beszélgetéssel feloldjuk szomorú hangulatukat és ezzel lelki tá­maszt is nyújtunk számukra.- Úgy tudom, pénzt is adtak a család­nak.- Igen. Nemrégiben volt gyárunkban a körök közötti munkaverseny, ahol a har­madik helyen végeztünk. A fejenként száz forint körüli összegről egyhangúlag lemondtunk, és a pénzt felajánlottuk a családnak. Eleinte nem akarták elfogad­ni, de aztán meggyőztük az asszonyt, hogy náluk nagyobb szükség van erre a pénzre. Boldogok voltunk, hogy enyhít­hettünk gondjaikon. A család öt-, a segítők köre negyvenöt tagú... má-ré A segítőkész munkatársnők a szalag mellett A munkahely-változtatások tapasztalatai A munkaerőpiac helyzetét, a munkaerő-kereslet és -kínálat alakulását vizsgálták meg a közelmúltban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Információs Központjának szakemberei. Az átfogó elemzés megállapította, hogy némileg felgyorsult a munkaerő mozgása, a korábbi évekhez képest vala­mivel többen változtatnak állást. A be- és a kilépések aránya a foglalkoztatottak számához viszonyítva 23 százalék körül alakul, míg ez az arány a nyolcvanas évek elején 21-22 százalék körül volt. Nem változott lényegesen a foglalkoztatottság szerkezete. A legtöbb ember­nek - az 5 millió aktív kereső valamivel több mint 31 százalékának - ma is az ipar ad munkát. Az iparban foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban, amely az aktív keresők mintegy 20 százalékának a megélhetését biztosítja. A szolgáltató ágazatok súlya a foglalkoztatás szerkezetében - a gazdaságilag fejlett orszá­gokban tapasztalt erőteljesebb tendenciákkal szemben - alig néhány tized szá­zalékkal emelkedett 1981 és 1986 között. A munkaerő tehát az ágazatok között viszonylag kiegyenlítetten cserélődött; nem volt olyan kiugró húzóágazat, amely a másutt felszabaduló munkaerő nagyobb részét lekötötte volna, de a kevésbé hatékony területek sem kényszerültek arra, hogy jelentősen csökkentsék a lét­számukat, mérsékeljék munkaerőigényüket. Korábbi munkaviszonyok megszüntetését legtöbbször maguk a dolgozók kérik. A vállalatok és az intézmények csak nagyon ritkán mondanak fel valami­lyen ok miatt dolgozóiknak. A munkahely-változtatások alig 12 százaléka törté­nik a munkáltató kezdeményezésére. A vállalatok még akkor sem mondanak fel szívesen a dolgozóiknak, ha ezt a termelés korszerűsítése, a gazdálkodás javítá­sa megkívánná. Különösen tavaly volt ez tapasztalható. 1986-ban már csak kö­rülbelül 5 ezer dolgozó szervezett átcsoportosítását kezdeményezték a vállala­tok más munkáltatóhoz termelési érdekből, szemben az 1985. évi 15 ezerrel. A dolgozók általában azért keresnek maguknak új állást, mert ott nagyobb jö­vedelmet remélnek. Ez főként a fizikai foglalkozású férfiak körében igaz, akik ál­talában minden második esetben anyagi okokból változtatnak munkahelyet. Ma már azonban nemcsak a főmunkaidőben elérhető nagyobb kereset csábítja az embereket, mert a kisvállalkozások, a vállalati gazdasági munkaközösségek el­terjedésével még a korábbihoz hasonló bérért is hajlandók átmenni egy másik munkahelyre, ha ott lehetőségük nyílik valamilyen túlmunka vállalására. A kedvezőbb kereseti lehetőségeket a nők is igyekeznek kihasználni. Mind a szellemi, mind pedig a fizikai munkakörökben dolgozó nők munkahely­változtatására 30-40 százalékban azért kerül sor, mert másutt többet ígértek. Nagyobbrészt azonban még mindig családi okok késztetik a nőket a megszo­kott munkahely felcserélésére. Leggyakoribb az állásváltoztatás a pályakezdő fiatalok körében, közülük ugyanis a kezdeti tapasztalatok után sokan úgy vélik, hogy rosszul választották meg az első munkahelyüket, netán a szakmájukat. A huszonévesek közül is so­kan próbálkoznak azzal, hogy másutt jobban megtalálják a számításukat - e korosztályban évente általában minden nyolcadik fiatal változtat állást. A 30-39 éves korosztály is kész a változtatásra, közülük évente általában minden kilen­cedik másutt helyezkedik el. Negyven év felett azután egyre inkább ragaszkod­nak az emberek a megszokott munkakörükhöz, munkahelyükhöz. Számítógép a kölesdi általános iskolában Tél a kisgépek tárolójában (Tudósítónktól) A közelmúltban a kölesdi ÁMK (általá­nos művelődési központ) általános isko­lája három Commodore típusú számító­gépet vásárolt. Túl az ismerkedésen, a kezdeti kipróbáláson, Nagy László tanár­ral beszélgettünk.- Mi célja volt a vásárlásnak?- A gépekkel együtt egy-egy magnót, oktatócsomagot és 3-3 kazettát is vet­tünk - mondja a tanár. Ez gyakorló jelle­gű anyag, amelyből a gépek kezelését, és - nagyon alapfokon - a hozzáértést lehet megtanulni. Az oktatásban és a nevelésben egyaránt hasznos a számító­gépekkel való barátság. Az előbbiekben főleg az ellenőrzési céllal elkészített kü­lönböző tesztek lehetővé teszik, hogy a tanuló teljesen önállóan dolgozzon a fel­adatokkal. A gép olyan feladatok model­lezésére is alkalmas, amit különben nem lehetne bemutatni. Ilyen például a robba­nómotorok belseje.- A nevelés terén is hasznosítható. Igen, de ez csak akkor következhet, ha a gyerekek már megismerték a technikát és maguk is képesek programot írni. Amíg dolgozik, fejlődik a logikus gondol­kodása, kitartása - figyelemre, fegye­lemre és pontos munkára nevel mert a legapróbb hibánál megáll a program. Megemlíthetném még, hogy az egyéni el­képzelés, a fantázia fejlesztésének, éle­sítésének is nagyon jó köszörűköve.. Egy program soha nem lehet végleges. Min­dig bővíthető, újabbnál újabb ötletekkel lehet nehezíteni is.- Játéknak sem rossz.- Az biztos, hogy játéknak sem lebe­csülendő, mivel a kikapcsolódást haté­konyan szolgálja és egyben az értelmi erők egész sorát fejleszti. Az ÁMK veze­tése úgy tervezi, hogy a következő tanév­től fakultációs formában ismerkednének a gyerekek a számítástechnikával. A kö­zeli jövőben a kollégáimnak is szeretném megmutatni az első lépéseket. A kész programok az alapismeretekkel már fel- használhatók, melyek az órai munkát is színesítik KONRÁD LÁSZLÓ A gép előtt az érdeklődő gyerekek Becslések szerint a világ acéltermelésének egyharmad része pusztul el rozsdásodás, vagyis korrózió által. Amikor télen pihen a természet, vajon gondolunk-e arra, hogy a kamrákba, motortárolókba, garázsokba beállított kerékpá­runk, segédmotor-kerékpárunk, mezőgazdasági kisgépeink hogyan pihennek? A természet tavasszal megújul, de a megrozsdásodott kismo­torok, felpattogott krómozások, beszorult dugattyúk és csap­ágyak többé nem újulnak meg, mert a korrózió a fémek részle­ges vagy teljes pusztulását okozhatja. Napjainkban van az utolsó alkalom arra, hogy biztosítsuk jár­műveink, kisgépeink nyugodt téli álmát, hogy a megújuló természetbe csillogó fényezésű, könnyen induló, üzemképes járművel mehessünk kirándulni, kertjeinkbe talajt művelni, per­metezni. Mi tehát a teendő? 1. Fagymentes időben a teljes felületet alaposan mossuk le. A rátapadt sarat először bő vízzel áztassuk fel, majd a fényezett fe­lületeket autósamponos meleg vízzel, hosszú szőrű, puha kefé­vel tisztítsuk meg. A meleg vizes mosás előnye az is, hogy a fel­melegedett felüleletek gyorsabban száradnak. Mosás után a fé­nyezéseket szarvasbőrrel, vagy viledakendővel töröljük száraz­ra. A motort mosás után mindig indítsuk el és rövid ideig járas­suk. A felmelegített motor teljesen kiszárad. A jármű fékszerke­zetét lassú menetben, állandóan fékezve melegítsük fel, ezzel a fékdobokból, féktárcsákról elpárolog a víz és kiszárad. Fényezett felületek téli védelmét jól biztosítják a kereskedelmi forgalomban kapható lakk-balzsamok, paszták, szilikon olajtar­talmú spray-készítmények. Bármelyiket választjuk - a haszná­lati utasításnak megfelelően - vonjuk be a felületeket. A kerti kisgép talajművelő felületeit csapágyzsírral - véko­nyan - vonjuk be. 2. A motor. A henger belső felülete, a dugattyúgyűrük a leve­gő vagy víz oxigénjével érintkezve gyorsan rozsdásodnak. Felületi korrózió két felület érintkezési helyén is létrejön. Legegyszerűbben úgy védekezhetünk ellene, hogy az eny­hén meleg motor gyertyanyílásába 2-3 köbcenti motorolajat öntünk, majd a gyújtógyertyát visszatéve - gyújtás nélkül - a fő­tengelyt a berugókarral vagy berántó zsinórral megforgatjuk. Ezzel az eljárással a belső felületeket - megolajozva - elzártuk egymástól és az oxigéntől. A megforgatást ajánlatos a tárolás ideje alatt időnként megismételni. 3. Az üzemanyag-ellátó berendezés legnagyobb ellensége a víz, mely korróziót okoz, hidegben megfagy és szétfeszíti az alkatrészeket, tömítéseket. A tjenzinszűrő házát minden táro­lás előtt tisztítsuk ki. A benzintartály zárófedelén lévő furatot szi­getelőszalaggal vagy a fedél alá illesztett fóliadarabbal zárjuk le. Ezzel elzártuk a tartályt a külső levegőtől. (Ne felejtsük el ezt a tömítést indulás előtt eltávolítani.) Tároláskor a benzincsapot mindig zárjuk el! 4. Az erőátviteli berendezés legkényesebb része a meghajtó- lánc. A burkolócsőben levő lánccal - a rendszeres évi karban­tartáson túl - teendőnk nincs. A szabadon vezetett láncot tisztít­suk meg és olajozzuk be. Ez az eljárás a rendszeres karbantar­tást nem helyettesíti! A tárcsás tengelykapcsoló tárcsái (lamel­lái) tárolás alatt összetapadhatnak. Ajánlatos időnként a ten­gelykapcsoló kart - többször egymás után - ütközésig behúzni. Fordítsunk nagy figyelmet a gumiabroncsokra. A felületükre jutó zsírt, olajat távolítsuk el, a levegő nyomását csökkentsük a használathoz előírt érték felére. A járművet állítsuk a középső motortámaszra, vagy bakoljuk fel, tehermentesítve ezzel a gumiabroncsokat a tárolás alatt. 5. Ha van a járműben akkumulátor, azt szereljük ki. Felületé­nek gondos megtisztítása után a cellákat - desztillált vízzel - az előírt magasságig töltsük fel. Akkumulátor-töltőre kapcsolva végezzünk egy utántöltést. A töltés befejeztével az ólomhidakat, kivezetéseket vékonyan zsírozzuk be, majd az akkumulátort vi­gyük fagymentes helyre. Az akkumulátor - tárolás közben is - önkisülés következté­ben lemerül. A lemerült akkumulátor folyadéka már -5 Celsius- fokban megfagy és tönkremegy. Üzemképes akkor marad, ha legalább havonta - akkumulátortöltővel - utántöltést végzünk. 6. Ne felejtsük el megolajozni a bovden-huzalokat. Ép felületű burkolócső esetén cseppentsünk pár csepp motorolajat a huzal szabad végére, többszöri meghúzással olajozzuk be a felületeket. Az így előkészített járművünket, kisgépünket a táro­lóban takarjuk le. Jó munkát csak akkor végzünk, ha munka közben betartjuk a balesetmentes munkavégzés szabályait. Ezek közül a legfontosabbak: forgó-alkatrészek okozta bal­esetveszélyek, a meleg henger és kipufogó balesetveszélyei, az üzemanyag tűzveszélyessége, a karbantartás, tárolás során helytelen felbakolásból származó balesetveszélyek Az így karbantartott járművünkkel tavasztól ismét örömmel és biztonságosan vehetünk részt a forgalomban, kisgépeink okos és hálás segítőtársaink lesznek kerti munkáink során. HORVÁTH GYULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents